Kérdés: Miért van olyan pocsék íze a narancslének fogmosás után?

MOIRA WOOD
Chester


1. válasz: A kellemetlen íz a narancslében levô citromsav és a fogkrém lúgos komponenseinek kémiai reakciójában keletkezik. Ezek a lúgos anyagok (különösen a nátrium-monofluor-foszfát) azért kerülnek a fogkrémbe, hogy semlegesítsék a baktériumok által termelt savakat, amelyek fogszuvasodást idéznek elô. Ugyanez a reakció játszódik le, ha más savas anyagokat eszik vagy iszik (próbálja ki a savanyú uborkát).

MATHEW HENDRY
Manchesteri Egyetem
Tudományos és Mûszaki Intézet
Manchester


2. válasz: Nem értek egyet Mathew Hendryvel. A "narancslé-effektus" jól ismert jelenség, sok kutatás és szabadalom tárgya.

A narancslé utálatos ízének semmi köze a fogkrém lúgos komponenseihez. Számos fogkrémben egyáltalán nincs lúgos anyag, és a pH-juk – a kalcium-karbonát dörzsanyagot tartalmazó márkáké kivételével – csaknem semleges. A kalcium-karbonáttól persze egy kicsit lúgos lesz a fogkrém, de a kellemetlen ízt nem ez okozza.

Ezenkívül a fluoridtartalmú komponenseknek sem az a céljuk, hogy semlegesítsék a baktériumok által termelt savakat, hanem hogy erôsítsék a fogzománcot, amelyet a savak megtámadnak. Ezeknek a komponenseknek sem kell tehát lúgosnak lenniük.

A kellemetlen ízt egészen egyszerûen a fogkrémbe kevert felületaktív anyag idézi elô. Ez általában nátrium-lauril-szulfát, és az a dolga, hogy habot képezzen fogmosás közben. A habnak semmi haszna, hacsak az nem, hogy jelzi, a fogkrém rendesen végzi a dolgát. Ha hab, tehát felületaktív anyag nélkül mosnánk fogat, a naracslé-effektus is eltûnne. Nemcsak a narancslé íze változik meg fogmosás után, hanem szinte mindené, és a hatás akár két óráig is eltarthat.

RICHARD MORTON
Hochborn
Németország


The Last Word Archive
Copyright New Scientist, RBI Limited 1998
For more science news and views, check out New Scientist Planet Science
Újabb válasz:

A narancslé-effektushoz szeretnék néhány gondolattal hozzájárulni. A vegyészekkel nem vitatkozhatom, mivel  egyszerû gépészmérnök-palánta vagyok, csak logikusan próbálok gondolkodni:

A nagy multinacionális cégek semmit sem tesznek, ami szükségtelen, vagy pénzbe kerül. Márpedig az említett adalékanyagok ilyen mennyiségben sokba kerülnek. Nemcsak maga az adalék, hanem annak a keverése, a keverék tubusba töltése is, ha figyelembe vesszük, hogy ráadásul habképzô anyagokról van szó, amelyeknek nem az üzemben, hanem a használó
szájában kell habosodniuk. Ez magában is komoly mérnöki és vegyészi feladat lehet.

Egyszerûen azért kerülnek ezek az anyagok a fogkrémbe, mert kellenek bele. Mégpedig azért, mert ha nem lennének benne, akkor semmi sem gondoskodna róla, hogy egyenletesen eloszoljon szánkban a fogkrém, ne mossa el a nyálképzõdés, és fennmaradjon a felsô fogsorunkon is a fogkrém, dacolva a gravitációval. Ha nem kellenének bele, akkor hatásos reklámokkal elérnék, hogy habzás nélkül is megvegyük.

Akkor most már csak az a kérdés, miért nem tesznek a narancslé-effektus ellen, ha ilyen ismert, kutatott terület? Erre is egyszerû a válasz! Egyrészt valószínûleg drága lenne. Másrészt ha valaki pénzt, idôt áldoz a fogai ápolására, minden bizonnyal igyekszik minél tovább megõrizni a fogai tisztaságát. Akkor meg minek akarná egy-másfél órán belül "újra bepiszkolni"? Ennyi idô alatt pedig elmúlik a kellemetlen jelenség.

TEMESVÁRI BÉLA
JPTE-PMMFK



Vissza a kérdésekhez