REITTER FERENC (Temesvár, 1813. márc. 1. - Budapest, 1874. dec. 9.)

Széchenyi István köréhez tartozott. Az 1830-as években a Duna és a Tisza vízmérészeti felméréseinél, majd 1844-ben a Pozsony-Nagyszombat közötti vasútnál dolgozott. Ezt követően a Helytartótanács, 1851-től a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke. A Duna-Gőzhajózási Társaság számára 1853-ban építette ki a dunai rakpartot a Lánchídnál, 1856-ban a Rudolf rakpartot a Lánchídtól északra, 1856-66-ban tervezte és irányította a Gellértheggyel szembeni pesti rakpart kiépítését.

Elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit, a soroksári Duna-ághoz csatlakoztatva. A város azonban a tervezet végrehajtásához, illetve a költségekhez csak arányosan kívánt hozzájárulni, lévén ez országos ügy, a Duna-szabályozás része. E tervjavaslat költségei meghaladták az akkori lehetőségeket. Később terveit a főváros legfontosabb útvonalának, a mai Nagykörútnak kialakításánál felhasználták. Javaslata a Duna-szabályozás előmunkálatainak elrendeléséhez vezetett. Andrássy Gyula miniszterelnök kérésére készített egy emlékiratot "azon módokról és eszközökről, amelyekkel Buda és Pest városát oda lehetne emelni, hogy a magyar álladalom fővárosa irányában emelhető igényeknek teljes mértékben megfeleljen". Ez az emlékirat összegezi a városfejlesztés szempontjából legfontosabb teendőket, s részletes költségbecslést, valamint javaslatot ad a megbízandó szervezet felállítására. Ez lett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amelynek egyik vezetője volt, 1870-74 között. Ő dolgozta ki a főváros fejlesztésére 1871-ben kiírt nemzetközi pályázat követelményeit, s a nyertes pályaművek javaslatainak figyelembevételével készítette a főváros egészére szóló szabályozási tervet, melynek elfogadása után ő irányította a munkálatokat.

Irodalom

FEST Vilmos: R. F. emléke. Bp., 1876.; SIKLÓSSY László: Hogyan épült Budapest? A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Bp., 1931. (Reprint: 1985.)

A. Czétényi Piroska