Budapesti séta

A Giergl-Györgyi család emlékei

(A szöveg első változata az 1998. április 25-én tartott Giergl családi találkozóra készült
a családtagok számára.
8. bővített változat.)

 

Ha valaki repülőgépen érkezik Budapestre, a városban elsőként Ferihegy nevével találkozik. Kevesen tudják azonban, hogy Ferihegy Mayerffy Ferenc (1776-1845) sörgyárosról kapta a nevét, akinek ezen a környéken voltak birtokai, komlóföldjei. A Mayerffy sörház Pesten volt, a mai Kossuth Lajos tér területén. Az Országház épületének építkezéséhez a Mayerffy családtól vették meg a telket a 19. század végén. A Mayerffy család rokonságban volt a Giergl családdal: a család egyik tagja, Mayerffy Béla, a magyar történelemben mindenki által ismert nevű Pillvax Károly (mh. 1849) kávéház-tulajdonosnak, és a festő Györgyi (Giergl) Alajos (1821-1863) nővérének, Giergl Mária Teréziának a lányát, Pillvax Máriát vette feleségül.

A Giergl-Györgyi család pesti polgárcsalád, amelynek első ismert őse, Martin Giergl szabómester, a családi hagyomány szerint Tirolból származott ide az 1720-as években, a III. Károly idejében történt nagy betelepítések alatt. A család tagjai közel százötven évig németnyelvű polgárként éltek a többségében német polgárságú Pesten, de érzelmeikben, kötődéseikben egyre inkább magyarrá váltak. Martin Giergl fiai, unokái is még megmaradtak a szabómesterségnél, egyik unokája, Franz azonban már céhmester, pesti polgár, és a száz választott polgár közé is beválasztják.A család több tagja a múlt század elején a pesti piaristáknál diákoskodott, így Giergl Alajosnak, az ötvösnek öccsei, köztük Ignác, a későbbi üveges, Giergl Henrik apja, és Károly, a késõbbi kártyafestő, akinek fiai, István és János, ugyancsak jónevű kártyafestők lettek. Közülük Ignácot az első évben Germanus-ként, a késõbbi években már Hungarus-ként, öccseit mindvégig Hungarus-ként jegyezték be. Giergl Henrik, a későbbi üvegművész, mikor fiatalon az abban a korban kötelező módon vándorló mesterlegényként járja Európát, beszámol arról, milyen örömet szerez neki, ha útján valahol magyar szót hall. A szabadságharc kitörésének híre Berlinben éri, innen azonnal hazaindul, nemzetőrként is szolgál, és Kossuth Lajosért lelkesedik.

Giergl Alajos,  az ötvös fia, még német néven kezdi festői pályafutását, de a múlt század 50-es éveinek végén felveszi a Györgyi művésznevet. Hivatalosan majd Géza fia, az építész, magyarosítja meg nevét 1884-ben, jóval apja halála után. Egyik öccse, Victor, honvédhadnagyként küzd a szabadságharcban, s  1890-től kezdve nevét a "Győző" alakban használja.

A családfán lépten-nyomon ismert, és a város életének alakításában ugyancsak lényeges szerepet játszó polgárcsaládok nevére bukkanunk. Házasság révén a Giergl-rokonsághoz tartoznak Eggenberger, Lauffer és Stolp könyvkereskedõk: rokon Goszleth fényképész, akinek apja Charlotte Gierglt, Alajos festő legidősebb nővérét vette feleségül. Rokonok Zitterbarth és Wieser építészek. Haliczky Antal, a Rókus kórház fõorvosa, akinek apja még telkes jobbágy volt Tokaj környékén, Györgyi (Giergl) Alajos festőnek apósa. A Haliczky család rokonságához tartozott Bene Ferenc orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki Györgyi (Giergl) Alajos és Haliczky Amália esküvőjén a menyasszony tanuja volt. Györgyi Alajos által festett arcképe az Akadémia művészeti gyűjteményében található. Haliczky Antal unokaöccse, Haliczky Béla pedig, aki szintén építész Ybl Miklós irodájában, Györgyi Alajos fiának, a gyermekként árván maradt Györgyi Gézának pályakezdését segíti. A rokonsághoz tartozik Marschalkó János szobrász, Giergl Hedvignek, Giergl Henrik húgának férje, a már említett Pillvax vendéglős, a magyar és a Garibaldi-féle olasz szabadságharcban szerepet játszó Tüköry család, a Mauksch család: Mauksch Ödön Giergl Antóniát, Alajos festő húgát vette feleségül (a Mauksch családból származott Mikszáth Kálmán felesége, Mauksch Ilona). Györgyi-Giergl Alajosnak, a festőnek Emma húga kétszer ment férjhez: első férje Sartory Frigyes, bankár volt, második férje pedig Pisztóry Géza szemorvos. Ugyancsak szerepel a családfán Pattantyús-Ábrahám Géza és Szabó Gusztáv, a Műegyetem két neves professzora, és Tormay Cécile írónő is.

Induljunk el Ferihegyről, és keressük fel azokat a helyeket Budapesten, amelyek a Giergl családhoz kapcsolódnak.

Ahogy a repülőtéri gyorsforgalmi úton haladva elérjük az Üllői utat, balkéz felé esik a Wekerle telep, melynek központi épületeit a századfordulót követő években az ún. “Fiatalok” építészcsoport tagjai tervezték, Kós Károly, Zrumeczky Dezső és társaik, köztük Györgyi Dénes (1886-1961) a főtér egyik épületcsoportját tervezte. Györgyi Dénes tervezte a Tomcsányi úti (ma Pongrác úti) iskola, és a rákospalotai iskola (ma: Károly Róbert közgazdasági szakiskola) épületét.

Kis kitérővel elérhetjük Zuglóban, a Kövér Lajos utcában a volt Danuvia gyár irodaházának épületét, amelyet szintén  Györgyi Dénes  tervezett.

A Fiumei úti (Kerepesi) temetőben a kerítés melletti kriptasoron, Arany János sírjával szemben van az Eggenberger és Wieser család sírboltja. Ide temették a fiatalon, 42 évesen meghalt Györgyi Alajos festőművészt, anyósa családjának – feleségének, Haliczky Amáliának édesanyja Wieser Mária volt, a Pest városának több kitűnő építészt adó Wieser család tagja – sírboltjába. Haliczky Amália koporsóját is áthozatták szüleim ide 1945 után a Farkasréti temetőből. A sírbolt szerepel a Fiumei úti temető térképén is. A sírt néhány évvel ezelőtt szépen felújították, rendbehozatalát anyám, dr. Györgyi Gézáné kérelmezte a Nemzeti Panteon Alapítvány pályázatán. Ebbe a kriptába temettük el 1998 elején Ferenc bátyámat.

A Kerepesi temető közvetlen szomszédságában működött a Ganz vagongyár. Itt dolgozott évtizedekig Zámor Ferenc, akinek leánya, Zámor Magda, dr. Györgyi Géza röntgenológus orvos felesége, a Györgyi (Giergl) család történetének feldolgozója lett. Zámor Ferenc nevéhez fűződik a Ganz vagongyár számos sikeres motorvonat terméke, így a 30-as években épített Árpád sínautóbusz, és az egyiptomi, illetve argentin exportra gyártott motorvonatok. Neve szerepelt a Millenáris parkban, 2000-ben rendezett “Álmok álmodói – világraszóló magyarok” kiállításon is. 

Tovább haladva a Városliget felé átmegyünk a Városligeti tó hídján: korlátját, lámpáit Korb Flóris és Giergl Kálmán (1863-1954) tervezte. Korb és Giergl tervezte 1896-ban a millenniumi kiállítás több pavillonját így az ún. aranykönyv pavilont, amelyben a kiállítás Giergl Kálmán által tervezett vendégkönyvét helyezték el. Ők tervezték a Kiállítási jegyirodát, az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt. és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. pavilonját, valamint aBányászati és Kohászati Csarnok épületét. Ezeket, sajnos, a kiállítás után lebontották. A horvát műcsarnok  pavillont azonban lebontás után Zágrábba szállították, s ott újra felépítették, ma is Zágráb egyik reprezentatív épülete. A Városliget mellett, az Ajtósi Dürer-sorban található a Szent István gimnázium, ennek épületét is Korb és Giergl tervezte.A Mezőgazdasági Múzeum belső berendezésének, bútorainak egy részét Györgyi Dénes tervezte, aki nemcsak építésznek, hanem belsőépítésznek is kiváló volt.
Az Andrássy úton találjuk az Iparművészeti Múzeum "Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum"-át. Hopp Ferenc támogatta a gyermek Györgyi Gézát, aki optikus-tanulóként került a Calderoni céghez. Hopp Ferenc felismerte kiváló képességeit, tanulásra buzdította, és egyengette pályáját az építészet felé. A múzeum közvetlen közelében, a Városligeti fasorban áll az Iparművészeti Múzeum másik kiállítóhelye, a Ráth György Múzeum. Az épület átalakítását Györgyi Géza tervezte. Ráth György meve mellett megemlítendő az is, hogy Györgyi Kálmánnal sok évig együtt dolgoztak az Iparművészeti Társulatban, több közös munkájuk is jelent meg.

Az Andrássy út és Vörösmarty utca sarkán találjuk az ún. régi Zeneakadémia épületében a Liszt Ferenc Múzeumot. Itt függ Györgyi Alajos egy női arcképe, mely feltételezések szerint Liszt Ferenc leányát, Wagner Richárd feleségét, Cosimát ábrázolja.

A Nagykörúton belül

A Liszt Ferenc téren a Zeneakadémia Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett épületét találjuk, mely a maga idejében vasbeton szerkezetével, modern technikai megoldásaival is figyelmet keltett. Belső díszítését a kortárs művészek legjobbjai készítették, Róth Miksa, Maróti Géza, Kőrösfői-Kriesch Aladár és mások.

A Hajós utcában Giergl Ignác üvegesnek, Henrik apjának volt háza az 1830-as években.

Visszatérve az Üllői útra, a klinikák között is találunk Korb és Giergl által tervezett épületeket, így az Üllői út 78. szám alatt a Sebészeti és Belklinika, a Mária utcában a Szemészeti Klinika épületét.

Az Iparművészeti Múzeum kiállításain – így a “Szecesszió” és a “Historizmus és eklektika” kiállításokon is – rendszeresen szerepelnek Giergl Alajosnak, Szentpétery József mellett a múlt század egyik legjelentősebb pesti ötvösének szép ezüst munkái, Giergl Henrik (1827-1871) üvegtárgyai, Györgyi Dénes és Györgyi Géza (1851-1934) belsőépítészeti munkái. Megjelenik a kiállításokon Györgyi Kálmán iparművész tanár (1860-1930) neve is, aki két évtizedig volt a “Magyar Iparművészet” folyóirat szerkesztője. Az 1998-ban rendezett kiállításon, mely a magyar bélyegeken megjelent műalkotásokat mutatta be, egyaránt szerepelt Györgyi Alajos Deák Szidónia portréja, apjának, Giergl Alajos (1792-1868) ötvösnek egy ezüst cukortartója és egy, Giergl Henrik műhelyéből kikerült, már a szecesszió felé mutató szép üvegpohár képe. 2002-ben itt rendezték meg “Az üveg jelentése” c. kiállítást, amelyen Giergl Henrik szép munkái mellett mesterének, a bécsi Lobmeyrnek is több reprezentatív művét állították ki.

A Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnoka számos Györgyi Alajos képet őriz. Ezek közül Erkel Ferenc portréját a millecentenárium alkalmára elkészült magyar történelmi állandó kiállításon láthatjuk. Széchenyi István, Erkel Ferenc, Vay Miklós báró, Ürményi József, Bezerédj István portréja, a Czóbel gyermekek (Czóbel Minka és két testvére) gyermekkori arcképe, sajnos, nem látható állandóan, csak alkalmi kiállításokon.  A Múzeum gyűjteményében megtalálható Giergl Alajos ötvös sok munkája is, ezek közül az állandó kiállításon egy szép ezüst tejeslábast láthatunk.

Ha egy kis kitérőt teszünk a Petőfi híd felé, a pesti hídfőnél találjuk a Györgyi Dénes által tervezett jelenleg MOL (azelőtt Hangya) székházat.

A Kiskörútra visszatérve a Károly körút és Dohány utca sarkán a Belvárosi Színház (volt Broadway mozi, azelőtt Filmmúzeum) épületéhez jutunk el, melyet Hoepfner Guidó és Györgyi Géza tervezett.

A Kossuth Lajos utcán az Erzsébet híd felé haladva a Ferenciek templomának barokk épületét érjük el, melynek toronysisakját a múlt században Wieser Ferenc (1812-1869) tervezte, aki Haliczky Amáliának, Györgyi Alajos feleségének volt a rokona. A templommal szemben áll a Korb és Giergl által tervezett ún. Királyi bérház, és a két Klotild palota. Ők tervezték a közelben álló Kossuth Lajos utca 10. szám alatt álló műemlékházat is, az ún. Morlin-házat is, valamint a Luxus Áruház Vörösmarty téri épületét is.

A Régiposta utcában, majd a Váci utca 12. számú - azóta lebontott - házban volt Giergl Ignácnak (1800?-1867) üvegesműhelye és kereskedése. Fia, az üvegművész Henrik naplójában eleven képet fest a múlt századbeli pesti németajkú polgárság életéről, beszámol a nagy pesti árvízről, arról a pusztításról, amelyet az Pesten végzett. Az ő üvegesműhelye és kereskedése először a Párizsi utcában volt, majd apja üzletét vette át. “Magyarország iparosainak és kereskedõinek czím- és lakjegyzéke” szerint 1891-ben az – ekkor már özvegye, Dück Helén, és Ernõ fia által vezetett – üzlet a Váci utca 17. szám alatt volt. Giergl Alajos ötvösnek először az Aranykéz utcában, később a Régiposta utcában volt műhelye. A Váci utcában volt Lauffer és Stolp könyvkereskedése, ők sógorok voltak, mindkettejük felesége Giergl lány volt. A Lipcséből bevándorolt Wilhelm Lauffer az üvegművész Giergl Henrik húgát, Giergl Emmanuelle-t, Stolp Oszkár pedig Alajos húgát, Giergl Máriát vette feleségül. A közelben volt Goszleth István fényképésznek, Giergl Charlotte fiának műterme is. Mindenki ismeri az egykori Pillvax kávéház nevét. A kávéház épülete ma már nem áll, de a vendéglőben, amely most a Pillvax nevet viseli, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kis emlékkiállítása őrzi az egykori kávéháznak és gazdáinak tárgyi emlékeit.

Györgyi Dénes tervezte a közeli Szomory Dezső téren álló Danaidák kútjának, Sidló Ferenc alkotásának kerek medencéjét és vízköpőit.

A Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez érkezünk. Az Akadémia képtárában, melyet az épület renoválása óta a nagyközönség is látogathat, ott függ a múlt századbeli akadémikusok arcképei között Bene Ferencnek (1775-1858), a neves orvosdoktornak Györgyi Alajos által festett arcképe. Bene Ferenc maga is a Giergl-rokonsághoz tartozott, Györgyi Alajos anyósának, Wieser Máriának volt az unokatestvére. Györgyi Alajos egy másik festménye, a “Fájdalmas Szűz Mária” a közeli Szent István Bazilikában függ. (A hívek, sajnos, nem láthatják, mivel a festmény a templom oldalfolyosóján található.)

A Kossuth Lajos téren áll Pásztor János műve, II. Rákóczi Ferenc lovasszobra, melynek talapzatát Györgyi Dénes tervezte. A talapzat “Cum Deo pro patria et libertate” feliratából az 50-es években eltüntették a “Cum Deo” részt, ezt csak 1989 után tették ismét láthatóvá. 1956 október 25-én e körül a szobor körül holtak és sebesültek százai hevertek, a parlamenti vérengzés áldozatai. November 4-e után sietve javították a talapzat sérüléseit, talán azért is, hogy ne legyen látható, milyen irányból csapódtak be a golyók.

Az Országház Vadásztermében függött a közelmúltig Györgyi AlajosVadásztársaság a Gerecse hegységben” c. képe, a Nemzeti Galéria letétjeként .

Innen kissé északabbra találjuk az Elektromos Művek Honvéd utcai bérházát, melyet a mellette álló, eredetileg transzformátorépületnek készült épülettel együtt Györgyi Dénes és Román Ernő tervezett. A transzformátorépületet a  közelmúltban irodaépületté alakították át.

A budai oldalon

Térjünk vissza a Lánchídhoz, ezen keljünk át Budára. A hídfőket őrző oroszlánok szobrásza Marschalkó János (1811-1877) volt, Giergl Hedvignek, Giergl Henrik nővérének, Giergl Ignác üvegműves lányának a férje. Aki a — még egyes útikönyvek által is terjesztett — legendával szemben egyáltalán nem lett öngyilkos, amikor valaki azt találta mondani, hogy az oroszlánoknak nincs nyelve. A budai hídfőnél ma is megtalálható két címeres fém dombormű, melyet Marschalkó mintázott, latin nyelvű feliratuk: “Servare intaminatum” (Szeplőtelenül megőrizni) és “Deus pro nobis quis contra nos” (Ha Isten velünk, ki ellenünk). Marschalkó János ükunokája Márkus Judit, Györgyi Ferencnek, Györgyi Alajos dédunokájának lett a felesége, az ő házasságkötésükkor két Giergl-utód házasodott össze. Gyermekeiknek, Saroltának és Borbálának így apai és anyai ágon egyaránt vannak Giergl ősei.

Budára átérve induljunk először dél felé. A Műegyetem Hauszmann Alajos irodája által tervezett épületcsoportjának építését éveken keresztül Györgyi Géza irányította. A Fehérvári út és Móricz Zsigmond körtér sarkán álló íves épületsor szélső épülete Györgyi Dénes tervei szerint épült.

A körtér közelében, a Karolina út 34-ben élt hosszú évekig Györgyi Géza építész, unokahúgának, Lindner Ernőné Györgyi Margitnak családjával együtt.

Észak felé haladva a Döbrentei utca 10 alatti ház kapualjában emléktábla jelzi, hogy ebben a házban lakott Hauszmann Alajos. A házat sajátmaga számára tervezte, az épületet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlékké minősítette. Ebben a házban lakott Györgyi Géza építész is, Hauszmann Alajosnak sok éven át munkatársa; legfontosabb munkáiban, a budai Vár, a Műegyetem építésében helyettese. Később ugyanitt lakott Györgyi Dénes is családjával 1944-ig.

Nem messze innen, a Gellérthegy oldalában, az Orom utca 18/a. alatt található egy Györgyi Dénes által tervezett többszintes családi villa.

A Várhegyen, az egykori királyi palota épületegyüttese, melyben ma a Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár helyezkedik el, csak kevés emlékeztet a Hauszmann Alajos és Györgyi Géza által a századfordulón tervezett palotára. Egy percre visszaemlékezhetünk a Várban lezajlott utolsó magyar királykoronázásra is, IV. Károly 1916-ban történt megkoronázására. Ennek felvonulási útvonalát, az emelvényeket, a koronázási dombot és a Koronázási Főtemplom díszítéseit Györgyi Dénes, Kós Károly, Kismarty-Lechner Jenő és Pogány Móric tervezte.

A Budapesti Történeti Múzeum a család sok tagjától őriz emlékeket, amelyek a Múzeum számos kiállításán szerepeltek. Ezek közül csak néhányat említünk: Giergl Henrik naplójának egy fejezete - amelyben a gyermekként átélt nagy pesti 1838-as árvízről ad élményszerű leírást - szerepelt az árvíz 150. évfordulóján, 1988-ban rendezett emlékkiállításon. A “Korok és üvegek” kiállításon Giergl Henrik üvegmunkái szerepeltek 1991-ben. 1996-ban kiállításon láthattuk az utolsó magyar királykoronázás képeit, Györgyi Dénes már említett rajzaival. Györgyi Géza építész hozzájárulását a budai királyi palota építéséhez a palota 100 éves évfordulóján rendezett kiállítás mutatta be, az ez évben zárult “Játszani jó!” kiállításon Giergl István kártyáit láthattuk.

A Nemzeti Galéria Györgyi Alajosnak közel harminc képét őrzi. Ezek közül néhány kép rendszeresen az állandó kiállításon látható, így Deák Szidónia arcképe, Női arckép, Vígasztalás, Szabadban ülő nő, Meglepett udvarló. A képek egy része a Nemzeti Galéria honlapján is látható (http://www.mng.hu). Az 1983-ban rendezett “A Magyar Nemzeti Múzeum ősgalériái” kiállításon Györgyi Alajos portréművészetét Bezerédj István arcképe képviselte. A “Lélek és forma” kiállításon 1986-ban együtt szerepeltek Györgyi Géza és Dénes belsőépítészeti munkái Giergl Henrik üvegeivel

Györgyi Alajos képei a Krén Emil által összeállított “Képzőművészet Magyarországon” virtuális gyűjteményben is láthatók, mely ma már 5000-nél több magyar műalkotás képét és ismertetését mutatja be. Ennek a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete adott elhelyezési lehetőséget a világhálón. A gyűjtemény Györgyi Alajos néhány képét is tartalmazza, így ezek a világ bármely pontjáról Interneten elérhetők és megtekinthetők. (Internet-cím: http://www.hung-art.hu).

A Várhegy lábánál az Attila utcában áll az Elektromos Művek bérháza és irodaháza, melyet Györgyi Dénes tervezett. Innen nem messze található a Városmajor utca iskola, Györgyi Dénes és Kós Károly közös munkája.

A Krisztinavárosban Giergl Henrik házassága után sógorával, Marschalkó Jánossal közösen bérelt nyaralót. A Svábhegyhez is kapcsolódnak Giergl családi emlékek, Giergl Ignác üveges, Henrik apja nyaranta több évben is bérelt itt lakást családjának. Az ifjú Henrik ilyenkor délutánonként a munkából gyalog sietett fel a Svábhegyre leendő sógorával, Wilhelm Laufferrel. A család számára ezer lépés távolságról sípszóval jelezték érkezésüket, s így már az asztalon tálalt meleg vacsora várta őket. Hajnali 5 órakor kelve siettek vissza a városba, munkájukhoz.

A Farkasréti temető térképe számon tartja Györgyi Kálmán iparművész tanár sírját. Az ő sírjában nyugszik két fia is; Györgyi Kálmán, feleségével, Weichhart Emíliával, valamint apám, dr. Györgyi Géza (1900-1975) egyetemi magántanár, röntgenológus orvos, és felesége, anyám, Zámor Magda, aki többévtizedes munkával gyűjtötte és megőrizte a családtörténeti emlékeket. Ide temettük unokáját is, Györgyi Géza (1930-1973) fizikust. Jelöli a temető térképe Marschalkó János szobrász művész sírját, valamint Pattantyús Ábrahám Géza (1885-1956) akadémikusnak, a Műegyetem tanárának sírját is, aki Marschalkó János és Giergl Hedvig unokáját, Marschalkó Margitot vette feleségül. Ugyancsak megtalálható a temető térképén Zámor Ferencnek, és feleségének, Rédey Erzsébetnek sírja is. Ebben a sírban nyugszik Rédey Erzsébet fivére, Rédey Tivadar (1885-1853), a Széchényi Könyvtár hírlaptárának igazgatója, irodalomkritikus, színháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja .

Buda északi részén, Óbudán, a Szentendrei úton, az Aquincumi Múzeum közelében az Elektromos Művek számára épített, klasszikus oszlopokkal díszített épület Györgyi Dénes és Román Ernő közös terve alapján épült. Az ugyancsak Óbudán található Építészeti Múzeum őrzi Giergl Kálmán, Györgyi Géza és Györgyi Dénes építészek tervrajzait, munkáik legfontosabb dokumentációit. Györgyi Dénes munkáiból 1986-ban, születésének százéves évfordulóján a Várban, a Műemlékvédelmi Hivatal épületében rendeztek emlékkiállítást.

A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma számos ötvösmunkát őriz Giergl Alajos kezétől, több Györgyi Alajos képet, a kártyafestő Giergl családtagok munkáit, Giergl Henrik üvegeit, valamint ugyancsak számos tervrajzot, dokumentációt a család építész tagjainak, így Györgyi Dénesnek munkásságából. Kiállításain láthatók Györgyi Dénes által tervezett bútorok, belsőépítészeti alkotások. Megtalálhatók a múzeumban Goszleth fényképész várostörténeti értékű felvételei is.

A séta végére értünk. Még jónéhány helyszínt említhettem volna, ezekkel talán egy későbbi változatban tudom majd kiegészíteni a szöveget.

A fentieket azért próbáltam összegyűjteni, hogy ha Budapesten járunk-kelünk, ismerjük meg, és tartsuk számon őseink munkáját. Becsüljük meg mindazokat az épületeket, műalkotásokat, tanításokat, amelyekkel az osztrák területről származott, megbecsült, törekvő pesti német polgárcsaládból magyar művészcsaláddá vált Giergl család generációi a polgárosodott Buda és Pest létrehozásához, a város képének formálásához, értékeinek megteremtéséhez hozzájárultak.

 

Zimányi (szül. Györgyi) Magdolna

Utolsó módosítás: 2006. jún. 3
.

A Giergl-Györgyi család honlapjára       A Giergl-Györgyi család honlapjára