1.
válasz: Minden szivárvány kör
alakú, és színes fénygyûrût alkot
a Nappal szemben. A gyûrû alsó részét
rendszerint eltakarja a horizont, ezért látunk csak egy ívet
az égen. Ha nagy magasságba emelkedünk fel, mint például
a pilóták, vagy a Nap megfelelõ helyzetben van, teljes
körként látjuk a szivárványt.
N. O.
West Linfield
New South Wales
2. válasz: A levélíró kétségtelenül egy 22o-os napgyûrût/fénygyûrût látott a Nap körül, amelyet az idézett elõ, hogy a légkör magas régióban a napfény megtört a megfelelõ irányban elhelyezkedõ jégkristályokon. A jelenséget kiváltó jégfelhõk, a pehely- vagy fátyolfelhõk sokszor olyan finomak, ritkák, hogy szinte láthatatlanok.
Ez a fénygyûrû rendszerint ívként jelenik meg, mert a pehelyfelhõk eloszlása általában nem elég egyenletes ahhoz, hogy az egész gyûrût lássuk. A legfényesebb részek többnyire a Nap két oldalán észlelhetõk ugyanolyan magasságban, és ha elég fényesek, "hamis napoknak" is nevezik õket.
A nagy, egyenletes pehelyfelhõréteg hatására nagy gyûrûk és ívek képzõdhetnek a lap és oszlop formájú jégkristályokon lejátszódó többszörös fénytörés és fényvisszaverõdés miatt.
A Nap, vagy valójában a Hold körül képzõdõ
gyûrû rossz idõt jósol, mert a közeledõ
frontot sokszor a jégfelhõk
jelzik elõre.
R. B.
London
 |
| Szivárvány akkor keletkezik, ha a megfigyelõ
mügül érkezõ napsugár a megfigyelõ elõtt levõ cseppekre esik, amelyek megtörik és visszaverik a fényt |
 |
| A vízcsppre esõ A fénysugár útja.
A fény
B-nél lép be a cseppbe. Megtörik, C-nél éri el a vízcsepp túlsó oldalát, és D-hez verõdik vissza, majd az E útvonalon halad tovább. Az F szög a továbbhaladó sugár és vörös fény közötti eltérés mértéke: 180o–42o=138o. A különbözõ színû fénysugarak különbözõ szögekben törnek meg és verõdnek vissza, ezért látja a megfigyelõ a szivárvány színeit |
3. válasz: Lehet, hogy soha többé nem látja ezt a ritka jelenséget. Néha fordul csak elõ, hogy nagy magasságban olyan vékony felhõ kerül Ön és a Nap közé, amely megfelelõ méretû és alakú jégkristályokból és vízcseppekbõl áll. Ezek úgy törik meg a fényt, hogy kör alakú szivárvány keletkezzék. Általában csak köríveket látunk. A holdfény hatására is keletkezhet kör vagy ív alakú szivárvány, de ez sokkal halványabb, és rendszerint csak fotókon látjuk jól.
A szivárvány körüli fényesebb területet az a fény hozza létre, amely a körön kívül levõ felhõn szóródik. A kör belsejébõl szóródó fény jelentõs része nem jut a szemünkbe, ezért a kör belseje sötétebbnek tûnik.
J. R.
Dennesig
Dél-Afrika
4. válasz: A kör alakú szivárvány vöröses és kékes gyûrûkbõl áll, amelyek közvetlenül a Nap alatti területet veszik körül. A gyûrû úgy keletkezik, hogy a napfény a felhõk vízcseppjein megtörik és a Nap felé szóródik vissza. Mivel a Nap a horizont fölött látható, a gyûrû a horizont alatt észlelhetõ. Ezért a kör alakú szivárványt általában a repülõgépekrõl vagy a hegyekrõl látjuk. Az év minden szakában megjelenik, ha vízcseppek vannak jelen.
D. M.
Dilliner
Pennsylvania
5. válasz: A kérdésre több helyes válasz is adható, mert többféle kör alakú szivárvány létezik.
Ha akkor látjuk a kör alakú szivárványt, ha a Nappal ellenkezõ irányba tekintünk (mint a szokásos szivárvány esetében), akkor nagyon valószínû, hogy a magasban vagyunk – repülõgépen vagy hegytetõn. Ekkor az egész szivárványt látjuk, amelyet egyébként a horizont levág, tehát az 1. válasz magyarázza meg a jelenséget.
Ha a Nap felé nézünk, akkor valószínûleg azt a jelenséget látjuk, amelyet a 2. és 3. válasz ír le.
Ha felhõre nézünk le, azt a gyûrût észlelhetjük, amelyik a 4. válaszban is szerepel. A hegymászók gyakran látnak ilyen szivárványt, ha a felhõk fölött járnak.
Szerkesztõség (New Scientist)