Pedersen,
Charles J(ohn) (szül. 1904. okt. 3. Pusan, Korea - megh. 1989.
okt. 26. Salem, New Jersey, USA), amerikai vegyész; 1987-ben Jean-Marie
Lehnnel és Donald J. Crammel
megosztva kémiai Nobel-díjat kapott a koronaéterek
előállításáért. Ezek a szerves
vegyületek szelektíven reagálnak más atomokkal
és molekulákkal; viselkedésük hasonlít
az élő szervezet molekuláinak működéséhez.
Norvég apa és koreai anya gyermeke volt. 1920-ban az Egyesült Államokba ment, és az ohiói Daytoni Egyetemen szerzett vegyészmérnöki ismereteket, majd a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology) tanult tovább szerves kémiát. 1927-ben az E. I. du Pont de Nemours & Co. kutatóvegyésze lett, és a következő 42 évben ennél a vállalatnál dolgozott.
Az 1960-as években olyan vegyületeket állított
elő, amelyeket szerkezetük alapján koronaétereknek
nevezett el: a szénatomok laza, hajlékony gyűrűjét
szabályos közökben oxigénatomok szakították
meg. A gyűrűk méretét változtatva kimutatta,
hogy a koronaéterek bizonyos fémek ionjait megkötik
a "korona" közepében. Felfedezését Lehn és
Cram fejlesztette tovább: olyan molekulák laboratóriumi
szintézisét valósították meg, amelyek - az enzimek és más természetes, biológiailag
aktív molekulák viselkedéséhez igen hasonló
módon - más molekulákkal szelektíven reagálnak.