Reichenhaller Kálmán, kémikus, született Pesten 1852 márc. 16., megh. Budapesten 1919 ápr. 16. Heidelbergben 1875. Bunsen Róbert asszisztense volt, Aradon, mint a kémia tanára, a főreáliskolán felállította az intézet kémiai laboratóriumát. 1880-ban a budapesti VI. ker. (most V. ker.) állami főreáliskolához helyezték át, melynek laboratóriumát szintén felszerelte. 1884-ben megbízták az egész országra kiterjedő államrendőrségi kémiai vizsgálatok vezetésével. Érdemeiért megkapta a középiskolai igazgatói címet. Megjelent önálló munkái: Műszaki vegytan (Budapest 1887); Szeszgyártás és ecetgyártás (u. o. 1890); Általános, anorganikus és organikus cliemia; Chemia és mineralogia (u. o. 1902). Neje: R. Kálmánné, petheömihályfai Petheö Irén, szül. Enyingen (Veszprém vm.) 1867 nov. 9. Sopronban végezte az állami felsőleányiskolát. 1907-ben kezdett a nyilvánosságnak írni s hét éven át a Budapesti Hírlap munkatársa volt. Megjelent munkái: Egy asszony versei (1909); Aki nem tud látni és egyéb történetek (1911).