Az élelmiszerbiztonság aktuális kérdései:
A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram
feladatai és lehetõségei

 Pintér Alán
az orvostudomány kandidátusa

 'Johan Béla' Országos Közegészségügyi Intézet

Elôzô rész

Kadmium

A humán kadmium expozíció jelentõs része származik az élelmiszerekbõl - tipikusan környezeti eredetû szennyezõ anyag. A növények, fajtától és talajtól függõn a talajból veszik fel a kadmiumot - esetenként feldúsulás is kimutatható. A gabonafélékben inkább a levegõszennyezettség jelzõjeként, felületi szennyezõdésként van jelen. A magyarországi élelmiszerek kadmium tartalmát a 4. táblázat mutatja be.

A becsült napi kadmium bevitel látható az 5. táblázatban.

4. táblázat

Magyarországi élelmiszerek kadmium tartalma
(1993-1995)

Élelmiszer A vizsgált minták

Kadmium tartalom, µg/kg
száma átlag min. max.
Hús és húskészítmény hazai

import

 192

13

13

9*

<1

4

109

18
Hal és halkészítmény hazai

import

 11

19

9

10*

34

17

168
Tej és tejtermék hazai

import

 383

87

4

9*

<1

<3

60

13
Cereáliák hazai

import

 754

23

36

19*

2

5

970

249
Zöldség 868

10

<1

80
Zöldségkészítmény hazai

import

 50

16

11

8*

<1

4

50

9
Gyümölcs 578

4

<1

50
Gyümölcskészítmény hazai

import

 282

23

8

8*

<1

3

100

14
Italok 639

5

<1

114
Cukor 130

6

<1

20

 

5. táblázat

Becsült napi kadmium bevitel

 

Élelmiszer

Napi bevitel

Kadmium szint

Napi kadmium bevitel
(g) (µ g/kg) (µ g) (%)
Hús és húskészítmény

hal
hús, feldolgozott hús

8,4
171,0

15
13

0,13
2,35

8,9
Tej és tejtermék

tej
sajt, tejszín, túró, stb.

386,5

9

3,48

12,5
Cereáliák

kenyér, tésztafélék
liszt, korpa, stb.

252,0

40

10,08

36,0
Zöldségfélék és termékek

236,0

12

2,83

10,1
Gyümölcsök és termékek

192,0

8

1,54

5,5
Burgonya

160,0

10

1,60

5,7
Tojás

51,8

5

0,26

0,9
Zsírok, olajok

129,8

8

1,04

3,7
Cukor

254,7

6

1,53

5,5
Italok

600,0

5

3,00

10,7
Csokoládé és kakaó

20,0

7

0,14

0,5
ÖSSZESEN:

27,98 µ g

100,0 %


A heti átlagos kadmium bevitelt - nemzetközi összehasonlításban az 2. ábra mutatja. Ámbár az adatok az 1980-as évekbõl származnak, látható, hogy a magyarországi élelmiszerek-bõl származó kadmiumbevitel viszonylag alacsony.

2. ábra

 

Higany

Magyarországon az élelmiszerek higanytartalma nem jelentõs - sem a hazai, sem az import készítményekben nem mértek magas higany koncentrációkat. A FAO/WHO által javasolt 5.0 µ g/kg tt/nap PTWI alatt marad a napi átlagos metilhigany bevitel.

 

Nitrát

A napi nitrátbevitel mintegy háromnegyede a gyümölcsökbõl, zöldségekbõl származik, míg a maradék az ivóvízzel és már élelmiszerekkel történik. Az átlagos bevitel az élelmiszerekre 5 mg/kg testtömeg/nap határérték alatt van, azonban néhány területen s fõként a csecsemõk helytelen táplálása során magas, esetenként toxikus nitrátbevitelt is megfigyeltek. A magyarországi körülmények között a nem nitrát-akkumuláló zöldségfajták elterjesztése, a helyes növénytermesztési fo-lyamatok meghonosítása a feladat.

 

Poliklórozott bifenilek (PCBk)

A PCB-k tipikusan ipari szennyezõk, mindenütt elõfordulnak a környezetben. Az emberi szervezetbe elsõsorban az élelmiszerek révén jutnak, fõként azokon a területeken, ahol a hal, a tejtermékek fogyasztása jelentõs.

Az Egyesült Államokbeli Food and Drug Administration (FDA) 1 µ g/kg tt/nap tolerálható értéket ajánlott, míg Dániában ez 0.5 µ g/kg tt/nap. Magyarországon <0,2-3,8 értékek számolhatók.

A táplálékláncon keresztül a szervezetbe került PCB-k erõsen feldúsulnak - zsírra számítva a nõi tejben 0,5-1 mg/kg, az emberi zsírszövetben 1-5 mg/kg koncentrációkban fordulnak elõ.

Európai összehasonlítást nehéz tenni, de figyelemreméltó, hogy a Cseh Köztársaságban végzett mérések igen magas értékeket mutattak.


Növényvédõ szerek

A növényvédõ szerek engedélyezése, forgalomba hozatala és a felhasználás utáni szermaradékok szintje szigorúan szabályozott. A legutóbbi évek vizsgálati eredményei szerint az ellenõrzött mintáknak mintegy 1%-a tartalmazott szermaradékot magasabb koncentrációban, mint a megengedett. A leginkább veszélyesnek tartott, kumulálódó klórozott szénhidrogének mennyisége látható a 6. és 7. táblázatban.

 

6. táblázat

Napi étrendek PCB tartalma

A vizsgálat helye

Minták száma

Összes PCB tartalom (µ g/kg)
medián 90%-os érték tartomány
Pécs

30

 <0,01 47,2 <0,01-112,4
Budapest

30

 <0,01 24,0 <0,01-118,0
Szolnok

30

 <0,01 14,4 <0,01-225,0


7. táblázat

Húsok klórozott szénhidrogén peszticid tartalma

Állatfaj

Hexaklórbenzol

Hexaklórciklohexán izomerek

DDT és metabolitjai
(µ g/kg) (µ g/kg) (µ g/kg)
Sertés

1-2

1-2

20
Szarvasmarha

2

1-3

60
Baromfi

nd-2

nd-4

6-7
Vad

1-6

nd-10

10-400

 
Az élelmiszerbiztonság további, nem kevésbé fontos területét jelenti a radioaktív szennyezések elkerülése, a biotechnológiai problémák megoldás illetve kezelése.

A Nemzeti Környezetegészségügyi Program keretében az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos tennivalók megfogalmazódtak (8. táblázat). Az ételszennyezések megelõzése, a tudatformálás, oktatás-nevelés, jogszabályi háttér és hatósági intézkedések foganatosítása mellett igen fontos a rendszeres ellenõrzés, monitorzás és az adatok szakszerû, gyors értékelése és az információk átadása.

Igen lényeges, hogy a kutatás megfelelõ szinten, megfelelõ támogatottsággal folytatódjék és amennyiben lehetséges, további támogatást kapjon.

A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram a tárcák közötti együttmûködés elõsegítése, a lakosság felvilágosítása, oktatás, nevelés, a közegészségügyi ellenõrzõ feladatok kiterjesztése, a megelõzés egyéb lehetõségeinek felkutatása révén válhat az élelmiszerbiztonság fokozásának egyik eszközévé.


8. táblázat

Ételszennyezések megelõzése

Tudatformálás, oktatás, nevelés

Jogszabályalkotás

Hatósági intézkedések

Információ, vizsgáló kapacitás növelése, adatgyûjtés

Kutatás, fejlesztés

Élelmiszerek ólom-
szennyezett-
ségének megelõzése

Kadmiummal szennyezett talajokon a termesztés megelõzése.

Az élelmiszerek nitrát- tartalmának csökkentése.

A szennyezõ források felszámolása, a kibocsájtás minimalizálása.

A PCB tartalmú anyagok alkalmazásának megakadályozása.

Az élelmiszerek mikrobiológiai szennyezésének megakadályozása.

 A helyes táplálkozás oktatása.

A lakosság rendszeres tájékoztatása.

Az Európai Unió jogszabályainak adaptálása, a hazai jogszabályok módosítása.

Vegyileg szennyezett területek módszeres vizsgálata (ólom, kadmium, PCB, stb.).

A vizsgáló laboratóriumok metodikai és kapacitásbeli fejlesztése.

Az élelmiszer monitoring folytatása.

A szennyezett területeken a talajvizsgálatokkal egybekötött célzott vizsgálatok végzése.

Élelmiszerek, nõi tej és napi étrend minták PCB tartalmának monitorozása.

Összefoglalva

A Salmonellosisok számának növekedése aggasztó - az illetékes tárcák összefogásán alapuló országos program megindítása szükséges a megelõzés érdekében.

A hazai és import élelmiszerek vegyi szennyezettsége általában nem jelentõs, ugyanakkor egyes szennyezett területeken elõállított élelmiszerek fokozott ellenõrzése indokolt.

A rendszeres ellenõrzés, monitoring kiépítése feltétlenül szükséges.

A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram e feladatok végrehajtásában megfelelõ keretet biztosíthat.

  

Köszönetnyilvánítás

Megköszönöm dr. Sohár Pálné fõosztályvezetõnek (OÉTI), dr. Simon József osztályvezetõnek (OÉTI) és dr. Koller Miklósnak (OKI) az anyag összeállításában nyújtott segítséget.

  

Irodalom

1. Concern for Europe's Tomorrow.(CET) Health and the Environment in the WHO European Region. WHO European Centre for Environment and Health. Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbH Stuttgart, 1995.

2. Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram, Budapest, 1996

3. Sockett, P.N. and Roberts,J.A. The social and economic impact of salmonellosis. A report of a national survey in England and Wales of laboratory-confirmed salmonella infections. Epidemiology and infection. 107, 335-347 (1991)

 

Vissza a tudományos ülés programjához