Zimányi Magdolna

                                                  MTA KFKI RMKI Számítógép Hálózati Központ
                                                        (mzimanyi@sunserv.kfki.hu)
                                                      (http://www.kfki.hu/~mzimanyi)

                           Elektronikus könyvtár fizikai kutatóintézetben

                                          A DAT'96 konferencián elhangzott elõadás, 1996 október

                  Megjelent: Tudományos és Mûszaki Tájékoztatás, 44. évf. 1997 március, p. 109-114.

    A dolgozat a KFKI Könyvtárának és Számítógép Hálózati Központjának közel harminc éve tartó együttmûködését mutatja be a könyvtári munka számítógépesítése és az információszolgáltatás területén.

A Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) Könyvtára (KFKI Könyvtár) 1953-ban jött létre. Országos feladatkörû tudományos szakkönyvtár. 1993-ban a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) átszervezés során öt kutatóintézetre vált szét. Ezek: KFKI Atomenergia Kutató Intézet, KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet, KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet, KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet, valamint KFKI Szilárdtestfizikai Kutató Intézet. A KFKI-ból profit-orientált szervezetek (kft.-k) váltak ki, amelyek nagyrészt a KFKI Számítástechnikai Rt. keretében mûködnek. A könyvtár elvileg a KFKI központi szervezetéhez, az ún. KFKI jogutód szervezethez tartozik, gyakorlatilag az öt kutatóintézet egyike, a KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet (KFKI ATKI) felügyelete alatt mûködik, hivatalosan tehát a KFKI ATKI Könyvtára. Feladata azonban továbbra is szolgáltatás a telephelyen mûködõ öt kutatóintézet számára. Ugyanezen a telephelyen mûködik az MTA Izotópkutató Intézete (IKI) is, melynek önálló könyvtára van. Mûködnek a telephelyen kihelyezett egyetemi tanszékek (ELTE, BME) is, és számos doktorandus tanul itt, akik szintén használják a könyvtárat.

A KFKI Könyvtár gyûjtõköre a fizika, kémia, anyagtudomány, számítástechnika, matematika, elektronika szakirodalma. Állománya: ~70.000 könyv és konferenciakiadvány, ~90.000 kutatási jelentés (report,) ~37.000 folyóirategység.

A Számítógép Hálózati Központ (SzHK) elõdje a 60-as évek elsõ felében alakult. Sok átszervezésen, létszám- és névváltoztatáson esett át. Számos úgynevezett "központi számítógépet" mûködtetett, az URAL-1-tõl kezdve az ESzR és a TPA sorozat gépeiig, míg eljutott a jelenlegi UNIX rendszerû szerver gépekig. Az SzHK jelenlegi nevét és mûködési kereteit ugyancsak az 1993. évi átszervezés során kapta, amikor a Könyvtárhoz hasonlóan elvileg a KFKI jogutód szervezethez, gyakorlatilag pedig az egyik kutatóintézet, a KFKI RMKI felügyelete alá került. Feladata és felelõssége szolgáltatások nyújtása a csillebérci telephelyen mûködõ hat kutatóintézet számára, valamint NIIF regionális központként ezen túlmenõen is a hazai Hungarnet közösség számára is.

Mivel a KFKI Könyvtár és az SzHK mûködése egyaránt több intézetet szolgál, mindkettõnek a tevékenységét az intézetek által delegált kutatókból álló bizottságok segítik; a KFKI Könyvtár munkáját a Könyvtárbizottság, az SzHK-ét pedig a Számítástechikai Bizottság. Ezek az olvasók, illetve felhasználók érdekeit képviselik, tanácsadó, döntés-elõkészítõ szervként mûködnek. Sajnálatos, hogy az utóbbi években a Könyvtárbizottság tevékenységének jelentékeny részét a lemondandó folyóirat-elõfizetések listájának az összeállítása teszi ki.

A számítógépes könyvtári szolgáltatások kezdetei a KFKI-ban

1970-ben indult meg az információvisszakeresési szolgáltatás a KFKI-ban az országban elsõként a Chemical Abstracts adatbázisból, a Veszprémi Vegyipari Egyetem Könyvtárának kezdeményezésére, ICL 1905 számítógépen, mágnesszalagról. A feldolgozást végzõ BINAR programrendszert, melyet az azóta fiatalon elhúnyt kollégánk, Horváth Iván dolgozott ki, Lengyelországban is átvették. A BINAR rendszer késõbb más adatbázisokra (INSPEC, INIS, Metadex, WAA stb.) és IBM-kompatibilis gépekre is átdolgozva egészen 1993-ig használatban volt.

A könyvtár saját anyagainak számítógépes feldolgozása 1971-ben kezdõdött a kutatási jelentések (reportok) adatainak számítógépre vitelével: az adatrögzítés lyukszalagon, lyukkártyán, késõbb az intézetben (Telbisz Ferenc és munkatársai által) kifejlesztett CEDRUS terminálkezelõ rendszer segítségével történt. A heti gyarapodási jegyzékek, a negyedéves és éves katalógusok készültek számítógépen.

A 80-as évek közepén OMFB-IIF adatbázisépítési pályázat segítségével a report könyvtár katalógusát a CDS/ISIS programrendszerre telepítettük át. Késõbb a katalógus a MicroISIS változat alá került, VMS operációs rendszerrel mûködõ gépre, és. megkezdõdött a könyvek katalógusának építése is. Az Izotópkutató Intézet Könyvtára is csatlakozott a rendszerhez saját katalógusának építésével. Ehhez a fokozathoz IIF-pályázatból kaptunk támogatást.

A katalógusok hálózaton való elérése akkor vált lehetségessé, amikor a KFKI 1990-ben X.25-ös vonalon csatlakozott a hazai IIF hálózathoz. Ezután létrejött az egyik elsõ magyarországi béreltvonalas Internet kapcsolat is, mely 1991 végétõl 1994-ig a KFKI RMKI-t kötötte össze a CERN-nel (European Organization for Nuclear Research, Genf, Svájc). 1991-ben az IIF program keretében létrejött a hazai felsõoktatási, kutatási és közgyûjteményi Internet gerinchálózat, mely kapcsolódik az európai kutatói hálózatokhoz, ehhez a KFKI ugyancsak csatlakozott. Ezekben a fejlesztésekben, alkalmazásokban a Könyvtár és a Számítógép Hálózati Központ mindvégig szorosan együttmûködött.

A jelen

Az elmúlt évben saját erõbõl beszereztük az ALEPH integrált könyvtári rendszert. A SPARC10 szervergépet, amelyen a rendszer SOLARIS operációs rendszer alatt mûködik, az IIF eszközpályázatán nyertük. Az ALEPH rendszerben mûködõ könyvtári katalógus ez év (1996) februárjától érhetõ el a hálózaton:

telnet://libserv.kfki.hu/

login: aleph

Ezzel felépült a KFKI és az Izotópkutató Intézet könyvállományának, és a KFKI kutatásijelentés- állományának adatait tartalmazó OPAC (Online Publicly Accessible Catalog = online nyilvános katalógus). Jelenleg arra készülünk, hogy a folyóiratkatalógust MicroISIS alól áttelepítsük, valamint a kölcsönzési modul üzembe helyezzük. Pénzügyi okok miatt nem sikerült még beszereznünk az ALEPH rendszerhez külön modulként csatlakozó Web-interfészt.

A könyvtár a kutatóknak térítésért online információkeresést végez a DIALOG rendszerbõl. Az olvasóteremben nyilvános terminálok, valamint CD olvasók is rendelkezésre állnak.

Miért az ALEPH rendszert választottuk?

Évekig készültünk a beszerzésre. Cégekkel tárgyaltunk, árajánlatokat kértünk, bemutatókra jártunk, felkerestünk hazai és külföldi könyvtárakat, amelyek már integrált könyvtári rendszert használtak. Összefoglaljuk a szempontokat, melyek alapján az ALEPH mellett döntöttünk:

• Az ALEPH felhasználóbarát felhasználói felületet nyújtott. A mai igények mellett ez már kevésbé áll fenn, ma a felhasználók a Web-felületet igénylik. Az ALEPH ma már rendelkezik Web-felülettel is, ennek beszerzési költségei azonban jelentékenyek.
• Az ALEPH kellemesen és teljes funkcionalitással használható VT100, VT200, VT300, stb. típusú terminálokról, nem igényel IBM 3270 típusú, illetve X-terminálokat.
• Az országban már sok könyvtár használta az ALEPH-et (jelenleg ez a szám már meghaladja a 30-at), tehát lehetett hazai tapasztalatokra támaszkodni.
• Jelentõs külföldi fizikai kutatóintézetekben is, melyekkel a KFKI-nak kapcsolata van (pl. a CERN-ben), ez a rendszer mûködik.
• Könnyen megoldhatónak bizonyult a magyar ábécé kezelése, ezen belül mind a magyar ékezetes karakterekkel, mind az angol ábécé megfelelõ alapbetûivel való keresés.
• az ALEPH-et használó könyvtárak katalógusai összekapcsolhatók (chain), az összekapcsolt katalógusokban egyidejûleg végezhetõ a keresés.
• Végül, de nem utolsósorban: az ALEPH beszerzési árát, ha nehezen is, elõ tudtuk teremteni (ezt az Ex Libris cég értékesítési politikájának számunkra kedvezõ változása tette lehetõvé).

Az ALEPH felhasználóit a felhasználók nemzetközi érdekvédelmi szervezete, az ICAU (International Corporation of Aleph Users) is segíti, mely az igényeket, problémákat rendszeresen továbbítja a fejlesztõ céghez. Magyarországon is létrejött a Magyar ALEPH Csoport (MACS), az ALEPH rendszert használó könyvtárak tömörülése (vezetõje Egyházy Tiborné, a Veszprémi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatóhelyettese), amely évente többször tart összejöveteleket a hazai forgalmazó cég részvételével. Itt a felmerülõ problémákat meg lehet vitatni, egymással kapcsolatot lehet tartani.

(A magyar számítógépes adatbázisok, könyvtári katalógusok építõi talán nem mind fordítanak kellõ figyelmet arra, hogy a magyar szavakat ékezet nélkül is lehessen keresni. Az Internet világhálózatot olyanok is használják, akik a magyar ábécé ékezetes betûit nem ismerik; vagy ha ismerik is, nincsenek felkészülve arra, hogy bevigyék õket a billentyûzeten. Nem beszélve arról, hogy - fõleg a külföldön megjelent idegennyelvû kiadványokban - egy-egy magyar szerzõ neve elõfordulhat ékezettel, vagy ékezet nélkül is. Ezért fontos lenne minden adatbázisban, OPAC-ban megoldani az alapbetûkkel való keresést. Kissé frusztráltnak érzem magamat mindannyiszor, amikor egy hazai könyvtár katalógusába belépve az Author=Zimanyi keresõkérdésre a "nincs találat" választ kapom: ékezetesen, Author=Zimányi formában megismételve a kérdést azonban kiderül, hogy mégiscsak van találat...)

Egy fizikai kutatóintézeti könyvtár jellegzetességei

Melyek egy fizikai kutatóintézeti könyvtár különleges ismérvei, melyek meghatározzák a könyvtár és olvasók kapcsolatát? Azok a jellegzetességek, amelyeket alább felsorolunk, természetesen más szakkönyvtárakra is jellemzõk lehetnek. Úgy lehetne azonban megfogalmazni, hogy a könyvtárak, kiadók és olvasók "arany háromszöge" itt talán kissé más képet mutat, mint más szakterületeken.

• Az olvasók nagy része egyszersmind szerzõ is, maga is publikál, folyóiratokban, reportokban, konferenciakiadványokban, szakkönyvekben.
• Az olvasó az információhoz sürgõsen, a megjelenés után azonnal, sõt, lehetõleg még a megjelenés elõtt hozzá akar jutni.
• Az olvasók számottevõ része járatos a hálózat használatában, ismeri a hálózati információkeresés, a hálózaton való publikálás módszereit. Ugyanakkor természetesen itt is vannak még olyan olvasók, felhasználók, akik idegenkednek a hálózat használatától, akiket meg kell nyerni, segíteni kell õket a hálózat használatában.
• Az olvasók nagy része intenzíven részt vesz nemzetközi együttmûködésekben, ezért hozzá akar férni a nemzetközi információforrásokhoz, adatbázisokhoz. Ugyanakkor érdekelt abban is, hogy saját adatai, publikációi ezekben megjelenjenek, saját intézetének, saját kutatómunkájának eredményeit mihamarabb elérhetõvé tegye a világ számára.
• Megváltoztak a publikációs szokások. A folyóirat-szerkesztõségek, kiadóvállalatok, konferenciaszervezõk nagyrészt TeX-ben, LATeX-ben várják a cikkek, elõadások szövegét. Általában a szerzõk rendelkezésére bocsátják azokat a makrókészleteket is, amelyekkel a kéziratot a megkívánt formátumban állíthatják elõ (pl. AMSTeX, APSTeX). A kéziratot - melyet már egyre kevesebb joggal nevezünk "kézirat"-nak, hiszen papíron talán elkészülésének teljes folyamata során sem jelenik meg - a szerkesztõségek elfogadják elektronikus levélben, sõt többnyire már így is kérik. Csökkent a nyomtatásban megjelenõ kutatási jelentések, reportok, preprintek szerepe: a preprint szervereken keresztül közzétett preprint sokkal gyorsabban eljut az érdekelt kutatókhoz.
• Megjelentek a fontosabb fizikai folyóiratok elektronikus változatai. Teljes anyagukhoz általában nem férhet hozzá bárki; általában csak jelszóval férhetnek hozzá azok, akik a papíron megjelenõ változatot elõfizetik. Egyes esetekben a kiadó az elektronikus változatért külön díjat is kér.

Információszolgáltatás a KFKI-ban

A KFKI Könyvtár és az SzHK közösen törekszik arra, hogy minél jobb információszolgáltatást nyújtson a kutatóknak. Ennek legfontosabb eszköze a hálózati információszolgáltatást forradalmasító, robbanásszerûen terjedõ World Wide Web (WWW), a világot átszövõ információs háló. Érdemes emlékeztetnünk, hogy ezt Tim Berners-Lee és munkatársai a CERN-ben fejlesztették ki, a CERN kísérletekben résztvevõ - gyakran egymástól nagy földrajzi távolságokra dolgozó - kutatócsoportoknak, a nagyenergiájú fizikusok nemzetközi közössége, az ún. HEPnet (High Energy Physics Net) együttmûködésének megkönnyítésére. A fizikai kutatás igényei állandó ösztönzést jelentettek az Internet hálózat fejlesztõi számára, így nem véletlen, hogy maga a fizikai kutatás is hozzájárult ahhoz, hogy az információszolgáltatás a hálózaton minél hatékonyabb legyen.

A KFKI WWW (http://www.kfki.hu) közös címlapról elérhetõk a telephelyen mûködõ kutatóintézetek által felépített intézeti WWW-k, valamint az egész telephely számára fontos közös információk. Ez utóbbiak között a Könyvtár és az SzHK Web-oldalai, valamint számos témakör (fizika, könyvtári információk, oktatás, stb.) szerint összegyüjtött információk, kapcsolódási pontok (linkek) találhatók a címlapon. A nemzetközi kapcsolatokra való tekintettel természetes, hogy az információk lehetõség szerint mind magyar, mind pedig angol nyelven megtalálhatók legyenek. A WWW a KFKI korábbi Gopher rendszerének fokozatos átalakításával épül. Feladatunknak tekintjük, hogy országos szinten a fizikára, és a fizikusok által igényelt könyvtári információkra vonatkozólag mind a hazai, mind pedig a magyar fizika iránt érdeklõdõ külföldi (magyar vagy nem magyar) felhasználók számára a KFKI WWW minél teljesebb információforrás, minél jobb kiindulópont legyen.

Ennek érdekében arra törekszünk, hogy a KFKI kutatói számára a KFKI szervergépein, a KFKI WWW-ben könnyen elérhetõk legyenek:

• a KFKI és IKI könyvtár információi, katalógusok, gyarapodási jegyzékek, kézikönyvek, stb.;
• a hálózaton elérhetõ magyarországi könyvtári katalógusok, valamint a fizikusok számára fontos külföldi könyvtárak katalógusai, pl. a CERN ALICE (ALEPH In CERN) rendszere, a Library of Congress (USA), University of California Melvyl rendszere stb.;
• a fizikával foglalkozó magyarországi kutatóintézetek, illetve egyetemi, fõiskolai tanszékek WWW szerverei;
• elektronikus folyóiratok, jelszóhoz (password) kötött folyóiratok esetében azok, melyekhez a KFKI-nak jelszava van, pl. Elsevier, IOP, APS által kiadott folyóiratok;
• fontos tartalomjegyzék, és cikkmásolatküldõ szolgáltatások (CARL, OCLC, SwetScan);
• preprint szerverek;
• a KFKI által mûködtetett levelezési listák (fizikusok, könyvtárosok, tanárok számára);
• a news szolgáltatásban az általában elérhetõ newsgroupokon kívül a kutatókat érdeklõ speciális (pl. CERN) newsgroupok;
• a fizika területén hasonló központi szolgáltatást vállaló külföldi WWW szerverek, pl. CERN, Stanford Linear Accelerator Laboratory, Fermilab, TIPTOP.

Felmerült egy javaslat arra is, hogy a KFKI és a CERN könyvtári katalógusát összekapcsoljuk (chain). Mivel mindkét könyvtár az ALEPH rendszert használja, erre lehetõség van: egyelõre elõzetes megbeszélések folynak.

Törekszünk arra is, hogy a világban a magyar fizikáról hozzáférhetõ adatok lehetõleg pontosak és naprakészek legyenek. Ezért figyelemmel kísérjük a fontos központi szolgáltatást végzõ külföldi WWW szerverekben a magyar fizikai kutatásról, kutatóintézetekrõl, egyetemekrõl megjelenõ információkat. Szükség esetén, ha az adatok pontatlanok, hiányosak, vagy elavultak, ezek javítását kérjük. Információszolgáltatási feladataink részének tekintjük azt is, hogy a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) fizika polcának "polcgazda" szerepét a KFKI webmestere, Szalay Istvánné vállalta.

A KFKI SzHK által mûködtetett levelezési listák

Az alábbi nyilvános - bárki által elõfizethetõ, írható, olvasható - levelezési listákat mûködtetjük:

• fizinfo - az Eötvös Loránd Fizikai Társulat híradója,
• MIX - (Mössbauer Information Exchange),
• IBIS - (Ion Beam Information Service),
• macs-l- a Magyar ALEPH Csoport (MACs) levelezési listája,
• nap-l - SUN rendszergazdák, rendszerprogramozók levelezési listája,
• security-l - hálózati biztonsági kérdésekkel foglalkozó levelezési lista,
• Szechenyi-l - kutatók tudománypolitikai vitafóruma,
• tanforum - számítástechnikát tanító, alkalmazó középiskolai tanárok levelezési listája,

Belsõ levelezési listákat is mûködtetünk, csak KFKI-s felhasználók számára:

• kfkilib-com - a KFKI Könyvtárbizottság tagjai részére,
• sman-list - a KFKI intézetek rendszermenedzserei részére,
• sztb-list - a KFKI Számítástechnikai Bizottság tagjai részére,
• kfkiusers - a KFKI számítógép-felhasználói részére.

A levelezési listákat a majordomo listserverrel (majordomo@lists.kfki.hu) mûködtetjük.

Preprint szerverek, könyvtárak

Már említettük, hogy a papíron megjelenõ preprintek, intézeti reportok helyett egyre inkább elektronikus levelezési listák, WWW rendszerek, preprint szerverek nyújtanak segítséget, hogy az elkészült publikációk eljussanak a témában érdekelt kutatókhoz. A fizika területén a legismertebb a Los Alamos National Laboratory (LANL) preprint szerver szolgáltatása. Segítségével a szerzõk által (többnyire TeX, LATeX, illetve Postscript formában) beküldött kutatási reportok a WWW-n, illetve a témának megfelelõ levelezési listán gyakorlatilag azonnal olvashatók. A LANL szolgáltatás európai tükrözését a tengerentúli vonalak sávszélességével való takarékoskodás érdekében a trieszti International School for Advanced Studies (Scuola Internazionale Superiore di Studi Avanzati - SISSA) vállalta. Az elméleti magfizikai reportokat terjesztõ nucl-th levelezési listára például a listserv@babbage.sissa.it címre küldött subscribe nucl-th szövegû levéllel fizethetünk elõ. Közel húsz levelezési lista található még itt, a magfizika, nagyenergiájú fizika, szilárdtestfizika, anyagtudomány stb. területén. A preprintek a Los Alamos National Laboratory, illetve a SISSA WWW szerverén is elérhetõk. A WWW szervereken a preprintek mellett megtalálhatók a szövegformázó programokhoz (TeX és LaTeX) szükséges makrókészletek, segédprogramok, valamint fizikusok és matematikusok E-mail címgyûjteménye is. A WWW szerverek címei (URL):

http://xxx.lanl.gov/

http://babbage.sissa.it/

Preprintek fontos lelõhelye - elsõsorban a nagyenergiájú fizika területén - a CERN Könyvtárának preprintszerver-szolgáltatása is (http://preprints.cern.ch). Ez elérhetõ a CERN WWW-n (http://www.cern.ch), illetve a CERN ALEPH (ALICE) rendszerén (http://alice.cern.ch) keresztül is. Itt nemcsak a CERN által kiadott évi többszáz reportot érhetjük el nyomtatható (Postscript stb.) formában; a CERN könyvtárába beérkezett reportokat is beolvassák szkennerrel, és elhelyezik a preprint adatbázisban. Így évi többezer report teljes szövege válik elérhetõvé. Érdemes megjegyezni, hogy a CERN Könyvtár referenciákat (idézetek, hivatkozások) tartalmazó adatbázis felépítését is tervezi.

[Megjegyzés az elektronikus változatban: a cikk megjelenése óta ez az adatbázis elkészült. Segítségével megtalálhatók a preprint adatbázisban egy adott szerzõre, preprintre hivatkozó cikkek. Az adatbázist a http://alice.cern.ch/cgi-bin/mkpage?all/all/all/References_in_Eprints/ címen lehet elérni. Z. M. 1997. dec. 10]

Fontos preprint WWW szerver a nagyenergiájú fizika területén a Stanford Linear Accelerator Laboratory (SLAC) szervere(http://www-spires.slac.stanford.edu/find/hep). A SLAC laboratórium SPIRES adatbázisa a nagyenergiájú fizika területén fizikusok E-mail címjegyzékét, intézetek, konferenciák adatait is tartalmazza. Ugyancsak fontos a nagyenergiájú fizikának az Egyesült Államokban mûködtetett WWW szervere is(http://www.hep.net/ ).

A fizika mûvelõi számára igen fontos a világ nagy egyetemi, kutatóintézeti könytárainak, és más jelentõs könyvtáraknak - a CERN már említett könyvtára, University of California könyvtára (MELVYL library system http://www.dla.ucop.edu/), Library of Congress (USA) (http://www.loc.gov), OCLC (Online Computer Library Center,(http://www.oclc.org). Sok nagy könyvtár a könyvtári katalógusnak, a könyvek, folyóiratok, kutatási jelentések, évkönyvek adatainak hálózaton való elérhetõvé tételén túl további szolgáltatásokat is nyújt.

Fontosak a folyóiratcikkekrõl tartalomjegyzék- és cikkmásolatküldõ szolgáltatások. Itt a Colorado Association of Research Libraries (CARL) egyesülés UNCOVER szolgáltatását (http://www.carl.org/), és a hazai hálózaton (BME) is elérhetõ SwetScan szolgáltatást (http://delfin.eik.bme.hu/ili-login/) kell elsõsorban említenünk.

Elektronikus folyóiratok, kiadók, adatbázisok

Az utóbbi idõben egyre több "hagyományos" folyóirat teszi anyagát elektronikus úton is elérhetõvé, így például a jelentõs fizikai folyóiratok közül a Physics World, Nuclear Physics, Physics Review Letters, az általánosabb érdekû folyóiratok közül a Science, a Nature. Az IOPP (Institute of Physics Publishing) által kiadott mintegy 40 folyóirat is hozzáférhetõ a hálózaton (Physics World, Scientific Computing World, Opto&Laser Europe, Classical and Quantum Gravity stb.) (http://www.ioppublishing.com/). Míg a "csak" elektronikus folyóiratok általában ingyenesek, a papíron is megjelenõ folyóiratok az elektronikus változat elérését feltételekhez kötik, pl. csak olyan intézetekbõl engedik a hozzáférést, amely intézet könyvtára a folyóirat igazolt elõfizetõje. A kiadók érthetõen nem akarják elveszíteni az elõfizetési díjakból származó bevételüket, a verseny azonban arra is kényszeríti õket, hogy anyaguk mihamarabb az olvasóhoz kerüljön, a nyomdai átfutás, postai szállítás kiiktatásával. Versenytársat látnak a díjmentes elektronikusreport-küldõ szolgáltatásokban is. A szolgáltatásoknak ez a formája még nem eléggé kiforrott, a kiadók maguk is keresik a számukra is és az olvasók számára is megfelelõ utat.

Itt szólunk a nagy könyv- és folyóirat-kiadók, pl. a Springer (http://www.springer.de/), Elsevier (http://www.elsevier.nl/), Macmillan kiadó (http://www.mcp.com/) WWW szervereirõl.

Csak néhányat említünk a legfontosabb adatbázisok közül. A NASA adatbázisok a NASA Lunar and Planetary Institute WWW szerverén találhatók meg (http://www.nasa.gov/). Elsõsorban a magfizikával foglalkozóknak jelent gazdag információforrást az NDIS (Nuclear Data Information System) információs rendszer (http://www.iaea.or.at/), amely Ausztriában mûködik, és többek között az alábbi adatbázisokhoz kínál hozzáférést: Low and intermediate energy nuclear physics bibliography, Evaluated experimental nuclear structure data, Evaluated numerical nuclear data stb.

USENET hírcsoportok, közérdekû információk

A USENET tematikus hírcsoportok (newsgroup) leveleit 7 nagy tematikus fõcsoportba és sok kisebb csoportba sorolták. A fizikus közösség számára elsõsorban a "sci" fõcsoport érdekes, melynek elnevezése a "sciences" szó rövidítésébõl származik. A fizika különbözõ területeivel foglalkozó csoportok legtöbbje ebben a fõcsoportban található, így a sci.physics sci.astro, sci.materials, sci.math és sci.research csoportok és ezek alcsoportjai is.

Egyes intézetek, egyetemek is létrehozzák saját hírcsoportjaikat, az ott dolgozók gyors kommunikációjának megteremtésére. A KFKI WWW szerverén, illetve news szolgáltatásán keresztül elérhetõk a CERN saját hírcsoportjai is, ezeknek a neve a cern. karakterekkel kezdõdik.

Információszolgáltatási feladatainkat úgy értelmezzük, hogy WWW rendszerünkben ne csak a szoros értelemben vett kutatási és oktatási információkat bocsássuk a fizikus közösség rendelkezésére, hanem ennél általánosabb feladatokat is ellássunk. Egyrészt a kapcsolódó tudományok számára is igyekszünk információt adni, így a KFKI WWW fogadja be a vegyészek Chemonet rendszerét is. Másrészt törekszünk arra, hogy olyan információk, melyek a kutatók munkáját, kapcsolattartását segítik, elérhetõk legyenek. Ebben szem elõtt tartjuk azt is, hogy a fizikus közösség tagjai sok nemzetközi együttmûködésben vesznek részt, sokan tartózkodnak rövidebb-hosszabb ideig külföldön, azonban fontos nekik, hogy a hazai információkról naprakészen tájékozva legyenek. Közzéteszünk pályázati, alapítványi információkat, ösztöndíjakra, doktori iskolákra, álláslehetõségekre vonatkozó híreket, illetve, ha az információ más WWW-n megtalálható, akkor a megfelelõ helyre mutató linkeket illesztünk saját WWW-nkbe. Helyet adunk általános kulturális információk pl. színházi, tévémûsorok, tájékoztató újonnan megjelent könyvekrõl közzétételének is. A millecentenárium évében az ehhez kapcsolódó rendezvényekrõl hozzáférhetõ információkat is gyûjtjük.

Mérlegkészítés

A KFKI Könytára és Számítógép Hálózati Központja több évtizeden keresztül együttmûködve fokozatosan jutott elõre a könyvtári alkalmazások területén. Az együttmûködés keretében megvalósult az integrált könyvtári rendszer, habár ma már ennek korszerûsítésére, továbbfejlesztésére volna szükség. Sikerült a fizikus kutatók számára egy sok szempont figyelembevételével épülõ szakmai információszolgáltatást létrehoznunk. Eredményeinket a pályázati lehetõségek (NIIF, OMFB, OTKA) nélkül nem tudtuk volna elérni.

Komoly nehézséget okoz munkánkban, fejlesztési elképzeléseink megvalósításában a könyvtárakat sújtó pénzhiány. Így például emiatt nem sikerült számottevõ CD-ROM állományra szert tenni, noha ez fontos lenne. Riasztó, hogy a könyvtár költségvetése évek óta névértékben azonos szinten marad, miközben a folyóirat-elõfizetési díjak az inflációt messze meghaladó mértékben növekednek. Emiatt a könyvtár évrõl-évre jelentõs számban kényszerül folyóiratokat lemondani, illetve a könyvbeszerzéseket csökkenteni. Ez megnehezíti azt, hogy bizakodással tekintsünk a jövõbe.

Záró gondolatok

A Könyvtár és Számítógép Hálózati Központ együttmûködésérõl P. V. Rao (Missouri State Univ., USA) megállapítása foglalja össze számunkra a fõ tanulságot: Academic libraries and academic computer centers: united we stand; divided we fall. (= Egyetemi könyvtárak és számítóközpontok: együtt fennmaradunk, külön elbukunk.)

Az International Publishers Association 1996 évi Barcelona-i ülésén elfogadott "Position Paper" így jellemzi mostani korszakunkat: The new electronic environment is coming like a speeding train or a tidal wave inevitable and unstoppable. (= Az új elektronikus környezet kikerülhetetlenül és feltartóztathatatlanul jön, akár a gyorsvonat, vagy a szökõár.) Ehhez a gondolathoz hozzátartozik, hogy nem mindegy, fel tudunk-e szállni erre a gyorsvonatra, vagy az csak elrobog mellettünk.

Végül álljon itt Brock N. Meeks cikkének címe (Communications of ACM, Sept. 1996, Vol. 39. No. 9. p. 13.): Dragging a Kicking-and-Screaming Government into the 21st Century (= A visítva kapálódzó kormányzat átvonszolása a 21. századba). A cikk az amerikai kormányzatnak az "information superhighway" kezdeményezésével kapcsolatos, olykor ellentmondásos tevékenységével, állásfoglalásaival foglalkozik. Ebbõl a címbõl elsõsorban a "Kicking-and-Screaming" jelzõt szeretném kölcsönvenni. Úgy gondolom, hogy miként Brock N. Meeks az amerikai szakemberek feladatának tekinti, hogy az olykor visítva kapálódzó kormányzatot átvonszolja a 21. századba, nekünk is feladatunk "Kicking-and-Screaming" olvasóinkat és felhasználóinkat, sõt, "Kicking-and-Screaming" önmagunkat is átvonszolni, vagy szelídebben: átvezetni a 21. századba. Szeretnénk remélni, hogy ehhez a szükséges feltételek is meglesznek.