Kis-Balaton letöltés pdf-ben
A Balaton délnyugati csücskében
található Magyarország egyik
legkülönösebb tája, a Kis-Balaton. Valamikor a
tó öble volt, amelyet egy három kilométer
széles csatorna kapcsolt a tóhoz, egészen addig,
amíg a Zala folyó fokozatosan feltöltötte
hordalékával. Így lett a Kis-Balatonból az
ország egyik legnagyobb mocsara, amelyből csak egy-egy sziget
emelkedik ki.
A Kis-Balaton története
A XVIII. század végéig nem tettek
különbséget a Balaton és a Kis-Balaton
között, a Fenékpuszta-Balatonhídvég
közötti térséget - a mai, tágabb
értelemben vett Kis-Balatont - a Balatonhoz
számították. A Balaton átlagos
vízmélysége és térfogata a XVIII.
század vége óta a felére csökkent.
Ebben nagy szerepe volt az 1863-ban megépített
Sió-zsilipnek és a Balaton déli partján
futó vasútvonal miatt végzett
szabályozási munkáknak. Ezek
eredményeként a Kis-Balaton magasabban
fekvő részei szárazra kerültek, a terület
vízborítást csak a Zala árvizeikor kapott.
Az 1920-as években a Zala árvízvédelmi
töltéseivel gyakorlatilag a folyó árvizeit is
kizárták a Kis-Balatonból. Ezt követően a
csatornarendszer kialakításával
megkísérelték a talajvízszintet
csökkenteni, illetve szabályozni annak
érdekében, hogy a területen
mezőgazdasági tevékenységet lehessen
folytatni. Ezek a munkálatok az 1960-as évekig tartottak,
eredményre azonban nem vezettek.
A vízterület fontos szerepet játszott abban, hogy a
Zala lerakja hordalékát és szervesanyag
tartalmát, mielőtt a Balatonba ömlik. A
szabályozási folyamatok miatt a XX. század
közepére a Kis-Balaton fokozatosan elvesztette szűrő
funkcióját, aminek a Balaton fokozott és gyors
vízminőség romlása lett a
következménye, mivel a Zala már nem a Kis-Balaton
mocsaras térségében, hanem a
Keszthelyi-öbölben rakta le hordalékát, ami az
öböl sajátos áramlási viszonyai miatt
nagyrészt ott is maradt. Mindeközben a mezőgazdasági
termelés növekedése miatt fokozódott a
területen a kémiai és biológiai
szennyezés, kibocsátás.
Az ökológiai katasztrófa
elkerülésének érdekében az 1970-es
években a Nyugat-dunántúli
Környezetvédelmi és Vízügyi
Igazgatóság kidolgozott egy tervet a „Kis-Balaton
Vízvédelmi Rendszer”
kiépítésére, ami a Kis-Balaton
újbóli mesterséges
elárasztását, a mocsárvilág
rehabilitációját foglalta
magában. Alapgondolata az volt, hogy a hajdan
öbölként, illetve mocsárként
létezett Zala-völgy ismételt
elárasztásával kialakuló
mocsaras-nádas terület a Zalán érkező
tápanyagokat feldolgozza. A világon
egyedülálló vízvédelmi rendszerrel az
eddig a Balatonban – főleg a Keszthelyi-öbölben –
lejátszódó folyamatokat a Balaton elé, a
Zala alsó szakaszán kialakítandó
vízvédelmi rendszer területére
helyezzük át. Ez a megoldás a mintegy 200
évvel ezelőtti, természetes állapothoz
hasonlító viszonyokat állít elő.
A munka két ütemben valósult meg: az első ütem,
az 1870 hektár területű Hídvégi tó
kialakítása 1985-re, a második ütem, a 5000
hektáros Fenéki tó elárasztása
lényegében a 2000-es évek
közepére készült el. A területen
komoly védőgát és átemelő-rendszer
valósult meg. A Zala vize tervezett módon kanyarog
végig a területen.
A második ütemben már nem egy tórendszert
hoznak létre, hanem olyan lápos, nádas
élőhelyet építenek, ami igazi
madárparadicsom lehet. A várakozásoknak
megfelelően a mocsárvilág gyorsan
regenerálódott, így a terület jelentős
része fokozottan védett élőhely.
Természetvédelem
A szervezett természetvédelem kezdete 1922-re tehető,
amikortól a nemes kócsagok védelmére
kócsagőrt alkalmaztak. A Kis-Balaton 1951-óta
természetvédelmi terület, 1997 óta a
Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Kis-Balaton, mint
nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely,
1979 óta a – nemzetközi jelentőségű vizes
területekről, mint a vízimadarak
tartózkodási helyéről
szóló – Ramsari egyezmény védelme
alá tartozik.
Gazdag növény- és
állatvilágából európai hírű a
madárvilág: mintegy 250 madárfajt figyeltek meg a
területen, közöttük 27 fokozottan védettet.
Vonulásuk alatt a hely több mint 20 ezer
vízimadárnak ad otthont, főleg récéknek
és ludaknak. A magyar természetvédelem
szimbóluma, a hófehér nagy kócsag jelentős
számban fészkel a térségben. A
mocsárrekonstrukciós munkálatokat
követően megnövekedtek a kedvező
táplálkozási és szaporodási
lehetőséget biztosító területek, melyet a a
vonuló illetve telelő madárfajok rövid idő alatt el
is foglaltak.
A Kis-Balaton területén a Kányavári sziget
szintén szabadon látogatható, míg az
élőhely többi területe külön
engedéllyel, szakvezetővel tekinthető meg.
A Kis-Balaton látnivalói
Zalavár, Kis-Balaton
bemutatóház
A millennium évében Zalavár-Várszigeten
nyitotta meg kapuit a Kis-Balaton Ház, amely bemutatja a
Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer Balaton
vízminőségének védelmében
betöltött szerepét, a térség
természeti értékeit, de a történeti
és néprajzi vonatkozásait is. Az előtérben
a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer
működését bemutató terepasztal
látható. A kiállításon
megelevenedik a víz alatti világ, a
nádasok élete, a mocsárvilág hangjai. Egy
nagyméretű karikatúra segítségével
betekintést kaphatunk a
táplálékláncok
működésébe , melyet Sajdik Ferenc
készített, és a rá jellemző
figurák és sajátos humora miatt is érdemes
megnézni.
A Várszigeten már i. sz. 840 körül
megerősített város állt, ahol hosszabb időt
töltött Cirill és Metód, a szlávok
két térítő apostola, írásuk
létrehozója. Emléküket őrzi a Cirill
és Metód emlékoszlop. A IX. században
Pribina szláv fejedelem a Kis-Balaton mocsaraival
körbezárt Zalaváron építette ki
székhelyét. Récéskúton egy Szent
István korából származó bazilika
romjai romjai láthatók.
Diás-sziget, Fekete
István emlékszoba, Matula-kunyhó
A Kis-Balaton mocsárvilágát regényeiben
megörökítő író, Fekete István
egykori használati tárgyaiból,
írásaiból látható
kiállítás. A kutatóház mellett a
Tüskevár leírásai és egy 1950-ből
származó fénykép alapján
felépítették a halászok egykori
nádkunyhóját, amelyet Matula-kunyhónak
nevezték el.
Az emlékszoba és a kunyhó a fokozottan
védett területen található, emiatt csak
szakvezetővel látogatható.
Kányavári-sziget,
Búbos vöcsök tanösvény
A Hidvégi-tó víztükrébe
benyúló sziget kiemelkedő szépségű
tájképi látnivaló, amelynek bejárata
egy különleges látványt nyújtó
fahíd. A 13 állomásból álló 3
km hosszú önmagába visszatérő
tanösvény elsődleges célja a Kis-Balaton
változatos madárvilágának
bemutatása, melyet ismertető és telepítési
céllal néhány denevérodú
egészít ki. Két kilátóból
tekinthetünk rá a Hídvégi-tóra
és környékére. A szigeten
sétáló utak, pihenőhelyek, szalonnasütő
helyek, játszórészek vannak
kialakítva.
Fenékpuszta, Vönöczky
Schenk Jakab kutatóház, Madártani
állomás
A Kis-Balaton térségében folyó
kutatások bázisa, de
bemutatóközpontként és a szakvezetések
indulóhelyeként is működik.
Ismeretterjesztő anyagok, a terület
élővilágát bemutató
kiállítás és videofilmek, valamint
szálláshelyek várják a
természetbarátokat.
Névadója Schenk Jakab (1876 – 1945) zoológus,
ornitológus, természetvédő. A költöző
madarak vonulását tanulmányozta, bevezette a
költöző madarak gyűrűzését. 1917-től folytatott
küzdelmével megmentette a nagy kócsagot a
kipusztulástól
Kápolnapuszta,
bivalyrezervátum
A kipusztulástól fenyegetett bivalyok legnagyobb
létszámban – mintegy 180-an –
Kápolnapusztán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
bemutatóhelyén találhatók. A
párját ritkító bivalyrezervátumban
az állatok viselkedése pihenőhelyekkel és
kilátóponttal ellátott másfél
kilométeres sétaút
bejárásával ismerhető meg. A rezervátum az
őshonos bivaly fennmaradásában,
génállományának megőrzésében
játszik fontos szerepet, s egyben a faj
bemutatásának hazai központja. A II.
világháború után a Magyarországon
megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben
élt. Jelenlegi helyére a rezervátum 1976-ban
került.
Vörsi talpasház
A Kis-Balaton hagyományos halászati eszközeit, a
népi halászat szerszámait és a
pákászok életmódját bemutató
kiállítást rendeztek be benne.
Vörs, Pap-kerti
kilátó, madárvárta
A Kis-Balaton II. ütemének Vörsön lesz a
bemutató partszakasza. Kilátótornyokból
figyelhető meg a táj gazdag vad- és
madárvilága. A térség
várhatóan a madarak és a
madármegfigyelők kedvelt helye lesz. A területet
úgy alakították ki, hogy ott védett
szigetek álljanak a szárnyasok
rendelkezésére.
Európa szerte egyedülálló a falu
különleges templomi Betleheme, amelyet ötven
négyzetméteres területen építettek meg
élethű tájjal, figurákkal.
További
látnivalók a környéken
Fenékpuszta, Valcum castrum
romjai
A rómaiak idején itt állt a Valcum nevű
erődítmény. A régészeti
fetárások során előkerült a hajdani
nagyméretű vár déli kapuja és oldalfala,
valamint a nagy raktárépület és egy IV.
századi háromhajós bazilika maradványa. Az
egykori település nagy része még
feltáratlan.
Berki betérő – 400 éves kocsma Mellette egykor a
Festeticsek hajóépítő műhelye volt.
Balatonszentgyörgy,
Csillagvár
1820 és 1823 között Festetics László
vadászház céljára emeltette az
érdekes építészeti megoldásokat
mutató kora romantikus stílusú
épületet. Nevét csillag alakjáról
kapta, mint építészeti ritkaság,
egyedülálló a világon. Falakon belül
található kútja 31 m mély. A termekben a
XVII. századi végvári vitézek
környezetét felidéző kiállítás
látható.
Keszthely, Georgikon
majormúzeum
Az egykori tangazdaság majorjának 1827-ben
épült magtár épületében kapott
helyet a régi mezőgazdasági eszközök
kiállítása (gépszín,
kovácsműhely, gőzeke, magtári gépek).
Állandó kiállítás mutatja be
Georgikon Gazdasági Tanintézet
történetét.
Vörs,
tűzoltószertár
A tűzoltószertár és emlékmúzeum a
XIX-XX. Század fordulójának tűzvédelmi
eszközeit mutatja be.
Balatonkeresztúr, Tibeti
Kulturális Központ www.rabten.hu
A Dalai Láma vezette Gelugpa buddhista tradíció
meditációs központja. A kapuit 2000-ben
megnyitó létesítmény hangsúlyt
fektet a tibeti buddhizmus és a magyarság szoros
kapcsolatainak bemutatására, kiemelve annak legfontosabb
találkozási pontját, Kőrösi Csoma
Sándor munkásságát.