RIESZ MARCELL (Győr, 1886. nov. 16 - Lund, 1969. szept. 4.)

Riesz Frigyes testvéröccse. Középiskolai tanulmányait Győrött, az egyetemet Budapesten, Göttingenben és Párizsban végezte. 1911-ben Mittag-Leffler meghívására Stockholmban telepedett le, az ottani egyetemen habilitált és 1926-ig ott működött. 1926-ban lett a lundi egyetem professzora. 1952-ben vonult nyugdíjba. 1952 és 1962 között az egyesült államokbeli Maryland, Chicago és más városok egyetemein vendégprofesszorként működött. Visszatérve haláláig ismét a lundi egyetemen adott elő. Több külföldi akadémiának volt a tagja és néhány egyetemnek a díszdoktora.

A többségében francia nyelven publikált 59 értekezése matematikai és elméleti fizikai tárgyú. Kezdetben főleg a hatvány-, a trigonometriai- és a Dirichlet-sorok szummabilitási kérdéseivel foglalkozott. Ezen a téren nagy hatású folytatója volt a Fejér Lipót által kezdeményezett irányzatnak. Ilyen munkásságának elismerését jelenti az, hogy a német matematikai enciklopédia trigonometriai sorokat tárgyaló fejezetének egyik társszerzője.

Számos tanulmánya valós függvénytani tárgyú, ezen a téren munkássága kapcsolódik Hamburger, Hahn, Banach és mások eredményeihez. Érdekelték a klasszikus potenciálelmélet, a kvantumelmélet és a különféle térelméletek kérdései is. A hindi egyetemen e kérdéskörök „iskoláját” teremtette meg sok évi működése során, és a svéd matematikai élet egyik centrumát alakította ki.

Irodalom

GARDING Lars: M. R. in memoriam. Acta Matematica, 1970.; HORVÁTH János: R. M. Matematikai Lapok, 1975., 1980.

Szénássy Barna