Mengyelejev periódusos rendszere
 
"A korábbi idôben a tudományok - a hidakhoz hasonlóan - csak úgy tudtak felépülni, hogy néhány széles oszloppal és hosszú mestergerendával alátámasztották ... azt kívánom megmutatni, hogyan épül fel most a tudomány egy függôhídhoz hasonlóan, karcsú, de szilárdan rögzített láncok együttes erejével"
(A kémia alapelvei, Elôszó)
Az 1860-as évek végén, A kémia alapelvei címû könyv írása közben Mengyelejev olyan rendszert keresett, amelynek alapján osztályozni tudná az elemeket. Az atomsúlyok (relatív atomtömegek) szerinti rendezés tûnt a legígéretesebbnek. A korábbi próbálkozásokon túl nagy hatást gyakorolt rá a karlsruhei konferencia. (Feltehetôen nem ismerte Newlands oktávjait.) Elsô táblázatát 1869 februárjában nyomtatta ki és küldte el néhány tudósnak. Nemsokára megjelent a periódusos rendszerrôl szóló cikk, amely tartalmazta a táblázatot, a periódusos törvény elsô megfogalmazását és a törvénybôl levont következtetéseket: egyes elemek atomsúlyait módosítani kell, hogy az elemek a helyükre kerüljenek a táblázatban, és ismeretlen elemeknek is kell lenniük, amelyek a táblázat üres helyeire kerülnek majd [Zsurnal Russzkogo Himicseszkogo Obscsesztva 1, 60 (1869)]. A cikk rövidített változata hamarosan németül is megjelent [Zeitschrift für Chemie12, 405 (1869)]. (A német publikációban a periódusos szót – tévesen – fokozatosnak fordították.)

Mengyelejev elsô periódusos rendszere, 1869


Ti=50 Zr=90 ?=180 
V=51 Nb=94 Ta=182 
Cr=52 Mo=96 W=186 
Mn=55 Rh=104,4 Pt=197,4 
Fe=56 Ru=104,4 Ir=198 
Ni=Co=59 Pd=106,6 Os=199 
H=1 Cu=63,4 Ag=108 Hg=200 
Be=9,4 Mg=24 Zn=65,2 Cd=112 
B=11 Al=27,4 ?=68 Ur=116 Au=197? 
C=12 Si=28 ?=70 Sn=118 
N=14 P=31 As=75 Sb=122 Bi=210? 
O=16 S=32 Se=79,4 Te=128? 
F=19 Cl=35,5 Br=80 J=127 
Li=7 Na=23 K=39 Rb=85,4 Cs=133 Tl=204 
Ca=40 Sr=87,6 Ba=137 Pb=207 
?=45 Ce=92 
Er?=56 La=94 
Yt?=60 Di=95 
In=75,6? Th=118? 

1869 augusztusában – egy moszkvai konferencián – a mai formájához igen hasonló periódusos rendszert mutatott be Mengyelejev. 1871-ben hosszú dolgozatot jelentetett meg, ebben közzétette módosított periódusos rendszerét (a "tipikus" oxigén- és hidrogénvegyületekkel).

Mengyelejev 1871-es periódusos rendszere


 I.
-
R2O
II.
-
RO
III.
-
R2O3
IV.
RH4
RO2
V.
RH3
R2O5
VI.
RH2
RO3
VII.
RH
R2O7
VIII.
-
RO4
1 H = 1              
2 Li = 7
Be = 9,4
B = 11
C = 12
N = 14
O = 16
F = 19
 
3 Na = 23 Mg = 24 Al = 27,3 Si = 28 P = 31 S = 32 Cl = 35,5  
4 K = 39 Ca = 40 - = 44 Ti = 48 V = 51 Cr = 52 Mn = 55 Fe = 56, Co=59,
Ni=59, Cu=63
5 (Cu = 63) Zn = 65 - = 68 - = 72 As = 75 Se = 78 Br = 80  
6 Rb = 85 Sr = 87 ?Yt = 88 Zr = 90 Nb = 94 Mo = 96 - = 100 Ru=104, Rh=104,
Pd=106, Ag=108
7 (Ag = 108) Cd = 112 In = 113 Sn = 118 Sb = 122 Te = 125 I= 127
8 Cs = 133 Ba = 137 ?Di = 138 ?Ce = 140 - - - -  -  -  -
9 (-) - - - - - -  
10 - - ?Er = 178 ??La = 180 Ta = 182 W = 184 - Os=195, Ir=197,
Pt=198, Au=199
11 (Au = 199) Hg = 200 Tl = 204 Pb = 207 Bi = 208 - -
12 - - - Th = 231 - U = 240 -

A kérdôjeles lantán és a cérium – tévesen – a IV. oszlopba került, a réz, az arany és az ezüst a VIII. és az I. oszlopban is szerepelt. A dolgozatban Mengyelejev – többek között – megjósolta a hiányzó eka-bórnak, eka-alumíniumnak, eka-szilíciumnak elnevezett elemek valószínû tulajdonságait, és megbecsülte atomsúlyaikat (44, 68, 72). Mengyelejev éppen az elmélet alkalmazásával, az elmélet kémiai követketkezményeinek vizsgálatával, a még fel nem fedezett elemek tulajdonságainak jóslásával tûnt ki tudóstársai közül.

1870-ben megjelent Lothar Meyer periódusos rendszere is, ám egyik dolgozat sem keltett különös figyelmet. A periódusos törvény iránt csak akkor ébredt fel az érdeklôdés, amikor a hiányzó elemeket felfedezték és tulajdonságaikat megállapították. A galliumot Lecoq de Boisbaudran fedezte fel, és Mengyelejev mutatta ki, hogy megfelel az eka-aluminíumnak. Késôbb kiderült, hogy az eka-bór a szkandium, az eka-szilícium a germánium.

Felhasznált irodalom:

ChemoNet, 1997 
Vissza		 http://www.kfki.hu/chemonet/