Miért sírunk a hagymától?
Amikor a hagymát meghámozzuk, olyan vegyületek kerülnek a levegõbe, amelyek irritálják a szem nyálkahártyáját, és könnyeket fakasztanak.

Miért csak a hámozáskor erednek el a könnyek?
Hámozáskor a sejtek megrongálódnak, és egy enzim hatására a szagtalan transz-(+)-(–)-S-(1-propenil)-L-cisztein-szulfoxid molekulát három vegyületre bontja le. Ezek egyikétõl, a propántial-S-oxidtól sírunk.

Honnan származik a transz-(+)-(–)-S-(1-propenil)-L-cisztein-szulfoxid?
A hagymában keletkezik, két természetes aminosavból, a valinból és a ciszteinbõl.

Miért vált ki könnyeket a propántial-S-oxid?
Ennek oka nem ismert pontosan, de azt tudjuk, hogy ez a molekula könnyen elbomlik propanalra, kénsavra és hidrogén-szulfidra.

Valószínûleg a kénsav irritálja a szemet.

Miért nem sírunk, ha víz alatt hámozzuk a hagymát vagy ha a fridzsiderbõl kivett hagymával dolgozunk?
A víz kimossa és elbontja az oldható szulfoxidot. Ha a hagyma hideg, a szulfoxidot termelõ enzimreakció lassabb, ezért kevesebb szulfoxid képzõdik. A szulfoxid gõznyomása is sokkal kisebb, ezért levegõbeli koncentrációja is csökken.

Honnan jön a hagyma szaga?
A szag sokféle vegyületbõl származhat. A gõzzel kezelt hagymában diszulfidvegyületeket találtak. Valószínûleg ezektõl ered a fõtt hagyma szaga.

Miért jók a hagymának ezek a vegyületek?
Néhány molekula gombaölõként és antibiotikumként viselkedik, s ez megvédheti a hagymát a pusztulástól. A könnyfakasztó vegyület elûzheti a támadókat. Hasonló molekulák vannak a fokhagymában is.