Hartmann Ervin

Az ELFT egyik díja a Gyulai-díj. Akirõl a díjat elnevezték, Gyulai Zoltán akadémikus, egyetemi tanár, 1954-tõl haláláig az ELFT elnöke volt.

A szerzõ, Gyulai Zoltán tanítványa, ismerteti mestere életét és munkásságát. Elsõsorban annak második felét, a kristálynövekedéssel foglalkozó szakaszát. A tûkristályok vizsgálatának példáján illusztrálja Gyulai munkamódszerét. Bemutatj a továbbá Gyulainak az elsõ világháború okozta kétszeres pályakezdését, hadifogságát, egyetemi tanári kinevezésének körülményeit a környezet visszaemlékezései, Gyulai 172 oldalas kézzel írt önéletírása és a kinevezési dokumentumok alapján. Érinti a Gyulai cikkek kiváltotta tudományos vitákat. Rámutat Ortvay Rudolf, Orowán Jenõ és mások szerepére Gyulai munkásságában. Beszél Gyulai oktatói és emberi tulajdonságairól, a Gyulai-iskoláról, a Gyulaival foglalkozó irodalomról s annak tévedéseirõl. Fényképeket m utat be, melyek Gyulai Zoltánt munkatársai s Raman Nobel-díjas körében ábrázolják. Ízelítésül az alábbiakban közreadja Gyulai Zoltánnak 75 éves korában írt egyoldalas önéletrajzát:

"Született 1887.XII.l6-án Pipe községben (Kisküküllõ megyében).

Középiskoláit Tordán és Kolozsvárt végezte az unitárius gimnáziumban. Érettségizett 1906 júniusában.

Az egyetemet Kolozsváron végezte, math.fiz. szakos középiskolai oklevelet szerzett 1913. júliusában.

Az egyetemen Tangl Károly és Farkas Gyula voltak tanítói.

1911/12-ben egyéves önkéntes katonai szolgálatát szolgálta le Brünnben a cs. és kir. 49. gyalogezredben.

1912 szeptembertõl kezdve a Kolozsvári Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében Tangl Károly professzor mellett tanársegéd lett. Itt részt vett Tangl felületi feszültségi vizsgálataiban és önállóan fotoelektromos vizsgálatokat végz ett.

1914. augusztus 1-én a mozgósításkor hadba vonult az 50. közös gyalogezredben. 1915. október 20-án orosz fogságba esett.

Az orosz hadifogságból 1922. február hóban jött vissza.

1922. februárban elfoglalta tanársegédi állását Szegeden, ahol akkor a kolozsvári egyetem mûködött Dr. Pogány Béla professzor mellett.

1922. júniusában tette le a doktori szigorlatot.

1923-ban nõsült, felesége Grátz Márta. Két fia van, Zoltán gépészmérnök, Ferenc orvos.

1924-26 között Göttingenben dolgozott Dr. Pohl professzor mellett, ahol fényelektromos vizsgálatokat végzett.

1926. decemberében a Szegedi Egyetemen magántanári képesítést nyert.

1932-ben az Akadémia levelezõ tagjává választotta.

1935. augusztusában kinevezést nyert a Debreceni Egyetemen az orvoskari kísérleti fizikai intézethez.

1940. októberében kinevezést nyert a Kolozsvári Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetéhez.

1945 tavaszától 1947 augusztusáig a Kolozsvári Bolyai Egyetemen szerzõdtetett tanár.

1946-ban kinevezést nyert a Budapesti Mûszaki Egyetem mérnöki karán.

1953. márciusában Kossuth díjjal tüntették ki.

1954. júniusában a Magyar Tudományos Akadémia a III. osztály keretében rendes taggá választotta.

1957. decemberében, 70. születésnapja alakalmából, megkapta a "Munka Érdemrend" kormánykitüntetést.

1961. december 16-n megkapta a nyugalomba vonulása alkalmával a "Munka Érdemrend" kormánykitüntetést.

1961. január 1-vel nyugalomba lépett."

A fenti életrajzhoz kiegészítésül még feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége 1960-ban a BME-n egy kristálynövekedési akadémiai kutatócsoportot szervezett, melyet 1968. június 13-án bekövetkezett halálá ig Gyulai Zoltán vezetett. Megemlítendõ továbbá, hogy a Göttingeni Tudományos Akadémia 1962-ben Gyulait tiszteletbeli tagjává választotta, és 1966-ban Állami díjat kapott.

Gyulait a vallás és közoktatási miniszter 1935-ben a professzori kinevezéssel kapcsolatosan, az államfõhöz írt felterjesztésében így jellemzi:

"Gyulai Zoltán /.../ kutatásainak tárgyai a modern kísérleti fizikának olyan területein mozognak, amelyek egyre fokozódó mértékben állanak az érdeklõdés középpontjában. Dolgozataiból megállapítható, hogy igen jó kísérletezõ, világosan meglátja a maga elé tûzött problémát, nagy kísérleti készséggel és gyakorlati érzékkel vizsgálja azt és viszi a megoldás felé. Kiemelkedõ kísérletezõi leleményessége, amellyel egyszerû eszközökkel és aránylag kis pénzzel is elõ tudja állítani az intenzív és eredményes kutatói munkához szükséges berendezéseket és mûszereket. Nemcsak hazai, hanem külfóldi szakkörök is elismerik és nagyra értékelik Gyulait, mint kísérletezõ és kutató szakembert. Dolgozatait a szakirodalomban fontos vonatkozásokban igen gyakr an idézik. Gyulai tudományos egyéniségének kialakulására kétségtelenül nagy befolyással volt Pohl göttingai professzor, az ottani egyetemi kísérleti fizikai intézet hírneves vezetõje. Az a két esztendõ, amelyet egyfolytában töltött el Pohl tanár intézetéb en igen termékenynek bizonyult. Ez idõ alatt hat igen értékes dolgozata jelent meg. Gyulai dolgozataiban kísérleti eredményeit vonatkozásba hozza az elmélettel, igyekszik azoknak mindig elméleti magyarázatát is adni. Gyulait tehát tudása elméleti fizikai elõadások tartására is képesíti. ... Gyulai nemcsak mint kutató, hanem mint oktató is kiváló. ..."

Gyulai Zoltán szellemi hagyatéka az MTA Könyvtárának kézirattárában huszonhét, egyenlõre feldolgozatlan, csomagban található.

A szerzõ köszönettel tartozik az OTKA támogatásért (T023092).