Bevezetés

Az Élelmiszertudományi Komplex Bizottság az MTA Kémiai Tudományok Osztályának az Agrártudományok Osztályával közös bizottsága. Tevékenységének célja, hogy összefogja az élelmiszertudomány területén folytatott kutatásokat és keretet adjon a tudományos eredmények, tudományszervezési és oktatási kérdések megvitatására.

A tudományterületen nem mûködik arra szakosodott akadémiai kutatóintézet, a kutatógárda elsõsorban az egyetemekrõl, néhány költségvetési intézetbõl és intézménybõl és ipari kutatóhelyekrõl kerül ki. Az élelmiszertudomány jellegébõl adódóan kiemelt jelentõsége van az ipari feladatok megoldására irányuló alkalmazott kutatásnak.

Az MTA Élelmiszertudományi Komplex Bizottsága munkabizottságai  (elnök, titkár)
 

1.	Biomérnöki Munkabizottság	(Nyeste László, Sevella Béla)
2.	Élelmiszeranalitikai Munkabizottság	(Váradi Mária, társelnök: László Péter, Tömösközi Sándor)
3.	Élelmiszer-fehérjekémiai Munkabizottság	Sarkadi Lívia, Cserhalmi Zsuzsanna)
4.	Élelmiszer-mikrobiológiai Munkabizottság	(Kiss István, Lehoczkyné Tornai Judit)
5.	Lipidkémiai Munkabizottság	Szollár Lajos, Blaskovits András)
6..	Mikroelem Munkabizottság	(Pais István, Gaál Ödön)
7.	Poliszacharid-kémiai Munkabizottság	(László Elemér, Réczey Istvánné)
8.	Táplálkozástudományi Munkabizottság	(Barna Mária, Póderné Õsy Klára)

A tudományterületek interdiszciplináris jellege miatt az Élelmiszeranalitikai Munkabizottság az Analitikai Kémiai Bizottsággal, a Biomérnöki Munkabizottság a Mûszaki Kémiai Komplex Bizottsággal közösen mûködtetett tudományos fórum.

A bizottság tevékenységének áttekintése

A bizottság ülésein az alábbi témák kerültek megvitatásra:

Az élelmiszeripar hozzájárulása az agrárium Széchenyi tervéhez. Vitafórum.

Sass Barnabás: Az élelmiszerbiztonság helyzete és az élelmiszer eredetû megbetegedések okai

Mészáros Sándor: Beszámoló az Erdélyi Magyar Egyetem Csíkszeredai Élelmiszer-kémiai Karának létrehozásáról.

A munkabizottságok 21 ülést tartottak.

Ezek többsége elõadói ülés volt, más részük egy-egy intézmény tudományos munkájának megismerésére irányult helyszíni látogatással egybekötve.

Az elõadói ülések néhány kiemelt témája:

A genetikailag módosított növények állati takarmányozásban való felhasználása.

Aspergillus carbonarus ß glikozidázának izolálása, tisztítása, mûködési mechanizmusa.

A minta elõkészítési módszerek és az elektronikus orr.

Probiotikumok és funkcionális élelmiszerek és az élelmiszerekben végbemenõ mikrobiológiai folyamatok modellezése.

Az anabolikus szteroidok analitikai módszerei és tiltott gyógyszercsoportok, tiltott módszerek, korlátozás alá esõ szerek.

Ajánlások a magyarországi élelmezés és táplálkozás-politika kialakításához, a magyarországi élelmezés- és táplálkozás-politika irányelvei.

A genetikusan módosított szervezetek kimutatása, a DNS alapú eljárások élelmiszer-analitikai alkalmazása

A patogén mikroorganizmusok PCR technikával történõ meghatározása

A söripari élesztõtörzsek molekuláris biológiai módszerek alapján történõ elkülönítése.

A ß-glikozidázok termelése, izolálása, tisztítása

A bizottság egyik jelentõs tevékenysége a tudományterület hazai eredményeit bemutató Élelmiszertudományi Konferenciák és a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesülettel és a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézettel közösen az élelmiszerkutatással foglalkozó Tudományos Kollokviumok szervezése.

Az Élelmiszertudományi Konferenciák a munkabizottság két évente megrendezésre kerülõ nagy rendezvényei.

A 2000-ben megrendezett XIII. Élelmiszertudományi Konferencia fõ témakörei:

megkülönböztetett élelmiszerek (Hungaricumok),

a származás- és eredetvédett termékek vizsgálata,

a funkcionális élelmiszerek és a táplálkozástudomány,

élelmiszer-biztonság

A 2002-ben megrendezett XIV Élelmiszertudományi Konferencia fõ témakörei:

élelmiszer-minõség

az élelmiszer-biztonság kémiai, mikrobiológiai szempontjai

Évente 4-6 alkalommal kerülnek megrendezésre a Tudományos Kollokviumok. Ezeken a hazai kutatók alkalmanként 5-6 elõadáson mutatják be új eredményeiket. Ez év szeptemberében már a 308 tudományos kollokviumra került sor.

Mind az Élelmiszertudományi Konferenciák, mind a tudományos kollokviumok rendkívül fontos szerepet játszanak a tudományos közösség összetartásában, és lehetõséget adnak a fiatal kutatók számára eredményeik bemutatására, illetve a tudományos viták rendszeres, elõre tervezhetõ fórumai.

A vizsgált idõszakban az alábbi fontosabb hazai és hazai rendezésû nemzetközi konferenciák megszervezésére került sor.

Euro Food Chem X. 1999.

9. Fermentációs Kollokvium, 2000.

IX Nemzetközi Mikroelem Szeminárium, 2000.

Táplálkozástudományi Konferencia, 2000.

FAO/WHO Codex Alimentarius Mintavételi és Analitikai Munkabizottság 23. ülése, Budapest, 2000.

International Cereal Chemistry, konferencia, 2002.

A munkabizottság 6 PhD védés lebonyolításában mûködött közre.

Tudományos tanácsadás

Az Európai Unió gyakorlatához hasonlóan Magyarországon is mûködik a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös tudományos-szakmai tanácsadó szervezeteként egy Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó testület, amely az élelmiszerbiztonsági kérdésével, a stratégia és a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Program kialakításával foglalkozik. A testület elnöke Farkas József akadémikus, és a bizottság további 2 tagja is részt vesz tagként a munkában.

A Táplálkozástudományi Munkabizottság ajánlásokat dolgozott ki a Hazai Élelmezés és Táplálkozáspolitika kialakításához és tevékenyen részt vett a Magyar Táplálék-allergia és Táplálék-intolerancia Adatbank létrehozásában. Ehhez kapcsolódóan kiadványokat jelentettek meg.

Részvétel a hazai és nemzetközi tudományos szervezetekben

A bizottság és a munkabizottságok tagjai számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet tisztségviselõi tagjai. Ezek közül kiemelésre érdemes a Nemzetközi Gabonakémiai Szövetség (ICC), az Európai Biotechnológiai Szövetség (EFB), a FAO/WHO Codex Alimentarius különbözõ bizottságai, a Magyar Élelmezéstudományi Egyesület (MÉTE), a Magyar Élelmiszerminõsítõ Társaság, a Magyar Táplálkozástudományi Társaság, stb.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a Bizottság tevékenysége elsõsorban a nemzetközi irányzatokkal összhangban az élelmiszer-biztonság, minõség, a táplálkozástudomány és az életminõség fenntartásával kapcsolatos kérdések köré összpontosul.

A kutatás/fejlesztés fõ irányai

Az élelmiszertudomány területén egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az élelmiszer-biztonság kérdései, amely nemcsak határozott fogyasztói igénnyé vált, hanem alapvetõen érinti az ipar versenyképességét is. Az elmúlt idõben bekövetkezett nagy élelmiszer-biztonsági botrányok miatt a tudománnyal szemben határozott követelésként jelentkezett, hogy dolgozzon ki módszereket a veszélyek felismerésére, a kockázatok elemzésére és megoldásokat a veszélyek elhárítására.

Hasonlóan nagy súlyt kapnak az élelmiszer-minõséggel kapcsolatos kutatások.

Az életminõség, az egészség javítása, a várható életkor növelés érdekében szintén kiemelt kutatási irány a táplálkozástudomány és ehhez kapcsolódóan az allergia és élelmiszerintolerancia.

További kutatási irány az új élelmiszerek elõállítása, új nyersanyagok felhasználása, új módszerek és technológiák alkalmazása, és az ezzel járó elõnyök és élelmiszer-biztonsági kockázatok feltárása, pl. génsebészeti úton kezelt szervezetek és kimutatásuk, biotechnológiai úton elõállított anyagok

A fenti témák interdiszciplináris jellege miatt kutatások az élelmiszer analitikai, a fizikai felismerési és kimutatási és minõsítési módszerek, az élelmiszer mikrobiológia, az egyes élelmiszer összetevõk kémiai és technológiai és funkcionálistulajdonságaival kapcsolatos ismeretek, az orvostudomány, a mezõgazdasági ismeretek, a biológia, biokémia együttes alkalmazását követelik meg.

Budapest, 2002. október 2.
 
 

Holló János az MTA ÉKB elnöke

Sebõk Adrás az MTA ÉKB totkára