História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
 2011  Március
H K Sz Cs P Sz V
   1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31
Előzetes       Olvass el!

Évfordulók:
Emlékeztetők:
A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^        Név:  

2011.
márc. 31.
Thirring Gusztáv halálának 70. évfordulója
Sopron, 1861. dec. 25. - Budapest, 1941. márc. 31.

Statisztikus, földrajztudós
Földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelét a budapesti tudományegyetemen szerezte; az antropológiai tanszéken lett tanársegéd. A fővárosi statisztikai hivatalban lett munkatárs, aligazgató, majd igazgató. 1897-ben a demográfia egyetemi magántanára, 1906-ban egyetemi rendkívüli tanár. A Magyar Földrajzi Társaságnak 1914-től az alelnöke volt. Részt vett a Magyar Turista Egyesület megalakításában (1888), melynek titkára, majd elnöke lett; 1889-ben megindította és hét éven át szerkesztette a Turisták Lapját. A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek 1903 óta rendes, 1937-től tiszteletbeli tagja volt. 1925-től 1931-ig a Magyar Statisztikai Társaság elnöke. Számos értékes, népesedés- és gazdaságtörténetre vonatkozó tanulmánya jelent meg. A Pallas nagy lexikona egyik szerzője. Fia Thirring Lajos (1899-1982) statisztikus, demográfus, dédunokája Somlyódy László vízépítő mérnök, akadémikus. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Degen Árpád (Dégen) születésének 145. évfordulója
Pozsony, 1866. márc. 31. - Budapest, 1934. márc. 30.

Orvos, botanikus, egyetemi tanár
A budapesti egyetemen 1889-ben orvosi diplomát szerzett. Rövid orvosi működése után 1886-tól haláláig, a budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás (később Intézet) vezetője volt. 1915-ben átmenetileg megbízták a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet vezetésével is. 1897-ben a budapesti egyetemen magántanár lett a phytographia tárgykörből, 1927-től a szegedi egyetemen címzetes tanár. Alelnöke, majd társelnöke volt a Természettudományi Társaság Növénytani Szakosztályának. Főként mezőgazdasági növénytannal, a vetőmagvak és a növénynemesítés élettani alapjaival foglalkozott. A vetőmagvizsgálat egyes nemzetközi módszereit ő, ill. a vezetése alatt széles körben elismert intézet dolgozta ki. Legjelentősebb flórakutató munkássága. Elsősorban Magyarország, a Balkán és Kelet-Európa flóráját kutatta. 300 000 példányt tartalmazó herbáriumát a Magyar Nemzeti Múzeumra hagyta. Megindította és 1902-től haláláig szerkesztette a Magyar Botanikai Lapokat. Szakfolyóiratokban 1000-nél több tanulmánya és ismertetése jelent meg. 1916-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Noszky Jenő, id. halálának 60. évfordulója
Nagykereskény, Hont vm., 1880. nov. 3. - Budapest, 1951. márc. 31.

Geológus
Tanári oklevelét a természetrajz, földrajz és vegytan szaktárgyakból 1906-ban szerezte a budapesti egyetemen. 1906-1920 között a késmárki líceumban tanított. 1920-tól az Magyar Nemzeti Múzeum Őslénytárában dolgozott, 1942-ben mint annak igazgatója ment nyugdíjba. 1905-től rendszeres földtani térképezést végzett a Földtani Intézet külső munkatársaként. Maradandó értékű munkássága a leíró őslénytan terén is: számos új fajt határozott meg és írt le. Több száz cikke és tanulmánya jelent meg hazai és külföldi geológiai szaklapokban. Fia Noszky Jenő geológus

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Asbóth Oszkár születésének 120. évfordulója
Pankota, 1891. márc. 31. - Budapest, 1960. febr. 27.

Mérnök, sportrepülő
Tanulmányai végeztével 1909-1913-ban Aradon, Szabadkán, majd Wiener-Neustadtban repülőgép építéssel foglalkozott. Az 1. világháború alatt a fischamendi Légcsavarkísérleti Intézetbe került, ahol kiváló eredményeket ért el kísérleti úton kialakított ún. Asbóth-légcsavarokkal. Az 1. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette az Asbóth-féle helikoptercsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikoptert, amely 1928. szept. 9-én szállt fel először egy helyből függőleges irányban a magasba. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. Kísérleteinek úttörő szerepét és jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is elismerte. A sekély belvizek hajózhatóvá tételére speciális Asbóth-féle aggregáttal (helikoptercsavarral) felszerelt kísérleti hajót is épített.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Fekete Zoltán, nagyajtai születésének 100. évfordulója
Zsarnóca, 1911. márc. 31. - Budapest, 1988. okt. 14.

Geológus, talajtanos, kertészmérnök, egyetemi tanár
Alap- és középfokú tanulmányait a Soproni Evangélikus Líceumban folytatta. 1935-ban végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemre természetrajz vegytan szakos tanárként. Pályájának kezdetén geológiával, ásványtannal, a talajképző kőzetekkel kapcsolatos kutatásokat folytatott. Később kutatásai az eróziós károk csökkentésére irányultak, ezen a területen különösen a gyümölcsösökben ért el jó eredményeket. 1941-ben a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Talajtani Laboratóriumába kerül, és ugyanitt 1942-ben megszervezi a Talajtan Tanszéket.1948-ban a Keszthelyi Talajjavító Vállalat keszthelyi laboratóriumának vezetője lett. 1949-ben megbízták a Kertészeti, ill. később a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Talajtani Tanszékének vezetésével, mely tisztet 1976-ig, nyugalomba vonulásáig ellátta. 1950-ben nevezték ki egyetemi tanárrá,1952-ben megkapta a mezőgazdasági tudomány kandidátusa címet. A Kertészeti Főiskolán volt dékán (1950-51-ben), volt főiskolai igazgatóhelyettes (1957-60). A Talajtani Társaság alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Ugyancsak elnöke, majd később választmányi tagja volt a Meteorológiai Társaságnak, alelnöke volt a Magyar Agrártudományi Egyesületnek, tagja a MTESZ Elnökségének, 1955-től tagja a Nemzetközi Talajtani Társaságnak is. 1973-tól haláláig az Evangélikus Egyház Országos Felügyelője tisztséget töltötte be.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Sándor János születésének 90. évfordulója
Budapest, 1921. márc. 31. - Budapest, 1977. aug. 16.

Fizikus, egyetemi docens
1944-ben a budapesti tudományegyetemen fizika-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1957-1959-ig gimnáziumi tanár. 1959-ben a BME fizikai-kémiai tanszékén adjunktus, majd docens volt. Tudományos munkáját egyetemi évei alatt kezdte, elektrokémiával, azon belül a fémleválás problémájával foglalkozott. A Műszaki Egyetem Fizikai Intézetében az irreverzibilis termodinamika területén végzett kutatásokat. Az elektrokémiai transzportfolyamatok termodinamikájával, később az elektrokinetikus jelenségek és a reológiai folyamatok termodinamikájával foglalkozott.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Descartes, René születésének 415. évfordulója
La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaország, 1596. márc. 31. - Stockholm, Svédország, 1650. febr. 11.

Francia filozófus, matematikus, természettudós
Tanulmányait a La Fleche-i jezsuita líceumban kezdte, 1614-ben Poitiers-ba került, ahol 1616-ban jogi diplomát szerzett. Ezután Hollandiába utazott, Bredában 15 hónapon át matematikát és erődépítészetet tanult. Bredában megismerkedett Isaac Beeckman fizikussal, aki a matematika és a fizika felé fordította érdeklődését. 1619-ben hosszabb utazásra indult (Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Ausztria és Csehország). 1626-ban visszatért Franciaországba, és három évet töltött Párizsban, ahol kapcsolatot talált kora legnagyobb elméivel. Foglalkoztatták az ezoterikus tanok is. 1629-ben Hollandiában telepedett le, ahol minden idejét tanulmányainak szentelhette. 1637-ben három nagy tanulmányt tett közzé a fénytörésről, egyes légköri jelenségek mechanisztikus magyarázatáról valamint az analitikus geometria kifejtéséről Dioptrika, Légköri jelenségek és Geometria címmel. Háromszor is elutazott Franciaországba, 1644-ben, 1647-ben és 1648-ban is. 1647-ben megismerkedett Blaise Pascallal. Descartes a matematikában elsősorban a geometriai munkássága miatt ismert. A descartesi koordinátarendszernek köszönhetően egy görbe algebrai egyenlettel leírható. Descartes Geometria című könyve három részre oszlik: az első kettő témája az analitikus geometria, a harmadik könyv algebrai fejtegetéseket tartalmaz. A fizikában elsősorban optikával foglalkozott: kidolgozta a fénytörés elméletét, és gyakorlati útmutatást adott a lencsék csiszolására.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Green, George halálának 170. évfordulója
Sneinton, Nottingham, Anglia, 1793. júl. 14. - Sneinton, 1841. márc. 31. [máj.]

Brit matematikus, fizikus
Nottinghami molnár fiaként született, gyerekkorában nem volt alkalma rendszeresen tanulni, könyvekből önképzéssel szerezte matematikai ismereteit. 36 évig, apja haláláig apja pékműhelyében dolgozott. 1833-ban, közel negyvenéves korában kezdte meg tanulmányait a Cambridge-i egyetemen. 1837-ben védte meg B. Sc. címét. 1839-ben a Cambridge Philosophical Society tagjává választották. 1828-ban, amikor még semmilyen hivatalos formális képzésben nem vett részt, publikálta első, legjelentősebb tanulmányát, amelyben bevezette az inhomogén differenciálegyenletek peremértékfeladatainak megoldásában alapvető jelentőségű Green-függvény fogalmát. Eredményeinek jelentőségét csak halála után ismerték fel.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Bunsen, Robert Wilhelm Eberhard születésének 200. évfordulója
Göttingen, Vesztfália, (Németország), 1811. márc. 31. - Heidelberg, Baden, 1899. aug. 16.

Német vegyész
A göttingeni egyetemen tanult kémiát, 19 évesen doktorátust szerzett fizikából. 1830-1833 között Nyugat-Európában utazott. Visszatérése után a göttingeni egyetemen tartott előadásokat és elkezdte kísérleteit a fémsók oldhatóságával kapcsolatban. Mind a mai napig az általa felfedezett eljárás a leghatásosabb arzénmérgezés esetében. Az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét. Gustav Kirchhoff német fizikussal közösen dolgozott a színképvizsgálatokon. Ők fedezték föl a céziumot és a rubídiumot. Kifejlesztett néhány gázanalitikai és fotokémiai módszert. Ő tökéletesítette a róla elnevezett égőt, amelyet Michael Faraday talált fel.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Couper, Archibald Scott születésének 180. évfordulója
Kirkintilloch, Dunbartonshire, Skócia, 1831. márc. 31. - Kirkintilloch, 1892. márc. 11.

Skót vegyész
Kekulével egyidőben állította fel a vegyértékre vonatkozó hipotézist és felállított egy molekulaszerkezeti elméletet a szénatomok kapcsolódására vonatkozólag, mely nagyon hasonlított a Kekulééhez, csak valamivel később közölte. Elsőként vezette be a modern szerkezeti képleteket, az atomok közötti kötéseket vonalkával jelölve, elsőként szintetizált brómbenzolt és para-dibrómbenzolt, cikkére nem is figyeltek föl. Sohasem volt teljesen egészséges, de eredményeinek visszautasítása után fizikailag és szellemileg is lehanyatlott, haláláig visszavonultan élt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Youden, William John halálának 40. évfordulója
Townsville, Ausztrália, 1900. ápr. 12. - Washington, D.C., USA, 1971. márc. 31.

Ausztrál születésű amerikai vegyészmérnök, statisztikus, matematikus
Szülei Nagy-Britanniából költöztek Ausztráliába. Youden csak hétéves volt, amikor a család kivándorolt az Egyesült Államokba. Tanulmányait itt végezte, kémiát tanult a rochesteri egyetemen, majd a Columbia Egyetemen szerzett kémiai doktorátust. Ezután a Boyce Thompson növénytani kutatóintézetben dolgozott, mint fizikai kémikus. A biológiai kísérletek tervezésével kapcsolatos problémák irányították figyelmét a matematikai statisztika felé. 1937-ben írott cikkében új módszert javasolt biológiai kísérletek tervezésére és kiértékelésére. Az általa bevezetett elrendezést később Youden-négyzetnek nevezték el, és kiterjedten alkalmazzák mezőgazdasági és orvosi kísérletek tervezésére. A 2. világháború alatt az amerikai légierő számára új statisztikai módszereket dolgozott ki bombázások pontosságának növelésére. 1948-tól a National Bureau of Standards vezető munkatársaként foglalkozott statisztikai módszerek fejlesztésével.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Tomonaga, Shin-Ichiro (Sin-Itiro, Sin-Ichiro, Shinichiro) születésének 105. évfordulója
Kiotó, Japán, 1906. márc. 31. - Tokió, 1979. júl. 8.

Japán fizikus, Nobel-díjas
A kiotói egyetemen tanult, majd a Riken kutatóintézetben dolgozott Yoshio Nishina csoportjában. 1937-39 között Lipcsében dolgozott, Heisenberg mellett. Innen visszatért Japánba a világháború kitörése miatt. Doktori disszertációját Lipcsében végzett munkája alapján védte meg a kiotói egyetemen. 1941-ben a tokiói egyetem professzora lett. A háború alatt mikrohullámú rendszerek elméletével foglalkozott. 1949-ben Robert Oppenheimer meghívására a Princeton-i Institute for Advanced Study-ban töltött egy évet, majd visszatért Japánba. 1955-ben létrehozta a tokiói egyetem magfizikai intézetét. 1956-1962 között a tokiói egyetem elnöke volt. 1963-1969-ig Japán országos tudományos tanácsának elnöke és az egyetem optikai kutatóintézetének igazgatója volt. 1969-ben a tokiói egyetemtől a Professor Emeritus címet kapta. Az elméleti fizika számos területén ért el nagyon jelentős eredményeket. Ezek közül legfontosabb a relativisztikus kvantumelektrodinamika konzisztens elmélete, melynek kidolgozásáért 1965-ben Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel megosztott fizikai Nobel-díjat kapott. Jelentősek a kollektív mozgások elméletében, a mezonelméletben és a magnetronok elméletében elért eredményei. Róla kapta nevét a "Tomonaga-Luttinger folyadék".

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Walker, Arthur Geoffrey halálának 10. évfordulója
Watford, Hertfordshire, Anglia, 1909. júl. 17. - 2001. márc. 31.

Angol matematikus
Matematikai ösztöndíjat nyert el Oxfordban, a Balliol College-ben folytatta tanulmányait. Edinburgh-ben Eddington vezetése mellett védte meg Ph.D. fokozatát. A doktorátus megszerzése után matematikai előadói kinevezést kap Londonban az Imperial College-ba. Később matematikai oktató a liverpooli egyetemen, majd a sheffieldi egyetem matematikai tanszék élére kap kinevezést. 1952-től Liverpoolban a matematika professzora. Mind az Edinburgh-i, mind a Londoni Királyi Társaság is tagjává választotta. Kutatásai a differenciálgeometria, relativitáselmélet, kozmológia területein kiemelkedőek. Robertsonnal együttműködve kidolgozták a Robertson-Walker-metrikát, (FRW), amelyet Friedman-Lemaître-Robertson-Walker (FLRW) metrikának is neveznek. Fermivel együttműködve jelentős eredményeket ért el (Fermi-Walker-differenciálás, Fermi-Walker-transzport).

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Shull, Clifford Glenwood halálának 10. évfordulója
Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1915. szept. 23. - Medford, Massachusetts, 2001. márc. 31.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas
Tanulmányait a Carnegie Institute of Technology-ban és a New York University-n végezte, itt szerzett Ph.D. fokozatot 1941-ben. 1941-46 között a Texas Company, majd 1946-tól 1955-ig az Oak Ridge National Laboratory munkatársa volt. 1955-től 1986-ban történt nyugdíjbavonulásáig a Massachusetts Institute of Technology professzora volt. Az Oak Ridge Laboratory-ban végzett munkája során kimutatta, hogy a neutronoknak egy adott anyagon való szóródása segítségével az adott anyag fontos tulajdonságai állapíthatók meg. Ezzel megalapozta a neutronszórás elméletét és gyakorlatát, amely az anyagtudomány alapvető vizsgálati módszerévé vált. A neutronszórással kapcsolatos eredményeiért 1994-ben B.N. Brockhouse-szal megosztott fizikai Nobel-díjban részesült. A Nobel-díjak történetében ez volt az az eset, amikor az eredmény elérése és a díj odaítélése között a leghosszabb idő telt el.

Web dokumentumok

2011.
márc. 31.
Reizins, Linards Eduardovich (Reiziną) halálának 20. évfordulója
Riga, Lettország, 1924. jan. 14. - 1991. márc. 31.

Lett matematikus
A független Lettországban született, amely 1940-ben kényszer hatására a Szovjetunióhoz csatlakozott. Lettország német megszállása alatt bujkált, hogy ne hívják be a német hadseregbe. Rövid ideig börtönbe is került, ahonnan 1942-ben szabadult, gimnáziumi tanulmányait csak ez után fejezhette be. 1944-ben, a szovjet hadsereg újbóli bevonulása után a rigai egyetemen tanult matematikát. 1948-ban szerzett diplomát és állást kapott az egyetemen. 1949-ben azonban az erőszakos oroszosítási törekvések miatt elmozdították az egyetemről. Tíz éven keresztül csak középiskolában taníthatott, azonban ez idő alatt is folytatta matematikai kutatásait. 1958-ban kapott újból állást a rigai egyetemen és a Lett Tudományos Akadémia asztronómiai Intézetében. 1979-ben lett professzor. Jelentős szerepe volt abban, hogy a Lett Tudományos Akadémia 1991-ben önálló matematikai kutatóintézetet hozott létre. Legfontosabb eredményeit a közönséges differenciálegyenletek topológiai osztályozása területén érte el.

Web dokumentumok

2011.
márc. 30.
Balard, Antoine Jérôme halálának 135. évfordulója
Montpellier, Franciaország, 1802. szept. 30. - Párizs, 1876. márc. 30.

Francia vegyész
Gyógyszerészként indult, de vegyészként lett jelentős. A Sorbonne, majd a Collège de France kémiaprofesszora volt; Louis Pasteur is nála tanult. 1826-ban felfedezte a brómot. A Földközi-tenger menti sós mocsarak flóráját tanulmányozva a tengervízből nátrium-kloridot és nátrium-szulfátot kristályosított ki, majd a maradékot klórral telítette, és a terméket desztillálta: így jutott el az egyetlen folyékony nemfémes elemhez, a brómhoz.

Web dokumentumok

2011.
márc. 30.
Richards, Ellen Henrietta Swallow halálának 100. évfordulója
Dunstable, Massachusetts, USA, 1842. dec. 3. - Boston, 1911. márc. 30.

Amerikai vegyész, ökológus
A levegő, a víz és a táplálkozás terén folytatott újító szándékú tanulmányaival megteremtette az egészségügyi tervezés és a háztartástan tudományágát. Ő volt az első amerikai nő aki a kémiában a B.A. fokozatot elérte, az MA-t pedig a Vassar Főiskolán a vasérc kémiai analíziséért. Marion Talbottal együtt alapítói voltak a Diplomás Nők Amerikai Társaságának. A szervezet céljának azt tartották, hogy a diplomás nők összefogjanak, segítsék nőtársaikat és megnyissák az ajtót a nők felsőfokú oktatása előtt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 30.
Freundlich, Herbert Max Finlay halálának 70. évfordulója
Charlottenburg, Németország, 1880. jan. 28. - Minneapolis, Minnesota, USA, 1941. márc. 30.

Német vegyész
Erwin Freundlich csillagász bátyja. Anyja skót muzsikuscsaládból származott, fiatal korában Freundlich is zenét és zeneszerzést tanult, de a természettudományok tanulásával nehezen volt összeegyeztethető a napi sokórás gyakorlás. Lipcsében Wilhelm Ostwaldnál tanult, itt is habilitált 1906-ban. 1911-ben a braunschweigi műszaki főiskola tanára lett. Fritz Haber felfigyelt tehetségére és állást ajánlott számára Berlin-Dahlemben a Vilmos Császár Intézet fizikai kémiai részlegében. Itt 1919-től már az intézet igazgatóhelyettese volt. 1932-ben a Leopoldina Akadémia tagjává választotta, ekkor a német kolloid-társaság elnöke is volt. 1933-ban Londonba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Munkássága a kolloidkémia minden területét lefedte, különösen a szolok és gélek viselkedése foglalkoztatta. Ő vezette be a tixotrópia fogalmát, továbbá számos vizsgálatot végzett az anyagok belső súrlódásának és rugalmasságának tárgyában. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 30.
Le¶niewski, Stanislaw születésének 125. évfordulója
Szerpuhov, Oroszország, 1886. márc. 30. - Varsó, Lengyelország, 1939. máj. 13.

Lengyel matematikus
Középiskoláit Oroszországban végezte, majd több európai egyetemen tanult. Doktorátusát a Lviv-i (akkor Lemberg néven az Osztrák-Magyar Monarchia része volt) lengyel egyetemen szerezte meg. Doktori disszertációját a filozófiai logika témakörében írta, a továbbiakban munkásságát egyre inkább a matematikai logika területén végezte. 1919-től a varsói egyetemen a matematikai filozófia professzora volt. Nagy hatással volt rá Jan Lukasiewicz, akinek nézeteit erős kritikával elemezte. A matematikai logikát rendkívüli szigorúsággal új alapokra helyezve felépített egy olyan rendszert, amely kiküszöböli a Russell-féle antinómiát. 1939-ben, közvetlenül a 2. világháború kitörése előtt halt meg, kéziratos hagyatéka a háborúban elpusztult. Számos eredményét, tanítványa, Alfred Tarski révén ismerjük. Lesniewskit a lengyel logikai iskola egyik legfontosabb alakjának tekintik.

Web dokumentumok

2011.
márc. 29.
Korizmics László születésének 195. évfordulója
Aggszentpéterpuszta, Fejér vm., 1816. márc. 29. - Kistétény, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1886. okt. 5.

Mezőgazdász, mérnök, agrárpolitikus
1837-ben szerezte meg mérnöki oklevelét a pesti mérnöki intézetben. 1838-tól Esterházy herceg uradalmaiban volt uradalmi mérnök, 1841-1848-ban a lévai gazdaság főmérnöke volt. Itt 1845-1846-ban Magyarországon az elsők között valósította meg a rétöntözést. 1848-ban földművelésügyi minisztériumi titkár, és az úrbéri pátens végrehajtási munkáinak vezetője volt. 1849 elején meg alapította a Gazdasági Lapokat. 1850-1857-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik vezetője, 1857-től haláláig alelnöke. Részt vett a Földhitelintézet alapításában. 1868-tól haláláig kormánypárti országgyűlési képviselő. A korszerű talajművelés magyarországi úttörője volt. 1858-tól az MTA tiszteleti tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 29.
Bakody Tivadar József halálának 100. évfordulója
Győr, 1825. máj. 4. - Budapest, 1911. márc. 29.

Orvos, egyetemi tanár
Előbb jogot tanult, majd a szabadságharc idején Görgey Artúr honvéd kapitánya. Orvosi tanulmányait 1850-ben kezdte meg és 1854-ben fejezte be Bécsben. Külföldi egyetemeken folytatott tanulmányútja után Lembergben telepedett le, ahol 1860-ban a természet-gyógytan magántanára. Atyjához híven ő is homeopata orvos. 1861-ben visszatért Magyarországra. 1873-tól 1905-ig a hasonszenvészet rk. tanára a budapesti egyetem orvosi karán, a Bethesda és budapesti Rókus közkórház főorvosa. Semmelweis Ignác tanainak népszerűsítője volt. Sokat tett az elhanyagolt testgyakorlás felkarolása érdekében. 1863-ban létrehozta az első magyarországi nyilvános tornacsarnokot, 1865-ben megalapította a Pesti Tornaegyletet, melynek első elnöke volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 29.
Ackermann, Wilhelm születésének 115. évfordulója
Schönebecke, Németország, 1896. márc. 29. - Lüdenscheid, 1962. dec. 24.

Német matematikus
Göttingenben David Hilbert tanítványa volt és a róla elnevezett Ackermann-függvény nyomán vált híressé. 1929 és 1948 között Burgsteinfurtban, majd Lüdenscheidban tanított 1961-ig. David Hilberttel közösen adta ki 1928-ban a Grundzüge der theoretischen Logik (Az elméleti logika alapjai) című könyvet. Ezenkívül a predikátumlogika eldöntési problémája, az elemi számelmélet ellentmondásmentessége, illetve a halmazelmélet foglalkoztatta.

Web dokumentumok

2011.
márc. 28.
Verebély Tibor (Verebélÿ) halálának 70. évfordulója
Budapest, 1875. jan. 28. - Budapest, 1941. márc. 28.

Orvos, sebész, egyetemi tanár
1900-ban a budapesti egyetemen avatták orvosdoktorrá. 1900-tól a kórbonctani tanszéken működött, majd kórházi kórboncnok főorvos, ezután a sebészeti klinikán dolgozott mint tanársegéd, ill. adjunktus Budapesten. 1906-ban a Stefánia-kórház főorvosa, a fertőzéses sebészeti betegségek tanára, 1914-ben a sebészet ny. r. tanár. A III., majd az I. sebészeti klinika igazgatója, 1938-39-ben az egyetem rektora. 1939-től az egyetem képviseletében felsőházi tag. Kutatásokat végzett a daganatok, a csontbetegségek, a lép, hasnyálmirigy, gyomor sebészetével, az alkat sebészi vonatkozásaival kapcsolatosan. Tudományos működésének középpontját a sebészi patológia megszilárdítása képezte. Jelentős iskolát nevelt fel. 1922-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 28.
Pask, Andrew Gordon Speedie halálának 15. évfordulója
Derby, Anglia, 1928. jún. 28. - London, 1996. márc. 28. [29.]

Angol kibernetikus, pszichológus
Először bányamérnöki diplomát, majd Cambridge-ben természettudományi végzettséget szerzett, végül pszichológiából doktorált. Saját vállalatot alapított, 1969-től e mellett a Brunel Egyetemen a kibernetika professzora volt. Szabályozási rendszerekkel, rendszerelmélettel, kommunikációs módszerekkel, a tanulás folyamataival foglalkozott. Többek között építészekkel is együttműködött építészeti terveken, térinstallációkon. Speciális kibernetikai rendszereket dolgozott ki. Rendkívül sokoldalú volt, újszerű elméletei más tudományágakra és művészeti ágakra is termékenyítőleg hatottak.

Web dokumentumok

2011.
márc. 27.
Harnos Zsolt születésének 70. évfordulója
Budapest, 1941. márc. 27. - Budapest, 2009. ápr. 10.

Matematikus, informatikus, egyetemi tanár
1966-ban az ELTE TTK-n matematikus oklevelet szerzett, 1976-ban doktorált. 1966-tól az MTA Számítástechnikai Központjának tudományos segédmunkatársa, az Országos Tervhivatal (OT) Számítástechnikai Központjának tudományos munkatársa, a Gazdaságmatematikai Osztály megbízott vezetője és a Numerikus Módszerek Csoport vezetője, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) Rendszerelemzési Irodájának osztályvezetője, az OT Számítástechnikai Központjának tudományos igazgatóhelyettese volt. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Szent István Egyetem, ill. Budapesti Corvinus Egyetem Matematikai és Számítástechnikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a Szent István Egyetem, ill. a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos rektorhelyettese, az ELTE TTK c. egyetemi docense. Agrárökológiával, biometriával, agrárbiológiai módszerek és problémák matematikai modellezésével foglalkozott. Vezető szerepet játszott a magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciáljának és adottságainak komplex felmérésében, kidolgozta biológiai eredetű anyagok magyarországi hasznosítási lehetőségeit, részt vett a bős-nagymarosi vízlépcső építésével kapcsolatos ökológiai problémák feltárásában. 1995-től az MTA levelező, 2001-től rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 26.
Barra György születésének 110. évfordulója
Zilah, Szilágy vm., 1901. márc. 26. [1902.] - Budapest, 1970. okt. 31.

Matematikatanár, szakfelügyelő
Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. 1925-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Először családoknál volt nevelő, majd 1932-től a debreceni Fazekas Gimnázium majd l937-től a Tanárképző Intézet Gyakorló Iskolájának a tanára volt. 1945-1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főosztályának vezetője, miniszteri tanácsos volt. A minisztériumból való távozása után az Egri Pedagógiai Főiskola, majd különböző budapesti iskolák (Apáczai Csere János Gimnázium, Táncsics Gimnázium, Hámán Kató Közgazdasági Technikum, Varga Katalin Leánygimnázium) tanára, illetve szakfelügyelő. Az l960-as években nyugdíjazták, de amíg egészségi állapota megengedte, tanított a Dolgozók Esti Iskolájában. Gyermeklélektani állomások szervezését szorgalmazta a nagyobb iskolaközpontokban és rendszeresen végzett alkalmassági vizsgálatokat.

Web dokumentumok

2011.
márc. 26.
Tallós Pál születésének 80. évfordulója
Pozsony, 1931. márc. 26. - Pápa, 1968. jan. 25.

Erdőmérnök, botanikus
Mérnöki diplomáját a soproni Erdőmérnöki Főiskolán szerezte. Erdészeti-botanikai kutatásai során elsősorban a fenyvesek erdőtípusait feldolgozó munkálatokban és a tájak erdőtipológiai feldolgozásában vállalt nagy szerepet. Lepkészeti tanulmányai az erdészeti kártevők előrejelzése szempontjából fontosak, kandidátusi értekezése is ilyen tárgyú, ennek megvédését korai halála akadályozta meg. Az Őrség és a Bakonyalja lepkefaunáját vizsgálta mélyrehatóbban. 34 tudományos munkája jelent meg.

Web dokumentumok

2011.
márc. 26.
Gessner, Conrad (Gesner Conrad von, Gessner, Konrad) születésének 495. évfordulója
Zürich, Svájc, 1516. márc. 26. - Zürich, 1565. dec. 13.

Svájci természettudós, botanikus
Zürichben, Strasbourgban, Bruges-ben és Párizsban tanult. 1536-ban Basel-ben folytatta tanulmányait, majd 1537-ben Lausanne újonnan alapított egyetemén a görög nyelv tanára lett. Szabad idejében tudományos kutatásokat végzett, különösen botanikával foglalkozott. 1540-1541-ben Montpellier híres orvosi egyetemén tanult, majd 1541-ben Basel-ben szerzett orvosi doktorátust és Zürichben folytatott praxist. Élete hátralevő részét itt töltötte. Több kisebb külföldi utazást tett, és évente pedig nyári botanikai felfedezőutakat tett. Ötkötetes főműve, a Historiae animalium, a modern zoológia kezdetének számít, bár számos képzeletbeli, ill. mondabeli állat képét és leírását is tartalmazza. Botanikai kéziratait csak jóval halála után adták ki.

Web dokumentumok

2011.
márc. 26.
Katz, Bernard, Sir születésének 100. évfordulója
Lipcse, Németország, 1911. márc. 26. - London, Anglia, 2003. ápr. 20.

Német születésű brit fiziológus, Nobel-díjas
1934-ben szerzett orvosi diplomát a lipcsei egyetemen, majd kivándorolt Angliába, ahol további tanulmányokat folytatott a londoni University College-ban, és 1938-ban Ph.D. fokozatot szerzett. Carnegie-ösztöndíjasként 1939-1942 között Ausztráliában folytatta tanulmányait, majd a 2. világháború végéig az Ausztrál Királyi Légierőnél szolgált. 1946-ban visszatért a University College-ba, ahol 1952-1978 között professzorként a biofizikai tanszéket vezette. Katzot 1969-ben lovaggá ütötték. Az acetilkolin nevű, az ingerületeket az idegek és izmok között közvetítő anyag felszabadulásának vizsgálatáért 1970-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott Julius Axelroddal és Ulf von Eulerrel együtt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 26.
Anfinsen, Christian Boehmer születésének 95. évfordulója
Monessen, Pennsylvania, USA, 1916. márc. 26. - Randallstown, Maryland, 1995. máj. 14.

Amerikai biokémikus, Nobel-díjas
A Pennsylvania-i Egyetemen tanult. 1940-41-ben ösztöndíjasként egy évet a koppenhágai Carlsberg Intézetben töltött, majd 1943-ban a Harvard Egyetemen szerzett Ph. D. fokozatot. 1950-ig a Harvard Egyetemen majd a National Institutes of Health (Bethesda, Maryland) munkatársaként kutatott és oktatott. 1962-ben a Harvard Medical School kémiai intézetének vezető professzora lett. Kutatásainak központi témája az enzimek és más fehérjék, elsősorban a ribonukleáz enzim szerkezetének kutatása volt. 1972-ben Stanford Moore-ral és William H. Steinnel megosztva kémiai Nobel-díjat kapott a ribonukleáz enzimmel kapcsolatos kutatásaiért, elsősorban az enzim aminosav-szekvenciája és térszerkezete összefüggésének feltárásáért.

Web dokumentumok

2011.
márc. 25.
Mösch Lukács (Moesch) halálának 310. évfordulója
Mainz, Németország, 1651. szept. 4. - Nikolsburg (magyarul Miklósvár), Morvaország (ma: Mikulov, Csehország), 1701. márc. 25.

Matematikus, hadmérnök, egyházi vezető
Tizenhét évesen lépett a lengyel kegyesrendbe. Tanulmányai végeztével Pálffy János Károly altábornagy fiait matematikára oktatta, de tanítványai voltak Lubomirski herceg és III. János lengyel király gyermekei is. Buda visszafoglalására Pálffy hazánkba hozta; mint jeles hadmérnök tette magát hasznossá a győzelem érdekében. Keresztülvitte a magyar piaristák elszakadását a lengyelektől, és sokat fáradozott a tanárképzés fejlesztésén. 1693-ban adta ki az "Ordo studiorum in Vice-Provincia nostra Hungarica" című tanítórendi szabályzatát, és 1697-ben az "Arithmetica practica" című munkáját. A budapesti kegyesrendi levéltárban őrzik "Bibliothecae Mathematicae Patris Lucae a S. Edmundo" (1684) kétkötetes, gazdagon illusztrált kéziratát. Geometriai és csillagászati feljegyzései is megmaradtak. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 25.
Hamary Dániel születésének 185. évfordulója
Tata, 1826. márc. 25. - Budapest, 1892. febr. 21.

Orvos, író
1847-ben beiratkozott a pesti orvosi egyetemre. 1848-ban nemzetőrként vett részt a schwechati csatában, ezután a komáromi vártüzérségnél szolgált a vár feladásáig. A szabadságharc bukása után fogságba került. 1850-ben folytatta tanulmányait a pesti orvosi egyetemen és 1854-ben orvos-sebész doktorrá avatták. Tatán működött mint gyakorló orvos. 1870-ben honvéd ezredorvossá nevezték ki. 1874-ben Pestre helyezték át, mint honvéd-főtörzsorvost. Orvostudományi könyvek írásán kívül szépirodalommal is foglalkozott, verseket, tárcákat és színdarabokat is írt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 25.
Amici, Giovanni Battista születésének 225. évfordulója
Modena, Itália, 1786. márc. 25. - Firenze, 1863. ápr. 10.

Olasz csillagász, optikus
Előbb a matematika tanára volt szülővárosában, 1831-ben a modenai hercegség ideiglenes kormánya tanulmányi főigazgatóvá nevezte ki, később a csillagászati obszervatórium igazgatója és a csillagászat tanára Firenzében. Különösen optikai műszerei által, melyeket nagy ügyességgel szerkesztett, hírnévre tett szert. Készített igen jó tükörteleszkópokat, mikroszkópokat, polarizáció készülékeket stb. Ügyes észlelő volt, a kettős csillagokról, a Jupiter-holdakról, a Napról valóban jeles észleléseket tett. Értekezései több olasz akadémia kiadványaiban jelentek meg.

Web dokumentumok

2011.
márc. 24.
Whittaker, Edmund Taylor, Sir halálának 55. évfordulója
Southport, Anglia, 1873. okt. 24. - Edinburgh, Skócia, 1956. márc. 24.

Angol matematikus, csillagász
Cambridge-ben tanult, majd 1896-tól ugyanitt, a Trinity College-ben tanított 1906-ig. Ekkor a Dublin melletti Dunsink obszervatórium vezetőjévé nevezték ki, és egyidejűleg a Dublin-i egyetemen tanított matematikai fizikát. 1911-ben az Edinburgh-i egyetem matematikaprofesszora lett, és itt tanított 1946-ig. Legfontosabb eredményeit a numerikus analízisben, a speciális függvények és a parciális differenciálegyenletek elméletében érte el. Jelentősek az égi mechanikában, a relativitáselméletben és a fizika történetéről publikált munkái is. 1930-ban katolizált, a Pápai Tudományos Akadémia tagja, a Newman Társaság elnöke volt. Nevét viseli a Whittaker egyenlet és a Whittaker-függvény.

Web dokumentumok

2011.
márc. 24.
Vavilov, Ivanovics Szergej (Sergey Ivanovich) születésének 120. évfordulója
Moszkva, Orosz Birodalom, 1891. márc. 24. - Moszkva, Szovjetunió, 1951. jan. 25.

Orosz fizikus
Az egyetem elvégzése után a moszkvai Fizikai és Biofizikai Intézetben kezdett el dolgozni. Az igazgató, Pjotr Lazarev javaslatára fizikai optikával foglalkozott. Kezdetben szerves festékmolekulák fotolumineszcenciáját vizsgálta, s a következő években munkatársaival megfogalmazta a lumineszcencia alapvető törvényeit. Úttörő szerepet játszott a lumineszcens lámpák fejlesztésében. Vavilov vezette be a "nemlineáris optika" kifejezést. 1932-ben a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, az Optikai Intézet igazgatója és még ebben az évben a leningrádi Fizikai Intézet vezetője lett. Számos tanítványával megszervezte a neutronok, a sugárzással keltett lumineszcencia és a színes kristályok vizsgálatát. 1933-ban tanítványával, Pavel Cserenkovval felfedezték a Vavilov-Cserenkov-sugárzást. melynek elméletét később Ilja Frank és Igor Tamm fejlesztette tovább. 1934-ben a tudományos akadémia Leningrádból Moszkvába költözött, ahol Vavilov a Lebegyev Fizikai Intézetet szervezte meg. 1945-től haláláig a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke volt. Jelentős szerepe volt a Szovjetunió hidrogénbomba-programjában is. 1946-ban Vavilov, Cserenkov, Frank és Tamm Sztálin-díjat kapott, 1958-ban, Vavilov halála után hét évvel, a másik három tudóst Nobel-díjjal tüntették ki a Vavilov-Cserenkov-sugárzás jelenségének felfedezéséért és értelmezéséért. Vavilov tudománytörténettel is foglalkozott, népszerűsítő könyvet írt az optikáról, tudományos életrajzot - többek között - Galileiről, Huygensről, Faraday-ről, Newtonról, Lomonoszovról és Lebegyevről.

Web dokumentumok

2011.
márc. 23.
Kovács Mihály halálának 5. évfordulója
Szeged, 1916. jan. 2. - Budapest, 2006. márc. 23.

Piarista fizikatanár
Belépett a Piarista Rendbe, majd 1935-1941 között teológiai és egyetemi tanulmányokat folytatott. 1941-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett. Tanári tevékenysége során igyekezett a legkorszerűbb fizikaoktatást kialakítani. Az iskolai atomfizika oktatást már az 1960-as években elkezdte. Több atomfizikai témájú, az oktatást segítő előadást tartott, szaklapokban publikált, több eszközét a tanszergyártó cég gyártja. 1958-tól kezdve a kibernetikai eredményeinek elterjesztése került tanári munkájának előterébe. Könyve jelent meg 1968-ban Kibernetikai játékok és modellek címmel. Diákjait megismertette a programozás alapjaival, a gépi nyelvekkel. Tanítványai közül sokan értek el értékes helyezéseket tanulmányi versenyeken. Tanári kisugárzása sok diákban keltette fel a fizika iránti érdeklődést.

Web dokumentumok

2011.
márc. 23.
Lewis, Gilbert Newton halálának 65. évfordulója
Weymouth, Massachusetts, USA, 1875. okt. 23. - Berkeley, Kalifornia, 1946. márc. 23.

Amerikai kémikus
1899-ben a Harvard egyetemen doktorált, majd ezután Lipcsében és Göttingenben tett tanulmányutat. Termodinamikai kutatásait 1905-ben Cambridge-ben (USA), a Massachusetts Institute of Technology-n kezdte el. 1912-ben Berkeleyben a Kaliforniai Egyetemen a fizikai kémia professzora és a kémiai intézet vezetője lett. 1916-ban publikálta azt az elgondolását, hogy kémiai kötés a vegyértékelektronokon való osztozással és elektronok átadásával egyaránt létrejöhet. A "kovalens kötés" elnevezést erre a szerkezetre később Irving Langmuir vezette be. Kutatásai számos területre terjedtek ki, a szerves vegyületek fluoreszcenciájának és foszforeszcenciájának a megértéséhez járult hozzá, továbbfejlesztette a savak és bázisok elméletét. Hosszú éveken át dolgozott Meerle Randall-lal együtt különböző anyagok szabad energiájának meghatározásán. Ezzel hozzájárult a modern kémiai termodinamika megalapozásához. Lewis elsőként állított elő tiszta nehézvizet (deutérium-oxidot) 1933-ban. Sérelemként élte meg, hogy nem kapta meg a Nobel-díjat, noha számos alkalommal felterjesztették rá.

Web dokumentumok

2011.
márc. 23.
Staudinger, Hermann születésének 130. évfordulója
Worms, Németország, 1881. márc. 23. - Freiburg im Breisgau, 1965. szept. 8.

Német vegyész, Nobel-díjas
A darmstadti és a müncheni egyetemen tanult kémiát, a hallei egyetemen doktorált 1903-ban. A strassburgi és a karlsruhei egyetemen tanított, majd 1926-ban meghívták a Freiburg im Breisgau-i Albert Ludwig Egyetemre. 1951-ben vonult nyugdíjba. Polimerekkel kapcsolatos munkája 1910-ben azzal a kutatással kezdődött, amelyet a BASF német vegyi üzem számára folytatott az izoprénszintézis terén. Kimutatta, hogy a polimerek igen nagyméretű, hosszú láncokból álló molekulák. Ezt kortársai eleinte hevesen vitatták, később azonban általánosan elfogadták. Ezzel megvetette a makromolekuláris kémia alapjait. Eredményét 1953-ban kémiai Nobel-díjjal ismerték el. Munkássága vetette meg a műanyagipar 20. század második felében bekövetkezett óriási fejlődésének az alapjait.

Web dokumentumok

2011.
márc. 22.
Hild János halálának 200. évfordulója
Salesl, Ausztria, 1766. [1760.] - Pest, 1811. márc. 22.

Építőmester
Bécsben folytatta tanulmányait, majd Itáliában járt tanulmányúton. Első magyarországi munkája a nagyszombati Invalidus-ház építésében való részvétel volt. Ezután Pesten az Újépület építkezését vezette. József nádor megbízásából, nagyrészt az ő korábban megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseinek alapján 1805-ben elkészítette Pest város szabályozási tervét, ez az első ismert magyar városrendezési terv. 1807-től József nádor felkérésére részt vett a terv megvalósítását előmozdítani hivatott Szépítő Bizottság munkájában is. 1809-ben a Lipótváros építési felügyelője volt. Terveket készített a Nemzeti Színház építéséhez is, de végül nem ezt a tervet valósították meg. Fia, Hild József, a hazai klasszicista építészet egyik legjelentősebb alakja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 22.
Giovannini Rudolf születésének 120. évfordulója
Füzesabony, 1891. márc. 22. - Budapest, 1963. szept. 23.

Gyógyszerész, gyógynövény-szakember
1918-ban szerezte meg gyógyszerészi oklevelét a budapesti orvosi karon, azután a hazai gyógynövénytermelés és értékesítés területén dolgozott, 1924-től a Földművelésügyi Minisztériumban, előbb a Gyógy- és Vegyipari Növényforgalmi Iroda vezetője, 1936-tól a Gyógynövénykísérleti Állomás igazgatója, 1947-ben e terület kormánybiztosa. 1950-től a Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet gyógynövényosztályának vezetője. Kutatási területe a gyógynövénytan, részt vett a gyógynövények szabványosításában.

Web dokumentumok

2011.
márc. 22.
Almásy László Ede halálának 60. évfordulója
Borostyánkő, 1895. aug. 22. - Salzburg, Ausztria, 1951. márc. 22.

Afrika-kutató, geográfus, író
Almásy György hírneves Ázsia-utazó fia; teljes nevén zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Adolf Ede György Mária. (Grófként ismerték, de Eduárd nagyapa grófi címe nem öröklődött.) Grácban és Angliában tanult; német és angol nyelvtudása tökéletes lett (később az arab is hozzájuk adódott). Tanulmányait félbeszakítva 1914-ben honvéd huszár önkéntes, majd az orosz és az olasz frontok felett felderítő pilóta. 1921-ben a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa. Esterházy Antal Pál (1903-1944) társaságában 1926-ban elindult egy Steyr autóval Alexandriából, és a Nílus mentén egészen Kartúmig jutottak, majd átkeltek a Libiai- és a Núbiai-sivatagon; járatlan utakon 3000 km-t tettek meg. 1932-ben angol társaival megtalálta a Szahara elveszett legendás Zarzura oázisát. Később a híres sivatagi barlangrajzokat és a magyaráb népcsoportot is felfedezte. Mint tartalékos magyar honvédtisztet 1941-ben Erwin Rommel tábornok Afrika-hadtestjéhez sorozták; a hírszerzést segítette hatékonyan. "The English Patient" híres mozifilm szól róla, de sok tény meghamisításával. Almásy túlélte a háborút, itthon többször letartóztatták, végül Ausztrián és Olaszországon keresztül angol segítséggel Egyiptomba szökött. Ott 1951-ben a Sivatagkutató Intézet igazgatója lett, de hamarosan elhunyt. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 22.
Ribár Béla halálának 5. évfordulója
Debelyácsa, Torontál vm., 1930. szept. 5. - Újvidék, 2006. márc. 22.

Fizikus, krisztallográfus
A Belgrádi Egyetem Természettudományi Karán 1955-ben fizikatanári oklevelet szerzett, majd tudományos doktori fokozatot a Berni Egyetemen 1969-ben. Gimnáziumi tanárként dolgozott Nagybecskereken 1956-tól 1958-ig, majd tanársegéd volt a Szarajevói Egyetemen 1966-1969 között. Az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karán 1969-től 1975-ig docens, 1975-től 1980-ig rendkívüli, majd 1995-ig rendes tanár, ekkor nyugdíjba vonult. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el előbb szervetlen majd a szerves vegyületek kristályszerkezetének felderítésében. Ezek közül kiemelendők az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének Röntgendiffrakciós Osztályával közösen végzett szteroid kutatások. Tudományos és oktatói tevékenységével nagyban hozzájárult a röntgendiffrakciós szerkezetkutatások fejlődéséhez. Sikeres tudományos és közéleti munkásságáért számos elismerésben részesült. A Délvidék közéletének kimagasló egyénisége, aktív résztvevője volt. Sokat tett azért, hogy a délvidéki magyar egyetemisták, főiskolások anyanyelvükön tanulhassanak. Több tudományos társaság tagja, 2004-től az MTA külső tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 22.
Richter, Burton születésének 80. évfordulója
Brooklyn, New York, USA, 1931. márc. 22. - Stanford, California, 2018. júl. 18.

Amerikai fizikus, Nobel-díjas
A Massachusetts Institute of Technology-n doktorált, majd 1956-tól a Stanford Egyetemen tanított, ahol 1967-ben professzorrá nevezték ki. 1984-től 1999-ig a Stanfordi Lineáris Gyorsító (SLAC) igazgatója volt. 1974-ben az elektron-pozitron ütközések vizsgálata során és 3,2 GeV energiánál anomálisan nagy hatáskeresztmetszetet találtak. 1974 novemberében a Kalifornia Egyetemen megismételte a kísérletsorozatot, amely alapján bizonyossá vált, hogy egy új, az erős kölcsönhatásban részt vevő, nagyon rövid élettartamú részecskét találtak. Közben tőlük függetlenül C. Ting a MIT egyetemen is felfedezte ezt a J/pszi-nek elnevezett részecskét. 1976-ban Tinggel megosztva fizikai Nobel-díjat kapott "egy újfajta nehéz részecske felfedezéséhez vezető úttörő munkájáért". (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 21.
Szabadváry Ferenc halálának 5. évfordulója
Kőszeg, 1923. szept. 1. - 2006. márc. 21.

Vegyészmérnök, tudománytörténész, múzeumigazgató, egyetemi tanár
Vegyészmérnöki diplomájának megszerzése után átvette a családi vegyigyár vezetését, és azt egészen az üzem államosításáig folytatta. Ez után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegéd lett Erdey László professzor mellett, majd egyetemi tanár. Kémiai oktató-kutató munkája mellett kezdett tudománytörténettel, elsősorban a kémia történetével foglalkozni. A kémiai tudományokból szerezte meg a kandidátusi, majd "tudományok doktora" fokozatot. 1983-tól 20 éven keresztül az Országos Műszaki Múzeum vezetője volt, tevékenysége alatt a múzeum gyűjteménye jelentősen gyarapodott. Elsősorban a kémia történetével foglalkozó írásai jelentősek, de írt tanulmányokat más tudományágak történetéről is. A kémia szinte minden ágazatában folytatott kutatásokat. 1991-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, 1995-től az MTA tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 21.
Nagy László születésének 80. évfordulója
Sopron, 1931. márc. 21. - Debrecen, 1987. jún. 28.

Fizika- és matematikatanár, villamosmérnök
1954-ben diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem fizika-matematika szakán. Tanári pályáját 1954-ben kezdte a nagykállói gimnáziumban, 1955-ben a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium, majd 1956-tól a Fazekas Mihály Gimnázium tanára Debrecenben. 1962-ig négy éven át a KLTE Gyakorló Gimnáziumában tanított. A két utóbbi helyen vezető-tanári megbízatást kapott. Középiskolai tanári tevékenysége mellett levelező hallgatóként 1964-ben villamosmérnöki diplomát szerzett. 1962-től az Alkalmazott Fizikai Tanszék, majd 1970-től a Kísérleti Fizikai Tanszék adjunktusa, ahol haláláig a szakmódszertani csoportot vezette. Docensi kinevezést 1978-ban kapott. Tagja volt az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny versenybizottságának, az országos egyetemi felvételi bizottságnak, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat vezetőségének. Munkássága fő területének a szakdidaktikát tekintette. Az egyetemi szakmódszertani oktatás bevezetésében és fejlesztésében úttörő munkát végzett. Halála után a borsod megyei gimnáziumok megyei fizikaversenyét - amelyet évről-évre Kazincbarcikán, a Ságvári Endre Gimnáziumban rendeznek - róla nevezték el. (Zsúdel László)

Web dokumentumok

2011.
márc. 21.
Sestini, Benedict születésének 195. évfordulója
Firenze Olaszország, 1816. márc. 21. - Frederick, Maryland, USA, 1890. jan. 17.

Olasz jezsuita matematikus, csillagász
A római Jezsuita Kollégiumban végzett tanulmányai után a vatikáni Csillagvizsgáló asszisztense, 1844-től a felsőbb matematika tanára a Collegium Romanumban. Az 1848. évi forradalom miatt el kellett hagynia Rómát. Amerikában, a rend által vezetett Georgetown College-ben tanított, majd 1869-ben a Maryland-állambeli Woodstockban alapított egyházi iskolát, amelyet 1885-ig vezetett. Fő tevékenysége egy egyházi szervezet vezetése és folyóiratának szerkesztése volt. E mellett folyamatosan matematikát is tanított és tankönyveket írt. Legjelentősebb csillagászati munkája a csillagok színének katalógusa (1844-46), amelyet a vatikáni obszervatórium 1911-ben újra kiadott. Ez a munka előkészítése a későbbi csillag-színkép katalógusoknak, és fontos forrása a csillagok színváltozás-vizsgálatának. A georgetowni Obszervatóriumban pontos napfolt-rajzokat készített. Megfigyelte az 1878. évi teljes napfogyatkozást Denverben (Colorado állam). A washingtoni (D. C.) Szent Alajos templom tervezője. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 21.
Maury, Antonia Caetana születésének 145. évfordulója
Cold Spring, New York, USA, 1866. márc. 21. - Dobbs Ferry, New York, 1952. jan. 8.

Amerikai csillagász
Henry Draper unokahúga. A New York-i Vassar College-ben tanult, 1887-ben fizikából, csillagászatból, filozófiából szerzett BA fokozatot. Maria Mitchell is tanára volt. A Harvard College Observatory számoló munkatársa lett, csillagszínképeket osztályozott. 1897-ben kidolgozta az osztályozás finomított rendszerét, melyben figyelembe vette a színképvonalak élességét is. Felismerte, hogy összefüggés van a csillagok hőmérséklete és a színképosztályuk között. Az akkori igazgató, Edward Charles Pickering nem értett egyet vele, és Maury távozott az obszervatóriumból. Ejnar Hertzsprung viszont elismerte a finomított osztályozás használhatóságát, és felhasználta saját rendszeréhez. Maury 1908-ban tért vissza a HCO-hoz, ahol még évtizedekig folytatta munkáját. Egyik legjelentősebb eredménye a beta Lyrae spektroszkopikus kettőscsillag vizsgálata volt. A Holdon egy kráter viseli a nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 20.
Tarczy Lajos halálának 130. évfordulója
Hetény, 1807. dec. 6. - Bécs, Ausztria, 1881. márc. 20.

Természettudós, filozófus
Teológiai és filozófiai tanulmányait a pápai főiskolán, fizikai és matematikai tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte 1831-33-ban. 1833-tól a pápai református főiskola filozófia-, fizika- és matematikatanára. Jelentős szerepe volt az iskola újjászervezésében és korszerűsítésében. Tanári pályája kezdetén a hegelianizmus első hazai képviselőjeként Hegel alapján álló filozófiát tanított, ami miatt támadások érték, s le kellett mondania a filozófia előadásáról. A hazai természettudományos és ismeretterjesztő irodalom egyik legjelentősebb korabeli művelője. Esztétikai munkássága is jelentős.

Web dokumentumok

2011.
márc. 20.
Fodor József halálának 110. évfordulója
Lakócsa, 1843. júl. 16. - Budapest, 1901. márc. 20.

Orvos, higiénikus, egyetemi tanár
1866-ban a pesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1870-1871-ben európai tanulmányúton volt. 1872-1874-ben a kolozsvári orvosi karon az állatorvostan ny. r. tanára. 1874-1901-ben a pesti orvos karon a közegészségtan ny. r. tanára. 1894-1895-ben az egyetem rektora. A levegő, a talaj és a víz szennyeződésére vonatkozó kutatásai mind módszereik, mind megállapításaik tekintetében klasszikus jelentőségűek. Elsők között mutatta ki a víz tífuszt terjesztő szerepét. Jelentősek a szénmonoxid toxicitására vonatkozó kutatásai. Felismerte a bakteriológia fontosságát. Az ő javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt. Markusovszky Lajossal megszervezte az Országos Közegészségi Egyesületet. 1878-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 20.
Schulhof Ödön születésének 115. évfordulója
Budapest, 1896. márc. 20. - Budapest, 1978. febr. 2.

Orvos, reumatológus
Az 1. világháború után balneológiai-reumatológiai kutatásokkal foglalkozott. Elsők között szorgalmazta a hazai gyógyvizek gyógyászati hasznosítását. Az 1920-as években később az egész világon alkalmazásra került röntgenfelvételi eljárást dolgozott ki. A Magyar Meteorológiai Társaság (MMT) által 1951-ben rendezett első orvosmeteorológiai tanfolyam hallgatóiból lelkes szervezéssel hívta életre a Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályát, amelynek azután hosszabb időn át programadó vezetője is volt. A MMT-tól 1971-ben lelkes, értékes egyesületi tevékenységéért Steiner Lajos-emlékérmet kapott. Schulhof Vilmos öccse. Az ő leánya volt Rényi Kató.

Web dokumentumok

2011.
márc. 20.
Rényi Alfréd születésének 90. évfordulója
Budapest, 1921. márc. 20. - Budapest, 1970. febr. 1.

Matematikus, egyetemi tanár
A budapesti egyetemen Fejér Lipót tanítványa volt 1940-től, de tanulmányait munkaszolgálata miatt félbe kellett szakítania. A szegedi egyetemen fejezte be tanulmányait és 1945-ben Riesz Frigyesnél matematikából doktorált, 1946-ban Leningrádba került aspiránsnak, itt J. V. Linnik és I. M. Vinogradov tanítványa volt. 1949-től a debreceni tudományegyetem professzora lett. 1950-ben ő hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetét, amelynek haláláig igazgatója volt. 1952-től az ELTE valószínűségszámítási tanszékét is vezette. A matematikában a kombinatorika, a gráfelmélet, és főleg a valószínűségszámítás területén ért el eredményeket. 1947-ben továbbfejlesztette a Linniktől származó nagy szitát, és ennek felhasználásával világraszóló eredményt ért el a Goldbach-sejtéssel kapcsolatban. Mintegy 350 cikkéből 32 Erdős Pállal közös. Jelentős volt a tudománynépszerűsítő tevékenysége is. Felesége Rényi Kató matematikus. 1949-től az MTA tagja. Emlékére az Akadémia Matematikai Kutató Intézete 1972-ben Rényi-díjat alapított.

Web dokumentumok

2011.
márc. 20.
Parenago, Pavel Petrovics (Petrovich) születésének 105. évfordulója
Jekatyerinodar (ma: Krasznodar), Oroszország, 1906. márc. 20. - Moszkva, Szovjetunió, 1960. jan. 5.

Szovjet-orosz csillagász
A moszkvai egyetemet elvégezve a moszkvai Csillagászati- Geodéziai Intézetben, 1934-től a Sternberg Csillagvizsgálóban dolgozott, 1938-tól a moszkvai egyetem tanára. A csillagok fotometriai sajátságaival és Tejútrendszerbeli mozgásával foglalkozott, majd a Napnak a környező csillagokhoz viszonyított mozgását határozta meg. Nagy jelentőségű a változófényű csillagokról, Borisz V. Kukarkinnal együtt összeállított részletes katalógusa, amelynek első kiadása, három kötetben 1937-47 között jelent meg (Obsevo Kataloga Peremennüh Zvezd, I-III). 1948-ban Nemzetközi Csillagászati Unió megbízásából készült el újabb, kibővített kiadása "General Catalogue of Variable Stars" címmel. 1953-tól a Szovjetunió Tudományos Akadémiája (SzUTA) Csillagászati Bizottságának megszervezője. A SzUTA a Bregyihin-emlékéremmel jutalmazta, nevét a 2484.sz. kisbolygó örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 19.
Nagy Dezső halálának 95. évfordulója
Székesfehérvár, 1841. dec. 6. - Budapest, 1916. márc. 19.

Gépészmérnök, műegyetemi tanár
Főiskolai tanulmányait a pesti és zürichi műegyetemen végezte, Zürichben szerzett oklevelet. 1867-1868-ban tanársegéd, majd kétéves külföldi tanulmányutat tett. 1870-ben a pesti műegyetemen a gépszerkezettan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1882-től a mechanikai és elméleti géptani tanszék tanára volt 1913-ig, nyugalomba vonulásáig. 1894-ben ő szervezte meg a műegyetem műszaki mechanikai laboratóriumának anyagvizsgáló kísérleti állomását, amelyet haláláig vezetett. Az építőanyagok és szerkezeti anyagok vizsgálata terén úttörő jelentőségű munkásságot fejtett ki, ez szolgált az első hazai építőanyag-szabályzatok alapjául.

Web dokumentumok

2011.
márc. 19.
Fabricius, Johannes (Johann) halálának 395. évfordulója
Resterhafe, (ma Németország), 1587. jan. 8. - Drezda, Németország, 1616. márc. 19. [1615.,1617.]

Német csillagász
A helmstedti, majd a wittenbergi és leideni egyetemen tanult csillagászatot és orvostudományt. Egy, Leidenben beszerzett csillagászati távcsővel, camera obscura segítségével Nap-megfigyeléseket végzett apjával, David Fabricius lelkésszel együtt. Elsőként írta le a napfoltokat és azok mozgását egy közleményben 1610-11-ben. Fiatalon halt meg.

Web dokumentumok

2011.
márc. 18.
Mihailich Győző halálának 45. évfordulója
Temesrékás, 1877. okt. 14. - Budapest, 1966. márc. 18.

Hídépítő mérnök, műegyetemi tanár
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett 1899-ben építőmérnöki oklevelet. Kherndl Antal professzor tanársegédje, majd adjunktus. 1920-ban II. sz. hídépítéstani tanszék vezetője. E funkciót 37 éven át megtartja. 1931. óta a tanszék mellett működő Beton- és Vasbetonépítési Laboratóriumot is vezette. 1941-ben létrehozta a Mérnök Továbbképző Intézetet, melynek első igazgatója lett. A BME Építészeti Karának dékánja, az egyetemnek pedig kétízben rektora is volt (1942-43 és 1949-50). Hitte és vallotta, hogy az egyetemi oktatónak nem szabad elszakadnia az ipari élettől, mert csak így adhat jó megoldásokat. Első nagy munkája a temesvári Liget-úti híd terve. Ő tervezte többek között a szolnoki Tisza-hidat (1910-11), a tamáshidai Fekete-Körös hidat (1911-12), a Sebes-Körös berekböszörményi hídját (1910-11). Tervei szerint építették újjá 1929 és 1935 között a budapesti Margit-hidat.

Web dokumentumok

2011.
márc. 18.
Tuzson Pál születésének 110. évfordulója
Zernest, 1901. márc. 18. - Budapest, 1959. máj. 27.

Vegyészmérnök
Oklevelét 1924-ben a budapesti műegyetemen nyerte. 1928-1939 között Zechmeister László mellett tanársegéd a pécsi tudományegyetem Orvoskémiai Intézetében. Kiemelkedőek a karotinoidok reverzibilis izomerizálására vonatkozó kísérletei. 1929-ben megszerezte a műszaki doktorátust, majd 1937-ben a pécsi egyetem magántanárrá képesítette. 1953-ban megszervezte a Gyógyszeripari Kutató Intézet növénykémiai osztályát, melyet haláláig vezetett. Számos eljárást dolgozott ki a szívre ható glükozidok, rauwolfia alkaloidok stb. előállítására. Utolsó éveinek legfontosabb eredményeit a Solanum alkaloidok kutatása terén érte el, mellyel megteremtette a szteroid hormongyártás alapjait.

Web dokumentumok

2011.
márc. 18.
Steiner, Jakob születésének 215. évfordulója
Utzenstorf, Svájc, 1796. márc. 18. - Bern, 1863. ápr. 1.

Svájci matematikus
Tizenhét évesen lett a híres svájci pedagógus, Pestalozzi tanítványa. Huszonkét éves korában érettségizett Heidelbergben. Berlinbe költözött és magánórák adásából élt. Neve lassan ismertté vált az akkor indult Crelle Journal-ban megjelent cikkei nyomán. 1832-ben megjelent főműve pedig megalapozta tekintélyét. 1834-ben kapott katedrát a berlini egyetemen Jacobi, Crelle és Humboldt támogatásával. Nyugdíjazása után visszatelepült Svájcba. Steiner a tiszta geometriai módszerek híve volt, Plücker analitikus módszerét elvetette. Mivel kortársai őt tartották Apollóniosz óta a legnagyobb geométernek, így Plücker analitikus irányzata egy időre háttérbe szorult. Kidolgozta a projektív geometria szintetikus felépítését. Több fontos geometriai tétel fűződik nevéhez.

Web dokumentumok

2011.
márc. 18.
De Morgan, Augustus halálának 140. évfordulója
Madura, India, 1806. jún. 27. - London, Anglia, 1871. márc. 18.

Angol matematikus
1823-ban a Cambridge-i Trinity College diákja lett, ahol többek között George Peacock is tanította. 1826-ban Londonban felvételt nyert a Lincoln's Inn-be, ott jogot tanult. 1827-től az újonnan alapított London University College-ben tanított, 1828-ban a University College első matematika professzora lett. A matematika számos területén ért el fontos eredményeket, a geometriában, valószínűségszámításban, a differenciálegyenletek elméletében, valamint a matematikatörténetben. 1838-ban definiálta és szilárd alapokra helyezte az ún. matematikai indukciót. 1849-ben publikált művében foglalkozott komplex számok geometriai értelmezésével. Bevezette a ma De Morgan-azonosságként ismert szabályokat, melyek alapvető szerepet játszanak a matematikai logika megreformálásában és a halmazelméletben. De Morgan hatással volt Charles Babbage-re, és oktatta Ada Lovelace-t.

Web dokumentumok

2011.
márc. 18.
Shewhart, Walter Andrew születésének 120. évfordulója
New Canton Illinois, USA, 1891. márc. 18. - Troy Hills, New Jersey, 1967. márc. 11.

Amerikai matematikus, statisztikus
Statisztikusként dolgozott a Bell Laboratories-nál az 1920-as és 30-as években. Könyvét, "A gyáripari termékek gazdasági minőség ellenőrzése" című munkát a statisztikusok úgy tekintették, mint mérföldkövet a gyáripari termékek minőségének javítására irányuló erőfeszítések terén. Ellenőrző grafikonokat (közismertebb néven ellenőrző kártyákat) fejlesztett ki, amelyekkel időben folyamatosan is nyomon követhetik a teljesítményt. Nevéhez fűződik a PDCA-ciklus alapjainak kidolgozása is.

Web dokumentumok

2011.
márc. 18.
Ledermann, Walter születésének 100. évfordulója
Berlin, Németország, 1911. márc. 18. - London, Anglia, 2009. máj. 22.

Német születésű angol matematikus
Tanulmányait Berlinben végezte, a legnagyobb hatással Schur volt rá. 1933-ban, Hitler hatalomrakerülése után származása miatt elhagyta Németországot. A skóciai St Andrews Egyetemen kapott lehetőséget oktatásra, egy egyéves Edinburgh-i megszakítással itt oktatott 1946-ig. Ezután 1962-ig a manchesteri egyetem oktatója volt, végül a Sussex-i egyetemen működött 1978 évi nyugdíjbavonulásáig, 1965-től, mint professzor. Legfontosabb eredményeit a mátrixelméletben, a homológiaelméletben, a csoportelméletben és a számelméletben érte el. Több folyóirat szerkesztője volt, 1944-től a Royal Society of Edinburgh tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 17.
Wodetzky József halálának 55. évfordulója
Versec, 1872. márc. 15. - Budapest, 1956. márc. 17.

Csillagász, matematikus
Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte, 1908-ban a budapesti egyetemi Földrengési Számoló Intézet asszisztense. 1912-től 1923-ig a Kozmográfiai Intézet tanársegédje, majd adjunktusa. 1914-ben a budapesti egyetemen az elméleti csillagászat köréből magántanári képesítést kapott. 1923-tól a debreceni egyetem orvostudományi karán a fizika tanára és a Fizikai Intézet igazgatója. 1934-től 1942-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti egyetemen a csillagászat tanára, a Csillagászati Intézet igazgatója. Főleg elméleti csillagászattal (égi mechanikával, a relativitás elméletének kritikájával és kozmogóniával) foglalkozott. A csillagászatot népszerűsítő Stella egyesület egyik alapítója, az azonos nevű folyóirat, illetve almanach szerkesztője volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 17.
Rex Ferenc születésének 125. évfordulója
Debrecen, 1886. márc. 17. - Debrecen, 1959. aug. 2. [20.]

Gyógyszerész, szakíró, lapszerkesztő
Az első debreceni gyógyszeripari és gyógyáru-nagykereskedők egyike. Gyógyszerész gyakornok volt Debrecenben, a budapesti egyetemen 1908-ban gyógyszerész, 1914-ben gyógyszerész doktori oklevelet szerzett. 1912-ben Debrecenben Hatvani Pharmakochemiai Laboratórium néven gyógyszerészeti kisüzemet rendezett be. Ebből fejlődött ki a Dr. Rex Chemia Gyár és Gyógyszerésznagykereskedés. Budapesten külön telepet létesített. Mintegy 80 szabadalma volt. A 2. világháború után mindkét gyárát a Hajdúsági Gyógyszergyárba olvasztották be (1995-ben a TEVA vette meg, s ma ezen a néven szerepel). Szerkesztette az 1930-tól megjelenő debreceni Orvosok és Gyógyszerészek Lapját.

Web dokumentumok

2011.
márc. 17.
Bessel, Friedrich Wilhelm halálának 165. évfordulója
Minden, Poroszország, 1784. júl. 22. - Königsberg, 1846. márc. 17.

Német csillagász, matematikus, geodéta
Kereskedőinasként önképzés útján tanult asztronómiát és matematikát. Kiszámította a Halley-üstökös pályáját, ezzel felkeltette Wilhelm Olbers (1758-1840) figyelmét, akinek támogatásával 1803-ben Johann Hieronymus Schröter csillagász Lilienthal csillagvizsgálójának munkatársa lett, 1809-ben a porosz király kinevezte a königsbergi csillagvizsgáló igazgatójává, valamint a csillagászat professzorává. 1818-ban kiadta a "Fundamenta Astronomiae" c. fundamentális katalógust. Nagyszabású mérési program alapján 1833-ig 83000 csillag pozíciójának mérésével és összeállításával megalapozta a modern asztrometriát. Elsők között sikerült egy csillag, a 61 Cygni távolságát (parallaxisát) pontosan megmérnie 1837-38 között. A Sziriusz mozgásának ingadozásaiból kimutatta, hogy a csillag körül egy, addig ismeretlen kísérő kering; a Sirius B-t 1862-ben valóban fellelték. Elsőként vetette fel, hogy az Uránusz mozgásának háborgását egy addig ismeretlen bolygó (az 1846-ben valóban felfedezett Neptunusz) okozza. Korábbi nagy földmérések alapján újra számolta a Föld lapultságának értékét. A matematikai analízisben bevezette a róla elnevezett Bessel-függvényeket, melyek a fizika számos területén fontos szerepet játszanak. A londoni Királyi Csillagászati Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a párizsi Természettudományok Akadémiája a Lalande-díjjal tüntette ki. Nevét a Bessel-függvény, egy holdkráter, az 1552.sz. kisbolygó és a "Bessel-ellipszoid" örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 17.
Zsukovszkij, Nyikolaj Jegorovics (Zhukovsky, Nikolai Egorovich Yegorovich, Joukowski) halálának 90. évfordulója
Orehovo, Vlagyimiri terület, Oroszország, 1847. jan. 17. - Moszkva, 1921. márc. 17.

Orosz tudós, matematikus, fizikus, mérnök
A moszkvai egyetemen matematikából diplomázott 1868-ban. 1872-ben a moszkvai Cári Műszaki Főiskola matematikatanárának nevezték ki. 1874-től már elméleti mechanikát is oktatott itt. 1876-ban a Moszkvai Állami Egyetemen a folyadékok mechanikájának tanulmányozására specializált tanszéket alapítottak a számára. Itt oktatott 1918-ig. 1886-ban aerodinamikai laboratóriumot épített fel. 1918-ban megszervezte a Központi Aero- és Hidrodinamikai Intézetet, majd erre alapozva 1920-ban a Repülési Műszaki Főiskolát. A hidrodinamika és aerodinamika területén elért eredményei a repülés fejlődése szempontjából alapvető jelentőségűek. Fontos elméleti számításokat végzett a felhajtóerő, az áramlási örvények, az áramlási stabilitás kérdéseiben. Már 1890-ben intenzív érdeklődést tanúsított a repülés iránt. Nagy érdeklődéssel tanulmányozta Lilienthal munkásságát. 1912-1918 között megfogalmazta a hajócsavarok és légcsavarok elméletét. Az általa kidolgozott ún. Kutta-Zsukovszkij-transzformáció repülőgépek szárnyprofilja számításának alapjául szolgál. Több nemzetközi tudományos díjjal tüntették ki.

Web dokumentumok

2011.
márc. 17.
Hess, Walter Rudolf születésének 130. évfordulója
Frauenfeld, Svájc, 1881. márc. 17. - Locarno, 1973. aug. 12.

Svájci fiziológus, Nobel-díjas
Eredetileg szemorvos volt (1906-12), majd a Bonni Egyetemen élettant kezdett tanulni. Kinevezték az élettan professzorává, majd a Zürichi Egyetemen az Élettani Intézet vezetőjévé (1917-51). Az autonóm idegrendszer működése keltette fel az érdeklődését - ehhez azok az idegek tartoznak, amelyek az agy alapjáról erednek, a gerincvelőben folytatódnak, és olyan automatikus funkciókat vezérelnek, mint az emésztés és a kiválasztás. Ezek az idegek indítják el a komplex ingerekre, például a stresszre reagáló szervek tevékenységét is. 1949-ben, António Egas Moniz társaságában orvosi-élettani Nobel-díjat kapott annak a szerepnek a felfedezéséért, amelyet az agy bizonyos részei játszanak a belső szervek működésének meghatározásában és koordinálásában.

Web dokumentumok

2011.
márc. 17.
Joliot-Curie, Irène halálának 55. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1897. szept. 12. - Párizs, 1956. márc. 17.

Francia magkémikus, Nobel-díjas
Matematikai tehetségét korán felismerték. Paul Langevin, aki a Mme Curie szervezte magániskolában matematikára tanította, később doktori témavezetője lett. Kilenc éves korában vesztette el édesapját, ettől kezdve édesanyját követte minden lépésében. Az első világháborúban röntgen asszisztensként, utána a Rádium Intézetben laboratóriumi asszisztensként dolgozott mellette. Itt ismerkedett meg későbbi férjével, Frederic Joliot-val is, akivel közösen felvették a Joliot-Curie nevet. Közös kutatásuk legszebb eredménye a mesterséges radioaktivitás felfedezése, amelyért együtt nyerték el a kémiai Nobel-díjat 1935-ben (egy évvel Mme Curie halála után). Aktív politikai szerepet is vállalt mind a francia nőmozgalomban, mind a tudományos élet szervezésében, amikor és ameddig csak lehetősége volt rá. Lányából magfizikust, fiából biokémikust nevelt. Leukémiában halt meg, akárcsak édesanyja. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2011.
márc. 16.
Martiny Károly születésének 120. évfordulója
Budapest, 1891. márc. 16. - Budapest, 1979. dec. 23.

Gépészmérnök
Oklevelét 1912-ben szerezte a budapesti műegyetemen. 1913-15-ben a nürnbergi MAN cégnél dolgozott. 1920-ban a salgótarjáni szénmedencében helyezkedett el, ahol csaknem 30 évet töltött gépészeti vezetői munkakörben. Irányítása alá tartozott a szénmedence bánya- és melléküzemeinek gépészete és a vízválasztói erőmű irányítása. Az új bányák építésénél a gépészeti feladatok irányítója volt. 1949-től az Iparügyi Minisztérium bányászati főosztályán a komlói bányászat problémáival foglalkozott. Az általa alkotott légszérrel a komlói nyersszénből jó koncentrátumot nyertek. A kokszolómű tervezésében és kivitelezésében végzett munkájáért Kossuth-díjjal tüntették ki. 1951-1958-ig a Bányászati Kutató Intézet szénelőkészítési osztályának vezetője volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 16.
Vargha Domokosné Stolte Magdolna születésének 80. évfordulója
Budapest, 1931. márc. 16. - Budapest, 2010. aug. 8.

Tudománytörténész, könyvtáros, író
Eredetileg dramaturgiai képzettségű, később könyvtáros lett a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben. Varga Domokos író felesége, Varga Tamás matematikus és Vargha Balázs irodalomtörténész sógornője. Hét gyermek édesanyja: András pszichológus és matematikus, Péter biostatisztikus, Domokos író és újságíró, Gergely kutató-mérnök, Anna vegyész, Magdolna tudománytörténész, fizikatanár és iskolaigazgató, Júlia építészmérnök. Idősebb korában csillagászati dokumentációval foglalkozott és tudománytörténeti munkákat írt, többek közt Zách János Ferenc, Pasquich János és Tittel Péter Pál csillagászokról. Több írásának témái híres csillagdák. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 16.
Savart, Félix halálának 170. évfordulója
Mézières, Franciaország, 1791. jún. 30. - Párizs, 1841. márc. 16.

Francia fizikus, orvos
Orvosi diplomát szerzett Strasbourgban, de orvosi praxist csak rövid ideig folytatott. Érdeklődése a fizika felé fordult, elsősorban a hangjelenségek, a húros hangszerek rezgései érdekelték. Matematikai megfontolások alapján ő is konstruált húros hangszereket, melyek kortársai szerint akusztikailag tiszta, jó minőségű hangot adtak. 1819-ben Párizsba ment, itt Biot kísérletező társa lett. Az elektromos áram által létrehozott mágneses tér kettejük által 1820-ban felfedezett Biot-Savart-törvény alkalmazásával számítható. 1828-tól a Collège de France tanára, 1836-ban professzorrá nevezték ki. További akusztikai kutatásai során konstruálta az ún. Savart-tárcsát, amely hangok frekvenciájának meghatározására alkalmas.

Web dokumentumok

2011.
márc. 16.
Heine, Heinrich Eduard születésének 190. évfordulója
Berlin, Németország, 1821. márc. 16. - Halle, 1881. okt. 21.

Német matematikus
Göttingenben és Berlinben végzett tanulmányainak befejezése után, 1844-ben Bonnban lett egyetemi magántanár, majd 1856-ban a hallei egyetemen a matematika rendes tanára. Számos tanulmányt és egy könyvet írt: A gömbfüggvények kézikönyvét. Különösen a matematikai analízisben, a gömbfüggvények elméletében, a parciális differenciálegyenletek és a speciális függvények elméletében ért el jelentős eredményeket. Nevéhez fűződik a Heine-Borel-tétel és a Heine-Cantor-tétel is.

Web dokumentumok

2011.
márc. 16.
Mittag-Leffler, Magnus Gösta születésének 165. évfordulója
Stockholm, Svédország, 1846. márc. 16. - Stockholm, 1927. júl. 7.

Svéd matematikus
Szokatlan kettős vezetékneve úgy keletkezett, hogy édesapja (Leffler) neve elé odavette édesanyja (Mittag) vezetéknevét is. Uppsalaban végezte el az egyetemet, ugyanitt doktorált 1872-ben. Utána tanulmányutat tett Párizsban, Göttingenben majd Berlinben, ahol Weierstrass tanítványaként vált elismert matematikussá. Főképpen függvénytannal foglalkozott. Felfedezései közül a Mittag-Leffler tétel ma is egyik sarkalatos tétele a függvénytannak. 1881-ben megalapította az Acta Mathematica című folyóiratot. Helsinkiben, majd Stockholmban lett egyetemi professzor, 1883-tól a svéd tudományos akadémia tagja. 1884-ben elintézte, hogy az orosz Szofja Kovalevszkaját is meghívják Stockholmba egyetemi tanárnak, aki ezzel Európában az első női egyetemi professzor lett. Egész életén át a 19. században még kevéssé elismert kutatónőket, női tudósokat támogatta. 1903-ban már a Nobel díjakat kitűző bizottság tagjaként sikerült elérne, hogy Pierre Curie kérésére a felesége, Marie Curie is részese lehessen a megítélt Nobel-díjnak. 1902 óta volt kültagja a Magyar Tudományos Akadémiának, 1910-ben pedig tagja a Bolyai-díjat odaítélő bizottságnak. Stockholmi villáját, benne az egész életében gyűjtött értékes matematikai könyvtárával végrendeletileg a svéd tudományos akadémiára hagyta, megalapítva ezzel a Mittag-Leffler Intézetet. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2011.
márc. 16.
Stebbins, Joel halálának 45. évfordulója
Omaha, Nebraska, USA, 1878. júl. 30. - Palo Alto, California, 1966. márc. 16.

Amerikai csillagász
A precíziós fénymérés egyik úttörője. 1903-tól az Illinois Egyetem, majd a Washburn Obszervatórium, 1948-tól a Lick csillagvizsgáló igazgatója. Az 1900-as évek elejétől az égitestek fényességének fotóelektromos (akkor még szeléncellás) mérésének kifejlesztésén dolgozott. Módszerével egyes csillagok fényességét egy nagyságrenddel pontosabban sikerült meghatározni. A nagy pontosságú fénymérések segítségével vizsgálta a Tejút sötét anyagfelhőinek fényelnyelését. Munkatársával, Albert Whitforddal (1905-2002) több ezer fedési kettőscsillag fényváltozását, ennek segítségével a csillagok dimenzióit határozták meg. Eredményeit 1941-ben a Bruce emlékéremmel (USA), 1950-ben az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével ismerték el. Nevét a 2300.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 15.
Loschmidt, Johann Josef (Jan, Joseph) születésének 190. évfordulója
Počerny, Osztrák Császárság (ma Csehország), 1821. márc. 15. - Bécs, Ausztria, 1895. júl. 8.

Osztrák kémikus, fizikus
18 éves korában a prágai német egyetem diákja lett. 1841-től üzleti vállalkozásokkal próbálkozott, sikertelenül. 1856-tól egy bécsi középiskolában tanított. E mellett kémiai, elméleti fizikai kutatásokkal kezdett foglalkozni, s eredményeit hamarosan publikálta is. 1868-ban kinevezték a bécsi egyetem fizika tanszéke adjunktusának, ettől fogva a bécsi tudóstársadalom is elismerte eredményeit. 1872-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. "Chemische Studien I." című könyvében kísérletet tett a szerves molekulák szerkezetének tisztázására. Elsőként használta a "gyök" kifejezést. Felismerte, hogy egy elemnek különböző kötésekben más-más vegyértéke lehet. Legfontosabb eredményeként megpróbálta meghatározni a levegőmolekulák méretét, ez egy nagyságrendnyi pontossággal sikerült, ami az akkori viszonyok között igen jó eredménynek tekinthető. Tiszteletére az ideális gáz egy köbcentiméterében lévő molekulák számát Loschmidt-számnak nevezzük.

Web dokumentumok

2011.
márc. 15.
Prażmowski, Adam Józef Ignacy születésének 190. évfordulója
Varsó, Lengyelország, 1821. márc. 15. - Párizs, Franciaország, 1885. febr. 5.

Lengyel csillagász, optikus
1839-től a varsói csillagvizsgáló asszisztenseként dolgozott, közben lakásán mechanikai műhelyt alakított ki, ahol tudományos műszerek gyártásával és javításával foglalkozott. 1846 és 1849 között részt vett Lengyelország földrajzi felmérésében. 1852-ben a pulkovoi obszervatórium igazgatója, F. G. Wilhelm Struve bízta meg a besszarábiai fokmérés vezetésével. 1860-ban egy spanyolországi napfogyatkozás megfigyelése során fedezte fel a napkorona fényének polárosságát, ezzel kimutatva, hogy a koronáról visszaverődik a napfény, és nem saját fénye van. A felfedezés segített tisztázni az akkor még nyitott kérdést, hogy a fogyatkozások során látható korona a Naphoz, vagy a Holdhoz tartozik-e. 1863-tól Párizsban dolgozott, Edmund Hartnack optikai műhelyének mechankai igazgatója lett, Hartnack Németországba való visszatérése után pedig 1870-től a cég vezetését is átvette. Hartnack és Prażmowski optikai eszközei több világkiállításon is díjat kaptak. 1870-ben alapító tagja volt a száműzetésben élő lengyel tudósok párizsi egyesületének, 1879-ben francia állampolgárságot kapott. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 15.
Mackey, George Whitelaw halálának 5. évfordulója
St Louis, Missouri, USA, 1916. febr. 1. - Belmont, Massachusetts, 2006. márc. 15.

Amerikai matematikus
Egyetemi tanulmányai során kezdetben kémiát és fizikát hallgatott, a matematikai szigorúságra való igénye miatt érdeklődése azonban egyre inkább a matematika felé irányult. A Harvard egyetemen doktorált, majd 1943-tól nyugdíjbavonulásáig, 1985-ig itt is oktatott, 1956-tól, mint professzor. Fő szakterületei voltak a reprezentációelmélet, ergodelmélet, funkcionálanalízis és matematikai fizika. Jelentős szerepe volt a kvantumlogikának a kvantumelmélet matematikai alapozásában való alkalmazásában.

Web dokumentumok

2011.
márc. 14.
Vitális István születésének 140. évfordulója
Orosháza-Pusztaszenttornya, 1871. márc. 14. - Budapest, 1947. nov. 9.

Geológus, szakíró, egyetemi tanár
Vitális Sándor geológus apja. Budapesten a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen 1893-ban szerzett természrajz-földrajz-szakos középiskolai tanári oklevelet. 1893-ban Lóczy Lajos professzor tanársegédje lett, majd Budapesten, ill. Selmecbányán gimnáziumi tanárként működött. 1903-ban Selmecbányán az ottani Bányamérnöki- és Erdőmérnöki Főiskola Geológiai Tanszékének adjunktusává nevezték ki, ugyanott 1912-ben a föld- és ásványtan professzora lett. 1920-ban működését Sopronban folytatta, mint a földtan-telepismereti tanszék tanára, műegyetemi tanárként. Fő eredményeit a szénkutatás terén érte el.

Web dokumentumok

2011.
márc. 14.
Berg, Lev Szemjonovics (Berg, Lev Semyonovich) születésének 135. évfordulója
Benderij, Oroszország (ma Moldova), 1876. márc. 14. - Leningrád (Szentpétervár), 1950. dec. 24.

Orosz geográfus, zoológus, klimatológus
A moszkvai egyetemen végzett 1898-ban. 1903 és 1914 között a Szentpétervári Zoológiai Múzeumban dolgozott. Az ottani Földrajzi Intézet egyik megalapítója volt. Hazájában lerakta a limnológia alapjait azokkal a rendszeres vizsgálataival, amelyeket az édesvizek, különösen a nagy közép-ázsiai tavak fizikai, kémiai és biológiai viszonyaival kapcsolatban folytatott. Ichtiológiai kutatásait kiterjesztette az állatföldrajz irányába. Vizsgálatai lehetővé tették, hogy meglehetős pontossággal rekonstruálja az eljegesedések idejét. A paleoklimatológiai rekonstrukciók során vizsgálta a különböző üledékes kőzetek eredetét, a talajok képződését. Hatékonyan ötvözte a modern geográfia és a történeti földtan eljárásait. 1949-ben Sztálin-díjjal tüntették ki.

Web dokumentumok

2011.
márc. 13.
Littrow, Joseph Johann Edler von születésének 230. évfordulója
Bischofteinitz, Csehország, 1781. márc. 13. - Bécs, Ausztria, 1840. nov. 30.

Cseh születésű osztrák csillagász
A krakkói egyetem tanára, majd annak bezárása után a kazányi (Oroszország) egyetemi csillagvizsgáló vezetője. 1816-tól Pasquich Jánosnak, az intézet alapító igazgatójának meghívására a Pest-budai Egyetem gellérthegyi csillagvizsgálójának társigazgatója volt, mivel azonban feszült viszony alakult ki Pasquich és Littrow között, 1819-ben elfogadta a bécsi egyetem meghívását. Sokat fáradozott az elavult bécsi obszervatórium korszerűsítéséért és az egyetem csillagászati oktatásának fellendítéséért. Jelentős munkát végzett az asztrometria terén. Fontos eredménye volt a nagy pontosságú földrajzi hosszúság meghatározása (Buda-Bécs-München, 1822). Jelentős ismeretterjesztő munkát végzett, számos könyvet írt, megindította a népszerű csillagászati évkönyvek sorozatát. Pasquich János elleni támadásaival a hazai csillagászat múltjában kétes hírnevet szerzett magának. A szentpétervári és a bécsi Akadémia tagja volt. Az obszervatórium igazgatói székében fia, Karl Ludwig Littrow követte. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 12.
Mohácsy Mátyás (Mahács) születésének 130. évfordulója
Békéscsaba, 1881. márc. 12. - Budapest, 1970. ápr. 6.

Kertészmérnök, főiskolai tanár
Oklevelet a Kertészeti Tanintézetben szerzett 1900-ben. 1901-től kisebb megszakításokkal 1911-ig külföldön tett tanulmányutakat (Svájc, Anglia, Franciaország, USA). 1912-től a Kertészeti Tanintézetben gyümölcstermesztési gyakorlatvezető volt, 1914-től a Földmívelésügyi Minisztérium kertészeti ügyosztályára helyezték, majd Máramaros vm.-i gyümölcsösökben a növényvédelmet és gyümölcsértékesítést irányította. 1920-tól a Kertészeti Tanintézet gyümölcstermesztési előadója volt. 1928-ban a Kertészeti Tanintézetben tanár, 1930-tól az intézmény igazgatója. 1943-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola r. tanára, 1954-től az Agrártudományi Egyetem gyümölcstermesztési tanszékének vezetője. 1948-1949-ben az egyetem rektora volt. Korának legfejlettebb kertészeti tudományával bővítette az üzemi termelési ismereteket. Kezdeményezte Budatétényben a Kertészeti Kutató Intézet kifejlesztését. A Kertészeti Egyetem a kertészeti és szőlészeti tudományok díszdoktora címet adományozta neki.

Web dokumentumok

2011.
márc. 12.
Granit, Ragnar Arthur halálának 20. évfordulója
Helsinki, Finnország, 1900. okt. 30. - Stockholm, Svédország, 1991. márc. 12.

Finn születésű svéd fiziológus, Nobel-díjas
Tanulmányait a helsinki egyetemen végezte. 1927-től 1940-ig itt is oktatott az egyetemen, a finn-orosz háború kitörésekor Svédországba menekült, pályafutása további részében a stockholmi Karolinska intézetben dolgozott, 1946-tól mint a neurofiziológia professzora az újonnan alapított Nobel Intézetben. Kutatási területe a látás neurofiziológiája volt. A szem ideghártyájának, a retinának biokémiáját, illetve biofizikáját kutatta. Fontos kérdéseket tisztázott a színek érzékelésével kapcsolatban. Kimutatta, hogy a fény nemcsak stimulálja, hanem gátolja is a látóidegek impulzusait. Kutatási eredményeiért 1967-ben megosztott orvosi-élettani Nobel-díjban részesült Haldan Keffer Hartline-nel és George Wald-dal "a szemben létrejövő elsődleges élettani és kémiai látási folyamatok területén tett felfedezéseikért"

Web dokumentumok

2011.
márc. 11.
Tomits Iván születésének 125. évfordulója
Budapest, 1886. márc. 11. - Budapest, 1953. jan. 9.

Fizikus
Tanulmányait a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte. Már Eötvös Loránd felfigyelt rá az egyetemen. 1913-ban summa cum laude minősítéssel doktorált a hőmérsékleti sugárzás témaköréből. Ugyanez évben a Posta Kísérleti Állomásra került, 1920-tól az Állomás elektromos osztályát vezette. 1924-41 között a műegyetemen a távíró-távbeszélőtechnika meghívott előadója volt. Mint kutató főleg a távkábel- és légvezetékes áramkörök átviteltechnikai és fenntartási kérdésével, továbbá gyengeáramú vezetékek erősáramú befolyásolásának problémáival foglalkozott.

Web dokumentumok

2011.
márc. 11.
Polányi Mihály (Polanyi, Michael) születésének 120. évfordulója
Budapest, 1891. márc. 11. - Northampton, Anglia, 1976. febr. 22.

Vegyész, szociológus, filozófus
Budapesten végezte az orvosi egyetemet 1913-ban, majd 1917-ben fizikai kémiából doktorált. Az 1. világháború alatt katonaorvos, a Károlyi-kormányban egészségügyi államtitkár volt. A forradalmak után Németországba emigrált, ahol először a karlsruhei egyetemen, majd a berlini Kaiser Wilhelm Institutban fizikai kutatásaival ért el jelentős tudományos eredményeket. Elsősorban a folyadékok kémiájával és röntgendiffrakciós vizsgálatokkal foglalkozott. Később figyelme az adszorpciós termodinamika felé fordult. A szakirodalom Polanyi-Dubinin egyenletnek nevezi az adszorpciós potenciál kiszámítására használatos képletet. Berlinben kötött életre szóló barátságot Wigner Jenővel. 1933-ban elhagyta Németországot, Angliában a manchesteri egyetem fizikai-kémiai tanára lett és főként reakciókinetikai vizsgálataival vált ismertté. Fontos eredményeket ért el a rugalmas anyagok deformációjával kapcsolatban. Ekkoriban kezdett közgazdaságtani, szociológiai, politikai és tudományfilozófiai kérdésekkel foglalkozni. 1948-ban a manchesteri egyetem szociológiaprofesszora lett. Közgazdasági nézeteire J. M. Keynes tanai hatottak. Az ötvenes években megvált manchesteri katedrájától, s mint az oxfordi Merton College tagja végzett kutatómunkát. Fő műve a "Personal Knowledge" (Személyes tudás) című munka, amelyben a pozitivista tudományelmélettel szemben álló nézeteit fejtette ki. Fia, John C. Polanyi, Nobel-díjas kémikus.

Web dokumentumok

2011.
márc. 11.
Csáki Frigyes születésének 90. évfordulója
Budapest, 1921. márc. 11. - Budapest, 1977. aug. 29.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
1945-ben iratkozott be a budapesti műszaki egyetemre, 1949-ben szerzett oklevelet. Utána ugyanott a villamosgépek üzemtana, illetve a különleges villamosgépek tanszékén lett gyakornok, adjunktus, docens. 1955-ben a budapesti műszaki egyetem automatizálási tanszékére nevezték ki, 1961-től tanszékvezető egyetemi tanár, 1963-ban az egyetem rektorhelyettese, 1964-1969 között rektora volt. Sokat tett a villamosmérnökképzés korszerűsítéséért. Alapító tagja volt a MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének. Tudományos tevékenysége pályája kezdetén az energiaátvitelre, később a különleges villamosgépekre irányult, az 1960-as évektől pedig az erősáramú ipari elektronika, majd az automatizálás, folyamatszabályozás és irányításelmélet felé fordult. 1965-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 11.
Le Verrier, Urbain Jean Joseph (Leverrier) születésének 200. évfordulója
Saint-Lô, Franciaország, 1811. márc. 11. - Párizs, 1877. szept. 23.

Francia csillagász, matematikus
Huszonöt évesen már az École Polytechnique csillagászati tanszékének előadója volt. Hamarosan a párizsi obszervatóriumban kapott állást, s az intézményt igazgató Arago bíztatására az akkor ismert legtávolabbi bolygó, az Uránusz mozgásában tapasztalható rendellenességeket kezdte tanulmányozni. 1846-ban, tanulmányozva az Uránusz pályájában mutatkozó szabálytalanságokat, kiszámította a pályaháborgást okozó, az Uránuszon túli bolygó - a Neptunusz - helyzetét. Számításait elküldte Gallénak a berlini csillagvizsgálóba, aki egy órai keresés után rátalált az új égitestre. 1845-ben - Le Verriert megelőzően - az angol Adams is kiszámította az addig ismeretlen bolygó helyzetét, azonban az ő munkájára nem figyeltek fel. Le Verrier akadémikus és szenátor lett, s 1854-ben őt nevezték ki az obszervatórium vezetőjének. A csillagvizsgáló élén átdolgozta és nagy pontossággal összeállította a Naprendszer bolygóinak mozgási táblázatait, s ő alapította meg az első, nemzetközi hálózaton alapuló meteorológiai intézetet valamint a francia természettudományos társaságot is. Nevét a Holdon és a Marson kráter, a Neptunusz egyik gyűrűje és egy kisbolygó viseli. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Web dokumentumok

2011.
márc. 11.
Dobson, Gordon Miller Bourne halálának 35. évfordulója
Windermere, Cumbria, Anglia, 1889. febr. 25. - Oxford, 1976. márc. 11.

Angol fizikus, meteorológus
Cambridge-ben doktorált, majd 1920-ban Oxfordban lett a meteorológia előadója. Meteornyomok vizsgálata alapján elkészítette a tropopauza hőmérsékleti profilját. Kimutatta, hogy a felső légkör fűtésében nagy szerepe van az elnyelt UV-sugárzásnak. Megépítette a róla elnevezett ózon-spektrométert, amely az ózonréteg tanulmányozásának fontos eszköze lett. Számos meteorológiai fogalom (Dobson-egység, Brewer-Dobson cirkuláció) viseli a nevét. A Royal Society tagja volt, 1932-ben Rumford-éremmel tüntették ki. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 10.
Szentgyörgyi József (Weisz) halálának 110. évfordulója
Erdőszentgyörgy, 1824. febr. 24. - Budapest, 1901. márc. 10.

Orvos, időjárás-kutató
A magyarországi időjárás előrejelzés szorgalmazója. A szabadságharc idején a sárospataki diákok lövészcsapatának hadnagya. Pesten majd Bécsben orvosi és szülészi oklevelet szerzett. 1857-ben az abrudbányai-verespataki bányák orvosa, majd Pesten orvosi kutatásokat folytatott. Ekkor fordult figyelme az időjárás, mint az egészséget befolyásoló tényező kutatása felé. Javaslatot tett, hogy néhány európai államhoz hasonlóan Magyarországon is kezdjék meg a várható időjárás előrejelzését (prognózis-szolgálat). Mivel a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet vezetője ilyen feladatra nem vállalkozott, a Földművelés- ipar-, és kereskedelmi minisztérium 1880-ban külföldi tanulmányútra küldte, majd kinevezték az Időjelző Állomás vezetőjévé, ahol 1887-ig folytatta a nyilvános prognózis-szolgálatot. Bár 1887 végén a Minisztérium megszüntette az Időjelző Állomást, néhány hónap múlva a Meteorológiai Intézet újra indította a rendszeres időjárás előrejelzést. Ebben a munkában azonban már nem vett részt. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 10.
Ellend József születésének 145. évfordulója
Sepsiszentgyörgy, 1866. márc. 10. - Sárospatak, 1921. nov. 5. [7.]

Matematika- és fizikatanár
Sepsiszentgyörgyön, majd Nagyenyeden tanult, 1885-ben a kolozsvári egyetem hallgatója lett. 1891-ben segéd-, 1894-ben rendes tanár lett a sárospataki református gimnáziumban. Több tanulmányban dolgozta fel a sárospataki kollégium történetét. A "Sárospataki Lapok"-nak 1901-ben és 1902-ben egyik társszerkesztője volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 10.
Szabó Ferenc születésének 85. évfordulója
Gyoma, 1926. márc. 10. - Budapest, 2002. júl. 13.

Villamosmérnök, egyetemi tanár
1951-ben a BME Gépészmérnöki Karán villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1957-1959-ig az MTA KFKI Kutatóreaktor üzemvezető-helyettese, 1960-1972-ig a Reaktorkutatási Főosztály vezetője, 1972-1978-ig az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI) igazgatója, 1978-1989-ig az MTA KFKI főigazgatója volt. A magyarországi reaktorkutatások egyik elindítója és nemzetközileg is elismert művelője. Vezetésével készültek el az MTA KFKI-ban, ill. az AEKI-ben a ZR-1-ZR-5 jelű kritikus rendszerek, amelyekkel alapvetően új eredményeket ért el a különböző típusú reaktorzónák fizikai tulajdonságainak feltárása, a neutronok térbeli és energia szerinti eloszlásának vizsgálata, ill. a reaktorok nukleáris biztonságában rendkívül fontos szerepet játszó üregeffektus és hőmérsékleti reaktivitás kutatása terén. Nevéhez fűződik az ún. in-pile dozimetria mérési metodikájának kidolgozása, később az ő irányításával készült el a BME oktató és kutató reaktora, ill. valósult meg az üzembe helyezése. 1982-től az MTA levelező, 1998-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 10.
Weber, Eduard Friedrich születésének 205. évfordulója
Wittenberg, Szászország, 1806. márc. 10. - Lipcse, 1871. máj. 18.

Német fiziológus, anatómus
Lipcsében és Halleban tanult orvostudományt, 1829-ben doktorált. Orvosasszistensként Naumburgban és Göttingenben dolgozott, ahol bátyjával, Wilhelm Eduard Weberrel Az emberi járás mechanikája c. munkáján dolgozott. 1836-tól a lipcsei anatómiai intézet munkatársa volt, 1838-ban a lipcsei egyetemen magántanárként habilitált. Témája az emberi test galvanomágneses jelenségeinek fiziológiai vizsgálatai voltak. Számos szakcikket írt Rudolf Wagner híres fiziológiai kézikönyvéhez is. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 10.
Zernike, Frits halálának 45. évfordulója
Amsterdam, Hollandia, 1888. júl. 16. - Amersfoort, 1966. márc. 10.

Holland fizikus, Nobel-díjas
Szülei matematika tanárok voltak. Amsterdamban járt egyetemre, s bár a kémia volt a fő szakja, érdeklődése egyre inkább a fizika felé fordult. 1915-ben doktorált, 1920-ban pedig már az egyetem professzora lett elméleti fizikából. A 30-as években az optikai leképezési hibák tárgyalására vezetett be új matematikai módszert. A mikroszkóp leképezésének javítására pedig egy olyan új eljárást dolgozott ki, melyet fáziskontraszt eljárásnak nevezett el. Az általa javasolt módon megépített fáziskontraszt mikroszkóp a biológusok számára vált rendkívül hasznossá, mivel így élő sejteket lehetett megfestés (tehát roncsolás) nélkül láthatóvá tenni. Ezért a találmányáért kapott 1953-ban fizikai Nobel-díjat. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2011.
márc. 9.
Ángyán János születésének 125. évfordulója
Budapest, 1886. márc. 9. - Pécs, 1969. júl. 19.

Orvos, belgyógyász, egyetemi tanár
Oklevelét a budapesti tudományegyetem orvosi karán szerezte 1908-ban. 1907-től az egyetem kórbonctani intézetében Petrik Ottó mellett volt gyakornok. 1909-ben a berlini Robert Koch Intézetben dolgozott, 1909-től 1923-ig a budapesti II. sz. belklinikán adjunktus, majd megbízott intézetvezető. Az 1. világháború alatt (1914-18) a 7. Hadsereg bakteriológiai és kórtani osztályát, majd a budapesti helyőrség szívbetegállomását vezette. 1923-tól a pécsi tudományegyetem orvosi karán a belgyógyászat ny. r. tanára, majd a belklinika igazgatója volt 1959-ig. 1935-36-ban dékán, 1943-44-ben rektor volt. Munkássága a belgyógyászat teljes területét felölelte. Foglalkozott a gümőkór elleni küzdelemmel, szilikózis-vizsgálatokkal, szorgalmazta Harkányfürdő fejlesztését. Fő törekvése a klinika megszervezése volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 9.
Szőkefalvi-Nagy Zoltán születésének 95. évfordulója
Kolozsvár, 1916. márc. 9. - Eger, 1980. nov. 8. [9.]

Kémikus, főiskolai tanár
1939-ben szerzett vegytan-természetrajz szakos tanári oklevelet a szegedi tudományegyetemen. 1939-1942 között a kolozsvári egyetem ásvány- és kőzettan tanszékén volt gyakornok, tanársegéd, majd a nagyváradi hadapródiskolában kémiatanár. 1949-ben került Keszthelyre, ahol a gimnázium igazgatója és tanára volt. 1952-ben hívták meg az Egri Pedagógiai Főiskola kémiai tanszékének vezetőjéül, és 1960-ban nevezték ki főiskolai tanárnak. Főként az ásvány- és kőzettan oktatásával foglalkozott, de már 1961-től bekapcsolódott a biokémia tanításába is. Jelentős, alapozó szerepet játszott a hazai kémiatörténet feltárásában. 1970-től tartott kémiatörténeti előadásokat a debreceni tudományegyetemen. Apja Szőkefalvi-Nagy Gyula, bátyja Szőkefalvi-Nagy Béla.

Web dokumentumok

2011.
márc. 9.
Fiala Tibor születésének 60. évfordulója
Budapest, 1951. márc. 9. - Budapest, 2011. aug. 18.

Matematikus, egyetemi docens
Középiskolásként aranyérmet szerzett a nemzetközi matematikai diákolimpián 1969-ben, a világelső magyar csapatban egyetlenként. 1975-ben az ELTE matematikus szakon kitüntetéses diplomával végzett, és kiváló eredményei okán 1976-ban Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérmet kapott. Négy évig a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola tanársegédje, majd az Országos Tervhivatal Számítóközpont illetve az Országos Vezetőképző Központ munkatársa. Később az ELTE Numerikus Analízis Tanszékének adjunktusa, még később a Közgazdaságtudományi Egyetem docense. Az Ütemezési algoritmusok című doktori értekezését 1979-ben védte meg. A Farkas Gyula Emlékdíj I. fokozatával tüntették ki 1980-ban. A "Mathematics of Operations Research" folyóiratban megmutatta, hogy az "open-shop probléma" rögzített gépszám és korlátos műveleti idők esetén polinomiálisan megoldható (1983). Több egyetemi tankönyv szerzője. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 9.
Oersted, Hans Christian (Ørsted) halálának 160. évfordulója
Rudkøbing, Dánia, 1777. aug. 14. - Koppenhága, 1851. márc. 9.

Dán fizikus, kémikus
1806-ban lett a koppenhágai egyetem professzora, kezdetben az elektromos áram vizsgálatával és akusztikai kutatásokkal foglalkozott. Felfedezte, hogy a vezetékben folyó áram eltéríti a mágnesezett iránytűt. Hamar felismerték a jelenség fontosságát, ami ösztönzően hatott az elektromágneses elmélet kidolgozására. Ørsted 1820-ban fedezte fel a piperint, a paprika egyik csípős összetevőjét, 1825-ben fém alumíniumot készített. 1824-ben társaságot alapított a tudományos ismereteknek a nagyközönség körében való terjesztésére. Ez a társaság ítéli oda 1908 óta az Ørsted-érmet a kiemelkedően eredményes dán fizikusoknak. 1932-ben oersted-nek nevezték el a H mágneses térerősség (gerjesztés) CGS rendszerbeli mértékegységét.

Web dokumentumok

2011.
márc. 9.
Bour, Jacques Edmond Emile halálának 145. évfordulója
Gray, Haute-Saône, Franciaország, 1832. máj. 19. - Párizs, 1866. márc. 9.

Francia matematikus, bányamérnök
Az École Polytechnique-ban, majd az École des Mines-ben végzett tanulmányai után bányamérnöki végzettséggel az École Polytechnique-ban a mechanika professzora volt. Jelentős eredményeket ért el a matematikai analízis, az algebra és az elméleti mechanika területén. 1861-ben egy dolgozatával elnyerte a Francia Akadémia matematikai nagydíját, és jelölték az Akadémia tagjának is, de nem választották meg. Nevéhez fűződik a Bour-féle minimálfelület. Fiatalon, 34 évesen hunyt el.

Web dokumentumok

2011.
márc. 9.
Delbrück, Max Ludwig Henning halálának 30. évfordulója
Berlin, Németország, 1906. szept. 4. - Pasadena, Kalifornia, USA, 1981. márc. 9.

Német születésű amerikai biológus, fizikus, Nobel-díjas
1930-ban doktorált fizikából a göttingeni egyetemen, utána tanulmányutat tett Koppenhágába, ahol Niels Bohr mellett dolgozott. 1932-37-ig Lise Meitner asszisztense volt, érdeklődése azonban már ebben az időben a biológia felé is fordult. Németországból 1937-ben egy ösztöndíj segítségével kivándorolt az Egyesült Államokba. Itt a California Institute of Technology biológiai laboratóriumában dolgozott 1937-39 között, majd 1940-47 között a Vanderbilt Egyetemen oktatott fizikát. 1947-81 között ismét a California Institute of Technology-n dolgozott. 1939-ben felfedezte, hogy a bakteriofágok szaporodása az addigi feltételezéssel szemben egy lépésben történik. Salvador Luriával együttműködve az ún. fluktuációs teszttel megmutatták, hogy a baktériumoknak a bakteriofágokkal szemben való rezisztenciája véletlen mutációktól függ. Delbrück és Hershey egymástól függetlenül felfedezte 1946-ban, a vírusok genetikus rekombinációját. 1962-ben létrehozta Kölnben Genetikai Intézetet. A modern molekuláris biológia egyik úttörője volt. 1969-ben Alfred Day Hersheyvel és Salvador Luriával megosztott orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a vírusok replikációs mechanizmusának és genetikai szerkezetének kutatásában elért eredményeiért. Nevéhez fűződik a még fizikusi pályaszakasza alatt felfedezett Delbrück-szórás.

Web dokumentumok

2011.
márc. 8.
Pulszky Garibaldi születésének 150. évfordulója
Torino, Szárd-Piemonti Királyság, 1861. márc. 8. - Ercsi, 1926. júl. 17.

Mérnök, szakpolitikus
A neves cselfalvi és lubóci báró Pulszky család gyermeke. (Kossuth Lajos, a "turini remete" harcostársa volt az édesapja, Pulszky Ferenc későbbi régész, akadémikus; ez a körülmény magyarázza a születési helyet és a keresztnevet.) 1881-ben mérnöki oklevelet szerzett. Első komolyabb munkája a Korinthoszi-csatorna építésénél volt. 1885-ben a Magyar Királyi Államvasutak alkalmazásába került; később vasúti és hajózási főfelügyelő. Tevékeny évei során számos magyarországi híd építésénél segédkezett; kora egyik közlekedésügyi vezére. Édesanyja (Walter Terézia) és testvérei (Károly, Ágost, Polixenia) is hírnevesek lettek. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 8.
Mihályi Zoltán Károly születésének 115. évfordulója
Tamási, Tolna vm., 1896. márc. 8. - Budapest, 1970. szept. 25.

Erdőmérnök, szakíró
Oklevelét 1921-ben a soproni akadémián szerezte meg. 1923-tól a somogyszobi erdőgazdaság vezetője volt. 1927-ben az erdőmérnöki főiskola erdőműveléstani tanszékén tanársegédként dolgozott. Közben a Magyar Ornithologusok Szövetségének és a Hubertusz Vadászati Védőegyesületnek titkára volt. 1936-tól Budapesten az Országos Erdészeti Egyesület titkára volt. 1938-1944-ig az Erdészeti Lapokat szerkesztette. 1944-től katona, a hadifogságból 1947-ben tért haza. 1948-tól a Magyar Állami Erdészet Központi Igazgatóságánál, 1949-től az Erdőközpont erdészeti dokumentációs osztályán, 1950-től 1954-ig a Mezőgazdasági Dokumentációs Központnál, majd hosszabb ideig az Akadémiai Kiadónál szerkesztette az Agrárirodalmi Tájékoztatót (1953-56), a Magyar Agrárirodalmi Szemle Erdészeti rovatát (1950-57). Közreműködött több szótár munkálataiban.

Web dokumentumok

2011.
márc. 8.
Láng Géza születésének 95. évfordulója
Békéscsaba, 1916. márc. 8. - Budapest, 1980. febr. 18.

Mezőgazdász, növénytermesztő, egyetemi tanár
1937-ben a keszthelyi Gazdasági Akadémián, 1943-ban a budapesti műegyetemen szerzett diplomát. A keszthelyi Gazdasági Akadémián tanított. 1945 után Keszthelyen, majd Budapesten kapott katedrát, 1950-től a Földművelési Minisztérium Szakoktatási Főosztályán a növénytermesztés oktatását szervezte, s ilyen tárgyú tankönyveket írt. 1956-ban a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, később Agrártudományi Főiskola egyetemi docense, tanszékvezető tanára, rektorhelyettese, 1965-1968 között rektora volt. Kutatásai főként a humusz-, a rét- és legelőgazdálkodás, ill. a burgonyatermesztés vizsgálatára irányultak. Foglalkozott a füves vetésforgó kérdésével, a talajtermékenység fenntartásának problémájával, a trágyázással. A Mezőgazdasági Mérnökök Nemzetközi Szervezetének (CITA) tagja volt. 1964-től az MTA levelező, 1970-től rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 8.
Gábor Aurél halálának 35. évfordulója
Sopron, 1923. aug. 10. - Ács, 1976. márc. 8.

Orvos, belgyógyász, oxiológus, egyetemi tanár
1948-ban a debreceni orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét. 1948-1951-ben a Koltói Anna, 1951-1955-ben a dunaújvárosi kórház belgyógyásza. 1954-től az OMSZ főorvosa. 1955-1968-ban a Mentőkórház főorvosa, a rohamszolgálat vezetője. 1968-1976-ban az OMSZ Főigazgatóságán tudományos főmunkatárs. A sürgősségi betegellátás tudományos megalapozása, az oxyológia fogalmának megalkotása (s maga az elnevezés is) a nevéhez fűződik, megszervezte a mentőtisztképzést. Oxiológiát oktatott az egyetemen és az Egészségügyi Főiskolán.

Web dokumentumok

2011.
márc. 8.
Kendall, Edward Calvin születésének 125. évfordulója
South Norwalk, Connecticut, 1886. márc. 8. - Princeton, 1972. máj. 4.

Amerikai biokémikus, Nobel-díjas
A Columbia Egyetemen végzett, 1910-ben szerzett Ph. D. fokozatot. 1914-től vezette a rochesteri Mayo Klinika biokémiai osztályát, majd 1921-től harminc éven keresztül a Minnesotai Egyetem élettanprofesszora volt. 1951 után a Princeton Egyetem és a vendégprofesszoraként tevékenykedett. Ő izolálta 1914-ben a tiroxint (pajzsmirigy-hormont), amely a Banting és Best által előállított inzulin mellett a kialakuló hormonterápia legfontosabb anyaga lett. 1930-tól a mellékvesekéreg hormonjait kutatta. 1944-ben szintézissel előállította a dehidrokortikoszteront és 1946-ban a gyógyászati szempontból fontos kortizont. Philip S. Hench és Tadeus Reichstein társaságában ő kapta az 1950. évi orvosi-élettani Nobel-díjat a mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásáért.

Web dokumentumok

2011.
márc. 7.
Schmidt Ferenc halálának 110. évfordulója
Temesvár, 1827. febr. 14. - Budapest, 1901. márc. 7.

Építész
Tanulmányait a bécsi, illetve müncheni műegyetemen végezte. Mint építészmérnök Temesváron majd Pesten működött. Tudományos tevékenysége matematikai és tudománytörténeti vonatkozású: az elsők között foglalkozott Bolyai János és Farkas munkásságának megismertetésével. 1867-ben megírta a Bolyaiak életrajzát Bolyai János Appendix-ének francia fordításához, majd ugyanebben az évben németül is megjelentette. Sokat tett azért, hogy a Magyar Tudományos Akadémia előmozdítsa a Bolyaiak irathagyatékának feldolgozását és publikálását. A Mathematikai és Physikai Társulatnak a századforduló idején egyik legbecsültebb tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 7.
Harkins, William Draper halálának 60. évfordulója
Titusville, Pennsylvania, USA, 1873. dec. 28. - Chicago, Illinois, 1951. márc. 7.

Amerikai vegyész
A kaliforniai Stanford Egyetemen doktorált 1908-ban, és 1900-től 1912-ig kémiát tanított a Montanai Egyetemen, Missoulában. Szakmai pályája hátralévő részét a chicagoi egyetemen töltötte. Megjósolta a neutron és a nehézhidrogén (deutérium) létezését, továbbá bevezette a tömeghiány fogalmát. Magkémiai, különösen az atommag szerkezetére vonatkozó kutatásai elsőként derítettek fényt a magfúzió alapvető folyamatára; ezen alapul a termonukleáris bomba. Az elsők között kísérelte meg kiszámítani a világegyetemben lévő elemek arányát.

Web dokumentumok

2011.
márc. 7.
Taylor, Geoffrey Ingram, Sir születésének 125. évfordulója
St John's Wood, London, Anglia, 1886. márc. 7. - Cambridge, 1975. jún. 27.

Angol matematikus, fizikus
Cambridge-ben tanult. Meteorológusként dolgozott, e minőségében a folyadékok és a levegő turbulens áramlásával foglalkozott. Az 1. világháború alatt a légierőnél teljesített szolgálatot, többek között repülőgépalkatrészeken végzett anyagfáradási vizsgálatokat. A háború után Cambridge-be tért vissza. Mindössze néhány évig oktatott, utána csak kutatással foglalkozott. A folyadékok mechanikájával kapcsolatos jelentős eredményeinek fontos alkalmazásai vannak az oceanográfiában és a meteorológiában. Ugyancsak fontos eredményeket ért el a kristályokban fellépő diszlokációkkal kapcsolatban.

Web dokumentumok

2011.
márc. 6.
Pávai Vajna Ferenc születésének 125. évfordulója
Csongva, 1886. márc. 6. - Szekszárd, 1964. jan. 12.

Geológus
Egyetemi tanulmányai befejeztével 1910-ben a geológia doktora, 1911-ben a selmecbányai akadémián Böckh Hugó mellett tanársegéd az ásvány-földtan-teleptani tanszéken. 1912-1914-ben az erdélyi, 1915-1918 között a horvátországi, majd 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. 1930-ban a Földtani Intézet főgeológusa 1944-ig. Munkássága elsősorban a tektonika, a kőolajföldtan és a vízföldtan területére terjedt ki; a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik úttörője volt. Nevéhez fűződik több jelentős gyógy- és hévvíz feltátása is (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok). Élete végén főként a hévvizekből nyerhető geotermikus energia hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévvízkutak mellett az első hévvizekkel fűtött kertészetek.

Web dokumentumok

2011.
márc. 6.
Lőrinczy Endre születésének 120. évfordulója
Budapest, 1891. márc. 6. - Budapest, 1969. dec. 15.

Mérnök
1918-ban szerzett diplomát a budapesti műegyetemen. A Magyar Államvasutak (MÁV) Osztálymérnökségén vasútvonalakat tervezett, 1935-ben főmérnök, 1939-ben műszaki tanácsos. 1942-ben a Kereskedelmi Minisztérium Vasútműszaki Osztályán előadó, 1942-től műszaki főtanácsos. 1945 után különböző vasútvonalak és hidak helyreállításán dolgozott, majd mérnöki és mérnöktovábbképző tanfolyamokon oktatott vasútépítéssel összefüggő tárgyakat. 1951-től a budapesti műszaki egyetem meghívott tanára. Részt vett a Vasúttervezőüzemi Vállalat megszervezésében, 1953-tól az intézmény pályatervezési főosztályának vezetője.

Web dokumentumok

2011.
márc. 6.
Tobias, Charles William (Tóbiás Károly) halálának 15. évfordulója
Budapest, 1920. nov. 2. - Berkeley, California, USA, 1996. márc. 6.

Magyar születésű amerikai elektrokémikus
A Budapesti Műegyetemen szerzett diplomát 1942-ben és 1946-ban doktorált, 1947-ben távozott az USA-ba. Kalifornia, Berkeley-ben az elektrokémiai oktatás, kutatás megalapítója, volt tanszékvezető, dékán, számos díj kitüntetettje. A későbbi elektrokémikusok közvetlenül, vagy közvetve mind kapcsolódnak hozzá. Munkatársai szerint reneszánsz ember volt. Budapesten már jól hegedült, Berkley-ben gyermekeivel családi muzsikáltak. A Szépművészeti Múzeum igazgatósági tagja volt éveken keresztül. 1993-ban az MTA külső tagja lett.

Web dokumentumok

2011.
márc. 6.
Whewell, William halálának 145. évfordulója
Lancaster, Anglia, 1794. máj. 24. - Cambridge, 1866. márc. 6.

Angol polihisztor, természettudós, filozófus, tudománytörténész
Szegénysorsú családban született, tanára és mások támogatásával jutott el Cambrige-be. Tanulmányainak befejezése után itt is tanított. Az 1820-as évek közepéig elsősorban matematikát tanított, kézikönyveket is írt. Ezután érdeklődése egyre több tudományágra terjedt ki, többek között ásványtannal, építészettel, csillagászattal, majd egyre inkább tudományfilozófiával foglalkozott. 1828-ban az ásványtan, majd 1838-ban a morálfilozófia professzora lett. Kortársai és tudós társai között nagy tekintélynek örvendett. Számos tudományterületen alkotott új szakszavakat, amelyek a mai napig használatban maradtak, így tőle származik az "anód", "katód", "eocén", "miocén" és még számos más elnevezés. Nevét viseli a Whewell-egyenlet és whewellit nevű ásvány.

Web dokumentumok

2011.
márc. 6.
Cornu, Marie Alfred születésének 170. évfordulója
Orléans, Franciaország, 1841. márc. 6. - Romorantin, 1902. ápr. 12.

Francia fizikus
1867-től az École Polytechnique fizikaprofesszora volt. A korábbiaknál nagyobb pontossággal ismételte meg a gravitációs állandó és a fény sebességének mérését (utóbbit Fizeau módszerével). Az ózonréteg tanulmányozásában nagy jelentőségű az 1878-ban tett felfedezése, hogy a Föld felszínén a Nap színképe 300 nm hullámhossz alatt már nem kimutatható. Nagy figyelmet keltettek a fényelhajlásra, valamint a kéttengelyű kristályokban a fény terjedésére vonatkozó vizsgálatai is. A Cornu-depolarizátor az ő nevét viseli. 1878-ban elnyerte a Royal Society Rumford-érmét, ugyanekkor a francia Akadémia tagjává, 1895-ben elnökévé is választották. A matematikában a Cornu-spirál viseli a nevét. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 5.
Margó Tivadar születésének 195. évfordulója
Pest, 1816. márc. 5. - Pusztaszentlőrinc, 1896. szept. 5.

Zoológus, orvos, egyetemi tanár
Görög-szerb származása és széles körű érdeklődése predesztinálta arra, hogy nemzetközileg elismert kutatóvá váljék. Már húszéves korában bölcsészdoktorrá avatták a pesti egyetemen, ezután viszont az orvostant kezdte hallgatni, hogy hat év múlva orvosdoktor lehessen. Orvosként praktizált Pesten, majd Bécsben, ahol az egyetemen szövettani kutatásokat folytatott. Kutatási beszámolóit nemcsak az osztrák, de a francia és az angol tudósok is elismeréssel fogadták, társaságaikba választották. Nem késett a hazai elismerés sem: rövid kolozsvári kitérő után 1862-ben került a pesti egyetemre és lett az állattan és az összehasonlító bonctan tanára, valamint az orvoskaron a szövettan tanára. Az oktatás és az ismeretterjesztés is kedves volt számára: tanított a Minta gimnáziumban, tagja volt az egyetemi tanárvizsgáló bizottságnak, alapító tagja a természettudományi társulatnak. Charles Darwint személyesen ismerte, nézeteit magáévá tette és terjesztette. Dékánná választotta a bölcsészkar, egy másik évben az orvoskar, s az 1879/80-as tanévben ő volt az egyetem rektora, amelyről még a Vasárnapi Újság is megemlékezett. Az MTA-nak 1860-ban lett levelező, 1870-ben rendes és 1891-ben tiszteleti tagja. Ma Budapesten utca viseli a nevét, ahol 2010-ben görög-magyar együttműködéssel készült emléktáblát avattak fel a tiszteletére. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2011.
márc. 5.
Szűcs László születésének 95. évfordulója
Jászberény, 1916. márc. 5. - Budapest, 1996. szept. 28.

Agrogeológus, talajtérképész
Diplomát 1942-ben szerzett a Királyi Magyar Pázmány Péter Egyetem Természettudományi Karának természettan-vegytan szakán. Utána a Magyar Királyi Földtani Intézetben bekapcsolódott a Kreybig-féle 1: 25 000 méretarányú átnézetes talajismereti térképezés helyszíni felvételezési, laborvizsgálati és térképszerkesztési munkálataiba. Tagja volt az 1949-ben létrehozott Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetnek, ahol nyugdíjba vonulásáig, majd nyugdíjasként élete végéig dolgozott. Számos talajtérkép és talajtérképezési rendszer fűződik nevéhez, gyakran társszerzőként. Stefanovits Pállal és munkatársaival együtt elkészítette Magyarország genetikai talajtérképét. Több atlasznak volt - talajtanos - társszerzője, így Magyarország Éghajlati Atlaszának, Nemzeti Atlaszának és Regionális Atlaszának. Máté Ferenccel megszerkesztette Magyarország talajbonitációs térképét, Várallyay Györggyel az ország új 1:100 000 méretarányú talajtérképét. Részt vett a nagyléptékű genetikus üzemi talajtérképezés módszertanának kidolgozásában.

Web dokumentumok

2011.
márc. 5.
Gray, Joseph Alexander halálának 45. évfordulója
Melbourne, Ausztrália, 1884. febr. 7. - London, Anglia, 1966. márc. 5.

Ausztrál születésű fizikus
1907-től Rutherford manchesteri laboratóriumában dolgozott, elektronok és röntgensugarak atomokon való szórását vizsgálta, munkája elősegítette a Compton-szórás jelenségének felismerését is. 1912-től a montreali McGill Egyetem, 1924 és 1954 között az Ontario állambeli Queen's University professzora volt. 1922-ben a kanadai, 1932-ben az ausztrál Royal Society tagjává választották. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 5.
Klamkin, Murray Seymour születésének 90. évfordulója
Brooklyn, New York, USA, 1921. márc. 5. - 2004. aug. 6.

Amerikai matematikus
Vegyészmérnöki diplomáját 1942-ben nyerte, majd négy évig a hazáját védte katonaként. Brooklinban szerezte fizikus M.Sc. oklevelét 1947-ben, és két évig a Carnegie-Mellon matematikus hallgatója lett. Utána műszaki kutatásokkal foglalkozott és különböző felsőoktatási intézményekben matematikát tanított. Világhírre a SIAM Review, a Crux Math, az Amer Math Monthly és más rangos folyóiratok feladványrovatának szerkesztésével jutott. Ezáltal az érdekes magyar matematikai eredmények nemzetközi ismertetéséhez is hozzájárult. Híres mondása: "A legjobb feladványok elegánsak az állításukban, elegánsak a végeredményükben és elegánsak a megoldás, a levezetés kivitelezésében is." (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 4.
Kümmerle Jenő Béla születésének 135. évfordulója
Budapest, 1876. márc. 4. - Budapest, 1931. dec. 20.

Botanikus
Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte 1894-1898 között. 1898-tól Mágócsy-Dietz Sándor mellett volt tanársegéd. 1902-től élete végéig a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárában dolgozott, 1919-től mint osztályigazgató. A virágos és virágtalan növények kutatásával egyaránt foglalkozott; elsősorban azonban a páfrányok kutatásával. Magyarországi gyűjtőútjai mellett utazott és gyűjtött a Balkán-félszigeten, főleg Albániában, az Adria partvidékén és a Velebit hegység területén. Főleg rendszertani és bibliográfiai munkássága jelentős.

Web dokumentumok

2011.
márc. 4.
Ács Ernő halálának 20. évfordulója
Budapest, 1907. márc. 4. - Budapest, 1991. márc. 4.

Fizikus, villamosmérnök, feltaláló
Munka mellett érettségizett, a Magyar Wolfram Lámpagyárban dolgozott, majd a tudományegyetem matematika-fizika szakán végzett. 1934-től a nagytétényi polgári iskola tanára, majd az egyetemen díjtalan tanársegéd, 1937-től a Geofizikai Intézet kutatója. 1939-ben a Dial Telefonkereskedelmi RT műszaki tisztviselője, később helyettes műszaki vezetője lett. 1945-től a vállalat műszaki vezetője, 1949-től a Geofizikai Intézet igazgatója. 1951-ben a Műszeripari Kutató Intézet igazgatója is, 1952 és 1969 között a Távközlési Kutató Intézet vezetését látta el. 1955-1956-ban a Műszaki Fejlesztési tanács titkára volt. Fő kutatási területe: az információelméleti rendszertechnika, a távközlési hálózatok és csatornák, a mikrohullámú teljesítménymérés kérdései. 1950-es évek végén feltalálta az "Address Code" telefonközpontot, amely egyes kutatók szerint az Internet (pontosabban a katonai Arpanet) előzményének tekinthető.

Web dokumentumok

2011.
márc. 4.
Klement Zoltán születésének 85. évfordulója
Budapest, 1926. márc. 4. - Budapest, 2005. okt. 19.

Agrármérnök, biológus, növénypatológus, egyetemi tanár
Agrármérnöki diplomáját 1953-ban szerezte a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Még diplomájának megszerzése előtt az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetéhez került, egész életében itt dolgozott. 1975-ben a kutatóintézet Kórélettani Osztályának vezetője. 1985-ben kutatóprofesszori megbízást kapott a Növénykórtani Osztályon. 1987-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki. 1964-1965-ben Ford-ösztöndíjas a Missouri Egyetemen. 1974-ben az olaszországi Bari Egyetem vendégkutatója, valamint több alkalommal a göttingeni Georg-August Egyetem Növénypatológiai és Növényvédelmi Intézetében vendégprofesszor volt. A növények baktériumos betegségeivel foglalkozott, a magyarországi fitobakteriológiai kutatások elindítója és iskolateremtője. Nevéhez fűződik a kajszi-gutaütés kóroktanának feltárása és a betegség elleni védekezés kidolgozása, az ún. korai indukált rezisztencia első leírása, ill. a növények baktériumokkal szembeni hiperszenzitív védekezési reakciójának elemzése és tisztázása. Számos új, korszerű diagnosztikai módszert dolgozott ki. 1985-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 4.
Köhler, August Karl Johann Valentin (Koehler) születésének 145. évfordulója
Darmstadt, Németország, 1866. márc. 4. - Jena, 1948. márc. 12.

Német fizikus
1893-ban Gießenben doktorált. Doktori munkájában tengeri csigák taxonómijával foglalkozott, ehhez számos mikroszkópos felvételt kellett készítenie. A képek minőségének javítása érdekében 1893-ban kidolgozta az azóta Köhler-megvilágításnak nevezett módszert, amely forradalmasította az optikai mikroszkópok fejlesztését. Néhány évig gimnáziumi tanárként dolgozott, majd 1900-tól a jénai Zeiss Művek fizikusa lett, ahol fél évszázadon keresztül jelentős szerepet játszott a mikroszkópok fejlesztésében. Számos más munkája közül kiemelkedő Henry Siedentopffal közösen megalkotott fluoreszcencia-mikroszkóp, vagy az 1904-ben Moritz von Rohrral közösen kifejlesztett ultraibolya-mikroszkóp. 1922-től a jénai Friedrich Schiller Egyetem professzora volt. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 4.
Galjorkin, Borisz Grigirjevics (Galerkin, Galyorkin, Boris Grigorievich) születésének 140. évfordulója
Polotsk, Belorusszia, 1871. márc. 4. - Moszkva, Szovjetunió, 1945. jún. 12.

Orosz-szovjet mérnök, matematikus
A szentpétervári műszaki egyetemen gépészmérnöki tanulmányokat végzett. Tanulmányainak befejezése után több cégnél is dolgozott tervezőmérnökként. Politikai mozgalmakban való részvételéért, a szociáldemokrata párt tagjaként vállalt szerepéért 1908-tól másfélévi börtönbüntetést kapott. 1909-ben a Szentpétervári Egyetem Mechanika tanszékén kapott állást. Mindvégig Szentpéterváron, (későbbi nevén Leningrádban) tanított, különböző főiskolákon, illetve az egyetemen, kezdetben a gépészkaron, majd később az építőmérnöki karon. Rúd- és lemezszerkezetek tervezésének módszereit dolgozta ki. Részt vett nagy építkezések, így a Dnyeper folyón épült nagy vizierőmű tervezésében. Legnevezetesebb eredménye a különböző típusú parciális differenciálegyenletek közelítő megoldására használatos, róla elnevezett közelítő módszer, amely nagy számításigénye miatt csak a számítógépek megjelenése után válhatott általánosan használatossá.

Web dokumentumok

2011.
márc. 4.
Schottky, Walter Hermann halálának 35. évfordulója
Zürich, Svájc, 1886. júl. 23. - Pretzfeld, Németország, 1976. márc. 4.

Német fizikus
Friedrich Hermann Schottky matematikaprofesszor fia. Tanulmányait a berlini egyetemen végezte, Max Planck vezetésével készítette doktori disszertációját, melyet 1912-ben védett meg. 1914-19 között a Siemens cég kutatólaboratóriumában dolgozott. Egyetemi oktató volt a würzburgi egyetemen 1919-23 között, ezután Rostockban lett az elméleti fizika professzora 1923-27 között. 1927 után 1958-ig ismét a Siemens cégnél dolgozott. A szilárdtestfizikában, félvezetőkutatásban számos jelentős felfedezést tett, amelyek fontos elektronikus eszközök kifejlesztéséhez vezettek. Nevéhez fűződik többek között a Schottky-effektus és a Schrot-effektus. Számos találmánya közé tartozik a tetróda, a Schottky-dióda. Róla nevezték el a németországban működő Walter Schottky-intézetet.

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Jendrassik Jenő halálának 120. évfordulója
Kapnikbánya, 1824. nov. 18. - Budapest, 1891. márc. 3.

Orvos, fiziológus, egyetemi tanár
Jendrassik Ernő apja. A bölcsészdoktori oklevél elnyerése után 1847-től Bécsben végezte orvosi tanulmányait, ahol 1853-ban orvosi oklevelet nyert. Két évig dolgozott a bécsi közkórházban műtőnövendékként, majd Erdélyben. A továbbiakban Brücke és Ludwig élettani intézeteiben képezte tovább magát. 1857-ben Kolozsvárott az orvos-sebészi tanintézetben az elméleti orvostan tanára. 1860-tól haláláig az élettan ny. r. tanára a pesti egyetemen, 1884-85-ben rektor. Tervei szerint épült fel a budapesti élettani intézet. Az orvosi fizika első hazai művelője. Jelentősek a bordaközi izmok működésére, a szemmozgások mérésére vonatkozó tanulmányai. Több élettani regisztráló készüléket szerkesztett. Az izomműködést elektromos és mágneses folyamatokra vezette vissza. Az izomelektromosság számos jelenségét írta le, a kérdésnek elismert kutatója volt. Nagy szerepe volt az Országos Közegészségügyi Tanács megszervezésében. 1863-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Bugarszky István halálának 70. évfordulója
Zenta, 1868. máj. 21. - Budapest, 1941. márc. 3.

Kémikus, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, 1891-ben doktori oklevelet kapott. Az állatorvosi főiskolán 1903-tól ny. r. tanár, 1902-től a vegytani tanszék vezetője. 1893-ban kormánysegéllyel külföldi tanulmányutat tett, 1896-ban félévet W. Nernst göttingeni laboratóriumában dolgozott, 1894-ben a budapesti tudományegyetemen magántanár, majd 1913-ban a II. kémiai intézet ny. r. tanára. Főként reakciókinetikai kutatásai jelentősek. Bebizonyította a kémiai affinitásra vonatkozó Thomsen-Berthelot-elv fogyatékosságát. A fehérjék fizikokémiai sajátosságaival is foglalkozott, kimutatta amfoter jellegüket. 1899-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Kántás Károly halálának 20. évfordulója
Sóly, 1912. dec. 2. - Bécs, Ausztria, 1991. márc. 3.

Geofizikus, egyetemi tanár
A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte matematika-fizika szakos tanári diplomáját. Az 1930-as évek közepén állt az EUROGASCO, majd a MAORT szolgálatába. Somogy és Zala megyei területeken végzett geofizikai méréseket. Az államosítás után Nagykanizsán a kőolajbányászat fúrólyukszelvényezési munkáit irányította. Kiemelkedő szerepe volt több geofizikai módszer kidolgozásában, bevezetésében. 1952-ben a soproni Bányászati, Kohászati és Erdészeti Egyetemen megszervezte az önálló geofizika tanszéket. Az 1956-os forradalom után Ausztriába távozott, ahol az osztrák állami olajvállalat, az ÖMV geofizikai tanácsadójaként dolgozott, valamint geofizikát oktatott a leobeni bányászati egyetemen.

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Halmos Paul Richard (Halmos Pál) születésének 95. évfordulója
Budapest, 1916. márc. 3. - Los Gatos, California, USA, 2006. okt. 2.

Magyar születésű amerikai matematikus
Apja az 1920-as években kivándorolt az Egyesült Államokba, 1929-ben fia is követte. 1934-ben az Illinois-i egyetemen matematikus oklevelet szerzett. 1938-1939-ben és 1942-1943-ban az Illinois-i egyetem oktatója, 1939-1942-ben a princetoni Institute for Advanced Studies-ban Neumann János munkatársa volt. 1943-1946-ban a Syracuse-i egyetemen tanársegéd, 1946-52-ben a chicagói egyetemen tanársegéd, 1952-1956-ban docens, 1956-1961-ben professzor, 1961-1968-ban a michigani egyetemen, 1968-1969-ben a hawaii egyetemen, 1969-1985-ben az indianai egyetemen professzor, 1985-1996-ban a Santa Clara-i Egyetem (Kalifornia) matematika tanszékén professzor. 1996-tól professzor emeritus. A matematika számos területén ért el jelentős eredményeket, így a halmazelméletben, funkcionálanalízisben, mértékelméletben és ergodelméletben. 1964-1969-ben a Mathematical Reviews, 1982-1986-ban az American Mathematical Monthly szerkesztője. 1979-től az MTA tiszteleti tagja volt.

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Abonyi Iván születésének 80. évfordulója
Budapest, 1931. márc. 3. - 2022. aug. 4.

Plazmafizikus, fizikatanár, tankönyvíró, tudománytörténész
1950-ben lett hallgató a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem, a későbbi ELTÉ-n. Fizikus oklevelet szerzett 1955-ben, majd az elméleti fizika tanszéken kezdett tudományos segédmunkatársként. "A relativisztikus kinetikus gázelmélet egyes problémái" dolgozatával kandidátus 1957-ben; témavezetője Marx György. Docensként elméleti fizika, elektrodinamika, fizikatörténet tárgyakat oktatott. Hallgatói szerint "végtelenül kedves és közvetlen, ... modorával ... akár a harmincas évek úriembere". Dolgozott a párizsi Poincaré Intézetben és a Miskolci Egyetemen is. A Természet Világa 1959-től száznál több írását közölte, de a Fizikai szemlének is aktív szerzője volt. Tankönyvei érthetően, emészthetően tárgyalják az elméleti fizika elvont fogalmait. A Fizikai kislexikon, a Magyar Larousse Enciklopédia és a Magyar nagylexikon is szerzőjének tudhatta. "A negyedik halmazállapot" 1971-ben nívódíjas kötet a Gondolat Kiadónál. Az Eötvös Társulattól "A fizikai gondolkodás terjesztéséért" Prométheusz-érmet nyert 1981-ben. Irigyelt munkabírása, méltóságteljes megjelenése, szerény mosolya, előadásainak lendülete sokáig emlékezetes marad. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Prévost, Pierre születésének 260. évfordulója
Genf, Svájc, 1751. márc. 3. - Genf, 1839. ápr. 8.

Svájci fizikus, filozófus
Teológiai és jogi tanulmányok után utazásai során barátságot kötött kora sok jelentős filozófusával, többek között Jean-Jacques Rousseauval is. 1780-ban II. (Nagy) Frigyes porosz király a filozófia professzorának és a berlini Tudományos Akadémia tagjának nevezte ki. Ekkor ismerkedett meg Lagrange-zsal, aki figyelmét a fizikai tudományok felé fordította. A fizika, a filozófia, a politikai gazdaságtan területén elért eredményei közül a legjelentősebb a hőmérsékleti sugárzásnak ma Prévost-tételnek nevezett törvénye, mely szerint minden test hősugárzást bocsát ki a hőmérsékletétől függetlenül. (Piriti János)

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Krinov, Jevgenyij Leonidovics (Yevgeny Leonidovich) születésének 105. évfordulója
Ottjaszah, Tambov kerület, Oroszország, 1906. márc. 3. - Moszkva, 1984. jan. 2.

Szovjet-orosz minerológus, meteorit-kutató
A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Ásványtani Múzeumának munkatársa (1931-37), Leonyid Kulik munkatársaként a Szikhote-Alin meteoriit-zápor vizsgálatával, és a nevezetes Tunguz meteor kutatásával foglalkozott, 1929-30-ban a jelenség helyszínére küldött expedíció szakértője. A Tunguz meteoritról monográfiát írt. Utóbb kartográfiai tanulmányokat végzett, és a földfelszín alaktanával, valamint a meteorit-becsapódások hatásával foglalkozott. A földfelszínre csapódó kozmikus anyagok hatását vizsgálta. Egy, csak meteoritokban megtalálható ásványt Krinovit-nak nevezték el (1966), A szovjet akadémia tiszteletbeli doktora, nevét viseli a 2887.sz. kisbolygó. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2011.
márc. 3.
Penney, William George, Sir halálának 20. évfordulója
Gibraltár, 1909. jún. 24. - East Hendred (London közelében), Anglia, 1991. márc. 3.

Brit matematikus, fizikus
Az University of London-on doktorált 1931-ben, 22 éves korában, majd Cambridge-ben is szerzett doktori fokozatot 1935-ben. A londoni Imperial College professzora volt 1936-tól 1945-ig. Szakterülete a hidrodinamikai hullámok elmélete volt. A 2. világháború alatt a franciaországi partraszálláshoz szükséges kikötőegységeket tervezte. 1944-ben kiküldték Los Alamosba, ahol a Manhattan Project vezetői csoportjának tagjává vált. Szemtanúja volt az atombomba Nagasaki-ra való ledobásának. A háború után visszatért Angliába, ahol Attlee utasítására megkezdték az önálló brit atomfegyver és atomipar megteremtését. Penney vezetésével épült meg az első brit atomreaktor, végezték el az első brit atomrobbantást 1952-ben. Habár felajánlottak neki egy tanszéket az oxfordi egyetemen, megmaradt az atomenergiaügyek vezetőjének. Az 1954-ben megalakult United Kingdom Atomic Energy Authority (UKAEA) tanácsában szolgált 1967-ig, 1962-től a tanács elnökeként. Vezetésével hozták létre a brit hidrogénbombát, amelyet 1957-ben teszteltek. 1967-ben visszatért az egyetemi életbe, 1973-ig az londoni Imperial College rektora volt. Nagyszámú kitüntetésben részesült, bárói rangot kapott. A brit atombomba atyjának nevezik.

Web dokumentumok

2011.
márc. 2.
Faller Gusztáv születésének 195. évfordulója
Gölnicbánya, 1816. márc. 2. - Jászó, 1881. jan. 20.

Bányamérnök, bányászati akadémiai tanár
A selmeci akadémián tanult 1836-1840 között bányászatot, erdészetet és kohászatot. Egy ideig Bécsben hallgatott geológiát. 1843-1846-ban a bányaművelés-bányamérés-bányagéptan tanszékének tanársegéde, 1855-1870 között rendes tanára, illetve vezetője volt. A szélaknai kincstári bányászatnál bányatisztviselőként is tevékenykedett, nyugdíjba vonulása után a jászói apátság bánya-, erdő- és jószágügyi tanácsosa lett. A híres selmeci tanárdinasztiák egyikének alapítója. Fia, Károly, ismert fémkohómérnök és szintén tudós tanár volt. Faller szakirodalmi munkássága is nemzetközi jelentőségű. Ő volt a magyar bányászati-kohászati szakemberképzés történetének első alapos kutatója.

Web dokumentumok

2011.
márc. 2.
Klupathy Jenő halálának 80. évfordulója
Kassa, 1861. okt. 21. - Budapest, 1931. márc. 2.

Fizikus, egyetemi tanár
A kassai főreálban végezte középiskolai tanulmányait, Sztoczek József volt az érettségi elnöke. Ez a szerencsés körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy 1876 és 1880 között a tudományegyetemen és a műegyetemen is hallgathatott előadásokat és tanári oklevelet is szerzett. Eötvös tanársegéde lett, 1886-ban nála doktorált. Egyéves külföldi tanulmányút után nevezték ki az egyetemen helyettes tanárnak, majd 1894-ben, amikor Eötvös Loránd kultuszminiszter lett, Klupathy helyettesítette Eötvöst a tanszéken. Közben a Barcsay utcai főgimnáziumban is tanított fizikát és a kiépülő postai hálózat szakemberei számára speciális elektromosságtani tanfolyamot tartott, ehhez jegyzetet is írt. 1903-tól a tudományegyetemen újonnan szervezett gyakorlati fizikai tanszék első rk. tanára, 1908-tól rendes tanára. 1910-ben a gyakorlati fizikai intézet megszervezője és igazgatója. 1921-ben nyugdíjba vonult. 1898-ban megalapította a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubot (BEAC), s ennek 1912-ig elnöke volt. 1900-ban megindította és 1912-ig szerkesztette az Uránia c. folyóiratot. Eredményeket ért el a folyadékok felületi feszültségének vizsgálata terén. Több, elektromossággal kapcsolatos találmánya volt, így a vetítési célra használt ívlámpa hatásfokának javítása a szénrudak új elhelyezésével. Ő készítette Magyarországon az első röntgenfelvételeket 1895-ben, többek között Eötvös Loránd kezéről. 1908-tól az MTA tagja volt. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2011.
márc. 2.
Gállik István Dömötör születésének 145. évfordulója
Budapest, 1866. márc. 2. - Budapest, 1945. ápr. 16.

Hídépítő mérnök
1888-ban szerzett oklevelet a budapesti műegyetemen. 1888-1890 közt tanársegéd Kherndl Antal mellett, majd a földművelésügyi minisztériumban a vízrajzi osztály mérnöke. 1892 után a kereskedelemügyi minisztérium hídépítési osztályának munkatársa, majd 1918-tól 1925-ig vezetője. Mint kereskedelemügyi helyettes államtitkár vonult nyugalomba. Részt vett a budapesti Duna-hidak szerkezeti részének tervezésében, ezek építésében, valamint a Tisza-hidak és a Széchenyi-Lánchíd (1913-1916) újjáépítésében. Szakirodalmi munkásságában a hídépítéstan kérdései mellett elsősorban vas és acélszerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálatának kérdéseivel foglalkozott.

Web dokumentumok

2011.
márc. 1.
Simon Norbert születésének 140. évfordulója
Nagyvárad, 1871. márc. 1. - Budapest, 1939. febr. 28.

Mérnök
Oklevelét Budapesten szerezte. Sepsiszentgyörgyön, Segesvárott és Budapesten működött államépítészeti hivatalokban. Út- és hídépítő mérnök, de magasépítési tervezéssel is foglalkozott. Magasépítési munkái: megyei közkórház (Segesvár), járásbíróság (Medgyes), iskolák (Prépostfalva és Jakabfalva). Először szerkesztett és adott ki Magyarországon olyan megyei közúti térképeket, amelyeken az egyes városok és községek egymás közötti távolsága km-ben meg volt jelölve.

Web dokumentumok

2011.
márc. 1.
Ernst Jenő halálának 30. évfordulója
Baja, 1895. ápr. 16. - Pécs, 1981. márc. 1.

Orvos, biofizikus, egyetemi tanár
Pécsett végezte orvosi egyetemi tanulmányait, 1923-ban szerzett oklevelet, majd magántanári képesítést nyert biofizikából. A 30-as években az izomműködések és a folyadéktranszport kutatásában ért el eredményeket. 1939-től Szegeden Szent-Györgyi Alberttel közösen dolgozták ki az izom biokémiai kutatásának programját. A háború után részt vett a tudományos élet újjászervezésében. Közel három évtizeden át vezette a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetét 1945-1972-ig. Az izomműködés biofizikájának vizsgálata során az élő anyagokban tapasztalható fizikai jelenségeket elemezte. Munkásságát, kétszer ismerték el Kossuth-díjjal. A Magyar Biofizikai Társaság elnöke, később díszelnöke volt. 1959-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2011.
márc. 1.
Dobrányi Géza születésének 90. évfordulója
Eger, 1921. márc. 1. - Budapest, 1990. aug. 3.

Vegyészmérnök, fotokémikus, amatőr fotós
A budapesti műegyetemen 1943-ban szerzett diplomát. Zemplén Géza műegyetemi tanszékén kezdte meg munkáját. 1943-1951 között a Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyár kutatómérnöke, majd üzemvezető-helyettese volt. 1951-ben a Magyar Filmlaboratórium Vállalat Gyarmat utcai kísérleti laboratóriuma vezetőjeként kezdett el fotokémiával foglalkozni. Utóbb a Magyar Filmlaboratórium Vállalat igazgatója lett. A fotokémia mellett a fototechnika és fotóművészet fejlődését is figyelemmel kísérte. Nagy szerepe volt a színesfilm-kidolgozás ellenőrzött, biztonságos feltételeinek kialakításában, s ennek elterjesztésében. A 60-as, 70-es években előadásokat tartott, melyek révén egész fotós nemzedék számára tette érthetővé a fotokémiai folyamatokat és azok összefüggéseit. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja, a Nemzetközi Filmtechnikai Szövetség (UNIATEC) elnökségének örökös tagja volt. Számos kitüntetésben részesült.

Web dokumentumok

2011.
márc. 1.
Pell, John születésének 400. évfordulója
Southwick, Sussex, Anglia, 1611. márc. 1. - London, 1685. dec. 12.

Angol matematikus
Cambridge-ben tanult, majd Londonban és Hollandiában matematikát tanított. 1654-58 között Oliver Cromwell által adott diplomáciai megbízatással Svájcban működött. Angliába való visszatérése után 1661-ben pappá szentelték. Algebrával és számelmélettel foglalkozott. Nevéhez fűződik a Pell-egyenlet, bár egyes szerzők szerint az ehhez fűződő fő eredmények másoktól, így Lagrange-tól származnak. 1663-ban a Royal Society tagjává választották.

Web dokumentumok

2011.
márc. 1.
Hoff, Jacobus Hendricus van't halálának 100. évfordulója
Rotterdam, Hollandia, 1852. aug. 30. - Berlin, Németország, 1911. márc. 1.

Holland fizikokémikus, Nobel-díjas
Hollandiában tanult, rövid ideig Bonnban dolgozott, majd Charles Adolphe Wurtz párizsi laboratóriumába került. Itt ismerkedett meg Joseph Achille Le Bellel. Van't Hoff és Le Bel 1874-ben egymástól függetlenül fogalmazta meg azt az elképzelését, hogy a szén négy kémiai kötése egy tetraéder négy csúcsa felé mutat. 1878-1896-ig az amszterdami egyetemen a kémia, az ásványtan és geológia professzora volt. 1884-ben tette közzé az Études de Dynamique chimique (Kémiai dinamikai tanulmányok) c. munkáját, ez tartalmazta a kémiai kinetika alapelveit, új módszert adott meg egy reakció rendűségének a meghatározására, s a termodinamika törvényeit a kémiai egyensúlyokra alkalmazta. Bevezette a kémiai affinitás modern felfogását is. 1886-ban hasonlóságot mutatott ki a híg oldatok és a gázok viselkedése között. 1895-ig Svante Arrheniusnak az elektrolitikus disszociációról alkotott elméletével foglalkozott. 1896-ban Berlinben a Porosz Tudományos Akadémia professzora lett. 1887-ben ő és Wilhelm Ostwald német vegyész alapította meg a Zeitschrift für physikalische Chemie c. szakfolyóiratot. 1901-ben megkapta az első kémiai Nobel-díjat a reakciósebesség, a kémiai egyensúly és az ozmotikus nyomás vizsgálatáért.

Web dokumentumok

2011.
márc. 1.
Houtermans, Friedrich Georg (Fritz) halálának 45. évfordulója
Sopot, Gdansk mellett, Németország, (Lengyelország), 1903. jan. 22. - Bern, 1966. márc. 1.

Holland-német atomfizikus
Egyetemi tanulmányait 1921-ben kezdte el Göttingenben, a Georg-August Egyetemen, majd itt védte meg doktori fokozatát James Franck mentorálásával 1927-ben. Gustav Hertz irányítása mellett habilitált a berlini Technikai Főiskolán 1932-ben. Meg kell jegyezni, hogy Hertz és Franck megosztott Fizikai Nobel-díjat kaptak 1925-ben. 1928-ban Gamow-val együtt dolgoztak a részecskekutatásban, Atkinsonnal 1929-ben számításokat végeztek a csillagokban lezajló folyamatokra vonatkozólag, melyek során hélium képződik. Ők vezették be a "termonukleáris reakció" fogalmát. Ezeknek a folyamatoknak az elméletét a későbbiekben F. von Weizsäcker és H. Bethe pontosította és tisztázta. Houtermans 1930-ban megnősült. 1932/33-ban a berlini Technikai Főiskolán tanított. Itt találkozott többek között Patrick Blackett-tel, Max von Laue-val, Szilárd Leóval. Hitler hatalomra kerülése után, mivel fiatal kora óta meggyőződéses kommunista volt, és ősei között zsidók is voltak, először Nagy Britanniába ment, ahol az EMI-ben a Television Laboratory-ban dolgozott. 1935-ben a Szovjetunióba emigrált. Két évet a Harkovi Fizikai-Technikai Intézetben dolgozott. 1937-ben az NKVD letartóztatta, mint trockistát és német kémet. 1940-ben kiutasították a Szovjetunióból, és az NKVD átadta a Gestapo-nak, Max von Laue közbenjárására azonban kiszabadult a börtönből, és ezután báró Manfred von Ardenne magánlaboratóriumában nukleáris fizikai kutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredményekre jutott, ezeket azonban a német urániumkutatás nem használta fel. 1945-ben Göttingenben az egyetem Elméleti Fizikai Intézetében kapott beosztást. 1952-ben a Berni Egyetem fizika professzora lett. Itt geokémiával, kozmokémiával foglalkozott. Egy meteorit urán- és ólomizotóp-adatai alapján 4,5 milliárd évben határozta meg a Föld életkorát. 1966. március 1-én tüdőrákban halt meg. 1973 óta egy holdkráter őrzi a nevét.

Web dokumentumok
eXTReMe Tracker