História - Tudósnaptár
Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Kattintson!
 2005  Március
H K Sz Cs P Sz V
   1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31
Előzetes       Olvass el!

Évfordulók:
Emlékeztetők:
A,Á B C CS D E,É F G GY H I,Í J K L M N NY O,Ó Ö,Ő P Q R S SZ T U,Ú V W X Y Z ZS  ^        Név:  

2005.
márc. 31.
Páter Károly születésének 105. évfordulója
Kolozsvár, 1900. márc. 31. - Budapest, 1964. márc. 14.

Talajvegyész, egyetemi tanár
A budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1940-től a keszthelyi akadémia kémiai tanszékének megbízott vezetője. 1942-től a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia kémiai tanszékének vezetője. 1945 után az agrártudományi egyetem mezőgazdaságtudományi kara mosonmagyaróvári osztályán előbb a kémiai, 1948-tól a talajtani tanszék vezetője. 1949-től a Gödöllőre helyezett agrártudományi egyetem talajtani tanszékének vezetője, az egyetem rektora. Szervezője és megalapítója volt a Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetnek, 1949-1953-ig igazgatója. 1951-ben megszervezte az Agrártudományi Egyesületet, amelynek 1955-ig elnöke. Munkássága főleg a talajok osztályozására, fizikai, kémiai vizsgálatára s a szikes talajok tanulmányozására terjedt ki.

Web dokumentumok

2005.
márc. 31.
Szeliánszky Ferenc Vilmos halálának 30. évfordulója
Gyülevész, Zala vm., 1906. aug. 17. - Győr, 1975. márc. 31.

Matematika- és fizikatanár
A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerezte meg matematika-fizika szakon középiskolai tanári oklevelét. 1929-1935 között Kisvárdán tanított, majd Szegedre helyezték át a gyakorló gimnáziumba vezető tanárnak. Szegedi évei alatt kezdett tudományos munkát végezni a lélektan területén. 1938-ban doktorált. Publikációi tehetségkutatással, hibakutatással kapcsolatosak. 1947-ig Szombathelyen, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Dunaszerdahelyen és Léván tanított. 1947-1960 között a Győri Révai Miklós gimnázium, 1960-tól a győri Tanítóképző Intézet tanára. Előadott a győri Műszaki Főiskolán, a Pécsi Tanárképző Főiskola Győr-Sopron megyei kihelyezett tagozatán, a Közgazdasági Egyetem győri levelező tagozatán. Kiemelkedő munkát végzett a Bolyai Társulatban, a győri tagozat titkára, majd elnöke volt. 1953-ban Beke Manó-díjjal tüntették ki. Számos kitüntetést kapott ismeretterjesztő tevékenységéért a TIT-től és a MTESZ-től.

Web dokumentumok

2005.
márc. 31.
Szutrély Gyula születésének 90. évfordulója
Budapest, 1915. márc. 31. - Budapest, 1960. dec. 8.

Orvos, gyermekorvos
1939-ben Budapesten szerzett orvosi oklevelet. Ezt megelőzően a budapesti egyetem Életvegytani Intézetben dolgozott, majd a bécsi Herzstation ambulatóriumában. Ezután a budapesti I. sz. Gyermekklinika orvosa, később tanársegédje, majd adjunktusa. 1957-ben az akkor alapított Országos Kardiológiai Intézet gyermekosztályának lett a főorvosa. Jelentős a vele született szívbajokkal, a reumás szívbetegségek kórlényegével és megelőzésével, valamint a szívbillentyűhibák számos kérdésével foglalkozó munkássága. Nagy érdeme, hogy országos viszonylatban intézményesen megszervezte hazánkban a gyermekkardiológiát.

Web dokumentumok

2005.
márc. 31.
Bézout, Étienne születésének 275. évfordulója
Nemours, Franciaország, 1730. márc. 31. - Basses-Loges, 1783. szept. 27.

Francia matematikus
1763-ban kinevezték a Gardes de le Marien iskola vizsgáztatójává. Megbízták az iskola matematika tankönyvének írásával, mely 1767-ben hírnevet hozott számára. 1780-ban e négy kötetből álló tankönyvet további két kötettel bővítette. Ez igen nagy segítséget nyújtott az Ecole Polytechnique iskolába felvételizők számára. Nemcsak, mint tankönyvíró jeleskedett, hanem matematikai munkássága is figyelemreméltó volt. 1779-ben jelent meg legnevezetesebb műve: Théorie générale des equations algebriques. Ebben foglalta össze algebrai kutatásait és állította fel a róla elnevezett tételt. A magasabb fokú egyenletrendszerre adott megoldási módszeréért 1758-ban a francia akadémia tagjának választott.

Web dokumentumok

2005.
márc. 31.
Fischer, Hans halálának 60. évfordulója
Höchst (Frankfurt am Main mellett), Poroszország (ma Frankfurt am Main, Németország), 1881. júl. 27. - München, Németország, 1945. márc. 31.

Német biokémikus, Nobel-díjas
Marburgban 1904-ben doktori fokozatot szerzett kémiából, majd orvosdoktori diplomát kapott 1908-ban a Müncheni Egyetemen. Ezután belgyógyászként dolgozott, és orvosi-kémiai kutatómunkát végzett, később az orvosi kémia professzora lett az Innsbrucki Egyetemen, Ausztriában. 1921-ben visszatért Münchenbe. Megállapította, hogy szoros kapcsolat van a hemin - a vörösvértest festékanyaga - és a klorofill között; előállította a hemint, és majdnem teljesen elvégezte a klorofill szintézisét is. Tanulmányozta a sárga karotinpigmentet, az A-vitamin elővegyületét és a porfirineket is. Ő szintetizálta a bilirubint. 1930-ban kémiai Nobel-díjat kapott a hemin és a klorofill molekulaszerkezetének felderítéséért és a hemin szintéziséért.

Web dokumentumok

2005.
márc. 31.
Bragg, William Lawrence, Sir születésének 115. évfordulója
Adelaide, Ausztrália, 1890. márc. 31. - Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. júl. 1.

Ausztrál születésű angol fizikus, röntgenkrisztallográfus, Nobel-díjas
Az Adelaide-i egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg, professzor volt. 1909-ben a család visszatért Angliába, a Cambridge-i Trinity College-ben tanult, majd a Cambridge-i Cavendish Laboratory-ban kezdte meg kutatómunkáját. Apjával együtt a röntgenkrisztallográfia megalapítói voltak, röntgensugarak segítségével felderítették a kristályok molekulaszerkezetét. Ő dolgozta ki a matematikai modelleket és ő fogalmazta meg a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt. 1915-ben, 25 éves korában apjával, Sir William Henry Bragg-gal közösen fizikai Nobel-díjat kapott. A Nobel-díjasok közül ő kapta meg a díjat legfiatalabb korában. A 30-as években rövid ideig a National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratory professzora, 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt. A lovagi címet 1941-ben kapta meg. számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 31.
Kubo, Ryogo halálának 10. évfordulója
Tokió , Japán, 1920. febr. 15. - Tokió, 1995. márc. 31.

Japán elméleti fizikus
Szülővárosa egyetemén diplomázott 1941-ben. Érdeklődését azonban nemcsak az egyetemi előadások alakították, de fizikai kémikus bátyja is befolyásolta. Az elméleti anyagtudomány minden ága érdekelte, a dipoláris kötésű molekulákból álló gázoktól a gumi rugalmasságáig. A háború alatt az éjszakai látás kutatásába vonták be, ennek kapcsán foglalkozott különböző félvezetőkben fellépő fotoemisszióval. A háború után két fő irányban kötelezte el magát: a szilárdtest-fizika, valamint a termodinamika és a statisztikus fizika témakörében jelentek meg igényes matematikai módszereket alkalmazó publikációi, egyetemi tankönyvei. 1954-től volt professzor azon az egyetemen, melyet kiváló diákként végzett el. Kiterjedten foglalkozott nem-egyensúlyi folyamatokkal és a mágnesség kvantumelméletével. Elméleti fizikai tanulmányokban gyakran emlegetik Green- függvényes megoldásait, amelyeket hol Kubo formalizmusnak, hol Kubo transzformációknak neveznek, vagy éppen Green-Kubo relációkként hivatkoznak rá. Jelentős befolyást gyakorolt a huszadik század második felének fizikájára, nemcsak Japánban. Elméleti munkásságáért 1977-ben Boltzmann éremmel tüntették ki. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 30.
Bandat Horst születésének 110. évfordulója
Budapest, 1895. márc. 30. - Hackensack, USA, 1982. dec. 9.

Geológus
Tanársegéd a budapesti Tudományegyetemen, majd 1925-től néhány hely, ahol dolgozott geológusként: Albánia, Lengyelország, Ausztria, Szumátra, Németország, Celebesz, Borneó, 1936-38 között Holland Új-Guinea. Ennek az expedíciónak a tagjai használtak a világon először légi fotókat nagy területek geológiai vizsgálatához. Holland geológus kollégájával (N. E. Weissbord) erről írt jelentése -"Introduction to the Photogeology of Dutch New Guinea. 1937." - a fotogeológiai kutatások világviszonylatban első jelentős műve. Aztán Kubában és Jáván tevékenykedett. 1940-ben hazajött és néhány évig Erdélyben kutatott - eredményesen. 1947-től az USA-ban élt, az Egyesült Államok különböző területein kutatott és még, többek között, a következő helyeken: Kuba, Kuvait, Szaud-Arábia, Irak, Tunézia, Líbia, Olaszország, Jemen, Guatemala, Peru, Bolívia. Amerikai felesége a nevét megörökítő alapítványt létesített itthon, fiatal magyar geológusok részére.

Web dokumentumok

2005.
márc. 30.
Nemes Tihamér halálának 45. évfordulója
Budapest, 1895. ápr. 29. - Budapest, 1960. márc. 30.

Gépészmérnök, feltaláló
Oklevelét Budapesten 1917-ben szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson, 1950-ben a Távközlési Kutató Intézetben, 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott. 1953-ban a Postakísérleti Állomáson részt vett az első magyar televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Ennek keretében dolgozta ki a 625 soros "flying-spot" filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt. Legjelentősebb alkotásai az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus ("éter-") orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott. 1935-ben feltalált egy beszédírógépet, 1944-ben járógépet. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők.

Web dokumentumok

2005.
márc. 30.
Nagy Elemér születésének 85. évfordulója
Budapest, 1920. márc. 30. - Budapest, 2000. febr. 29.

Mérnök-fizikus, egyetemi tanár
Már Faragó Andor is négy éven át közölte fényképét a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokban. Mérnöki diplomájának megszerzésével párhuzamosan 1943-tól 1956-ig lumineszcencia és elektrolumineszcencia kutatásokat végzett az Egyesült Izzóban. Közben 1951-ben kandidátusi, 1956-ban doktori fokozatot szerzett fizikából. 1952-től 1956-ig a Miskolci Nehézipari Egyetemen tanított, 1956-ban az ELTE Kísérleti Fizika tanszékén lett tanszékvezető egyetemi tanár. Itt főleg a szilárdtest fizikai kutatásokat támogatta, a fizikatanárok egyetemi képzésének koordinálását Párkányi Lászlóra bízta. 1974-87 között az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetének volt az igazgatója. 1973-ban lett az MTA levelező-, 1995-ben pedig rendes tagja. Különleges, kreatív gondolkodása, váratlan ötletei nemcsak szorosan vett szakterületén, hanem még szabadalmi jogi területen is szép sikereket hoztak számára. Szenvedélyes bridzsjátékos volt. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 30.
Rubens, Heinrich születésének 140. évfordulója
Wiesbaden, Nassau, Németország, 1865. márc. 30. - Berlin, 1922. júl. 17.

Német kísérleti fizikus
A reálgimnázium elvégzése után elektrotechnikusnak készült. Darmstadtban majd Charlottenburgban járt egy-egy félévig műszaki egyetemre, a fizika azonban egyre jobban érdekelte, s a következő két félévet Berlinben, majd Strassburgban töltötte az ottani tudományegyetemeken. Strassburgból újra Berlinbe ment, de akkor már August Kundt professzorral, aki nemcsak diplomához segítette, de doktori témavezetője is lett. Rubens utána Kundt asszisztense maradt 1896-ig, amikoris Charlottenburgba hívták át - négy év múlva itt lett műegyetemi tanár. Kiváló kísérleti érzékét számos eszköz megtervezésével és megépítésével bizonyította. Igazán az infravörös spektroszkópiába dolgozta be magát, amelynek legjobb akkori szakértője lett. 1906-ban a tragikusan elhunyt Paul Drude helyére hívták meg, s ettől kezdve ő lett és maradt élete végéig a Berlini Egyetem Fizikai Intézetének vezetője. Itt lett tanítványa Gustav Hertz és Walter Schottky is. Planck neki köszönhette azokat a pontos méréseket, melyekkel sikerült a "Planck-féle" sugárzási törvényt igazolni. Az ún. Rubens cső, amellyel az álló hanghullámokat lehet egy lángsorozattal látványosan bemutatni, kedvelt demonstrációs eszköze minden jobb fizikaszertárnak. Rubens indította el azt a "kollokviumoknak" nevezett szemináriumsorozatot is, melyet halála után Max von Laue folytatott és tett híressé Berlinben. Sajnos a Fizikai Intézet Spree parti gyönyörű épülete a második világháborúban majdnem teljesen megsemmisült, csak egy sarokszárnya, a fizikai kémia épülete maradt meg - nomen est omen - a Bunsen utca sarkán. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 30.
Hench, Philip Showalter halálának 40. évfordulója
Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1896. febr. 28. - Ocho Rios, Jamaica, 1965. márc. 30.

Amerikai orvos, Nobel-díjas
A Pittsburgh-i egyetemen végezte orvosi tanulmányait. Pályája legnagyobb részében a Mayo klinikán dolgozott, 1926-tól a reumás betegségek osztályát vezette. 1947-től a Minnesota-i egyetem professzora volt. A rheumatoid arthritis kutatása vezette el arra a feltételezésre, hogy a mellékvesekéreg által kiválasztott hormon rendelkezik antireumatikus hatással. Kendall, a Mayo klinika kémiai labortóriumának vezetője izolálta a kortizont, amit Hench sikerrel alkalmazott a rheumatoid arthritis és a reumás láz gyógyítására. A mellékvesekéreg-hormonok szerkezetének és biológiai hatásának tanulmányozásárt kapott Hench, Kendall és Tadeus Reichstein orvosi Nobel-díjat 1950-ben.

Web dokumentumok

2005.
márc. 30.
Synge, John Lighton halálának 10. évfordulója
Dublin, 1897. márc. 23. - Dublin, 1995. márc. 30.

Ír matematikus, fizikus
Jelentős eredményeket ért el a fizika számos területén: klasszikus mechanika, geometriai mechanika, geometriai optika, gázok dinamikája, hidrodinamika, elektromos hálózatok, relativáselmélet.

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Frivaldszky János halálának 110. évfordulója
Rajec [Zsolnai járás], 1822. jún. 17. - Budapest, 1895. márc. 29.

Mérnök végzettségű természetmúzeumi szakember, zoológus
1840-ben iratkozott be a pesti egyetem bölcsészeti karának mérnöki tanfolyamára, ahol 1848-ban nyert diplomát. Még felsőbb tanulmányai elején megismerkedett névrokonával, Frivaldszky Imre zoológussal, akinek segítője lett rovarok gyűjtésében, preparálásában; eközben maga is vérbeli szakemberré vált. Gyűjtöttek a Bánságban és a Földközi-tenger szigetein is. Később Frivaldszky János bejárta többek között a Máramarosi-havasokat, a Tátrát, a Krassó-Szörény megyei havasokat és a Mecsek hegységet is. Múzeumi működése eredményeként nemzetközi elismertséget szerzett. Tudóstársai 35 ízeltlábú- (ebből 30 bogár-), 1 féreg- és 1 gombafajt neveztek el róla. Frivaldszky János összesen 7 genuszt és 146 fajt (ebből 129 bogárfajt) írt le a tudomány számára. Életcélja hazánk bogarai monográfiájának elkészítése volt. Végül is csak a futóbogarak számbavétele készült el, míg a Nomenclator Avium Regni Hungariae (A Magyar Birodalom madarainak névjegyzéke) című munkája halála után jelent meg. (Érdekes Frivaldszky szóhasználata, amit a "Magyarország téhelyröpüinek futoncféléi" cím is példáz.) (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Pollák Antal születésének 140. évfordulója
Szentes, 1865. márc. 29. - Budapest, 1943. márc. 30.

Feltaláló
A grazi kereskedelmi és ipari akadémián végzett. Oklevele megszerzése után visszatért Szentesre, ahol gabonakereskedést nyitott. Munkája mellett rendszeresen végzett optikai, elektrotechnikai kísérleteket és csillagászati megfigyeléseket. 1895-től a távolbalátás, majd a gyorstáviratozás kérdése foglalkoztatta. 1897-től a budapesti Egyesült Villamossági Rt. laboratóriumában folytatta kísérleteit, majd Virág József mérnökkel társulva 1898-ban bemutatták az általuk feltalált gyorstávírót. Ez kezdetben morzejeleket, továbbfejlesztve pedig percenként 750 szót továbbított azonnal olvasható folyóírással. Találmányukat az MTA 1903-ban Wahrmann-díjjal tüntette ki. Bár a gyorstávíró külföldön is elismerést aratott, nem került bevezetésre. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület 1960-ban évenként kiosztásra kerülő Pollák-Virág-emlékérmet alapított kiemelkedő értékű híradástechnikai tanulmányok jutalmazására.

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Csapody Vera születésének 115. évfordulója
Budapest, 1890. márc. 29. - Budapest, 1985. nov. 6.

Botanikus, muzeológus
A budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát 1913-ban. 1932-ben Szegeden doktorált a botanika tárgykörében. 1913-tól a Sacré Coeur Sophianum Leánygimnázium matematika-fizika tanára, 1936-1948 között igazgatója volt. 1945 és 1965 között a Természettudományi Múzeum Növénytárának tudományos főmunkatársa volt. 1966-ban vonult nyugdíjba, s ekkor Entz-éremmel tüntették ki. Tanári munkája mellett már az 1910-es évektől kezdve foglalkozott növényakvarellek készítésével, s ezt a tevékenységét 1922-től Jávorka Sándor akadémikus irányításával folytatta. 1924-25-ben jelent meg Jávorka A magyar flóra c. műve, amelyet már Csapody Vera illusztrált. Jávorka Sándorral évtizedeken keresztül dolgozott együtt, számos alapvető munkát, növényhatározót, tankönyvet és kézikönyvet publikáltak együtt, ezek közül több idegen nyelven is megjelent. Több mint 11 ezer rajzot és növény-akvarellt készített, ezek rendkívüli pontosságukkal és természethűségükkel tűnnek ki, számos európai és amerikai kiállításon is elismerést arattak.

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Mika József halálának 30. évfordulója
Budapest, 1897. júl. 30. - Budapest, 1975. márc. 29.

Kémikus, vaskohómérnök, egyetemi tanár
Oklevelet a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán szerzett 1923-ban. 1923-ban a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak Rt. (MÁVAG) diósgyőri vasgyárában a kémiai laboratórium vezetője. 1924-től a soproni főiskola bányavegytani tanszékén tanársegéd. 1927-től 1950-ig adjunktus és laboratóriumvezető intézeti tanár. 1952-től 1960-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem III. sz. kémiai tanszékén tanszékvezető egyetemi tanár, majd a Vasipari Kutató Intézet tudományos tanácsadója. Fő kutatási területe az analitikai kémia, a kohászati analízis, a mikrokémia. Új módszert dolgozott ki a fémkomponensek meghatározására. Ezenkívül emissziós színképelemzéssel is foglalkozott.

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Fazekas Patrik születésének 60. évfordulója
Mosonmagyaróvár, 1945. márc. 29. - Budapest, 2007. máj. 16.

Elméleti szilárdtest-fizikus
A mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban Majthay Antal tanítványa volt. Érettségije évében, 1963-ban megnyerte a fizika OKTV-t, ezüstérmet szerzett az 5. Nemzetközi Matematikai Diákolimpián és második lett a Kürschák József matematikai tanulóversenyen. Az ELTE fizikus szakán kitüntetéssel végzett, diplomamunkáját Zawadowski Alfrédnál készítette. Innen egyenes út vezetett a KFKI elméleti szilárdtest-fizikai csoportjához. Kutatásai az erősen korrelált rendszerek vizsgálatára koncentrálódtak, ezzel kapcsolatos, angol nyelvű könyve nemzetközi elismerést aratott. Szívesen látott vendégkutató volt különböző elméleti fizikai kutató centrumokban, többek között Cambridge-ben, Kölnben, Triesztben. Különböző egyetemeken tartott magas szintű szilárdtest-fizikai kurzusokat itthon is, külföldön is. Különösen mágnességtani előadásai voltak népszerűek. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia fizikai fődíjában részesült, 2007-ben pedig - néhány nappal hirtelen halála előtt - levelező taggá választották az Akadémián. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Sharpey-Schafer, Edward Albert, Sir (eredeti neve: Edward Albert Schäfer) halálának 70. évfordulója
Hornsey, (London mellett), Anglia, 1850. jún. 2. - North Berwick, Skócia, 1935. márc. 29.

Angol fiziológus
A londoni University College Sharpey-ösztöndíját elsőként 1871-ben elnyerő Schäfer William Sharpey angol anatómus és fiziológus tanítványaként szerzett orvosi diplomát (1918-ban, mestere iránti tiszteletből vette fel a Sharpey nevet). A University College tanára és kutatója, 1899-től 1933-ig pedig az Edinburgh-i Egyetem élettanprofesszora volt. George Oliverrel 1894-ben bemutatott kísérlete, amellyel igazolták az adrenalin létezését, fellendítette a hormonokkal kapcsolatos kutatásokat. 1916-ban kimutatta az inzulin szerepét a cukor-anyagforgalomban. 1912-ben megválasztották a British Association for the Advancement of Science elnökévé, 1913-ban lovaggá ütötték. Kifejlesztette a Schäfer-módszernek nevezett, mesterséges lélegeztetési eljárást.

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Jones, Harold Spencer, Sir születésének 115. évfordulója
London, Anglia, 1890. márc. 29. - London, 1960. nov. 3.

Angol csillagász
Cambridge-i tanulmányait követően a Greenwichi Királyi Obszervatórium asszisztense, majd "Őfelsége csillagásza" címmel a Dél-afrikai Jóreménység-foki csillagvizsgáló vezetője. Itt nagyszámú csillag távolságát és mozgását határozta meg. 1933-55 közt Királyi Csillagászként a Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló igazgatója, ekkor kapta meg a lovagi címet. A csillagászati mérések alapvető területeit, a gömbi és fundamentális csillagászatot művelte modern eszközökkel. A 433 Eros kisbolygó helyzetéről végzett 1200 fotografikus megfigyeléssel nagymértékben pontosította a csillagászati egység (a földpálya fél nagytengelye hosszának) értékét. Főleg a nagy pontosságú időmérést fejlesztette, és részletesen vizsgálta a Föld forgásának hosszú és rövid időtartamú változásait. A második világháború után megszervezte a greenwichi intézet áttelepítését a Dél-angliai Herstmonceuxba. Tevékenységét az angol Királyi Csillagászati Társaság aranyérmével, a Királyi Társaság érmével, és az USA Bruce-érmével ismerték el. A Királyi Csillagászati Társaság elnöki tisztségét is viselte, a Royal Society tagja. Nevét egy holdbeli és egy Mars-beli kráter, és a 3282.sz. kisbolygó is őrzi. (Eredeti családneve Jones volt, amelyhez maga fűzte a "Spencer" nevet.) (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 29.
Cochran, William Gemmell halálának 25. évfordulója
Rutherglen, Skócia, 1909. júl. 15. - Orleans, Massachusetts, USA, 1980. márc. 29.

Skót matematikus, statisztikus
Egyetemi tanulmányait fizika és matematika szakon a glasgow-i egyetemen kezdte el, majd ösztöndíjat elnyerve Cambridge-ben folytatta. Cambridge-ben John Wishart kurzusán matematikai statisztikát tanult. 1934-ben Frank Yates, aki akkor lett a Rothamsted Kísérleti Állomás vezetője, Cochran-t - aki ekkor még a doktori disszertációját készítette Cambridge-ben - meghívta munkatársnak. Cochran elfogadta a meghívást és 5 évig dolgozott itt. Ezalatt kidolgozott egy statisztikai módszert a kísérleti és mintavételi eljárásokra. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol több egyetemen dolgozott. Kidolgozta többek között az Iowa, majd North Carolina állami egyetemének statisztikai intézetében a statisztikai képzés programját. A Johns Hopkins Egyetemen a biostatisztikai tanszéket vezette, ahol megújította az általa előzőleg készített orvosi és mezőgazdasági statisztikai alkalmazásokat. A Harvard Egyetemen létrehozta a statisztikai tanszéket.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
Czigler Győző halálának 100. évfordulója
Arad, 1850. júl. 19. - Budapest, 1905. márc. 28.

Építész, műegyetemi tanár
Bécsben szerzett oklevelet, majd Olaszországban, Görögországban és Kis-Ázsiában járt tanulmányúton. 1876-tól Magyarországon élt. Több, a budapesti városképet meghatározó épület tervezője. Első műveit neoreneszánsz stílusban építette. Később új formákkal gazdagított, eklektikus stílusban alkotott. Fő művei: Országos Erdészeti Egyesületek háza, Országos Kaszinó, Saxlehner-bérpalota, Első Hazai Takarékpénztár bérpalotája, Központi Statisztikai Hivatal, Hold utcai vásárcsarnok, Műegyetem kémiai épülete. 1896-ban ő tervezte a Múzeum krt. 23. épületére Czuczor Gergely domborművéhez az emléktáblát és a Várkert kioszk előtt álló Ybl-szobor talapzatát. Czigler műve a bécsi Pázmáneum új épülete és a budakeszi Erzsébet Szanatórium. Balatonfüredre ő tervezte a tizenkét tornyú fürdőház épületét, mely 1945-ben elpusztult. Dvorzsák Edével együtt nevéhez fűződik a városligeti Széchenyi Fürdő tervezése, mely csak halála után épült fel. A Műegyetemen 1887-től haláláig tanított. 1894-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke, emlékére emlékérmet készíttetett, számos későbbi építész részesült e kitüntetésben. 1895-től az Országos Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke. Emlékére emlékérmet készíttetett, számos későbbi építész részesült e kitüntetésben.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
Schwicker Alfréd halálának 55. évfordulója
Nagybecskerek, 1864. márc. 22. - Budapest, 1950. márc. 28.

Vegyész
Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1887-1889 között Than Károly mellett volt tanársegéd. 1889-ben a pozsonyi főreáliskola tanára, 1895-től ugyanott egyben az állami vegykísérleti állomás vezetője. 1916-tól az Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás főigazgatója volt. Főleg szervetlen fizikai-kémiai és elemző kémiai kérdésekkel foglalkozott.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
Korponay Gyula halálának 30. évfordulója
Keszeg, 1888. febr. 28. - Budapest, 1975. márc. 28.

Kertészmérnök, pomológus
Felsőfokú tanulmányait a Kertészeti Tanintézetben végezte 1920-tól a Növényélettani és Kórtani Állomáson a gyümölcsvédekezési osztály vezetője volt. 1929-től az Országos Pomológiai Bizottság tagjaként dolgozott a gyümölcsfakörzetek kijelölésén. A Gyümölcsfatermelők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Fontos szerepe volt a hazai üzemi gyümölcstermesztés szervezésében. Munkáját a szentendrei amerikai köszmételisztharmat leküzdésével kezdte, amivel nemzetközi elismerést szerzett. Hazánkban elsőként alkalmazta a mészkénlevet a növényvédelemben. 1945 után főleg a tájfajták felkutatásával és szelektálásával foglalkozott. Több tucat törzskönyvet készített.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
Monszpart László halálának 50. évfordulója
Csákópuszta, 1890. ápr. 12. - Kiskunhalas, 1955. márc. 28.

Sebészorvos, kórházigazgató
Orvosi oklevelét 1923-ban szerezte a budapesti egyetemen. Az 1. világháború alatt a Bozenben szervezett csont- és ízületi sérültek hadikórházában működött mint Böhler bécsi professzor első asszisztense. 1918-tól Budapesten az I. sz. sebészeti klinikán dolgozott és sebész szakorvos lett. 1920-tól kiskunhalasi városi főorvos és az 1925-ben megnyílt városi kórház igazgató főorvosa. Nevéhez fűződik a kiskunhalasi kórház fejlesztése, ő honosította meg Magyarországon a Böhler-féle szegelést a combnyaktöréseknél, és azt kitűnő eredménnyel alkalmazta. 1944-ben náci-, 1945 után kommunista-ellenessége miatt volt kitaszított. Az egyházi iskolák államosítása miatt felszólalt, emiatt 1949-ben leváltották a kórház éléről.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
Korodi Albert (Kornfeld) halálának 10. évfordulója
Budapest, 1898. júl. 20. - Budapest, 1995. márc. 28.

Villamosmérnök, fizikus
1916-ban érettségizett a Markó-utcai főreáliskolában, ahol matematika tanára Fröhlich Károly és Pólya György volt. Még abban az évben (akkor még Kornfeld néven) első díjat nyert a XXIII. Országos Eötvös Loránd Matematikai Tanulóversenyen. Néhány nappal később dicséretben részesült a báró Eötvös Loránd elnökletével megrendezett I. Károly Irén Fizikai Tanulóversenyen az első díjat nyert Jendrassik György és a második díjas Szilárd Leó mögött. Velük együtt iratkozott be a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára. Szilárddal együtt arra kényszerült, hogy külföldön folytassa tanulmányait, amit a Berlin-Charlottenburgi Műszaki Egyetemen fejezett be, ahol villamosmérnöki oklevelet szerzett. Szilárd Leó hívására átment az AEG-Kutatóintézetbe, ahol egy csoport vezetésével bízták meg folyékony fém elektrodinamikus szivattyúzásával működő hűtőgép megvalósítására. 1933-ban jött vissza Magyarországra. 1950-ben lett az akkor megalakult Távközlési Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és egy csoportot vezetett. Elsőként foglalkozott Magyarországon információ-elmélettel. Munkatársait mindig segítette, több fiatal kollégáját indította el a tudományos kutatás útján. Évtizedekig tagja volt tudományos egyesületeknek, így az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, a Neumann János Matematikai Társaságnak és a Híradástechnikai Tudományos Egyesületnek.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
L'Huillier, Simon Antoine Jean (L'Huilier, Lhuilier, Lhuillier) halálának 165. évfordulója
Genf, 1750. ápr. 24. - Genf, Svájc, 1840. márc. 28.

Francia származású, svájci matematikus
Francia hugenotta családból származott, amely 1685-ben Genfben telepedett le. Itt végezte tanulmányait. 1777-től Lengyelországban Adam Czartoryski herceg fiának házitanítója volt. 1784-ben a határértékekről írt dolgozatával elnyerte a berlini Akadémia által kitűzött díjat. 1789-től Tübingenben tanított, 1795-ben a genfi egyetem matematika tanszékének vezetését nyerte el, itt tanított nyugdíjbavonulásáig, 1823-ig. Fontos eredményeket ért el az analízisben. Euler poliéder-tételének általa adott általánosítása a topológia alapvetéséhez járult hozzá.

Web dokumentumok

2005.
márc. 28.
Walker, Sears Cook születésének 200. évfordulója
Wilmington, Massachusetts, USA, 1805. márc. 28. - Cincinnati, Ohio, 1853. jan. 30.

Amerikai csillagász
1825-ben a Harvardon végzett, majd Philadelphiában tanárként dolgozott, szabadidejében természettudományokkal foglalkozott. 1834-ben Hold-táblázatokat adott ki, melyek a földrajzi hosszúság meghatározását segítették. 1839-ben a philadelphiai egyetem új obszervatóriumának igazgatója lett. 1846-tól a washingtoni Naval Obszervatóriumban dolgozott, legfontosabb munkája az újonnan felfedezett Neptunusz bolygó pályájának meghatározása volt. Lalande csillagkatalógusának egy hibájából kiindulva észrevette, hogy Lefrançois már 1795-ben megfigyelte a bolygót, csak csillagnak vélték. E megfigyelés segítette Walkert a Neptunusz pályájának pontos meghatározásához, ami nemzetközi hírnevet hozott számára. 1847-ben az US Coast Survey munkatársaként a távírót használta fel a földrajzi hosszúság meghatározásához szükséges időadatok szolgáltatására, ennek segítségével az Egyesült Államokban számos geodéziai alappontot jelöltek ki. A módszert a rádió elterjedéséig szerte a világon használták a geodéziában. 1849 januárjában a különböző hosszúságon elhelyezkedő obszervatóriumok közötti időjelek vizsgálata közben felfigyelt arra a jelenségre, hogy az elektromos jelek nem azonnaliak, hanem véges, a fénysebességgel összemérhető sebességgel terjednek. (Piriti János)

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Wiedermann Károly halálának 110. évfordulója
Rozsnyó, 1829. okt. 22. - Pozsony, 1895. márc. 27.

Fizikatanár, főgimnáziumi igazgató
A selmecbányai bányászakadémián két évig tanult, majd a bécsi politechnikumban töltött négy évet 1853-ig és tagja volt fizikai intézetnek. 1853-tól Kassán tanár az állami főgimnáziumban, ahol gimnáziumi tantervet dolgozott ki. 1861-ben a lőcsei királyi főgimnázium igazgatója lett. Itt újjá szervezte az intézetet és magyarosította a közszellemet. 1863-tól a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium igazgatója. 1862-től beutazta Európa nagy részét: Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Franciaországot. 1876-ban a kormány Svájcba küldte újabb tanulmányútra. Igazgatói működése alatt a középiskolai reformkérdésekkel is foglalkozott. 1884-ben a király főigazgatói állásában véglegesítették és királyi tanácsossá nevezték ki.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Magyar Pál születésének 110. évfordulója
Cegléd, 1895. márc. 27. - Sopron, 1969. ápr. 18.

Erdőmérnök, egyetemi tanár
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanult, oklevelét már Sopronban kapta meg (1920). 1930-ban növénytársulástanból doktorált; 1935-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. Dolgozott az Országos Faértékesítő Hivatalnál, a Földtani Intézetben és a budapesti tudományegyetem Növényrendszertani Intézetében. Talajtani, növényrendszertani és -földrajzi, valamint ökológiai tanulmányokat folytatott. Erdőmérnökként megszervezte és vezette a püspökladányi szikfásítási kísérleti telepet. Főerdőmérnök, majd erdőtanácsos, majd az Erdészeti Kutató Intézet vezetője. 1947-től a soproni egyetemi erdőmérnöki karon egyetemi tanár. 1951-től az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) erdőtelepítési osztályán, majd kísérleti állomásán tevékenykedett nyugdíjazásáig. Számos külföldi tanulmányutat tett, előadásokat tartott. Kiemelkedő művelője volt az erdészeti növényföldrajznak, főleg a sziki és homokterületek növényökológiai és cönológiai kutatások terén. Megalapította az erdészeti termőhelykutatás és erdőtipológia elméletét, és kifejlesztette gyakorlatát. Foglalkozott az Alföld erdőfásítási problémáinak megoldásával. Munkásságát Bedő Albert-emlékéremmel ismerték el (1967). Halála után Sopron város díszpolgára lett.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Regőczi Emil (Regőczy) halálának 25. évfordulója
Székesfehérvár, 1900. okt. 20. - Budapest, 1980. márc. 27.

Geodéta, egyetemi tanár
1924-ben szerzett mérnöki diplomát Budapesten. 1928-tól a Háromszögelő Hivatalban dolgozott, 1937-től az alapvonalméréseket vezette, 1949-1950-ben a Háromszögelő Hivatal vezetője volt. 1952-től a Geodéziai és Kartográfiai Intézet igazgatója, 1954-től az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal tudományos munkatársa. Az általa kidolgozott mérési módszer, amiért Kossuth-díjat kapott, került alkalmazásra a felsőrendű hálózat mérésénél. 1965-ben c. egyetemi tanár lett. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület alapító tagja és társelnöke volt 1959-1973 között. Nevéhez fűződik a Geodézia és Kartográfia c. szaklap alapítása, amelynek főszerkesztője volt 1949-től haláláig.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Kalmár László születésének 100. évfordulója
Edde-Alsóbogátpuszta, 1905. márc. 27. - Mátraháza, 1976. aug. 2.

Matematikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, 1927-től a szegedi tudományegyetem Matematikai Intézetében tanársegéd, adjunktus és intézeti tanár, 1947-től ny. r., ill. tanszékvezető egyetemi tanár. Az MTA szegedi tanszéki kutatócsoportját is vezette. Sokoldalú matematikus volt. Több felfedezése fűződik a matematikai logikához. Az 50-es évektől kutatásai a számítógéptudomány területén bontakoztak ki. Új elvet dolgozott ki logikai gépek megszerkesztésére. Tőle származik a formulavezérlésű számítógép gondolata is. Érdekes eredményekkel gazdagította az interpoláció elméletét, az algebrát, a komplex függvénytant, az analitikus számelméletet. Élete utolsó szakaszában sokat foglalkozott matematikai nyelvészettel, diagnosztikával és a matematika alkalmazásaival a biológiában, biokémiában, orvostudományban. Magyarországon ő volt a számítógéptudomány meghonosítója, a számítástechnika egyetemi oktatásának, a programozó matematikusok képzésének megszervezője. A szegedi JATE-n kibernetikai laboratóriumot hozott létre, melyben gyakorlatilag is jelentős alkotások születtek. 1949-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Mogyoródi József halálának 15. évfordulója
Nagyoroszi, 1933. okt. 2. - Budapest, 1990. márc. 27.

Matematikus, egyetemi tanár
Az ELTE TTK alkalmazott matematikus szakán 1957-ben szerezett diplomát. 1958-től az ELTE-n dolgozott, előbb az analízis majd a valószínűségszámítási tanszéken 1968-ban docensnek nevezték ki. Ez évben megbízták a numerikus és gépi matematikai tanszék megszervezésével. Rényi Alfrédnek, a valószínűségszámítási tanszék vezetőjének hirtelen halála után 1970-ben egyidejűleg mintegy félévig a valószínűségszámítási tanszéket is vezette, 1971-től csak ennek a tanszéknek volt a vezetője. Egyetemi oktató munkájának tárgyai többek között a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a számítógépek programozása. A numerikus és gépi matematikai tanszék vezetőjeként az 1960-as évek végén másokkal együtt kezdeményezte a programozó matematikus képzés beindítását. Kutatómunkájában többek között fizikai alkalmazásokkal (reaktorok elmélete), a téreloszlástételekkel, rekurrens folyamatokkal foglalkozott. 1970-ben a bécsi egyetemre hívták meg. Oktatott a debreceni egyetemen is.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Beer, Wilhelm Wolff halálának 155. évfordulója
Berlin, 1797. jan. 4. - Berlin, 1850. márc. 27.

Német amatőr csillagász, bankár
Johann Heinrich von Mädlerrel együtt ő készítette el kora legteljesebb térképét a Holdról, ez 1836-ban jelent meg Mappa Selenographica címen. Ez volt az első negyedekre osztott holdtérkép; a Hold arcának részletes bemutatását tartalmazta, majd 1837-ben kiegészült még egy kötettel, amely megadta 148 kráter átmérőjének és 830 hegy magasságának mérési adatait. Beer és Mädler 1830-ban egy Mars-leírást és térképet is megjelentetett, ezeken ábrázolták először a sötét és világos területeket.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Neumann, Carl Gottfried halálának 80. évfordulója
Königsberg, (ma Kaliningrád, Oroszország), Poroszország, 1832. máj. 7. - Lipcse, Németország, 1925. márc. 27.

Német matematikus
Beiratkozott a Königsbergi Egyetemre, doktorátusát matematikából 1855-ben szerezte meg. 1858-tól a hallei egyetem matematikai magántanára, 1863-tól a baseli, 1865-től a tübingeni egyetem matematikai tanszékén tanított. 1868-1911-ig a Lipcsei Egyetem matematikaprofesszora. A berlini székhelyű Porosz Tudományos Akadémia tagja. Alkalmazott matematikával foglalkozott, többek között nevéhez fűződik a logaritmikus potenciál fogalmának bevezetése. Emellett vizsgálta a határérték fogalmát, a Riemann-felületek differenciálgeometriáját, a Dirichlet-függvényt, kidolgozta a mértani sor általánosítását, a később róla elnevezett Neumann-sorokat. Elméleti kutatásaival hozzájárult az integrálegyenletek alkalmazási körének szélesítéséhez. Neumann pedagógusként is nagy hírnevet vívott ki magának.

Web dokumentumok

2005.
márc. 27.
Röntgen, Wilhelm Conrad születésének 160. évfordulója
Lennep, Poroszország, (ma Remscheid, Németország), 1845. márc. 27. - München, 1923. febr. 10.

Német kísérleti fizikus, Nobel-díjas
Apja német, édesanyja holland volt. Sikertelen hollandiai érettségi után Zürichben az ETH hallgatójaként gépészmérnöki diplomát szerzett 1868-ban. Itt a fizika tanszéket Rudolf Clausiustól átvevő August Kundt laboratóriumában tűnt fel kísérleti fizikusi tehetsége. Kundt rábeszélésére doktorált 1869-ben, majd az ő asszisztenseként, vele együtt ment át a würzburgi egyetemre, innen pedig 1872-ben Strassburgba. Rugalmasságtani vizsgálatokkal, a hajszálcsövesség jelenségeivel, a gázok fajhőjével, a kristályok hővezetésével, a gázok hőelnyelésével és a piezoelektromossággal is foglalkozott. A professzori cím megszerzése után 1879-től Giessenben, majd 1889-től Würzburgban lett a fizika tanszék vezetője, 1894-től az egyetem rektora. Itt fedezte fel 1895 utolsó hónapjaiban a később róla elnevezett sugárzást, ezért a felfedezésért kapta meg 1901-ben az akkor először kiosztásra kerülő Nobel-díjat fizikából. Ekkor már Münchenben volt a fizikai intézet igazgatója, Nobel-díját viszont teljes egészében a würzburgi egyetemnek ajánlotta fel. Münchenben nála doktorált Abram Ioffe. Az első világháborút Amerikában élte át, visszajövetele után 1920-ban Wilhelm Wiennek adta át tanszékét Münchenben, ugyanúgy, mint húsz évvel előtte Würzburgban. Fizikai és méréstechnikai eszközgyűjteményét azonban megtartotta, csaknem haláláig gondozta. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 26.
Mikoviny Sámuel halálának 255. évfordulója
Ábelfalva, (ma Szlovákia), 1700. [1698.] - Trencsén, 1750. márc. 26. [23.]

Geodéta, bányamérnök, matematikus, polihisztor
A pozsonyi evangélikus főiskolán (1718-1721), majd az altdorfi és jénai egyetemeken matematikát, csillagászatot és földmérést tanult, emellett a rézmetszés művészetét is elsajátította. 1728-tól 1735-ig Pozsony vármegye mérnöke. 1731-ben III. Károly király megbízásából Bél Mátyás földrajzi munkájának előkészítése számára a Magyar Királyság vármegyéiről részletes térképfelvételeket készített. Kidolgozta a térképfelvételeknek a maga korában szinte egyedülálló elveit és rendszerét 1732-ben. Térképfelvételeihez csillagászati úton meghatározott alappontokat mért ki, kijelölte a pozsonyi alap-meridiánt, amelyre a többi mérést viszonyította. 1735-től a selmecbányai Bányatiszt-képző első tanáraként matematikát, hidraulikát és gyakorlati bányamérést oktatott. Igen jelentős vízrendezési munkálatokat is végzett. Katonai munkálatokat is végzett, 1742-ben és 1745-ben a terepfelvételek mellett erőd- és építmény terveket készített. A Vág szabályozási munkáit irányítva szerzett betegségében hunyt el. Munkásságának legfőbb eredménye az ország feltérképezése, a magyar térképész iskola kialakulása, és a bányamérés magas színvonala. Emlékét a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1950-ben alapított érme, a tatai Öregtónál elhelyezett emléktábla, a miskolci Egyetem doktori iskolájának elnevezése, és a pozsonyi emléktábla mellett több helyen utcanév, és iskolák elnevezése is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 26.
Terkán Lajos halálának 65. évfordulója
Székesfehérvár, 1877. ápr. 26. - Budapest, 1940. márc. 26.

Csillagász
A budapesti tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári diplomát, majd doktori oklevelet szerzett. 1900-ban az ógyallai csillagvizsgáló adjunktusa, 1912-től pedig obszervátora volt. Ugyanebben az évben szerzett magántanári képesítést is. Jelentős szerepe volt az 1921-ben alapított svábhegyi Csillagvizsgáló megszervezésében és munkásságának megindításában. 1921-től a svábhegyi csillagvizsgálóban működött, 1935-ben mint főobszervátort nyugdíjazták. Foglalkozott többek között a nagy Fermat tétellel is, s néhány konkrét esetben megoldást is talált. A csillagászat több ágát művelte. foglalkozott a Nap mozgásával, a csillagok hőmérsékletének meghatározásával. Már 1902-ben (elsőként) módszert dolgozott ki a szín- és fénymérés alapján végzett csillag-hőmérséklet meghatározásra. Részt vett az "Ógyallai csillag fényesség katalógus" mérésében, majd megkezdte a fotografikus fényességjegyzék munkálatait. Működésének utolsó éveiben kisbolygók észlelésével foglalkozott. Fő működési területe az asztrofotometria volt. Jelentős megfigyelési anyagot tett közzé. A székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló (TELAPO) 1993. óta viseli a nevét. Az Astronomische Gesellschaft és a Szent István Társulat tagja. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 26.
Révész György születésének 90. évfordulója
Kaposvár, 1915. márc. 26. - Budapest, 1986. dec. 23.

Orvos, fül-orr-gégész, egyetemi tanár
Orvosi tanulmányait a pécsi tudományegyetemen végezte, itt avatták orvosdoktorrá 1940-ben. Két évig a jelenlegi Bajcsy- Zsilinszky Kórházban dolgozott Réthy Aurél professzor mellett, majd három éven át a Szabolcs utcai kórházban, Polatschek és Kepes tanárok osztályán. 1945-ben a Rókus Kórház gégeosztályára került alorvosnak, 1948-tól adjunktus. 1951-ben hivatásos orvostiszt lett, először a Központi Honvéd Kórházban dolgozott, majd rövidesen a Honvéd Tiszti Kórház új onnan alakult fül-orr-gége osztályának vezetőjévé nevezték ki orvos alezredesként. 1967-től a SOTE Fül-orr-gége Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, igazgatója, majd 1975-től az akkor létesített Országos Fül-orr-gégészeti Intézet igazgató főorvosa. A gégészeti microchirurgia hazai bevezetése az ő nevéhez fűződik. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. Több külföldi és nemzetközi társaság választotta tiszteleti tagjává.

Web dokumentumok

2005.
márc. 26.
Charlois, Auguste Honoré halálának 95. évfordulója
La Cadiere-d'Azur, Franciaország, 1864. nov. 26. - Nizza, 1910. márc. 26.

Francia csillagász
Kisbolygó-felfedező. A Nizzai Obszervatórium asszisztense, elsősorban kisbolygók és üstökösök pontos helyzet meghatározásával foglalkozott. 1887-től előbb vizuálisan, majd a heidelbergi Max Wolf sikeres asztrofotográfiai kísérletei nyomán 1891-től fényképezéssel számos új aszteroidát fedezett fel, ezek közül 99 kapott végleges sorszámot. 1899-ben a berlini Gustav Witt észlelésétől függetlenül felfedezte az első erősen földközelí kisbolygót, a 433 Eros-t. Gyilkosság áldozatává vált. Nevét az 1510. sz. kisbolygó örökíti meg. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 26.
Abraham, Max születésének 130. évfordulója
Danzig, Németország, (ma Gdansk, Lengyelország), 1875. márc. 26. - München, Németország, 1922. nov. 16.

Német fizikus
1897-ben doktorált Berlinben és ettől kezdve Planck asszisztenseként dolgozott. 1900-tól 10 évig Göttingenben dolgozott, majd a milánói egyetem elméleti fizika professzora lett. 1919-ben a müncheni, később a stuttgarti, aztán az aacheni egyetemen kapott katedrát. Megalkotta a "merev elektron" elméletét, melynek alapja az elektrodinamika volt. Számításai jó közelítő eredményt adtak az elektron teljes tömegére. Következtetett arra is, hogy a tömeg a sebesség függvénye, de itteni számításait később a relativisztikus kísérletek nem igazolták. Nevét viseli az Abraham-féle energiatenzor, amely az izotrop szigetelők elektrodinamikai jellemzője. Eredményesen foglalkozott a gravitáció elméletével is.

Web dokumentumok

2005.
márc. 25.
Vásárhelyi Pál születésének 210. évfordulója
Szepesolaszi, 1795. márc. 25. - Buda, 1846. ápr. 8.

Vízépítő mérnök
Oklevelét a pesti tudományegyetem Mérnöki Intézetében 1816-ban szerezte. A Körösök fejmérésénél Huszár Mátyás mellett kezdte működését 1819-ben. 1823-tól a Duna-felmérés munkatársa, majd 1829-től a munkálatok vezetője. Vezetésével készült a Duna Pétervárad-Orsova közti szakaszának felvétele, s az al-dunai szakasz térképe. 1833-tól Széchenyi István mint Duna-szabályozási királyi biztos irányítása alatt elkészítette az al-dunai Vaskapu szabályozásának tervét, majd megkezdte al-dunai út építését, valamint a Vaskapu szabályozását, amit azonban a kormánytámogatás megvonása miatt nem sikerült befejeznie. Közben 1833-1834-ben a szabályozáshoz szükséges eszközök beszerzése érdekében Széchenyivel hosszabb Ny-európai tanulmányútra ment. 1841-től központi hajózási felügyelői minőségben részt vett az ország legkülönbözőbb részein folyó vízi munkálatok ellenőrzésében és irányításában. Fő műve a Tiszaszabályozás terve, amelyet az 1833-1845 között Lányi Sámuel vezetésével végrehajtott Tisza-felmérés adatai alapján és az ennek során készült szabályozási részlettervek felhasználásával dolgozott ki. Számos tanulmánya maradt fenn (háromszögelési és szintezési utasítások, folyószabályozási tervek. hidraulikai mérések stb.). 1835-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 25.
Gribov, Vladimir Naumovics születésének 75. évfordulója
Leningrád, Szovjetunió, 1930. márc. 25. - Budapest, 1997. aug. 13.

Orosz fizikus
V. N. Gribov 1954-ben lett a Leningrádi Fizikai - Technikai Intézet munkatársa, ahol 62-től 80-ig az Elméleti Fizikai Osztály vezetője volt. 1980-tól a moszkvai Fizikai Problémák Intézetében (Landau Intézet) vezeti a Részecske Fizikai Osztályt, ezzel párhuzamosan 81-től a KFKI - Részecske és Magfizikai Kutató Intézet Elméleti Fizikai Főosztályának tudományos tanácsadója. 1972-től az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja. 73-ban az American Academy of Arts and Sciences, 93-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. A 70-es évek közepéig Gribovot csak ritkán engedték külföldre, így sok neves amerikai és európai fizikus, többek között J. Bjorken, S. Drell, D. Amati, G. Veneziano kereste fel őt többször is megvitatni a részecskefizika aktuális problémáit. Az utazási korlátozás megszűnte után Gribov számos vendégkutatói meghívásnak tett eleget neves kutatóközpontokban (többek között CERN, Orsay, Cambridge Európában, és Princeton, MIT, SLAC az USA-ban). Lev Davidovics Landau meghívására Gribov az 50-es évek végétől kezdődően rendszeres résztvevője volt a Moszkvában hetenként egyszer tartott Landau szemináriumoknak. Így alakult ki szoros szakmai kapcsolata Landauval és I. J. Pomerancsukkal. Hármuk felfogásban közös az elméleti fizika egységes képbe foglalásának igénye. Az elméleti részecskefizika és a kvantumtérelmélet területén Gribov nevéhez fűződnek, egyebek mellett, az alábbi munkák: a Gribov féle Regge kalkulus, a neutrínó oszcilláció létének megjóslása (B. Pontecorvoval közös munka), a Gribov - Lipatov egyenlet, a nagyenergiájú részecske kölcsönhatások tér - idő szerkezetének felépítése. A 80-as 90-es években Gribov a kvarkbezárás elméletének megalkotásán dolgozott. Ez a munkája befejezetlen maradt. A tárgykörrel kapcsolatos cikkei és előadásai megtalálhatók a "The Gribov Theory of Quark Confinement" (World Scientific 2001), és a "V. N. Gribov: Gauge Theories and Quark Confinement" (Phasis kiadó, Moszkva, 2002) gyűjteményes kötetekben. (Frenkel Andor)

Web dokumentumok

2005.
márc. 25.
Weiss, Pierre-Ernest születésének 140. évfordulója
Mulhouse, Franciaország, 1865. márc. 25. - Lyon, 1940. okt. 24.

Francia mérnök-fizikus
Zürichben az ETH-n folytatott mérnöki tanulmányokat, majd Párizsban az Ecole Normale Superieure hallgatója lett. Doktori munkájában Marcel Brillouin irányításával a vas-antimon ötvözet mágneses tulajdonságait vizsgálta. 1902-től tért vissza az ETH-ra, Zürichbe. Ekkor már mint az ottani Fizikai Laboratórium professzora dolgozta ki a ferromágneses anyagok kristályszerkezetére épülő ún "molekuláris tér" elméletét, bevezetve a "mágneses domének" fogalmát. A paramágneses anyagok mágneses szuszceptibilitására vonatkozó Curie törvény általa pontosított alakját nevezzük ma Curie-Weiss törvénynek. Az 1918-ban újra franciaországi várossá lett Strasbourgban Mágnességtani Laboratóriumot alapított, melyet két évtizeden át vezetett. Közben nagy térerejű elektromágneseket tervezett és építtetett meg az ott folyó kísérletekhez, segítette Louis Néel antiferromágnességre vonatkozó, később Nobel-díjjal jutalmazott kutatásait, és 1939-ben az első nemzetközi mágnességtani konferenciát szervezte meg Strasbourgban. Egy év múlva a német megszállás elől menekülve Lyonban fejezte be tevékeny és sikeres életét. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 25.
Schwassmann, Friedrich Karl Arnold születésének 135. évfordulója
Hamburg, Poroszország, 1870. márc. 25. - ?, 1964. jan. 19.

Német csillagász
A Bergedorfban működő Hamburgi Obszervatórium munkatársa volt. Csillagászati fotográfiával foglalkozott. 1898-1931 között számos kisbolygót fedezett fel, ezek közül 22 kapott végleges sorszámot és nevet. Nevét elsősorban az általa felfedezett 4 üstökös tette ismertté, amelyek közül hármat hamburgi munkatársával, Arno Arthur Wachmannal (1902-1990), egyet pedig az amerikai Leslie Peltierrel együtt lelt meg. Az első három az aránylag kisszámú, rövid keringési idejű üstökösök közé tartozik, ezért pályájuk során folyamatosan követhetők. Különösen nevezetes az 1927-ben fellelt 29P/Schwassmann-Wachmann 1, amely aránylag rövid (14 éves) keringési ideje során keringésenként átlagosan hétszer mutat kisebb-nagyobb fényesség fellángolást. Az 1931-ban megtalált P79/Schwassmann-Wachmann 3 üstökös 2006-ban mintegy 30 darabra esett szét. A csillagász nevét még a 989.sz. kisbolygó örökíti meg. Munkatársa, Arno Wachmann nevét az 1704.sz. kisbolygó őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Klug Lipót halálának 60. évfordulója
Gyöngyös, 1854. jan. 23. - Budapest, 1945. márc. 24.

Matematikus, egyetemi tanár
1870-72-ben a műegyetem, 1872-74-ben a tanárképző hallgatója. 1874-ben ábrázoló geometriai és matematikai tanári oklevelet kapott. 1893-ig Pozsonyban tanított, ekkor a Budapest II. kerületi főreáliskolához került. 1882-ben bölcsészdoktor. 1897-től az ábrázoló geometria tanára a kolozsvári egyetemen. Nyugdíjazása után Budapesten telepedett le. 1944-ben a zsidóüldözés időszakában a deportálást sikerült elkerülnie, azonban egy ideig bujkálnia kellett az SS és a nyilasok elől. Értekezései három témakör köré csoportosíthatók: a konfigurációk, a másodrendű görbék és felületek poláris elmélete, az ábrázolás különböző módjai. Írásait a választott probléma sajátos, csak erre vonatkozó fejtegetése jellemzi, ahol - kerülve az analitikus eszközt - minden probléma külön feladat. A nagy német matematikusok: Steiner, Staudt és mások legszebb hagyományait folytatta, kiemelkedő tanári munkája. Az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat tiszteletbeli tagja és az Erdélyi Múzeumegyesület Orvos-Természettudományi Szakosztályának tagja volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Vidos Zoltán születésének 105. évfordulója
Arad, 1900. márc. 24. - Budapest, 1975. dec. 25.

Építészmérnök
Tanulmányai befejezése után, 1927-től 1949-ig a főváros építészeti apparátusában dolgozott, majd 1949-től 1962-ben történt nyugdíjazásáig a BUVÁTI-ban volt tervező építész. Főbb építészeti munkái: Zápor utcai pontházak (1949), épületcsoport a Béke út mentén (1950, társtervezők Cserba Dezső, Schőmer Ervin, Tarján László), lakóház és pártház a Váci úton (1950-51, társtervező Tarján László), ennek átalakításával jött létre a mai József Attila Színház épülete. További munkái: Nagy Lajos úti lakótelep épületei (1953) és az Árpád úti lakóházak (1959, társtervező e két utóbbinál Henk Vilmos). Több lakóházterve országos típusterv lett. Sok tervpályázaton vett részt sikerrel. Számos szakcikke jelent meg.

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Mátrai Tibor születésének 95. évfordulója
Budapest, 1910. márc. 24. - Budapest, 1987. márc. 2.

Fizikus, főiskolai tanár
1951-ben a Központi Fizikai Kutató Intézet Spektroszkópiai Osztályára nevezik ki. Előbb a Molekulaspektroszkópiai Csoportot vezeti, majd az osztály vezetőhelyettese lesz. Munkatársaival kísérleti molekulaspektroszkópiai kutatásokat végez, az optika, a relativitáselmélet és a kvantummechanika alapkérdéseivel foglalkozik. A kutatások mellett marad ideje a hazai tudományos közéletben való aktív részvételre, oktatásra, fiatal munka­társai képzésére, könyvírásra. 1963-ban az egri Tanárképző Főiskolára kerül, ahol a Fizikai Tanszék vezetőjeként tevékenykedik további 13 éven át. Az egész magyar fizikaoktatás számára nagy nyereség Budó Ágostonnal együtt írt kísérleti fizikai kötete. Halála után róla nevezték el a Heves megyei középiskolai fizikaversenyt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Pásztorniczky Lajos születésének 80. évfordulója
Deregnyő, 1925. márc. 24. - Budapest, 1981. máj. 17.

Villamosmérnök, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti műegyetem gyengeáramú szakán végezte. 1950-ben szerzett villamosmérnöki oklevelet. 1950-53-ban a Távközlési Kutató Intézet Tudományos munkatársa, 1959-től a budapesti műegyetem vezetéknélküli híradástechnikai tanszékén adjunktus, 1962-től docens, 1963-66-ban helyettes tanszékvezető és a villamosmérnöki kar dékán helyettese, 1966-tól haláláig a mikrohullámú tanszék vezetője. Fő kutatási területe a félvezetős áramkörök, utóbb az impulzustechnika. Kidolgozta és oktatta az impulzustechnika alapozó szaktárgyát, és megszervezte az impulzustechnikai laboratóriumot.

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Becquerel, Alexandre Edmond születésének 185. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1820. márc. 24. - Párizs, 1891. máj. 11.

Francia fizikus
Henri Becquerel Nobel-díjas fizikus apja. Pályája kezdetén apja, Antoine César Becquerel mellett dolgozott, aki neves fizikaprofesszor volt. Apja halála után követte őt a Musée d'Histoire Naturelle-beli pozíciójában. A fizika számos területén dolgozott, foglalkozott mágnesességgel, elektromossággal és optikával. Legfontosabb eredményeit a fénytan területén érte el. Ő fedezte fel a fotovoltaikus effektust.

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Stefan, Josef születésének 170. évfordulója
St. Peter bei Ebenthal (ma Klagenfurt), Ausztria, 1835. márc. 24. - Bécs, 1893. jan. 7.

Osztrák-szlovén fizikus
Matematikát és fizikát tanult a bécsi egyetemen. 1858-tól matematikát és fizikát oktatott. 1866-ban ugyanitt professzorrá nevezték ki. 1866-ban a bécsi Fizikai Intézet igazgatója lett. 1879-ben megállípította azt a természeti törvényt, hogy a feketetest összes sugárzása abszolút hőmérsékletének negyedik hatványával arányos. Ezt az összefüggést utána Stefan tanítványa, Ludwig Boltzmann vezette le statisztikus fizikai módszerrel, azóta Stefan-Boltzmann törvényvek nevezik. Bécsben Stefan tanítványa volt Köveskigethy Radó is. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 24.
Branly, Édouard Eugène Désiré halálának 65. évfordulója
Amiens, Franciaország, 1844. okt. 23. - Párizs, 1940. márc. 24.

Francia feltaláló, fizikus
Párizsban, az École Normale Supérieure-ön végezte tanulmányait matematikából és fizikából. A párizsi Katolikus Egyetemen oktatott fizikát. E mellett orvosi diplomát is szerzett. Tevékenységét megosztotta az orvosi gyakorlat és az egyetemen folytatott oktatás és fizikai kutatás között. Branly-t 1911-ben a Francia Tudományos Akadémia tagjává választották. Branly legfontosabb találmánya a kohérer volt, egy, a Hertz-féle elektromágneses hullámok detektálására alkalmas berendezés. Ez később alapvetően fontos szerepet játszott az Alexander Popov, illetve Guglielmo Marconi által kifejlesztett drótnélküli távírókészülékekben. Itt alkalmazásban maradt az 1910-es évekig, ezután a kristálydetektorok váltották fel.

Web dokumentumok

2005.
márc. 22.
Sedgwick, Adam születésének 220. évfordulója
Dent, Yorkshire, Anglia, 1785. márc. 22. - Cambridge, 1873. jan. 27.

Angol geológus
Tanulmányait a Cambridge-i Trinity College-ban végezte, majd 1810-ben az intézmény oktatója lett. Bár eredetileg matematikus volt, 1818-ban kinevezték a Trinity College geológiaprofesszorává. Arra törekedett, hogy a geológiának méltó helyet szerezzen az egyetemi tárgyak sorában. Több földtani kutatóutat folytatott, a legfontosabbat Wales területén. Itt kapott eredményei alapján ő vezette be a kambrium elnevezést a földtörténet egyik fontos korszakára.

Web dokumentumok

2005.
márc. 22.
Birge, Raymond Thayer halálának 25. évfordulója
Brooklyn, New York, USA, 1887. márc. 13. - Berkeley, California, 1980. márc. 22.

Amerikai fizikus
1913-ban szerezte meg doktori fokozatát a University of Wisconsin-Madison-on. Néhány évig a Syracuse University-n, majd 1955-ben történt nyugdíjazásáig a University of California, Berkeley-n oktatott, végül, mint a fizikai intézet vezetője. A Bohr-féle atommodell híve volt. Jelentős munkát végzett a molekuláris spektroszkópia területén, a Birge-Sponer módszer egyik kifejlesztője volt. A University of California Berkeley fizikai intézetének vezetése idején megnyerte az egyetemnek Ernest Lawrence-t és Robert Oppenheimert. Birge tanítványa volt a két későbbi kémiai Nobel-díjas William Francis Giauque és Harold Clayton Urey.

Web dokumentumok

2005.
márc. 21.
Kunstaedter Jakab Joachim (Kunstädter) halálának 105. évfordulója
Pest, 1843. ápr. 14. - Budapest, 1900. márc. 21.

Gépészmérnök, feltaláló
Már fiatal gépészmérnökként feltűnt tehetségével, megfordult Angliában, Németországban és Franciaországban és külföldi gépgyárakban fontos beosztásokban dolgozott. 1868-ban jött haza és egy gépgyár műszaki vezetője lett. Vállalata az 1873-as gazdasági válságban tönkrement és ő ismét külföldre kényszerült. Csak élete vége felé, betegen települt haza. Élete fő műve egy teljesen új rendszerű hajókormány-csavarra vonatkozó találmány volt. Később, az ikercsavarok alkalmazása miatt megoldása túlhaladottá vált, feledésbe merült.

Web dokumentumok

2005.
márc. 21.
Groffits Gábor születésének 125. évfordulója
Tótmegyer, 1880. márc. 21. - Keszthely, 1957. márc. 19.

Mérnök, egyetemi tanár
Első éves egyetemistaként 1898 őszén második b. Eötvös díjat nyert a Mathematikai és Physikai Társulat Tanulóversenyén, ahol az első díjat Kármán Tódor vitte el, akkor még Kármán Tivadar néven. 1902-ben diplomázott a budapesti műegyetemen. Azután a vízépítési tanszéken, majd 1905-ben Berlinben a charlottenburgi műegyetemen volt tanársegéd. Itt és Lipcsében a vasbetonépítkezést tanulmányozta. 1907-ben ő építette az első magyarországi vasbeton hidat Garamkövesden. 1908-ban a keszthelyi gazdasági akadémia műszaki tanszékén r. tanár. 1920-ban a műegyetemen magántanár, 1930-ban a magyaróvári gazdasági akadémia igazgatója. 1938-ban a felsőház tagja lett. 1942-ben az akadémiából átszervezett Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskola ny. r. tanára 1945-ig, 1946-tól az agrártudományi egyetem ny. r. tanára 1949-ig. Nagyszámú gazdasági épületet tervezett és épített. Különös gondot fordított az istállók higiénikus, korszerű berendezésére. Az elsők közt ismerte fel a silózás jelentőségét s több különböző rendszerű silót tervezett.

Web dokumentumok

2005.
márc. 21.
Imre Lajos születésének 105. évfordulója
Litke, 1900. márc. 21. - Debrecen, 1974. szept. 22.

Kémikus, egyetemi tanár
Oklevelét a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán szerezte, majd pályafutását az egyetem radiológiai intézetében kezdte. 1928-30-ban Berlinben ösztöndíjas volt. 1940-ben a kolozsvári egyetem. ny. r. tanára lett, és az Általános és Fizikai Kémiai Tanszék vezetője. A 2. világháború után a Bolyai Tudományegyetem tanára, majd 1950-től a debreceni egyetem fizikai-kémiai tanszékének tanszékvezetője. 1968-1970-ig az izotóp-laboratóriumot vezette. Tudományos munkásságában a mikrokoncentrációjú radioaktív anyagok elegykristályképződéses elválasztásával és kristályokon történő adszorpciójával foglalkozott, továbbá hordozó nélküli radioaktív standardizálás módszereivel, elsősorban a rádium bomlássebességének meghatározásában.

Web dokumentumok

2005.
márc. 21.
Fodor Lajos születésének 75. évfordulója
Szombathely, 1930. márc. 21. - Budapest, 1993. febr. 8.

Vegyészmérnök, egyetemi tanár
Sopronban. 1953-ban vegyészmérnöki diplomát szerzett, ezt követően tanársegéd lett a BME Vegyészmérnöki Karának Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Tanszékén. 1982-ben doktori címet szerzett. 1963-tól öt éven át a Művelődési Minisztérium egyetemi főosztályának vezetőjeként a magyar felsőoktatás irányításában működött. 1968-ban visszament tanítani az egyetemre, ahol 1975-től tanszékvezetőnek, 1983-tól egyetemi tanárnak nevezték ki. 1981-82-ben a Vegyészmérnöki Kar dékánja, 1982-től 1987-ig rektorhelyettes, majd 1987 és 1990 között az egyetem rektora. Az irányító és nevelő-oktató munka mellett eredményes tudományos tevékenységet is folytatott. Legjelentősebb szabadalma a szorbitkristályosítás, a karbamid-zsírsav, karbamid-keményítő képzése és gyártása. Feltalálói tudományos munkásságát Állami-díjjal ismerték el.

Web dokumentumok

2005.
márc. 21.
Mercalli, Giuseppe születésének 155. évfordulója
Milano, Olaszország, 1850. márc. 21. - Nápoly, 1914. márc. 19.

Olasz vulkánkutató, földrengésvizsgáló
Fiatalon római katolikus teológus, a milánói szemináriumban a természettudományok előadója volt. Liberális nézetei miatt megvált egyházi tanári állásától. Az olasz kulturális kormányzat kinevezte a Domodossola-i főiskola tanárává, majd a Reggio Calabria-i, végül a nápolyi egyetem professzorává. 1911-től élete végéig a Vezuv-obszervatórium igazgatója volt. Itt jelentős munkát végzett a vulkáni jelenségek beható vizsgálatában és pontos leírásában. Közvetlen közelről tanulmányozta a Stromboli és a Vezuv kitöréseit, geológiai és fizikai jelenségeit. Kidolgozta a földrengések hatását kifejező, Mercalli-féle rengési skálát, amelynek átdolgozott változata, a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skála ma is használatos. A 12 fokozatú beosztás I. skála-fokozata a csak műszerrel érzékelhető, a XII. skálafok a teljes pusztítást okozó rengéseket jelzi. Rengés-fokozatai lehetővé teszik a földlökések területi eloszlásának részletes vizsgálatát, csupán a szemtanuk érzékelése alapján (műszer nélkül). (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 21.
Macintyre Scott, Sheila halálának 45. évfordulója
Edinburgh, Skócia, 1910. ápr. 23. - Cincinnati, Ohio, USA, 1960. márc. 21.

Skót matematikus
1928-ban az Edinburgh-i Egyetem-re került, ahol számos ösztöndíjat elnyert. Matematikai és természettudományi diplomáját kitüntetéssel szerezte meg 1932-ben, majd Cambridge-ben három évet töltött el a Girton College-ben. Ezután Skóciában 5 éven keresztül középiskolában tanított. 1940-ben férjhezment, férje, A. J. Macintyre, az Arberdeen-i Egyetem matematikaoktatója volt. 1941-ben őt is meghívták az egyetemre tanársegédnek, itt szerzett doktori fokozatot. 1958-ban férjével együtt professzori állást vállalt a Cincinnati Egyetemen. Ott tanított korán bekövetkezett haláláig. Eredményeit elsősorban az analízisben, a komplex változós függvények vizsgálatában érte el.

Web dokumentumok

2005.
márc. 20.
Róna Erzsébet (Rona, Elizabeth) születésének 115. évfordulója
Budapest, 1890. márc. 20. - Oak Ridge, USA, 1981. júl. 27.

Fizikus, vegyész, geofizikus
1911-ben a budapesti tudományegyetemen kémiai, fizikai és geofizikai képesítést szerzett. Nyolc hónapig Karlsruhe-ban Fajans mellett dolgozott, abban az időben, amikor Fajans bejelentette az (akkor még plejádoknak nevezett) izotópok felfedezését. Budapestre visszatérve Hevesy György munkatársa lett a radioaktív nyomjelző módszer kidolgozásában. Maga a "radioaktív nyomjelzés" kifejezés Róna Erzsébettől származik. A háború után Otto Hahn-nal a berlini Vilmos Császár Intézetben, a bécsi Rádium Intézetben, majd a párizsi Curie Intézetben Irene Curie mellett dolgozott. 1928-tól kezdve 12 éven át minden nyáron a svédországi Bornö oceanográfiai intézetében a tengerfenék és a tengervíz anyagainak radioaktivitását vizsgálta. 1941-ben az USA-ba távozott, a Carnegie Intézet geofizikai laboratóriumában, Washingtonban kapott állást. A háború alatt a Manhattan projektben vett részt. 1950-től 1965-ig az Oak Ridge Institute of Nuclear Studies, majd ezt követően egy évtizedig a miami egyetem tengerkutató intézete (Institute of Marine Sciences) volt a munkahelye. Az izotópok elválasztásának és a radiogeokronológiának nemzetközileg elismert szakértője volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 20.
Dudich Endre születésének 110. évfordulója
Nagysalló, 1895. márc. 20. - Budapest, 1971. febr. 5.

Zoológus egyetemi tanár
1913-tól Eötvös-kollégistaként folytatta tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán természetrajz-földrajz szakon. Tanári oklevelét 1920-ban szerezte meg. 1922-ben a szegedi egyetemen avatták doktorrá. 1919-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának munkatársa lett, itt működött 1934-ig. 1934-ben nevezték ki a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán egyetemi tanárrá és megbízták az Állatrendszertani Intézet megszervezésével. Itt dolgozott haláláig. Fő kutatási területe az ízeltlábúak volt, elsősorban a bogarak, majd behatóbban a rákcsoportok. Ő alkalmazta hazánkban először a matematikai módszereket a rovarok variációs vizsgálatánál. Ő indította meg hazánkban a rendszeres állatrendszertani és állatföldrajzi egyetemi oktatást. 1958-tól 1970-ig vezette az alsógödi Dunakutató Állomást. Az aggteleki Baradla-barlangban létesült (1958) barlangi laboratórium munkáját is haláláig irányította. Számos neves zoológust indított el pályáján. 1932-től az MTA tagja volt. 1949-ben tanácskozó taggá minősítették vissza. 1954-ben újra levelező, majd 1964-ben rendes taggá választották, 1989-ben az MTA rehabilitálta, azaz megsemmisítette a tanácskozó taggá való visszaminősítést.

Web dokumentumok

2005.
márc. 20.
Bergman, Torbern Olof születésének 270. évfordulója
Katrineberg, Svédország, 1735. márc. 20. - Medevi, 1784. júl. 8.

Svéd kémikus, mineralógus
Az uppsalai egyetemen tanult, itt szerzett Ph.D. fokozatot 1758-ban, majd ugyanitt tanított, eleinte fizikát és matematikát, majd a kémia professzora lett. Jelentősen hozzájárult a kvantitatív analízis fejlődéséhez. Kidolgozta az ásványok osztályozásának egy rendszerét. A fémek, elsősorban a bizmut és nikkel kémiájával foglalkozott. 1775-ben írott munkájában a kémiai affinitás táblázatát állította össze. Tanítványa volt Carl Wilhelm Scheele.

Web dokumentumok

2005.
márc. 20.
Schläfli, Ludwig halálának 110. évfordulója
Grasswil, Bern, Svájc, 1814. jan. 15. - Bern, 1895. márc. 20.

Svájci matematikus
A berni egyetemen tanult teológiát és matematikát, majd középiskolai tanár lett, de emellett tovább járt matematikai előadásokra a berni egyetemen. 1843-ban megismerkedett Jakob Steinerrel, és Dirichlet-vel, akik buzdították matematikai vizsgálatainak folytatására. 1848-ban a berni egyetem magántanára lett, 1854-től 1891-ben történt nyugdíjazásáig az egyetem professzora volt. Legfontosabb eredménye az n-dimenziós sokaságok és az n-dimenziós politopok bevezetése. Erre vonatkozó eredményeinek csak egy részét publikálhatta életében, jelentőségüket csak halála után ismerték fel.

Web dokumentumok

2005.
márc. 20.
Karplus, Robert halálának 15. évfordulója
Bécs, Ausztria, 1927. febr. 23. - Moraga, California, USA, 1990. márc. 20.

Osztrák születésű amerikai fizikus, természettudományos tantárgyfejlesztő
11 éves korában édesanyjával és 8 éves öccsével együtt sikerült a nácik által megszállt Bécsből először Svájcba, majd az Egyesült Államokba menekülniük. 21 éves korában szerezte meg a PhD fokozatot Bostonban, a Harvard Egyetemen fizikából. Utána Princetonban kezdte meg elméleti fizikai kutatásait. Nehéz, még csak kialakulóban lévő kvantumelektrodinamikai témákon, például az elektron mágneses momentumának elméleti meghatározásán dolgozott. 1950-től a Harvard Egyetemen, majd 1954-től Berkeleyben is a legnehezebb elméleti témákat kutatta. Már vagy ötven komoly publikációja volt (a ferromágneses Hall effektusra vonatkozó cikkre több mint ezer hivatkozás érkezett), amikor hirtelen témát váltott: a 8-10 éves gyerekek természettudományos oktatásával kezdett foglalkozni. Ez jórészt családi indíttatásra történt: saját gyermekei iskolai oktatásában tapasztalta meg a legsúlyosabb problémákat. Jean Piaget gyermeklélektani munkáira támaszkodva hatásos és eredményes pedagógiai kísérletet folytatott, melynek során a National Science Foundation anyagi segítségével sikerült kidolgoznia a Science Curriculum Improvement Study (Természettudományos Tantervfejlesztő Tanulmány, SCIS) rendszerét. Munkásságáért megkapta az egyik legnagyobb amerikai tanári kitüntetést, az Oersted-medált. A pszichológiai téma amúgy is közel állt hozzá: nagyapja, Johann Paul Karplus (1866-1936) a bécsi egyetem elismert pszichiátriai professzora volt. Az SCIS projekt számos ország oktatására hatott kedvezően; nálunk Pécsett Pálffy Györgyné fejlesztette ki ennek nyomán az alsó tagozatos Természetismeret tantárgy korszerű tantervét. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 19.
Szabó János halálának 15. évfordulója
Rád, 1925. szept. 26. - Budapest, 1990. márc. 19.

Elméleti fizikus, egyetemi tanár
A váci piarista gimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. Novobátzky Károly hamar felfigyelt a tehetséges és kiváló tanári képességekkel megáldott hallgatóra, s Nagy Károllyal és Marx Györggyel együtt őt is felvette maga mellé, az elméleti fizikai tanszékre. Három éves aspirantúrája végén, a magnetohidrodinamikai lökéshullámokról írt disszertációjának sikeres megvédése után lett Szabó János a fizikai tudományok kandidátusa. Jó előadói képessége, frappáns előadásai népszerű tanárrá tették az ELTE-n, nemcsak a hallgatók, de kollégái körében is. Kedvenc témájának kutatásába bevonta a nála csak néhány évvel fiatalabb Abonyi Ivánt is. Híre messze terjedt, külföldi konferenciák kedvelt előadója volt, ebben sokrétű nyelvtudása segítette. 1961-ben a miskolci műegyetem fizikai tanszékének lett a vezetője, s néhány év kihagyásával egészen 1985-ös nyugdíjba vonulásáig itt dolgozott. Eredményes plazmafizikai és magnetohidrodinamikai kutatásait csaknem száz magas színvonalú szakmai publikációja és számos külföldi meghívása hitelesítette. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 19.
Sluze, Rene Francois Walther de (Slusius) halálának 320. évfordulója
Visé (ma Belgium), 1622. júl. 2. - Liège, 1685. márc. 19.

Vallon matematikus
1638-1642 között jogot és teológiát tanult a Louvain-i egyetemen, majd a római La Sapienza egyetemen jogi doktorátust szerzett. Egyházi pályára lépett. Magas egyházi tisztségeket töltött be, 1666-ban Amay apátja lett. A matematika, fizika és csillagászat számos területén ért el fontos eredményeket, így függvények érintőinek meghatározásában, terület- és térfogatszámításokban. Több görbe viseli a nevét, így az ún. Sluze-féle gyöngy. Egyházi funkciója miatt nem sokat utazhatott, ezért levelezés útján volt kapcsolatban a kor számos jeles matematikusával. Többek között Pascal, Huygens, Wallis és Ricci voltak levelezőtársai. A Royal Society tagja volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 19.
Haworth, Walter Norman, Sir halálának 55. évfordulója
Chorley, Lancashire, Anglia, 1883. márc. 19. - Birmingham, 1950. márc. 19.

Brit vegyész, Nobel-díjas
1906-ban a Manchesteri Egyetemen szerzett diplomát. 1912-től a St Andrews egyetemen dolgozott, 1925-től lett a birminghami egyetem kémiatanszékének vezetője. A szénhidrátok szerkezetét vizsgálva felismerte, hogy a cukormolekulák szerkezete gyűrűszerű. A szerkezet ábrázolására kidolgozott módszerét Haworth-formulának, vagy Haworth-projekciónak nevezik. 1934-ben Sir Edmund Hirst brit kémikussal együttműködve sikeresen szintetizálta a Szent-Györgyi Albert által korábban izolált C-vitamint, ez volt az első mesterségesen előállított vitamin. Ez az eredmény lehetővé tette a C-vitamin (aszkorbinsav) gyártását. 1937-ben Paul Karrer svájci kémikussal közösen megosztott kémiai Nobel-díjat kapott. Ugyanekkor kapta meg Szent-Györgyi Albert a C-vitaminnal kapcsolatos eredményeiért az orvosi Nobel-díjat.

Web dokumentumok

2005.
márc. 19.
Joliot-Curie, Frédéric születésének 105. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1900. márc. 19. - Párizs, 1958. aug. 14.

Francia magkémikus, Nobel-díjas
Paul Langevin ajánlására lett 25 éves korában Mme Curie asszisztense a párizsi Rádium Intézetben. Éppen ebben az évben doktorált Irene Curie, aki édesanyja mellett: a polónium alfa sugárzását kutatta. A két fiatal a következő évben házasságot kötött, közösen kutattak tovább. Ekkor vette fel Frédéric Joliot a Curie nevet is. 1930-ban a polónium elektrokémiai vizsgálatából doktorált. Feleségével közös kutatásaik legfontosabb eredménye a mesterséges radioaktív izotópok felfedezése, elóállítása, ezek alkalmazhatóságának és kémiai tulajdonságaiknak vizsgálata volt, melyért 1935-ben - Mme Curie halála után egy évvel - kémiai Nobel-díjat kaptak. Elhagyva a Rádium Intézetet, önálló magkémiai laboratóriumot alapított, ahol már 1939-től kezdve a szabályozható nukleáris láncreakció létrehozásának lehetőségét kutatta munkatársaival. A második világháború során részt vett a francia ellenállási mozgalomban, 1942 óta a francia kommunista párt tagja volt. 1948-ban az ő irányításával készült el Franciaország első atomreaktora, melyben nehézvízzel lassították az U235-ből kilépő gyors neutronokat. Politikailag egyre jobban elkötelezte magát a Szovjetunió mellett: 1951-ben Sztálin-díjat kapott és a Béke Világtanács elnökévé választották, miközben akarva-akaratlanul is kiszorult a francia tudományos életből. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 19.
Wolfowitz, Jacob születésének 95. évfordulója
Varsó, Orosz Birodalom (ma Lengyelország), 1910. márc. 19. - Tampa, Florida, USA, 1981. júl. 16.

Lengyel születésű amerikai statisztikus, matematikus
New Yorkban járt egyetemre. Pályája kezdetén középiskolákban tanított 1942-ben szerzett doktorátust a New York University-n. majd a Columbia University statisztikai kutatócsoportjában dolgozott, egyévi megszakítással 1951-ig. Itt jelentős mértékben katonai alkalmazásokon dolgozott. 1951-től 1970-ben történt nyugdíjazásáig a Cornell egyetem professzora volt. 1978-ig a University of Illinois, majd haláláig a Universeity of South Florida professzora volt. 1938-ban ismerkedett meg Abraham Walddal, akinek haláláig, 1950-ig szorosan együttműködtek. Legjelentősebb eredményeit a matematikai statisztikában, különösen a nemparaméteres statisztikai módszerek kidolgozásában, a statisztikai döntéselméletben és az információelméletben érte el.

Web dokumentumok

2005.
márc. 19.
Szokolov, Arszenyij Alekszandrovics (Sokolov Sokolow Arseny Arseniy) születésének 95. évfordulója
Novonyikolajevszk (ma Novoszibirszk), Orosz Birodalom, 1910. márc. 19. - Moszkva, Szovjetunió, 1986. okt. 19.

Szovjet-orosz elméleti fizikus, egyetemi tanár
Szibéria délnyugati részén, Tomszk állami egyetemén diplomázott (1931), hamarosan kandidátus lett (1934), és a háború miatt Leningrádból Kazanyba evakuált fizikai-technikai intézetnél védte meg akadémiai doktori értekezését (1942). A Moszkvai Állami Egyetemre került, ott a Fizika Kar dékánja is volt (1948-1954) és egészen 1982-ig tanszékvezető. Kutatási területe a kvantum- és részecskefizika. Dmitrij Dmitrijevics Ivanenko társszezővel jelentős eredményt ért el a szinkrotronsugárzás témában. Közös könyvüket Klasszikus térelmélet címmel magyarul is kiadták. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2005.
márc. 18.
Kövessi Ferenc születésének 130. évfordulója
Érolaszi, Bihar vm., 1875. márc. 18. - Budapest, 1945. jan. 13.

Növényfiziológus, biológus, egyetemi tanár
Tanulmányait a debreceni gazdasági tanintézetben kezdte, majd a párizsi Sorbonne-on folytatta, ahol 1901-ben szerzett doktorátust. Utóbb itt, majd a budapesti egyetemen fizikát, kémiát és matematikát hallgatott. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve szőlészeti felügyelő, majd 1904-től a selmecbányai erdészeti akadémia növénytani tanszékének tanára. Jelentős érdemeket szerzett a tanszék mellett szervezett kutatóintézet létrehozásával és Sopronba való áttelepítésével. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karának megalakításától, 1934-től a növényélettan és -kórtan ny. r. tanára. Pályája kezdetén főleg szőlészeti kérdésekkel, később, pedig elméleti biológiai kutatásokkal, illetve növényfiziológiával és mikrobiológiával foglalkozott. Az életjelenségek lefolyásának matematikai összefüggéseit kutatva a biofizika alaptörvényeinek meghatározására törekedett. Ennek során a zöld növények és egysejtűek életjelenségeinek (táplálkozás, növekedés, szaporodás) leírására elméletileg levezetett és kísérletileg igazolt matematikai formulákat állapított meg.

Web dokumentumok

2005.
márc. 18.
Tóth József születésének 65. évfordulója
Cegléd, 1940. márc. 18. - Pécs, 2013. febr. 7.

Geográfus, egyetemi tanár
A szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett földrajz-biológia szakon és oktatói pályája is itt kezdődött. Később Pécsre került és létrehozta a Janus Pannonius Tudományegyetemen a Földrajzi Intézetet. 1997-től 2003-ig az intézmény rektora. A felsőoktatási integráció részeként létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem, ahol a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék egyetemi tanára és a Földtudományok Doktori Iskola vezetője volt. Szakterülete a népességföldrajz illetve a településföldrajz. Több könyv szerkesztője, szerzője és társszerzője, összességében körülbelül félezer publikációja jelent meg. (Pintér Endre)

Web dokumentumok

2005.
márc. 18.
Goldbach, Christian születésének 315. évfordulója
Königsberg, Poroszország, 1690. márc. 18. - Moszkva, 1764. nov. 20.

Porosz matematikus
Nevét viseli az ún. "gyenge" és az "erős" Goldbach-sejtés. Goldbach a sejtés egy formáját 1742-ben fogalmazta meg először Leonhard Eulerhez írt levelében. Ebben azt állította, hogy minden 6-nál nem kisebb természetes szám előállítható három prímszám összegeként. A sejtést Euler átfogalmazta a következőképpen: minden 2-nél nagyobb páros szám előállítható két prímszám összegeként. Ezt nevezzük erős Goldbach-sejtésnek. Sem az erős, sem a gyenge Goldbach-féle sejtést a mai napig nem sikerült sem megcáfolni, sem teljesen bizonyítani. A sejtések bizonyításában fontos részeredményeket ért el többek között Vinogradov orosz matematikus, Linnik, Rényi Alfréd, valamint J. R. Chen.

Web dokumentumok

2005.
márc. 18.
Hohmann, Walter születésének 125. évfordulója
Hardheim, Németország, 1880. márc. 18. - Essen, 1945. márc. 11.

Német mérnök
Az űrutazás úttörője. A müncheni műegyetemet elvégezve (1904) Bécsben, Hannoverben, Breslauban dolgozott, majd Essen város főépítésze. Szabad idejében 1911-től a rakéta-űrhajózással foglalkozott, 1920-tól a német amatőr rakétatervezők, az "Űrhajózási Egyesület" (Verein für Raumschiffahrt) tevékeny tagja. Főleg az űrjárművek pályájának égimechanikájával foglalkozott. A Nemzetiszocialista Párt hatalomra kerülésével eltávolodott a társaságtól, mivel nem kívánt részt venni a rakéta fegyverek fejlesztésében. Már 1920-ig kidolgozta a minimális energia (hajtóanyag) igénnyel elérhető űrjármű pályák elméletét, erről a matematikai kérdésről jelent meg főműve "Az égitestek elérhetősége" címen (Die Erreichbarkeit der Himmelskörper). Röviddel a 2. világháború vége előtt halt meg. Az általa kidolgozott elvek szerint helyezték pályára pl. az USA Apollo hold-expedícióinak járműveit és a Pioneer űrszondákat. A minimális hajtóanyag-igényű pályákat tiszteletére "Walter Hohmann pályák"-nak nevezik. Emlékét Essenben emlékoszlop, és egy holdkráter és a 9661.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 17.
Bach Imre születésének 110. évfordulója
Szeged, 1895. márc. 17. - Budapest, 1966. okt. 19.

Orvos, endokrinológus
Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1918-ban. 1919-1920-ban a budapesti Városi Kórház belosztályán dolgozott, 1920-1923-ban németországi élettani és gyógyszertani kutatóintézetekben tett tanulmányutat. 1924-től a szegedi egyetem gyógyszertani, 1928-tól kórbonctani intézetében, 1934-1944-ben a szegedi belgyógyászati diagnosztikai klinikán tevékenykedett. 1933-ban a szegedi egyetem magántanára, 1947-ben c. ny. rk. tanár lett. 1946-1966-ban a budapestpi Péterfy Sándor utcai kórház endokrinológiai belosztályának főorvosa. Az endokrinológiai társaság egyik alapítója, a londoni Royal Society of Medicine választott tagja volt. Fő kutatási területe a klinikai endokrinológia és a magas vérnyomás endokrinológiai összefüggései voltak.

Web dokumentumok

2005.
márc. 16.
Karacs Ferenc születésének 235. évfordulója
Püspökladány, 1770. márc. 16. - Pest, 1838. ápr. 14.

Térképkészítő, rézmetsző, tudományos munkák illusztrátora
Tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában kezdte; Csokonai Vitéz Mihállyal (a későbbi költővel) és Márton Józseffel (a későbbi nyelvésszel) szobatársak voltak. Rézmetsző önképzőköri csoporthoz csatlakozott, több térképet készített a gimnázium részére. Az iskola elvégzése után Pesten mérnöknek tanult; tanára volt Dugonics András és Mitterpacher Lajos is; a térképészet lett a fő érdeklődési köre. Térképeit nem csak papírra vetette, hanem művészi rézmetszeteket készített. Bécsben is fejlesztette szaktudását, de hazatért és itthon maradt sok külföldre invitálás ellenére. Negyvenhárom évig munkálkodott a hazai tudományosság építésén. Ő szerkesztette (többek közt) a rajzokat Dugonics András algebrájához és Katona Mihály csillagászati művéhez. Magyarországról és Erdélyről készült részletes (egyesített) térképe az egyik legfontosabb nemzeti ereklyénk. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2005.
márc. 16.
Herschel, Caroline Lucretia születésének 255. évfordulója
Hannover, Németország, 1750. márc. 16. - Hannover, 1848. jan. 9.

Német születésű brit csillagász
Énektudásának képzésére 1773-ban az akkor már Angliában élő bátyjához, Frederick William Herschelhez költözött. Bár magánénekesként is szép sikereket aratott, 1773-tól részt vett testvérének csillagászati vizsgálataiban, kezdetben a megfigyelések feljegyzésével és redukcióival, majd önálló észlelőként. Testvérének távollétében annak megfigyelő munkáját is végezte, eközben több, addig ismeretlen ködfoltot (távoli csillagrendszert) fedezett fel. Miután William Herschelt angol udvari csillagásszá nevezték ki, 1787-ben hivatalosan is az udvari csillagász asszisztensévé rendelték, évi 50 font fizetéssel. 1786-ban fedezte fel első üstökösét. Ő redukálta és állította össze a William Herschel által felfedezett 2307 "köd" (csillaghalmaz, extragalaxis) katalógusát, amelyet az utókor Herschel-katalógus-ként ismer. Munkáját a Royal Astronomical Society nagy aranyéremmel ismerte el és tagságra jelölte, 1838-tól a dublini Akadémia tagja volt. 1822-ben visszaköltözött Hamburgba, de továbbra is foglalkozott csillagászattal. Megírta bátyjának életrajzát, amely egyúttal értékes kortörténeti dokumentum is. Az első csillagász-assony volt, aki e tevékenysége után húzott jövedelmet, és az első asszony volt (másfél évszázadig az egyetlen) akit a Királyi Csillagászati Társaság kitüntetett. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 16.
Macleod, John James Rickard halálának 70. évfordulója
Cluny, Skócia, 1876. szept. 6. - Aberdeen, 1935. márc. 16.

Skót fiziológus, Nobel-díjas
Londonban, kórházban dolgozott fiziológusként és biológusként 1899-1902-ig, majd az Ohio-i Clevelandben működő Western Reserve University élettanprofesszora volt 1903-1918-ig. 1918-tól a Torontói Egyetem orvosi karának dékánhelyettese, majd élettani laboratóriumának igazgatója lett. Legfőbb kutatási területe a szénhidrát-anyagcsere volt. Az ő laboratóriumában folytatott, Bantinggel és Charles Besttel közösen végzett kutatások vezettek az inzulin izolálásához 1921-ben. Az eljárás kidolgozásában részt vett J. B. Collip biokémikus is. Eredményeiért 1923-ban Macleod Bantinggel megosztva orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. A díj rá eső összegének felét Macleod Collipnak engedte át, Banting hasonlóképpen az általa kapott összeget Besttel osztotta meg. A későbbiekben Macleod az idegrendszernek a magas vércukorszintben játszott szerepét kutatta. 1928-ban visszatért Skóciába, itt az Aberdeen-i egyetem professzora volt haláláig.

Web dokumentumok

2005.
márc. 16.
Prager, William halálának 25. évfordulója
Karlsruhe, Németország, 1903. máj. 23. - Zürich, Svájc, 1980. márc. 16.

Német születésű amerikai matematikus
Darmstadtban szerzett mérnöki diplomát. 1932-ben, 29 éves korában a Karlsruhe-i egyetem professzorává nevezték ki. 1933-ban el kellett hagynia tanszékét, Isztambulba távozott, ahol az elméleti matematika professzora lett. Német bíróságon megtámadta a tanszékéről való elmozdítást, és meglepő módon pert nyert. A bíróság kártérítést ítélt meg neki, sőt, visszahelyezte tanszékére, amit azonban nem fogadott el. 1941-ben az Egyesült Államokba távozott, nyugalomba vonulásáig a Brown University-n tanított. Legfontosabb eredményeit a matematika alkalmazásainak és a numerikus analízis számítógépes módszereinek területén érte el.

Web dokumentumok

2005.
márc. 16.
Zeiger, Herbert J. születésének 80. évfordulója
Bronx, New York City, USA, 1925. márc. 16. - Dedham, Massachusetts, 2011. jan. 14.

Amerikai fizikus
Jelentős munkássága a szilárdtestek és félvezetők, valamint a molekulák fizikájának területéhez tartozik. A Columbia Egyetemen végzett, majd 1953-tól 1990-ig az MIT Lincoln Laboratóriumában dolgozott. 1954-ben a Columbia Egyetemen Charles Townes és James Gordon mellett részt vett az első ammónia-mézer megépítésében. (Piriti János)

Web dokumentumok

2005.
márc. 15.
Rózsay József (Rosenfeld) születésének 190. évfordulója
Lakompak, Sopron vm., 1815. márc. 15. - Balatonfüred, 1885. máj. 19. [20.]

Orvos
1838-ban a pesti orvosi karon szerezte meg orvosi oklevelét, majd Bécsben volt gyakorló orvos. Az 1848-1849-es szabadságharc alatt honvédorvos, több tábori kórház parancsnoka. 1850-ben a pesti szegényház orvosa lett. 1861-től a pesti izraelita kórház igazgatója. Gerontológiával és ókori orvostörténelemmel foglalkozott. Számos tanulmánya jelent meg magyar és német szakfolyóiratokban. 1874-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 15.
Ratkovszky Ferenc halálának 40. évfordulója
Sopron, 1900. máj. 18. - Budapest, 1965. márc. 15. [9., 11.]

Gépészmérnök
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1922-ben. A Ganz-féle Villamossági Gyár szolgálatába lépett, 1924-ben főmérnök, 1929-ben helyettes igazgató, 1934-ben igazható. 1936-ban a budapesti műegyetem magántanárává képesítette. 1941-től 1960-ig Budapest Főváros Elektromos Műveinek vezérigazgatója. Legjelentősebb találmányai feszültségszabályozókra, transzformátorokra, nagy teljesítményű turbógenerátorokra és az 50 periódusú villamos mozdonyokra vonatkoznak. A relé nélküli automatikus feszültségszabályozó találmányáért 1939-ben elnyerte az MTA Berzeviczy-díját. A Kandó-mozdony továbbfejlesztéseként megalkotta a fázis-periódusváltós rendszert, amelynél a motorok fordulatszámának - s ezzel a mozdony sebességének - változtatása a tápláló áram periódusszámának változtatásával történik. Ennek alapján készült el 1943-ra a 4000 LE-s V44 sorozatú mozdony, és építés alatt állt egy 150 km/ó sebességű motorkocsi is, amelyet azonban a háború miatt nem tudtak befejezni. A V44 sorozatú mozdonyok a háború végén súlyosan megsérültek; utódukként készült el 1950-re a 3200 LE-s V55 sorozatú ("Bo-Co") mozdony. A fázis- és periódusváltás alapgondolatát felhasználva, de saját tervezéssel az Oerlikon gyár is szállított ilyen mozdonyokat a Francia Vasutak részére. Irányításával épült a Mátravidéki Hőerőmű, a fővárosi 120 kV-os energiarendszer és több más fontos létesítmény. 1951-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 15.
Christoffel, Elwin Bruno halálának 105. évfordulója
Montjoie, Aachen, (ma Monschau), Németország, 1829. nov. 10. - Strassburg, Franciaország, 1900. márc. 15.

Német matematikus, fizikus
A berlini egyetemen tanult olyan neves tudósok tanítványaként, mint Steiner, Eisenstein vagy Dirichlet. 1862-ben Dirichlet megüresedett posztját vette át Zürichben. Itt megalapította a Matematikai és Természettudományi Intézetet. Majd a Strasbourgi Egyetemen kínáltak neki pozíciót, amit el is foglalt. Theodor Reye segítségével megalapította a Matematikai Intézetet. Legalább négy későbbi professzornak volt a témavezetője. Az egyik leghíresebb közülük Paul Epstein volt. Szakterülete a konform leképezések elmélete, tenzoranalízis, ortogonális polinomok, invariáns elmélet, lánctörtek, differenciálegyenletek, potenciálelmélet, fény- és lökéshullámok. A tenzorszámításban alkotta talán a legmaradandóbbat. Az ő nevéhez fűződnek a Christoffel-szimbólumok és ő dolgozta ki a differenciálszámítás koordinátarendszer-mentessé tételét. Mindkét munka alapvetően hozzájárult ahhoz, hogy Einstein 1915-ben közzétehette az általános relativitás elméletét.

Web dokumentumok

2005.
márc. 15.
Boys, Charles Vernon, Sir születésének 150. évfordulója
Wing, Rutland, Anglia, 1855. márc. 15. - St Mary Bourne, Andover, Hampshire, 1944. márc. 30.

Brit fizikus, feltaláló, matematikus
Londonban bányamérnöki végzettséget szerzett. 1897-ig a Royal College of Science-en tanított, South Kensingtonban. Ezután a londoni gázszolgáltató vállalatnál működött szakértőként 1943-ban történt nyugdíjbavonulásáig. Több műszer fejlesztésével szerzett elismerést. Legfigyelemreméltóbb eredménye a gravitációs állandónak az előzőnél pontosabb megmérése volt 1897-ben. A nagyobb pontosságot azzal érte el, hogy a Cavendish-ingában kvarcszálakat használt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 15.
Weldon, Walter Frank Raphael születésének 145. évfordulója
Highgate, London, Anglia, 1860. márc. 15. - London, 1906. ápr. 13.

Angol biometrikus, matematikus
Londonban, majd Cambridge-ben tanult. Kezdetben orvosi pályára készült, azonban végül zoológus lett. 1881-82 között a nápolyi tengerbiológiai laboratóriumban dolgozott, majd visszatért Cambridge-be oktatónak. 1889-től Londonban tanított, majd 1900-től az oxfordi egyetemen kapott tanszéket, itt dolgozott haláláig. Galtonnal és Pearsonnal kapcsolatba kerülve munkáját egyre inkább a matematikai statisztikai módszerek biológiában való alkalmazásának szentelte. Hárman együtt alapították a "Biometrika" c. folyóiratot. Weldont a modern biometria egyik megalapítójának is tekintik.

Web dokumentumok

2005.
márc. 15.
Alfjorov, Zsoresz Ivanovics (Alferov, Zhores I.) születésének 75. évfordulója
Vityebszk, Szovjetunió, 1930. márc. 15. - Szentpétervár, Oroszország, 2019. márc. 1.

Belarusz fizikus, Nobel-díjas
Leningrádban szerzett diplomát 1952-ben, 1953-tól a Fizikai-Műszaki Intézetben dolgozott, 1970-ben doktorált, 1987-től az intézet igazgatója volt. A hatvanas évek óta foglalkozott a félvezető heterostruktúrák tervezésével és vizsgálatával. Találmánya a heterotranzisztor segítségével hatamas fejlődésen mehetett keresztül a kommunikációs eszközök tervezése a minden addiginál magasabb frekvenciájú hullámok alkalmazásával. 1995-től az orosz parlament képviselője volt. 2000-ben Herbert Kroemerrel megosztva a fizikai Nobel-díj felét kapták "a nagysebességű és optoelektronikában használt félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért". (A díj másik felét Jack Kilby kapta "az integrált áramkörök kifejlesztésében való közreműködéséért".) (Piriti János)

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Loczka József születésének 150. évfordulója
Németpróna, 1855. márc. 14. - Budapest, 1912. márc. 8.

Ásványkémikus
A budapesti tudományegyetemen kémiát, matematikát és fizikát hallgatott. A középiskola tanári oklevél megszerzése után Bécsben tanult tovább. 1882-től haláláig mint vegyész az Magyar Nemzeti Múzeumban működött. Hazai és külföldi ásványokon kívül Krenner József Sándor által felfedezett számos új ásványt és sok régészeti tárgyat is elemzett. Több analitikai módszert tökéletesített és ásványok kémiai szerkezetének megállapításával is foglalkozott. Doelter bécsi egyetemi tanár Handbuch der Mineralchemie c. művének munkatársa volt. Számos tanulmánya és cikke a Földtani Közlönyben jelent meg.

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Száva-Kováts József halálának 25. évfordulója
Füzesabony, 1898. nov. 30. - Budapest, 1980. márc. 14.

Meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen Cholnoky Jenő tanítványa volt. Másfél évtizedig a Nagymező utcai polgáriban tanított. 1945-ben egyetemi ny. r. tanári kinevezésével alakult meg az egyetemi Légkörtani Intézet. Az ELTE Meteorológiai és Éghajlattani Tanszékének első professzora volt. A Tanszéket 1949-1953 között vezette. 1953-ban koholt vádak alapján leváltották a tanszék éléről és internálták. Éveken át tagja volt az Időjárás szerkesztő bizottságának, a Magyar Meteorológiai Társaságnak és az MTA Meteorológiai Bizottságának. A júniusi hőmérséklet csökkenés okairól (monszun-teoria) jelent meg első nagy tanulmánya. Felhívta a tudományos körök figyelmét e fontos légkörfizikai tényre. Az egész Földre kiterjedő feldolgozást készített a légnedvesség térbeli és időbeli eloszlásáról. Ma már mellszobor hirdeti emlékét az ELTE lágymányosi épületében, az egyetem leghíresebb professzorainak sorában.

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Manninger István születésének 85. évfordulója
Bóly, 1920. márc. 14. - Martonvásár, 1990. nov. 23.

Növénynemesítő
Egyetemi tanulmányainak végeztével 1942-ben a budapesti Genetikai Intézetben helyezkedett el, ahol örökléstani kísérletekkel, mikrotechnikával és örökléstannal foglalkozott. Rendszeresen foglalkozott az őszi és tavaszi rostlen nemesítésével, valamint a Genetikai Intézet kukoricakísérleteivel. 1948-ban kinevezték kísérletügyi adjunktusnak. 1950-ben a martonvásári Kutató Intézetbe helyezték. 1957-től három éven át vezetője volt a lennemesítési témakollektívának. 1959-ben az Intézet a fitopatológiai és entomológiai laboratórium vezetésével, valamint a kukorica üszögellenállóságának nemesítésével bízta meg. 1963-ban szerezte meg a kandidátus fokozatot.

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Lajtha László György (Laszlo George) halálának 10. évfordulója
Budapest, 1920. máj. 25. - Oxford, Anglia, 1995. márc. 14.

Orvos, sugárbiológus, onkológus
1944-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi oklevelet szerzett, majd az Oxfordi Egyetem Exeter College-ban tanult. 1944-1947-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Tanszék tanársegéde volt. 1947-ben Nagy-Britanniában telepedett le. 1951-1962-ig az oxfordi Churchill Kórház radiobiológiai laboratóriumának vezetője, 1962-1983-ig a manchesteri Christie Kórház Paterson Laboratóriumának igazgatója, egyúttal 1970-1983-ig a manchesteri egyetemen a kísérleti onkológia professzora volt. Kísérletes rákkutatással, kísérletes hematológiával, elsősorban a sejtciklus vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a különböző rákbetegségek, pl. a leukémia keletkezése, ill. ezen betegségek kialakulásának terápiás befolyásolhatósága terén. 1983-tól az MTA külső tagja volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Schiaparelli, Giovanni Virginio születésének 170. évfordulója
Savigliano, Itália, 1835. márc. 14. - Milánó, 1910. júl. 4.

Olasz csillagász
1854-ben Berlinben Johann F. Enckétől tanult csillagászatot. Két évvel később Oroszországba, a Pulkovói Csillagvizsgálóba került. 1860-ban a milánói Brera Csillagvizsgáló munkatársa lett, és itt dolgozott - 1862-től igazgatóként - 1900-ig, nyugalomba vonulásáig. A Hesperia nevű kisbolygót 1861-ben fedezte fel. Kettőscsillagokat is megfigyelt, és alaposan vizsgálta a Merkúrt, a Vénuszt és a Marsot. Ő volt az első, aki pontos méréseken alapuló Mars-térképet szerkesztett. Ő észlelte először a Mars felszínén látható, olykor egymást metsző fínom vonalakat, amelyeket csatornáknak ("canali") nevezett el. Ennek alapján többen, így Flammarion is, azt feltételezték, hogy a csatornák mesterségesek és értelmes lények készítették őket. A Mars-csatornák körül évtizedekig folytak viták. - Nyugalomba vonulása után az ősi héber és babilóni csillagászatot tanulmányozta. Egy Hold- és egy Mars-krátert neveztek el róla.

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Hantzsch, Arthur Rudolf halálának 70. évfordulója
Drezda, Németország, 1857. márc. 7. - Drezda, 1935. márc. 14.

Német vegyész
Zürichben, Würzburgban és Lipcsében volt egyetemi tanár. Tanítványával, Alfred Wernerrel a nitrogénvegyületek sztereokémiáját vizsgálta. Felfedezte, hogy sok diazónium-vegyület só vagy bázis. A trifenil-metán festékek tanulmányozása során a spektrofotometria úttörőjévé vált. Kidolgozta a kémiai indikátorok egyik elméletét is. A savak disszociációját tanulmányozva kimutatta az oxóniumsó keletkezését, és arra következtetett, hogy a savas disszociáció a szolvatáció után megy végbe. Az elsők között alkalmazott fizikai-kémiai módszereket.

Web dokumentumok

2005.
márc. 14.
Fowler, William Alfred halálának 10. évfordulója
Pittsburgh, Pennsylvania, USA, 1911. aug. 9. - Pasadena, California, 1995. márc. 14.

Amerikai asztrofizikus, Nobel-díjas
A Ph. D. fokozatot a California Institute of Technology-ban kapta meg 1936-ban, és itt is tanított egész pályafutása során, 1946-tól mint professzor. 1970-től volt professzor emeritus. Elsősorban magfizikával és asztrofizikával foglalkozott, a csillagokban lezajló magreakciókat vizsgálta. 1957-ben Margaret és Geoffrey Burbidge, Fred Hoyle és Fowler közös cikkükben fogalmazták meg annak elméletét, hogy hogyan keletkeznek a kémiai elemek a csillagok belsejében. Ez igen jelentős hozzájárulás volt a világegyetem korának és fejlődésének megértéséhez. A későbbiekben is jelentős eredményeket ért el a hélium és deutérium világegyetemben való előfordulásának vizsgálatában 1983-ban Subrahmanyan Chandrasekhar-ral együtt kapta a fizikai Nobel-díjat a kémiai elemek világegyetemben való keletkezésében fontos szerepet játszó magreakciók elméleti és kísérleti vizsgálatáért.

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
Schulek Vilmos halálának 100. évfordulója
Pest, 1843. ápr. 21. - Budapest, 1905. márc. 13.

Orvos, szemész, egyetemi tanár
Bécsben 1868-ban nyert orvosdoktori, sebészdoktori, szemész- és szülészmesteri oklevelet. Ezután egy éves tanulmányutat tett, érintve Berlint, Utrechtet, Londont, Párizst és Svájcot. 1867-től Bécsben Arlt mellett gyakornok, majd tanársegéd, 1872-től a szemészet ny. r. tanára Kolozsvárott, 1874-től ny. r. tanár a budapesti egyetemen. 1890/91-ben az egyetem rektora volt. Szemészeti műtéteit akkor egyedülálló kis látásveszteséggel végezte. Tökéletesítette a hályogműszereket. Védőszemüveget szerkesztett az ibolyán túli sugárzás ellen. Behatóan foglalkozott a szembetegségekkel és látászavarokkal. Jelentős szemészeti szakképző tevékenységet fejtett ki, 1881-től szerkesztette az Orvosi Hetilap mellékleteként megjelenő Szemészet című folyóiratot. 1889-ben az MTA levelező, 1902-ben rendes tagjává választották. Schulek Frigyes építész öccse.

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
János Viktor (Jano, Vittorio) halálának 40. évfordulója
San Giorgio Canavese, Olaszország, 1891. ápr. 22. - San Giorgio Canavese, 1965. márc. 13.

Magyar származású olasz személygépkocsitervező
Magyarországról kivándorolt szülők gyermekeként született, Olaszországban. 18 éves korától szakmunkásként különböző autógyárakban dolgozott, és többek között apja műhelyében segédkezve leste el az autóépítés alapjait. 20 éves volt, amikor a FIAT tervezési, majd fejlesztési osztályára került. 1921-ben már a FIAT tervező részlegének vezetője lett, részt vett a híres 2 literes versenyautó tervezésében. 1923-ban versenyautó-konstruktőrként az Alfához szegődött. Az általa tervezett autóknak a sikere, a magas szintű mérnöki tervezés mellett, többek között annak is köszönhető volt, hogy a kivitelezésükkor felhasználta a technika legújabb vívmányait. 1928-tól átvette az Alfa Romeo fejlesztési részlegének irányítását, nemcsak tervezte az újabb és újabb versenyautókat, hanem személyesen tesztelte is azokat. Később a Ferrarinál folytatta sikeres tervezői pályafutását. Munkásságának méltó emléket állítottak az Alfa Romeo és a Ferrari múzeumában is.

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
Martos Béla születésének 85. évfordulója
Budapest, 1920. márc. 13. - Budapest, 2007. dec. 16.

Matematikus, közgazdász
Származása miatt nem mehetett egyetemre, villanyszerelőnek tanult. Munkaszolgálatosként szabadult fel 1944 végén. 1945-ben Szegeden matematikát tanult - olyan kiválóságok társaságában, mint Rényi Alfréd, és olyan tanároktól, mint Kalmár László, Fejér Lipót, Szász Pál és Turán Pál. Egyetemi tanulmányai alatt belépett a Magyar Kommunista Pártba, és hamarosan köztisztviselő lett, közben megszerezte a matematikusdiplomát. Az 1970-es években az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetében (FAO) is dolgozott Rómában. 1962-ben döntött úgy, hogy kutató lesz, a közgazdaságtudományt választotta, és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetben dolgozott 1990-ig, nyugdíjazásáig. Tudományos munkásságát három nagy részre lehet osztani: matematikai programozás, közgazdasági szabályozáselmélet, nyugdíjmodellezés. Munkásságá-nak elismeréseként beválasztották a nemzetközi Mathematical Programming Society el-nökségébe. Bár itthon sohasem tanított egyetemen, amerikai egyetemekre többször is meghívták. 1969 és 1990 között az első magyar matematikai-közgazdaságtani folyóirat, a Szigma főszerkesztője volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
Dirac, Gabriel Andrew (Balázs Gábor Endre) születésének 80. évfordulója
Budapest, 1925. márc. 13. - Arlesheim, 1984. júl. 20.

Magyar születésű angol-dán matematikus
Wigner Jenő unokaöccseként született, Paul Dirac nevelt fia lett. Kisdiákként ő küldte haza a Középiskolai Matematikai Lapoknak a híres "SEND+MORE=MONEY" rejtvényt. A szintén magyar származású Richard Rado tanítványaként Londonban doktorált 1952-ben. Értekezésének témája gráfok színezése volt; speciális esetben bizonyította (idősebb) Hajós György híres sejtését a négy színnel való térképszínezésekkel kapcsolatban. A merev körű gráfokra vonatkozó alapvető eredménye széles körű kutatásokat indított. Rövid élete végén Dániában professzorkodott; ottani tanítványai világhírűek lettek a gráfelmélet szakemberei között. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
Cesi, Federico Angelo születésének 420. évfordulója
Róma, Itália, 1585. márc. 13. [febr. 26.] - Acquasparta, 1630. aug. 1.

Itáliai természettudós
Itáliai arisztokrata családból származott. Elsősorban a botanika területén végzett kutatásokat. Ő alapította meg az Accademia dei Lincei-t 1603-ban, a társaság 1611-ben Galileit is felvette tagjai sorába. Az Akadémia Galilei több művét is kiadta, valamint támogatta Galileit az egyházi körökből érkező bírálatokkal és támadásokkal szemben. Cesi fiatalon halt meg, halálával az Akadémia is megszűnt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
Daniell, John Frederic halálának 160. évfordulója
London, Anglia, 1790. márc. 12. - London, 1845. márc. 13.

Angol vegyész, fizikus
Egyetemi tanulmányai után egy rokonának cukorfinomítójában kezdett el dolgozni. 1814-ben meteorológiai és klíma-kutatásainak elismeréseként a Royal Society tagjává választották. 1831-ben a Londonban akkor újonnan alapított King's College első kémiaprofesszora lett. Szerkesztett egy higrométert és egy pirométert is. 1836-ban elkészítette a róla elnevezett Daniell-féle elemet, amely az addig használt Volta-féle elemeknél megbízhatóbban és tartósabban működött. Felhívta a figyelmet a levegő páratartalmának fontosságára a trópusi növényeket tartalmazó melegházakban. A kémia filozófiai kérdéseivel is foglalkozott. Nevét találmányain kívül egy holdkráter is viseli. Barátai közé tartozott Michael Faraday és Joseph Gay-Lussac.

Web dokumentumok

2005.
márc. 13.
Lowell, Percival Lawrence születésének 150. évfordulója
Boston, Massachusetts, USA, 1855. márc. 13. - Flagstaff, Arizona, 1916. nov. 12.

Amerikai csillagász, matematikus
Miután a Harvardon diplomát szerzett, a családi vállalkozásban kezdett dolgozni. 1882-ben hallott először Japánról, odautazott. Az ottani élményeiről három könyvet írt. Távol-Keleti utazása után kezébe kerültek az olasz Giovanni Schiaparelli és a francia Camille Flammarion csillagászati írásai. Ezek hatására érdeklődése a csillagászat felé fordult. Teleszkópokkal tanulmányozta az égboltot. Az arizonai Flagstaffban felépítette obszervatóriumát. Élete hátralevő részét főleg itt töltötte. A Marsról 3 könyvet írt, az első 1895-ben jelent meg. 1906-ban jelent meg második könyve a vörös bolygóról "Mars és csatornái" címmel. 1908-ban megjelent harmadik "Mars az élet otthona" címmel. Aztán csillagvizsgálójában figyelme egy új téma felé fordult: úgy vélte, hogy van egy kilencedik bolygó a Neptunon túl, amelyet "X bolygónak" nevezett, amelyet azonban soha sem talált meg. 1930-ban a Lowell Obszervatórium bejelentette, hogy megtalálta Lowell X bolygóját, amelyet Plutónak neveztek el, és amit azóta már visszaminősítettek törpebolygóvá. A Mars iránti érdeklődés Lowellnek köszönhető. Az őt foglalkoztató kérdések a mai napig aktuálisak.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Nyírő Gyula születésének 110. évfordulója
Dés, 1895. márc. 12. - Budapest, 1966. máj. 4.

Orvos, elme-ideggyógyász, egyetemi tanár
Orvosi oklevelét Kolozsváron szerezte 1917-ben. 1920-ig Lechner Károly mellett dolgozott, 1922-ig Budapesten a lipótmezei elmegyógyintézetben alorvos, majd 1927-ig a szegedi elmeklinikán tanársegéd, ill. adjunktusa majd egyetemi tanár. 1928-tól a lipótmezei elmegyógyintézetben főorvos, 1939-től az angyalföldi elmegyógyintézet igazgató főorvosa, 1951-től a budapesti orvostudományi egyetemen a pszichiátria tanára. Legfontosabb kutatási területe a szkizofrénia, Meduna Lászlóval együtt részt vett a cardiazol-, ill. elektrosokk klinikai kidolgozásában. Leírta továbbá a szkizofrénia struktúra-elméletét. Foglalkozott a híres emberek betegségeivel is, s azt bizonyította, hogy Semmelweis idegrendszeri tünetei a szepszis által okozott toxinfelszívódás következményei voltak.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Valkó István Pál halálának 60. évfordulója
Budapest, 1904. nov. 3. - Bergen-Belsen, Németország, 1945. márc. 12.

Gépészmérnök, matematikus
Testvérei: Imre és Iván Péter. Oklevelét 1926-ban a budapesti műegyetemen nyerte. Matematikai munkásságát már műegyetemi hallgatóként kezdte a végtelen halmazok leképezésére vonatkozó Kőnig-Valkó-tétel bizonyításával. 1925-ben Kürschák József mellett volt tanársegéd. Oklevelének megszerzése után a Ganz-féle Villamossági Gyárba lépett, hol rövidesen főmérnök és a próbaterem helyettes vezetője lett. A villamosgépekkel kapcsolatos tudományos tevékenysége elsősorban az áram- és feszültségváltók, a relétechnika és a transzformátorok körébe tartozik.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Koczkás Gyula születésének 100. évfordulója
Alsószombatfalva, 1905. márc. 12. - Budapest, 1986. ápr. 7.

Biofizikus, rádióamatőr, egyetemi tanár
A székesfehérvári cisztercita gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Collegium tagjaként szerzett Budapesten fizika-matematika szakos tanári oklevelet. Pécsett kezdett dolgozni Rhorer László orvosi fizikai tanszékén, 1929-ben doktorált. Rhorer halála után pécsi, majd 1942-től budapesti gimnáziumokban vállalt tanári állást. 1944-ben a nemzeti ellenállási mozgalomban való részvételéért Sopronkőhidára, azután Bajorországba deportálták. Szerencsésen megmenekült, a koalíciós kormányok idején a Közoktatási Minisztériumban és az Országos Tervhivatalban volt osztályvezető. 1948 márciusban rendkívüli egyetemi tanári kinevezést kapott, 1948 októberében lett az újonnan alapított orvosi fizikai intézet vezetője a budapesti tudományegyetem orvostudományi karán. 1950 szeptemberétől 1956 októberéig ismét középiskolában tanított, a forradalmat követően pedig egészen nyugdíjazásáig sugárfizikai ill. sugárbiológiai intézetekben irányította a fizikai kutatásokat. 1950-ben rövid ideig az általa is szorgalmazott Fizikai Szemlének volt a főszerkesztője. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Gerlóczy Ferenc halálának 15. évfordulója
Budapest, 1911. okt. 23. - Budapest, 1990. márc. 12.

Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár
Tanulmányait a budapesti tudományegyetem orvosi karán 1935-ben fejezte be. Már 1934-ben tanársegéd volt a gyermekgyógyászati szakon, 1949-ben adjunktus, 1953-ban docens, 1956-ban egyetemi tanár. 1952-ben nyerte el a kandidátusi fokozatot. 1971-től nyugdíjba vonulásáig a Gyermekklinika igazgatója volt. A mellékpajzsmirigy eredetű kórkép, a klinikai és experimentális virológia egyes kérdései, a csecsemő- és gyermekgyógyászat diagnosztikai kérdései álltak kutatásainak középpontjában. Könyvein kívül számos tanulmánya jelent meg társszerzőkkel. Tagja volt az MTA Acta Paediatrica Hungarica szerkesztőbizottságának.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Gyarmati Edit születésének 75. évfordulója
Debrecen, 1930. márc. 12. - Budapest, 2014. nov. 4.

Matematikus
1953-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet az ELTE-n. Végzés után Turán Pál hívta az Algebra és számelmélet tanszékre, ahol 1993-as nyugdíjba vonulásáig dolgozott. A kvadratikus bővítések számelméletében elért eredményeiből írta doktori disszertációját. Sok évtizedes pályája során leendő matematikatanárok százait vezette be a matematikai gondolkodás szépségeibe, és készítette fel őket arra, hogyan tudják majd tanítványaikkal is megszerettetni a matematikát. Három alkalommal (1964, 66 és 69) vezette a Magyar Televízióban a laikusok körében is nagy sikert aratott "Ki miben tudós matematikából?" vetélkedőt. Férjével, Freud Róberttel közösen írt Számelmélet tankönyve alapvető és népszerű munka a magyarországi matematikus és matematika tanárszakos hallgatók körében. A matematika tanításában és népszerűsítésében végzett tevékenységét több kitüntetéssel, köztük a Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó Nagydíjával is elismerték.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Berkeley, George születésének 320. évfordulója
Kilkrin, Írország, 1685. márc. 12. - Oxford, Anglia, 1753. jan. 14.

Angol-ír matematikus, empirista filozófus
Jártas volt kora természettudományában, ismerte a newtoni mechanikát, valamint a matematikának Newton és Leibniz munkássága nyomán abban az időben kialakult új ágát, a differenciálszámítást. Első munkái matematikai témákról születtek, de igazán az 1709-ben publikált "Értekezés a látás új elméletéről" című tanulmánya tette híressé, melyet ma az optika tudományát megalapozó művek közé sorolnak. Utolsó munkája a "Siris" az orvosi célokra használt kátrányos víz előnyeinek leírásával kezdődik, majd a létezés és a világegyetem természetével, Istennel, és a Szentháromság tanával foglalkozik. Berkeley életében ezt a írást főművének tartották, ma már kevésbé forgatott művei közé tartozik. Róla nevezték el a kaliforniai Berkeley városát, San Francisco mellett.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Newcomb, Simon születésének 170. évfordulója
Wallace, Új Skócia, Kanada, 1835. márc. 12. - Washington, D.C., USA, 1909. júl. 11.

Kanadai-amerikai csillagász, matematikus
Fiatalon az Egyesült Államokba került. 1857-ben a Cambridge-i Nautical Almanac Office munkatársa lett. Munkája mellett 1858-ban B.Sc. fokozatot szerzett a Harvard egyetemen. 1861-ben a matematika tanára lett a United States Naval Observatory-ban. 1877-tól az American Ephemeris and Nautical Almanac Office vezetője volt, 1884-ben egyúttal a matematika és asztronómia tanára a Johns Hopkins Egyetemen, Baltimore-ban. Legfontosabb munkái a Hold és a nagyobb bolygók pályájára vonatkozó számításai, valamint a fontosabb csillagászati állandók új, pontosabb meghatározása. Az utóbbi cél érdekében a fénysebesség pontosabb mérésén dolgozott, ennek során együttműködött Michelson-nal. Számos könyvet írt, többek között közgazdasági problémákkal foglalkozó műveket, valamint több népszerű csillagászati munkát. Jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar Hell Miksát tisztázta az 1769. évi méréseinek hamisításának rágalma alól, egyúttal a szakirodalomban keményen elítélte a rágalmazókat.

Web dokumentumok

2005.
márc. 12.
Pupin, Michael Idvorsky (Mihajlo Mihailo) halálának 70. évfordulója
Idvor (Udvar, Torontáludvar; ma Idvor, Szerbia), 1858. okt. 4. [1854. okt. 9.] - New York, USA, 1935. márc. 12.

Szerb származású amerikai mérnök, feltaláló
Már 16 éves korában kivándorolt az Egyesült Államokba és csak doktorálni jött még vissza Berlinbe, Helmholtzhoz. 1889-ben a Columbia Egyetem mérnöki karán a matematikai fizika előadója lett. Itt találta fel és szabadalmaztatta a nagy távolságokat áthidaló telefonhálózat kiépítéséhez nélkülözhetetlenné vált ún. "Pupin tekercs"-eket. Politikai szerepet is vállalt: 1911-ben a Szerb Királyság konzulja lett az USA-ban, majd az első világháború után sikeresen lobbizott Szerbia és Montenegro önállóságáért Wilson elnöknél. New Yorkban a Columbia Egyetem egyik fizikai laboratóriuma ("Pupin Hall") 1935 óta, Belgrádban a mérnöki technológiaii kutatóintézet 1945 óta viseli a nevét. (Dr. Radnai Gyula)

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Say Móric halálának 120. évfordulója
Székesfehérvár, 1830. okt. 14. - Budapest, 1885. márc. 11.

Kémikus, gyógyszerész
1854-ben a bécsi egyetemen gyógyszerészoklevelet szerzett, 1855-ben vegyészdoktor lett; 1855-1858 között a pesti egyetemen Wertheim Tivadar tanársegédje volt. 1857-ben Bécsben letette a reáliskolai tanári vizsgát és 1858-ban a budai főreáliskola vegytantanára lett. 1861-ben Hófer János tanártársával elérték, hogy néhány tantárgyat magyarul taníthassanak. 1862-1863-ban bevezették a vegytani gyakorlatokat. 1863-tól 1868-ig a kereskedelmi akadémia kémia-fizika-tanára, 1870-től igazgatója, 1884-ben tankerület főigazgatója volt. Tudósként elsősorban vízelemzéssel foglalkozott. 1869-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Lengyel Béla ifj. halálának 15. évfordulója
Budapest, 1903. júl. 16. - Budapest, 1990. márc. 11.

Kémikus, egyetemi tanár
Lengyel Béla id. vegyész, egyetemi tanár unokája. A budapesti műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Ezután tanulmányutat tett Bécsben, 1927-ben a bécsi műegyetemen doktorált. 1928-ban a budapesti tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Utána kinevezést kapott az egyetem Kémiai Intézetébe. 1950-től az ELTE Általános Kémiai Intézetbe kapott intézeti tanári kinevezést. 1952-től tanszékvezető, 1952-től 1962-ig az ELTE tudományos rektorhelyettese volt. 1960-ban megalapította az MTA Szervetlen Kémiai Kutatócsoportját. 1964-től 1977-ig főszerkesztője volt a Kémiai Közleményeknek, 1965-től 1976-ig az Acta Chimica Hugaricán. Akadémiai Aranyéremben részesült (1974). 1961-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Crelle, August Leopold születésének 225. évfordulója
Eichwerder, Poroszország, 1780. márc. 11. - Berlin, 1855. okt. 6.

Német matematikus, mérnök
Matematikai ismereteit önképzéssel szerezte. Porosz állami építészeti szolgálatban mérnökként dolgozott, elsősorban út- és vasútépítési feladatokon. Ő tervezte Poroszország első vasútvonalát, a Berlin-Potsdami vonalat. Titkos főépítészeti tanácsosként lépett ki 1849-ben az állami szolgálatból. Matematikai dolgozatokat is írt. 1826-ban megalapította a még ma is létező Journal für die reine und angewandte Mathematik című folyóiratot, melyet róla "Crelle's Journal" néven is emlegetnek, ezt haláláig szerkesztette. Ez volt az első jelentős matematikai folyóirat, amelyet nem egy akadémia adott ki. Sikerült megnyernie számos neves német és külföldi matematikust, így mindjárt az első évfolyamban Abel és Jacobi értekezései jelentek meg. 1828-ban a Porosz Tudományos Akadémia, 1841-ben a Svéd Királyi Akadémia külföldi tagja lett.

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Fleming, Alexander, Sir halálának 50. évfordulója
Ayrshire, Skócia, 1881. aug. 6. - London, Anglia, 1955. márc. 11.

Skót orvos, Nobel-díjas
1908-ban szerzett orvosi diplomát a St Mary's Hospital-ban, Londonban. Az 1. világháború után visszatért a kórházba, és professzorként dolgozott. Kutatási területe a baktériumkutatás, az immunológia és a kemoterápia volt. 1921-ben felfedezte a lizozim nevű enzimet, és annak antiszeptikus tulajdonságát. 1928-ban, voltaképpen véletlenül, felfedezte a penicillint baktériumölő tulajdonságát. A felfedezés alapján Florey és Chain dolgozta ki a penicillin előállításának a gyógyszergyártásban alkalmazható módszerét. A penicillinnel kapcsolatos munkájukért Chain, Florey és Fleming 1945-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kaptak. 1946-ban átvette a St. Mary bakteriológiai laboratórium vezetését. A londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba.

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Dempster, Arthur Jeffrey halálának 55. évfordulója
Toronto, Ontario, Kanada, 1886. aug. 14. - Stuart, Florida, USA, 1950. márc. 11.

Amerikai fizikus
Sok nuklidot fedezett fel, köztük az atombombákban felhasznált 235uránt. 1918-ban építette az első tömegspektrométert, melynek segítségével elemezhető a kémiai összetétel, meghatározható egy elem különböző izotópjainak relatív gyakorisága. 1936-ban az amerikai Kenneth T. Bainbridge és az osztrák J. H. E. Mattauch társaságában kifejlesztette a kettősfókuszálású tömegspektrográfot; ezt atommagok tömegének mérésére alkalmazzák. Ezután csaknem minden idejét a tömegspektrometriai eljárások fejlesztésére fordította.

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Bush, Vannevar születésének 115. évfordulója
Everett, Massachusetts, USA, 1890. márc. 11. - Belmont, Massachusetts, 1974. jún. 28.

Amerikai mérnök
1917-ben Massachusetts Institute of Technology (MIT)-n doktorált, 1923-1937 között itt dolgozott professzor, később dékánhelyettes volt. 1937-ben a washingtoni Carnegie intézet elnöke, 1940-ben a National Defense Research Committee elnöke volt. 1941-től ez beolvadt az Office of Scientific Research and Development (OSRD) szervezetbe, aminek szintén Bush lett az elnöke. Ez vezette többek közt a Manhattan projektet. Vannevar Bush Roosevelt elnök tudományos tanácsadójaként közvetlenül a második világháború után, 1945-ben az Atlantic Monthly című folyóiratban publikálta az Út a gondolkodás felé (As we may think) című tanulmányát, és ezzel gyakorlatilag lefektette a hipertext koncepciójának alapjait. Bush egy olyan gépezetet álmodott meg, amely megkönnyítené az egyre halmozódó tudásmennyiségben való eligazodást. A gép a mai személyi számítógép ősatyjának tekinthető. Máig is tartó inspirációforrássá vált, többek között hozzájárult Ted Nelson, Douglas Engelbart és Tim Berners Lee munkálataihoz, amik eredménye a mai Web lett.

Web dokumentumok

2005.
márc. 11.
Bloembergen, Nicolaas születésének 85. évfordulója
Dordrecht, Hollandia, 1920. márc. 11. - Tucson, Arizona, USA, 2017. szept. 2.

Holland származású amerikai fizikus, Nobel-díjas
Utrechtben tanult fizikát, majd a háború után 1945-ben a Harvard Egyetemen Purcellnél dolgozott, bekapcsolódva az első mágneses magrezonancia-készülék kifejlesztésébe. Doktori értekezését a Leideni Egyetemen védte meg 1947-ben. 1949-ben visszatért a Harvardra, ahol később professzori állást töltött be. A 60-as években mikrohullámú spektroszkópiával foglalkozott. A nemlineáris optikában végzett elméleti kutatásai, a nagy intenzitású elektromágneses sugárzás és az anyag kölcsönhatásainak vizsgálatai vezették a lézerspektroszkópia elméletéhez. 1981-ben Schawlow-val kapta a fizikai Nobel-díj felét "a lézerspektroszkópia kifejlesztéséért". (a másik felét Kai M. Siegbahn kapta) (Piriti János)

Web dokumentumok

2005.
márc. 10.
Dodoens, Rembert (Dodonaeus, Rembertus) halálának 420. évfordulója
Mechelen, Németalföld, (ma Belgium), 1516. jún. 29. [1517.] - Leiden, Hollandia, 1585. márc. 10.

Flamand botanikus, orvos
A leuveni egyetemen orvostudományi, csillagászati, földrajzi, de főképp növénytani tanulmányokkal foglalkozott. 1575-től 1578-ig II. Rudolf osztrák császár és magyar király háziorvosa volt. 1583-ban a leideni egyetem hívta meg az orvostudományok tanárának. Több könyvet írt, amelyekben számos növényfajtát, elsősorban gyógynövényeket írt le nagy részletességgel. Ezek hosszú ideig alapműnek számítottak, több nyelvre is lefordították őket. A Dodonaea növénynemzetség róla kapta a nevét.

Web dokumentumok

2005.
márc. 10.
Mollweide, Karl Brandan halálának 180. évfordulója
Wolfenbüttel, Alsó-Szászország, 1774. febr. 3. - Lipcse, Németország, 1825. márc. 10.

Német matematikus, csillagász
Tanulmányainak befejezése után 1800-1811-ig Halle-ben tanított, majd 1811-től haláláig a lipcsei egyetemen a csillagászat tanára volt, emellett 1814-től a matematika tanára is. 1805-ben publikálta az általa alkotott területtartó vetületet (Mollweide-vetület), amelyet elterjedten használtak világtérképekhez, atlaszokban, és falitérképeken. A trigonometriában nevéhez fűződik a Mollweide-formula.

Web dokumentumok

2005.
márc. 9.
Győry Sándor halálának 135. évfordulója
Tarján, 1795. ápr. 15. - Pest, 1870. márc. 9.

Mérnök, matematikus, műszaki író
Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte 1821-ben. Az 1820-as évek második felében a Huszár Mátyás vezetésével folyó Dunafelmérésnél dolgozott. Innen került az építészeti igazgatóságra, melynek igazgatója lett. Mikor 1832-ben az MTA tagjává választotta, lemondott állásáról, hogy kizárólag a matematikai és műszaki tudományoknak szentelhesse idejét. Igen sok matematikai, műszaki és művelődéspolitikai tárgyú tanulmánya jelent meg. 1860-1865-ig szerkesztette az Akadémiai Értesítőt. Közgazdasági, műszaki, közlekedésügyi, zeneelméleti cikkei főként a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban jelentek meg.

Web dokumentumok

2005.
márc. 9.
Henrici, Olaus Magnus Friedrich Erdmann születésének 165. évfordulója
Meldorf, Poroszország, 1840. márc. 9. - Chandler's Ford, Hampshire, Anglia, 1918. aug. 10.

Német születésű angol matematikus
Melsdorfban tanult, ezután három évig mérnök-gyakornokként Flensburgban dolgozott, ott Clebsch felfigyelt tehetségére és bíztatására beiratkozott a Karlsruheben működő Politechnicum matematika szakára. 1862-től Heidelbergben Ph.D. fokozatot szerzett, később Berlinben tanult Weierstrass és Kronecker irányításával. 1865-ben átköltözött Angliába, ott matematikát tanított, majd Londonban a College Universityn matematikaprofesszor, Hirst asszisztense. 1870-ben Hirst lemondott és helyére Henrici kapott kinevezést. 1880-tól ugyanott az alkalmazott matematika professzora lett. Érdeklődött a matematikai műszerek iránt. A William Thomson (Lord Kelvin) által javasolt elgondolás alapján egy ún. harmonikus analizátor műszert fejlesztett ki Fourier-együtthatók meghatározására. Fia, Ernst Olaf Henrici is matematikus, közös munkájukat 1912-ben publikálták.

Web dokumentumok

2005.
márc. 9.
Pfeffer, Wilhelm Friedrich Philipp születésének 160. évfordulója
Grebenstein, (Kassel közelében), Németország, 1845. márc. 9. - Lipcse, 1920. jan. 31.

Német botanikus, növényfiziológus
A göttingeni egyetemen doktorált 1865-ben, majd a marburgi és a bonni egyetemen folytatta tanulmányait. Oktatóként dolgozott Bonnban, Baselban, Tübingenben és végül Lipcsében. A sejtek anyagcseréjének tanulmányozása közben 1877-ben féligáteresztő hártyát készített, hogy annak segítségével vizsgálhassa az ozmózis folyamatát. Kidolgozott egy módszert az ozmózisnyomás mérésére. Az ozmózisnyomás terén végzett kutatásai a növényélettan egyik úttörőjévé tették.

Web dokumentumok

2005.
márc. 9.
Aiken, Howard Hathaway születésének 105. évfordulója
Hoboken, New Jersey, USA, 1900. márc. 9. - St Louis, Missouri, 1973. márc. 14.

Amerikai mérnök, feltaláló
Wisconsin-i Egyetem hallgatója volt Madisonban. A Harvard Egyetemen 1939-ben doktorált, majd rövid ideig ott maradt oktatni, mielőtt hadmérnöki munkát vállalt volna az USA Haditengerészeti Ellátó Hivatalnál. Társaival 1939-ben kezdett dolgozni egy olyan automatikus számológép kifejlesztésén, amely 5 számtani műveletet (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, és az előző eredményekre vonatkoztatás) tudott végezni tetszés szerinti sorrendben, emberi beavatkozás nélkül. Az első ilyen gépet, a Mark I.-et társaival 1944 februárjában fejezték be, amely a Babbage-elveken alapult. Aiken folytatta munkáját, s 1947-ben befejezte a továbbfejlesztett, teljesen elektromos Mark II.-t.

Web dokumentumok

2005.
márc. 8.
Esztó Péter születésének 120. évfordulója
Seultour, 1885. márc. 8. - Budapest, 1965. ápr. 21.

Bányamérnök, egyetemi tanár
A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1912-ben. 1908-tól a zsilvölgyi üzemek, 1921-től a Bánvölgyi Szénbánya mérnöke volt. 1925-ben a soproni Bányamérnöki Főiskola adjunktusa, 1932-ben rk. tanára, 1934-ben a főiskolának a budapesti műegyetemmel való egyesítésekor intézeti, majd ny. tanára. 1941-től a bányaműveléstan ny. r. tanára. Oktatómunkája mellett a bányászati tudomány több területén maradandót alkotott. Kőzetnyomási (törési) elméletét Kossuth-díjjal jutalmazták. Ismert a vízvédelmi pillérek méretezésére vonatkozó képlete, az ún. Esztó-Vendel-képlet. Behatóan foglalkozott bányamérési (Esztó-Hornoch-képlet) és bányaszellőztetési kérdésekkel. Az utóbbinak eredménye alapvető jelentőségű Bányaszellőztetés c. műve. Részt vett a szakmai egyesületekben, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1906 óta tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 8.
Bruckner Győző halálának 25. évfordulója
Késmárk, 1900. nov. 1. - Budapest, 1980. márc. 8.

Szerves kémikus, egyetemi tanár
Egyetemi tanulmányait a budapesti műszaki egyetemen és a szegedi tudományegyetemen végezte. Vegyészmérnöki oklevelet 1925-ben, bölcsészdoktori oklevelet pedig 1928-ban szerzett. 1926-ban kapott állást a szegedi tudományegyetem Szerves Kémiai Intézetében, Széki Tibor mellett. Ösztöndíjasként 1927-28-ban a Berlin-Charlottenburgi Műegyetem Szerves Kémiai Intézetében dolgozott A. Schönberg vezetésével, majd 1929-ben a Grazi Tudományegyetemen, a Nobel-díjas Preglnél tanulmányozta a szerves kémia mikroanalitikai módszereit. 1941-ben a szegedi tudományegyetemen a Szerves Kémiai Intézet igazgatója is lett. 1949-ben hívták meg a budapesti ELTE szerves kémiai tanszékének élére. Első kiemelkedő tudományos eredményét az N-O acilvándorlás felfedezése jelentette. Tudományos szakterülete a természetes eredetű poliglutaminsavak kutatása volt. Felfedezte a D-glutaminsavat. Tisztán előállította a vegyületcsoport egyes tagjait, tisztázta térszerkezetüket. Megalapozta a hazai peptidkémiai kutatást. Iskolateremtő tudós volt. Eredményei elismeréséül megkapta a Svéd Kémiai Egyesület ötévenként kiadott Scheele-emlékérmét. 1946-tól az MTA tagja volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 8.
Goodstein, Reuben Louis halálának 20. évfordulója
London, Anglia, 1912. dec. 15. - Leicester, 1985. márc. 8.

Angol matematikus
A cambridge-i egyetemen szerzett diplomát, majd a readingi egyetemen dolgozott, a tudományos munkája legnagyobb részét a leicesteri egyetemen töltötte. 1946-ban Ph.D.-t a londoni egyetemen szerezte. A tetráció szót Reuben Louis Goodstein alkotta meg a tetra és az iteráció szavakból. A tetráció valójában iteratív hatványozás, az első hyper operátor a hatványozás után. A tetrációt nagyon nagy számok jelölésére használják. Matematikai logikában ismert a Goodstein tétel.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Fabinyi Rudolf halálának 85. évfordulója
Jolsva, 1849. máj. 30. - Budapest, 1920. márc. 7.

Kémikus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetemen nyert 1875-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Kétévi németországi tanulmányútjáról visszatérve a budapesti műegyetemen adjunktus, 1878-ban a budapesti tudományegyetemen magántanár, majd ugyanettől az évtől a kolozsvári egyetem elméleti és gyakorlati kémiai tanszékén ny. r. tanár, egyben a kolozsvári állami vegykísérleti állomás igazgatója is volt. 1899-1900-ban az egyetem rektora. A Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke. Nagy jelentőségűek a molekulasúly újabb meghatározási módszereiről közölt tanulmányai. A szerves kémiai kutatás egyik hazai úttörője. 1898-ban Ceracidin néven elsőként állított elő és szabadalmaztatott benzopirillium sót. E vegyületből származtathatók a növényi színanyagok. Ez utóbbiak vizsgálatáért Willstätter és Robinson Nobel-díjat kapott. 1891-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Bozóky Endre halálának 80. évfordulója
Sümeg, 1863. nov. 1. - Budapest, 1925. márc. 7.

Fizika- és mennyiségtantanár
1886-ban szerezte meg tanári diplomáját. A Pozsonyi Főreáliskola, majd a Budapesti I. Kerületi Állami Főgimnázium tanára, 1906-tól az Országos Közoktatási Tanács titkára, később igazgatója, 1924-től főigazgatója. 1901-ben, iskolájában meghonosította (mint rendkívüli tantárgyat) a fizikai gyakorlatokat. 1908-tól középiskolai igazgató. Tőle származik az első magyar nyelvű útmutatás az iskolai fizikai gyakorlatokhoz. Számos fizika-módszertani és iskolapolitikai cikke jelent meg az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlönyben.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Halász András halálának 30. évfordulója
Munkács, 1890. dec. 17. - Budapest, 1975. márc. 7.

Bányamérnök
Oklevelét a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán szerezte 1923-ban. 1918-1923 között az erdélyi borsai rézbányánál dolgozott, 1924-1941-ig a jugoszláviai Majdanpekben a nemzetközi jelentőségű, belga érdekeltségű rézbánya főmérnöke. 1941-1944-ig Nagybányán a Felsőmagyarországi Bánya és Kohómű Rt. műszaki vezetője volt. 1945 után a bauxit- és alumíniumtermelés újjászervezésében tevékenykedett mint a Magyar-Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. központi bánya igazgatója. 1950-től a Bányászati Kutató Intézet érc- és kőzetosztályának vezetője. Meghívott előadóként ércelőkészítést tanított a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen. Munkásságának főbb területei az úrkúti mangánérc-dúsítómű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója, a fehérvárcsurgói üveghomok-előkészítőmű, a sárisápi kaoliniszapolómű, a pátkai ólomcinkérc- és fluoritflotálómű voltak.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Melczer Miklós halálának 20. évfordulója
Budapest, 1891. dec. 3. - Budapest, 1985. márc. 7.

Orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár
Orvosi oklevelét 1918-ban Budapesten szerezte. 1910-1920 között a budapesti II. sz. Anatómiai Intézetben, 1920-28-ban a Bőrgyógyászati Klinikán, majd a Szegedi Bőr- és Nemikórtani Klinikán 1936-1940-ig dolgozott. 1939-ben tanszékvezető ny. r. tanár. 1940-től a pécsi Bőr- és Nemikórtani Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. Kutatási területe a Lymphogranuloma venereum kórtana és a vírusok szerepe a bőr- és nemibetegségekben, a rosszindulatú bőrtumorok korai felismerése. Nevéhez fűződik a kísérletes dermatológia megalapítása Magyarországon.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Kádas Kálmán halálának 20. évfordulója
Kisoroszi, 1908. júl. 30. - Budapest, 1985. márc. 7.

Gépészmérnök, gazdasági mérnök, egyetemi tanár
1931-ben gépészmérnöki, 1932-ben közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett a budapesti műegyetemen. 1933-tól 1936-ig a Műegyetem nemzetgazdasági és pénzügytan tanszékén Heller Farkas mellett tanársegéd. 1955-től az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem közlekedésgazdaságtani tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, 1957-től 1964-ig a közlekedésmérnöki kar dékánja. 1967-től 1970-ig az újra egyesített Budapesti Műszaki Egyetem továbbképzési rektorhelyettese. Szerteágazó közgazdaságtani munkássága kiterjedt az ipargazdaságtanra, a közlekedésgazdaságtanra, a közlekedésstatisztikára, az ökonometriára, a prognosztikára.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Bayer, Johann(es) halálának 380. évfordulója
Rain, Bajorország, 1572. - Augsburg, 1625. márc. 7.

Német műkedvelő csillagász, csillagatlasz szerkesztő, jogász
Ingolstadban tanult, majd Augsburgban jogtudósként dolgozott, mint bíró, utóbb a városi magisztrátus tanácsosa. Tycho Brahe csillagkatalógusa alapján megszerkesztette az első, az egész égboltot áttekintő "Uranometria" c. atlaszt (Augsburg, 1603). Művében az antik csillagképeken kívül, a németalföldi hajósok adatai nyomán, feltüntette és elnevezte a déli pólus körüli, Európából nem látható csillagképeket is. Ő vezette be az egyes csillagoknak csillagképeken belüli jelölésére fényességük és égi helyzetük sorrendje szerint a görög kisbetűket (alfa, béta, stb.). Jelölésrendszere máig használatban van. Munkája oly mértékben példamutató volt, hogy a modern kor csillagatlasz szerkesztői is gyakran használják, valamilyen megkülönböztető jelzővel, az Uranometria címet. Nevét egy holdkráter is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Niépce, Joseph Nicéphore születésének 240. évfordulója
Chalon-sur-Saône, Franciaország, 1765. márc. 7. - Chalon-sur-Saône, 1833. júl. 5.

Francia feltaláló
Eleinte tanárként dolgozott. 1801-től a családi birtokot igazgatta Chalon mellett. Idősebb bátyjával, Claude-dal feltaláltak egy hajómotort, a pyréolophore-t. 1816-tól kezdve kísérletezett a camera obscurával és 1822-től számíthatjuk első sikeres próbálkozásait a fotókémiai képrögzítés terén. 1827 nyarán a fényképezés történetében általa készült először tartós fénykép, bár a felvétel tükörfordított volt. A felvétel helyszíne Niépce dolgozószobájának ablaka, kilátással az udvarra. Kísérletei eredményeként a képen a fényt a csillogó aszfalt adta, az árnyékot pedig, a lenolajos lemosás után az ón. A megvilágítási idő több, mint nyolc óra lehetett, de ez semmit sem von le a nagyszerű felfedezés tényéből. 1829-ben Daguerre-rel összeköttetésbe lépett, hogy a fotográfiák tökéletesítésén együtt munkálkodhassanak. Munkájuk gyümölcseit váratlan halála miatt már nem élvezhette.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Lindelöf, Ernst Leonard születésének 135. évfordulója
Helsingfors, Orosz Birodalom (ma Helsinki Finnország), 1870. márc. 7. - Helsinki, 1946. jún. 4.

Finn matematikus
Édesapja Leonard Lorenz Lindelöf matematikaprofesszor volt 1857 és 1874 között a Helsingforsi Egyetemen. Amikor Lindelöf matematikát ment tanulni az egyetemre 1887-ben, akkor már édesapja nem tanított ott. Az 1891-es évet Stockholmban töltötte, és 1893-1894 között Párizsban tanult, majd visszatért Helsingforsba, ahol 1895-ben doktorált. Ezután docensként tanított, majd egy göttingeni kitérő után 1902-ben adjunktussá nevezték ki és a következő évben professzor lett. 1907-től az Acta Mathematica szerkesztői tanácsának volt a vezetője. Komplex függvénytannal, differenciálegyenletekkel, variációszámítással is foglalkozott. Nevét viseli a Lindelöf-tér, Lindelöf-hipotézis, Picard-Lidelöf-féle egzisztenciatétel. Csillagászattal is foglalkozott, az égitestek mechanikáját tanulmányozta. Később felhagyott a kutatói tevékenységgel, hogy életét a tanításra és tankönyvek készítésére szentelje. A skandináv matematikáért folytatott tevékenységének elismeréseként Uppsalában, Oslóban, Stockholmban és Helsinkiben egyetemet neveztek el róla.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
London, Fritz Wolfgang születésének 105. évfordulója
Breslau, Németország, (ma Wroclaw, Lengyelország), 1900. márc. 7. - Durham, North Carolina, USA, 1954. márc. 30.

Német-amerikai fizikus
Bonn, Frankfurt, Göttingen, München, Párizs egyetemein tanult, Münchenben doktorált. 1921-ben. Rockefeller kutatói ösztöndíjjal dolgozott Zürichben és Rómában, tanított a berlini egyetemen. 1927-ben, Walter Heitlerrel együtt kidolgozta a hidrogénmolekula első kvantummechanikai tárgyalását. 1933-tól 1936-ig Oxfordban kutatott az Imperial Chemical Industries ösztöndíjával, majd a párizsi egyetemre ment, ahol kutatási igazgató lett. A homopoláros molekulák kötéseiről alkotott elmélete a hidrogénmolekula modern kvantumelméleti tárgyalásának a kezdetét jelentette, a modern kémia egyik legfontosabb eredményének tekintik. Testvérével, Heinz Londonnal dolgozta ki 1935-ben a szupravezetés fenomenologikus elméletét. 1939-ben vándorolt ki az Egyesült Államokba. A Duke Egyetemen (Durham, North Carolina) az elméleti kémiatanszék professzora lett, 1953-tól a kémiai fizika "James B. Duke" professzora volt. 1945-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Ő volt az első amerikai állampolgár, akinek munkásságát a Holland Királyi Tudományos Akadémia Lorentz-érmével ismerték el.

Web dokumentumok

2005.
márc. 7.
Miller, Stanley Lloyd születésének 75. évfordulója
Oakland, California, USA, 1930. márc. 7. - National City, California, 2007. máj. 20.

Amerikai vegyész, biológus
A Berkeley Egyetemen diplomázott, majd a Chicago Egyetemen doktorált Harold Urey vezetése alatt. 1968-tól University of California at San Diego professzora volt. Munkássága az élet születését megelőző, úgynevezett prebiotikus folyamatok megismerésére irányult. Leghíresebb kísérletét 1952-ben hajtotta végre, ez az Urey-Miller-kísérlet. Még életében tanúja volt a prebiotikus kémiai új áttörésének, az elmúlt években kiderült, hogy egyszerű aminosavak a csillaközi térben is kialakulhatnak. A ma már az asztrobiológiai kutatások témakörébe tartozó felismerés mintegy keretbe foglalta munkásságát, és a Földön kívüli élet kutatásának új korszakát nyitotta meg.

Web dokumentumok

2005.
márc. 6.
Baráth Jenő születésének 110. évfordulója
Budapest, 1895. márc. 6. - Budapest, 1973. jan. 22.

Belgyógyász, egyetemi tanár
Diplomáját 1919-ben szerezte. 1920-1936-ig a budapesti egyetem III. sz. belklinikáján Korányi Sándor mellett gyakornok, később tanársegéd volt, majd egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1937-től a bőrklinikán tevékenykedett, 1945-1967-ig a János Kórházban volt vezető beosztásban. Jelentős érdemeket szerzett a magas vérnyomás kóroktanának és gyógyításának kutatásában, valamint a terminális érrendszerben levő zárókészülékek jelentőségének vizsgálatában. Folyamatosan részt vett az orvosok továbbképzésében, különösen az Orvostovábbképző Intézet programja keretében. Magyar és idegen nyelvű szakcikkeinek száma mintegy 130.

Web dokumentumok

2005.
márc. 6.
Urbanek János születésének 100. évfordulója
Fiume, Horvátország, 1905. márc. 6. - Barcelona, Spanyolország, 1971. szept. 9.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
A budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet 1927-ben. 1927-1930-ban állami ösztöndíjjal a párizsi Institut d'Optique-ban végzett a gyakorlati színképoptika körébe tartozó kutatásokat, a Sorbonne-on 1930-ban egyetemi doktori címet nyert. 1930-1944-ig a műegyetemen oktatott elméleti villamosságtant, elektrotechnikát, világítástechnikát. 1944-1949-ben a Ganz Villamossági Művek próbatermének vezetője. 1949-ben megalapította a Villamosipari Kutatóintézetet, amelynek nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig igazgatója volt. Számos tudományos dolgozata jelent meg francia, angol és hazai szaklapokban, több nemzetközi konferencián vett részt előadásaival.

Web dokumentumok

2005.
márc. 6.
Dohy János halálának 15. évfordulója
Kolozsvár, 1905. okt. 19. - Mosonmagyaróvár, 1990. márc. 6.

Mezőgazdász, növénypatológus. egyetemi tanár
1926-ban szerzett diplomát a debreceni Gazdasági Akadémián, majd a Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetemen doktorált. 1929-1932 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémián volt tanársegéd. 1938-tól a debrecen-pallagi Gazdasági Akadémián rendkívüli tanárként oktatott. 1940-ben a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémia növénytani és növényegészségügyi tanszékének szervezésével és vezetésével bízták meg. A háborús események miatt 1944 őszén, az egyetemet Keszthelyre költöztették, 1946 őszéig itt volt az akadémia, később főiskola nyilvános rendes tanára. 1946-tól a budapesti Agrártudományi Egyetem debreceni osztályán a növényvédelmi intézet vezetője volt, majd 1949-től a kisvárdai Növénynemesítő Telep burgonyakórtani laboratóriumát vezette, itt a burgonya gombás betegségeit kutatta. 1954-től a Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság Akadémia növénytani és állattani tanszékének vezetője és az akadémia igazgatóhelyettese volt. Az 1956-os forradalomban tanúsított magatartásáért 1957-ben koholt vádak alapján 10 évi börtönbüntetésre ítélték, ebből közel öt évet le is ült. 1963-ban a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola Rinyatamási Burgonyanemesítő telepére vették fel műszaki ügyintézői státuszba, kutatói állást nem tölthetett be. 1966-ban a Növényvédelmi Kutató Intézet keszthelyi laboratóriumába került. 1990-ben megkapta a Széchenyi-díjat.

Web dokumentumok

2005.
márc. 6.
Alhazen, Ibn al-Hajszam (al-Hasan al-Haytham) halálának 965. évfordulója
Baszra, Irak, 965. júl. 1. - Kairó, Egyiptom, 1040. márc. 6.

Arab csillagász, fizikus, matematikus, vízmérnök
Teljes nevén: Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri. Szülőföldjéről az egyiptomi kalifa Kairóba hívta, hogy a Nílus évenkénti áradását folyamszabályozással hatékonyabban hasznosítsa. Sikertelenségekor háborodott elmét színlelt, hogy a kalifa haragját elkerülje. Miután az uralkodó meghalt, Alhazen visszakapta a vagyonát, és élete végéig Egyiptomban maradt. Arabul írt főművét "Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII" című latin fordításban ismerte meg Európa a tizenhatodik században. Világosan kimondta, hogy a látás nem a szemből ered, hanem fénysugár indul a tárgyakból, és a szem csak felfogó eszköz. Ismerte az átlátszó gömbsüveg nagyító képességét. Leírta a síktükör geometriáját is. Két tucatnyi munkája foglalkozik csillagászattal. (Hujter Mihály)

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Szentiványi Márton halálának 300. évfordulója
Szentivány, 1633. okt. 20. - Nagyszombat, 1705. márc. 5.

Jezsuita matematikatanár, természettudós, teolgógus, polihisztor, tudománynépszerűsítő
A nagyszombati Kalendáriumok szerkesztője, könyvvizsgáló. Bécsben, Nagyszombatban tanult, majd ugyanott tanított. A széles olvasóközönségnek szánt írásai a Nagyszombati Kalendáriumban a természettudományok minden ágát felölelik. Előszeretettel foglalkozott csillagászattal, az 1670-es években észlelő helyet rendezett be a Főiskolán. Innen észlelte, pl. az 1680. évi Kirch-féle üstököst. A napközéppontú (heliocentrikus) rendszert elvetette, egy Tycho-típusú "átmeneti" rendszert dolgozott ki. Fellépett az asztrológia ellen. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Cserháti Jenő születésének 150. évfordulója
Győr, 1855. márc. 5. - Budapest, 1910. nov. 17.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
Cserháti Sándor növénynemesítő öccse. Műszaki tanulmányait a zürichi műegyetemen végezte 1876-ban. 1877-től az Osztrák Államvasúti társaságnál dolgozott különböző beosztásokban. 1890-től Budapesten vasút és hajózási mérnök. 1905-től a Műegyetemen a gépszerkezettan tanára volt haláláig. Hathatósan támogatta Kandó Kálmán vasútvillamosítási kísérleteit és részt vett a Valtellina-vasút villamosításának munkálataiban. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet alelnöke. Emlékére a mérnökegylet 1911-ben Cserháti-plakettet alapított, mellyel az év legjelentősebb gépészmérnöki és elektrotechnikai tanulmányát jutalmazza.

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Fekete Jenő születésének 125. évfordulója
Veszprém, 1880. márc. 5. - Budapest, 1943. márc. 17.

Geofizikus
A budapesti egyetemen végezte tanulmányait. Tanársegéd, majd 1905-től a Semsey-alapítvány ösztöndíjasa. 15 évig Eötvös Loránd mellett dolgozott. 1915-től kinevezett geofizikus. 1919-től az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársa volt. 1923-ban a Royal Dutch Shell alkalmazásában Mexikóban, 1931-től Texasban torziós ingás méréseket végzett, 1934-35-ben hazatért és átvette a Geofizikai Intézet vezetését. Új kutatómódszereket vezetett be (szeizmikus, elektromos stb.). Magyarországon nagy területet kutatott át és értelmezett. 1941-től az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Taky Ferenc születésének 100. évfordulója
Kaposvár, 1905. márc. 5. - Budapest, 1968. szept. 29.

Gépészmérnök, egyetemi tanár
Oklevelét 1927-ben a budapesti műegyetemen kapta. 1927-1929-ben a műegyetem műszaki mechanikai tanszékén tanársegéd. 1929-1945 között próbatermi főmérnök Budapest Főváros Elektromos Műveinél. 1945-től a budapesti műszaki egyetem villamosművek tanszékén adjunktus, 1952-től tanszékvezető. Rövid idő alatt az egyetem egyik legnépszerűbb oktatója lett. Ennek volt a következménye, hogy 1956. október 23-át követően, az oktatói nagygyűlés - amelyen részt vettek a forradalmi hallgatóság képviselői is - egyhangúan megválasztotta az Egyetemi Forradalmi Bizottság elnökének. 1957-ben eltávolították az egyetemről és áthelyezték az Erőmű Tervező Vállalathoz, majd a Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézethez, ahol 1964-ig működött. 1964-től a Veszprémi Vegyipari Egyetem géptani tanszékén docens. 1966-tól a Budapest Főváros Elektromos Műveinél dolgozott, 1967-től a Vegyi- és Robbanástechnikai Kutató Intézet műszaki tanácsadója volt. Szakmai és tudományos munkássága elsősorban az érintésvédelemre, a világítástechnikára és a felvonók villamos berendezéseivel kapcsolatos problémákra terjedt ki.

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Petrányi Gyula halálának 5. évfordulója
Budapest, 1912. jún. 24. - Budapest, 2000. márc. 5.

Orvos, belgyógyász, egyetemi tanár
1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi oklevelet szerzett. 1934-1936-ig a Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézet gyakornoka, 1940-1945-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka volt. A Debreceni Tudományegyetem, ill. a DOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika ny. r. tanára, egyetemi tanára és a tanszék vezetője volt. 1966-1967-ig a II. sz. és az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, közben 1953-1954-ig az Általános Orvostudományi Kar dékánja, majd az egyetem klinikai rektorhelyettese volt. 1974-1982-ig a SOTE tanszékvezető egyetemi tanára és a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, emeritusz professzora. Klinikai immunológiával és klinikai farmakológiával, elsősorban az ún. autoimmun- betegségek patogenezisével, klinikumával, diagnosztikájával, terápiájával, ill. a transzplantációs immunológia elméleti kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a felnőtt kori vitiumok patogenezise, ill. a reumás láz és általában a reumás kollagén betegségek kutatása terén. Magyarországon ő végezte el az első diagnosztikus szívkatéteres vizsgálatokat. 1973-tól az MTA levelező, 1982-től rendes tagja volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Bernstejn, Szergej Natanovics (Bernstein Sergei Natanovich) születésének 125. évfordulója
Ogyessza, Orosz Birodalom (ma Ukrajna), 1880. márc. 5. - Moszkva, Szovjetunió, 1968. okt. 26.

Ukrán születésű szovjet-orosz matematikus
1898-1904 között Párizsban a Sorbonne-on, és Göttingenben tanult. Doktori disszertációjában megoldotta Hilbert 19. problémáját. Oroszországba visszatérve ismét meg kellett szereznie a doktori fokozatot, mert külföldön szerzett végzettséget otthon nem ismerték el. A harkovi egyetemen doktorált 1913-ban, itt is tanított 1932-ig. 1933-tól 1943-ig a leningrádi, majd 1943-tól 7 éven keresztül a moszkvai egyetemen tanított. Ő rendezte sajtó alá Csebisev összes munkáit. Munkásságának fő területe a függvények approximációja és a valószínűségszámítás volt. Nevéhez fűződnek a következők: a Bernstein-tétel, a Bernstein-polinomok, és a Bernstein-egyenlőtlenség.

Web dokumentumok

2005.
márc. 5.
Schwartz, Laurent születésének 90. évfordulója
Párizs, Franciaország, 1915. márc. 5. - Párizs, 2002. júl. 4.

Francia matematikus
1944-45-ben Grenoble-ban, 1945-től a Nancy-i egyetemen tanított, majd 1952-től a párizsi egyetemen, majd 1958-tól az École Polytechnique-en tanított. A disztribúcióelmélet egyik megalapozója. A függvényfogalom általánosításával matematikailag szigorúan megalapozottá tette korábban Dirac által bevezetett, a fizikában alkalmazott Dirac-delta függvény fogalmát. Ennek a differenciálegyenletek megoldhatósága szempontjából van kiemelkedő jelentősége. 1950-ben, első francia matematikusként, Fields-éremmel tüntették ki.

Web dokumentumok

2005.
márc. 4.
Gyarmathi Sámuel halálának 175. évfordulója
Kolozsvár, 1751. júl. 15. - Kolozsvár, 1830. márc. 4.

Orvos, nyelvész, mineralógus
Tanulmányait a kolozsvári és nagyenyedi kollégiumban végezte, majd Bécsben 1782-ben megszerezte az orvosdoktori diplomát. Ezután Németországba utazott, majd hazatérése után Pozsonyban gróf Ráday Gedeon két fiának nevelője volt. A Révai Miklós által szerkesztett Magyar Hírmondó részére is írt cikkeket. Gyarmathi volt Magyarországon az első, aki a Montgolfier-fivérek eljárása szerint hőlégballont szerkesztett és azt Pozsonyban nagy közönség előtt felbocsátotta. 1787-ben Hunyad megye főorvosa lett. Ezután a gróf Bethlen család orvosaként működött, tanítványával, gróf Bethlen Elekkel ismét Németországba utazott. 1795-1798-ban Göttingenben a kor több neves tudósával ismerkedett meg. August Schlözer történész és nyelvtudós nyomán foglalkozott a magyar, finn és más rokon nyelvek összehasonlításával. Ő tekinthető Magyarországon az összehasonlító nyelvtudomány első művelőjének. 1800-1810 között a zilahi református kollégiumban tanított, innen vonult nyugalomba. Jeles mineralógus is volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 4.
Bacsák György halálának 35. évfordulója
Pozsony, 1870. jún. 5. - Budapest, 1970. márc. 4.

Polihisztor, jogász, csillagász, geológus, festőművész
Pozsonyban Dohnányi Frigyes tanítványa volt. Itt ismerkedett meg az égi mechanikával. A budapesti tudományegyetem jogtudományi karán szerzett doktori oklevelet. Autodidaktaként csillagászati tanulmányokat folytatott. Nagy matematikai felkészültséggel és széles látókörű őséghajlattani szemlélettel igyekezett felismerni, ill. megmagyarázni az égi mechanika mozgástörvényeit és a pleisztocén jégkorszakok közötti összefüggéseket. Ezek ismeretében értelmezte a pleisztocén jégkorszakok kialakulását és időbeli lefolyását. Milutin Milanković elméletéből kiindulva meghatározta a Föld pályaelemeinek változásából az elmúlt 600.000 év, majd egymillió év eljegesedési hullámait. Kidolgozta a pályaelemek stabilitási pontjainak és időszakainak elméletét. Tudományos munkásságának eredményeit 70 éves korától jelentette meg.

Web dokumentumok

2005.
márc. 4.
Gallé László halálának 25. évfordulója
Zenta, 1908. febr. 15. - Szeged, 1980. márc. 4.

Biológus, zuzmókutató
Egyetemi tanulmányait a belgrádi és a szegedi tudományegyetemen végezte. 1930-ban természetrajz-kémia szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1928-tól az egyetemi növénytani intézet gyakornoka. 1957-70-ben biológia szakvezető tanár a szegedi Petőfi, Rózsa Ferenc, majd Ságvári Gimnáziumban. 1963-tól a Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa. Már fiatal korától megfigyelte és gyűjtötte a növényi rendellenességeket, főleg a zuzmók rendszertanával, cönológiájukkal és teratológiával foglalkozott. A magyar zuzmócönológia megteremtője, 20-nál is több új zuzmótársulást írt le.

Web dokumentumok

2005.
márc. 3.
Cantor, Georg Ferdinand Ludwig Philipp születésének 160. évfordulója
Szentpétervár, Oroszország, 1845. márc. 3. - Halle, Németország, 1918. jan. 6.

Orosz születésű német matematikus
Családja még gyermekkorában Németországba települt át. Tanulmányait a zürichi és berlini egyetemen végezte. Kezdetben számelmélettel és analízissel, a Fourier-sorok elméletével foglalkozott. 1869-ben habilitált, és kinevezést kapott a hallei egyetemre, ahol 1872-ben rendkívüli, 1879-ben pedig rendes tanár lett. Érdeklődése a halmazelmélet felé fordult. 1873-ban bebizonyította, hogy a racionális és az algebrai számok halmaza megszámlálható, a valós számok halmaza azonban nem. 1879 és 1884 között írt cikksorozatában lerakta a modern halmazelmélet alapjait. Újszerű kérdésfeltevései miatt korának több matematikusával, így Kroneckerrel ellentétbe került. Megfontolásai több halmazelméleti paradoxon megfogalmazását is lehetővé tették. Élete végén súlyos depressziója miatt visszavonult az aktív kutatástól.

Web dokumentumok

2005.
márc. 3.
Sitterly, Charlotte Emma Moore (Moore, Charlotte Emma) halálának 15. évfordulója
Ercildoun, Pennsylvania, USA, 1898. szept. 24. - Washington, 1990. márc. 3.

Amerikai csillagász, fizikus
A Nap színképének kutatója. A Swarthmore Főiskolán tanult, 1920-ban a Princeton Egyetemen H. N. Russell asszisztense. Kezdetben a kettőscsillagok keringésének vizsgálatával foglalkozott, és nagy számú csillag addig ismeretlen tömegét számolta ki, hozzájárulva a csillagok ún. tömeg-fényesség diagramjának megszerkesztéséhez. Az 1920-as évek végén a Mt. Wilson Obszervatóriumban, Ch. E. Johnsonnal és H. Babcock-kal a Nap színképének finom részleteit tanulmányozta (e tárgyból doktorált), a színképvonalak felhasadásának (mágneses ill. elektromos térben) vizsgálatával jelentős eredményeket ért el. 1945-től az USA Országos Mérésügyi Hivatalában, és a Haditengerészet laboratóriumában a napszínkép többszörös vonalainak részletes felmérését végezte, majd utóbb ezt kiegészítette a rakéta-mérések eredményeivel. Az USA Bruce-aranyéremmel jutalmazták, nevét a 2881.sz. kisbolygó viseli. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 3.
Sklovszkij, Joszif Szamuilovics, (Shklovskii, Shklovskij, Shklovsky, Iosif Samuilovich) halálának 20. évfordulója
Gluhov, Ukrajna, 1916. júl. 1. - Moszkva, Szovjetunió, 1985. márc. 3.

Szovjet-orosz csillagász
A 20. század egyik legjelentősebb orosz asztrofizikusa. A moszkvai Sternberg Csillagvizsgáló munkatársa, a moszkvai egyetem professzora, 1972-től az Űrkutatási Intézet asztrofizikai osztályának vezetője volt. Elméleti fizikai úton kimutatta, hogy a Napot övező kiterjedt gázfelhő, a napkorona millió fokos hőmérsékletű, és a mágneses tér "fűti". Jelentős eredményeként megállapította, hogy a Rák-köd rádiósugárzása mágneses térben spirális pályán gyorsuló elektronoktól származik (szinkrotron-sugárzás). Behatóan tanulmányozta a szupernova-csillagrobbanások természetét. 1957-től elsősorban az űreszközök méréseinek értelmezésével foglalkozott. Számos röntgen-csillagról megállapította, hogy olyan csillagpár alkotja, amelynek egyik tagja neutron-csillag. Foglalkozott az élet kozmikus előfordulásának lehetőségével. Erről a tárgyról írott munkája Carl Sagan fordításában és kiegészítéseivel angol nyelvterületen is nagy érdeklődést keltett. Könyve magyar fordításban is megjelent. Lenin-renddel, és Bruce-éremmel tüntették ki, az Egyesült Államok Nemzeti Akadémiája tagjává választotta. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 2.
Bauer Mihály halálának 60. évfordulója
Budapest, 1874. szept. 20. - Budapest, 1945. márc. 2.

Matematikus, egyetemi tanár
Első önálló kutatási eredményét tizennyolc éves korában publikálta. 1895-96-ban külföldi ösztöndíjat kapott. 1900-ban műegyetemi adjunktus, 1909-ben műegyetemi magántanár az analitikai számelmélet és függvénytan tárgykörben. 1918-ban ny. rk. tanár lett. 1922-ben König Gyula-díjat kapott. 1936-ban munkabírása teljében nyugdíjazták. Közvetlenül a felszabadulás után baleset áldozata lett. Kutatásai az elemi és algebrai számelmélet, valamint az algebra területére esnek, de van néhány függvénytani és geometriai tárgyú eredménye is. Működése lényeges eredményekkel járult hozzá a modern algebra és számelmélet felépítéséhez.

Web dokumentumok

2005.
márc. 2.
Olbers, Heinrich Wilhelm Matthäus halálának 165. évfordulója
Arbergen, (Bréma közelében), Németország, 1758. okt. 11. - Bréma, 1840. márc. 2.

Német csillagász, orvos
Már orvosi tanulmányai idején is hallgatott csillagászati előadásokat, brémai lakóházán kis csillagvizsgálót rendezett be. Kidolgozta a Nap körül keringő égitestek, három független pozíció mérésén alapuló, egyszerű pályaszámítási módszerét (1797). Ezzel jelentősen elősegítette az üstökösök és az 1801-től sorra felfedezett kisbolygók mozgásának és újra felfedezésének lehetőségét. Öt új üstököst fedezett fel, valamint az első négy kisbolygó közül kettőt (Pallas, 1802, Vesta 1807) is ő lelt fel. Felvetette a sokáig megoldatlan, ún. kozmogóniai kérdését (a végtelen univerzumban végtelen számú égitestet feltételezve azok összfényében az égbolt nappali fényben ragyogna. A problémát a relativisztikus kozmogónia oldotta meg.). A párizsi Természettudományos Akadémia és a londoni Királyi Csillagászati Társaság tiszteleti tagja. Nevét a róla elnevezett paradoxon, az 1002.sz. kisbolygó, és egy holdkráter őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 2.
Holmberg, Erik Bertil halálának 5. évfordulója
Tofteryd, Svédország, 1908. nov. 13. - Partille, 2000. márc. 2.

Svéd csillagász
A csillagrendszerek (extragalaxisok) kutatója volt. Knut Lundmark (1889-1958) lundi professzor tanítványa, majd utóda az egyetemi obszervatóriumban, innen hívták meg az uppsalai Egyetem tanszékére és a csillagvizsgáló igazgatójává. 1937-ben megállapította, hogy a távoli csillagrendszerek a statisztikus valószínűséget felülmúló gyakorisággal mutatkoznak párokban, vagy hármas csoportokban. Ennek alapján kidolgozta az egymással ütköző extragalaxisok elméletét 1941-ben. Sikerült modelleznie a csillagrendszerek ütközését. A modell helyességét évtizedekkel később számítógépes animációval igazolták. Meghatározta, hogy az extragalaxis-fényképeken mekkora az a terület, amelyen belül a fény a csillagrendszertől származik (Holmberg-szféra). Kimutatta a csillagrendszerek fényessége és színe közti összefüggést, és ennek alapján arra következtetett, hogy az elliptikus körvonalú rendszerek idősebbek a spirális szerkezetűeknél (Holmberg-reláció). Az 1960-as években többször hívták meg az USA nagy obszervatóriumaiba előadónak. Nevéhez fűződik az Uppsalai Galaxis Katalógus. Számos megtiszteltetésben részesült, nevét a 3573.sz. kisbolygó is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 1.
Vadász Elemér születésének 120. évfordulója
Székesfehérvár, 1885. márc. 1. - Budapest, 1970. okt. 30.

Geológus, egyetemi tanár
A budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanult. 1913-ban adjunktus az egyetem földtan-őslénytani tanszékén. Mecsek-hegységi kutatásait Papp Károly mellett kezdte meg. Részletesen tanulmányozta Magyarország több szénlelőhelyét. A Tanácsköztársaság idején a földtan, majd az őslénytan egyetemi tanárává nevezték ki. A Tanácsköztársaság bukása után az egyetemről távoznia kellett. 1920-tól 1945-ig a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. geológusa volt. 1946-tól a budapesti tudományegyetem földtani tanszékének professzora 1965-ig. Közben a természettudományi kar első dékánja 1948-1949-ig és a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora 1949-1950-ig. Kutatásai a földtan, őslénytan és a rétegtan, később a szén- és bauxitképződésnek a hegységképződéssel való kapcsolatát és a magyar szenek hamufajtáit is vizsgálta. Vizsgálatai kiterjedtek a hazai szénhidrogénkutatás lehetőségeinek átfogó vizsgálatára és a dunántúli karsztvíz földtani értékelésére is. Jelentősek a földtan oktatására és általában a természettudományok felsőoktatására vonatkozó szakcikkei. 1948-tól az MTA tagja.

Web dokumentumok

2005.
márc. 1.
Sándor Zoltán születésének 105. évfordulója
Medgyes, 1900. márc. 1. - Budapest, 1982. nov. 3.

Vegyészmérnök, egyetemi tanár
A Magyar Királyi József Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1924-ben. Oktatói tevékenységét 1925-ben kezdte meg az Élelmiszerkémiai Tanszéken Vuk Mihály mellett. 1932-ben egy új tantárgy, a technikai mikroszkópia előadója lett, amelyet húsz éven át oktatott. 1948-52-ben a mezőgazdasági kémiai technológia tanszék tanszékvezetője, 1948-49-ben a BME Vegyészmérnöki Osztályának dékánja volt. Tudományos munkássága során főként élelmiszerkémiával, az élelmiszerek vizsgálatával, minősítésével, technikai mikroszkópiával foglalkozott.

Web dokumentumok

2005.
márc. 1.
Antoniadi, Eugéne Michael (Andoniadis, Eugenios Mihael) születésének 135. évfordulója
Konstantinápoly (ma Isztambul), Oszmán Birodalom, (ma Törökország), 1870. márc. 1. - Párizs, Franciaország, 1944. febr. 10.

Görög születésű francia csillagász
23 éves korában Franciaországban telepedett le, itt kezdetben Camille Flammarion Juvisy-beli magánobszervatóriumában dolgozott. Főleg a bolygók megfigyelésével foglalkozott, korának legjobb észlelései a Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz bolygókról tőle származnak. Eleinte maga is észlelni vélte az ún. "Mars-csatornákat", de az 1909. évi bolygó-közelség idején a meudoni 83 cm-es távcsővel végzett megfigyelései alapján elsők közt mutatta ki, hogy az egyenesnek látszó alakzatok valójában kisebb-nagyobb foltok összeolvadó képéből alakulnak ki. 1909-11 között, és 1924-től a Párizs-Meudoni asztrofizikai obszervatórium munkatársa volt. A Nemzetközi Csillagászati Unió megbízásából 1924-ben kidolgozta a Mars alakzatainak nemzetközi nevezéktanát, amely a mai nevek alapjául szolgál. Behatóan foglalkozott a műszer-technikával, és a csillagászat történetével. A Francia Becsületrend tiszti keresztjének kitüntetettje, a Brit Csillagászati Társaság bolygó-szakosztályának 20 évig elnöke volt. Nevét egy Hold-, egy marsbeli kráter, egy Merkúr-völgy, valamint a róla elnevezett képminőség-skála is őrzi. (Bartha Lajos)

Web dokumentumok

2005.
márc. 1.
Martin, Archer John Porter születésének 95. évfordulója
London, Anglia, 1910. márc. 1. - Llangarron, 2002. júl. 28.

Brit biokémikus, Nobel-díjas
A megoszlási kromatográfia kidolgozásáért 1952-ben R.L.M. Synge társaságában kémiai Nobel-díjat kapott. Ez a gyors és gazdaságos analitikai technika nagy előrehaladást tett lehetővé a kémiai, az orvosi és a biológiai kutatásokban. Martin és A.T. James 1953-ban közreműködött a gázkromatográfia tökéletesítésében: ebben az eljárásban gőzök válnak szét eltérő abszorpciójuk miatt a porózus szilárd anyagon. 1946-ban a nottinghami Boots Pure Drug Company biokémiai kutatásainak a vezetője lett, ebben a beosztásban dolgozott 1948-ig. 1948-59 között a Medical Research Council több intézetében dolgozott. 1959-1970-ig az Abbotsbury Laboratories, Ltd. igazgatója volt. 1974-79 között a University of Houston professzora volt.

Web dokumentumok

2005.
márc. 1.
Köhler, Georges Jean Franz halálának 10. évfordulója
München, Németország, 1946. ápr. 17. - Freiburg im Breisgau, 1995. márc. 1.

Német biológus, immunológus, Nobel-díjas
A freiburgi egyetemen szerezte meg doktorátusát 1974-ben. Ezután Cambridge-ben dolgozott a Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology munkatársaként César Milstein munkacsoportjában (1974-76), majd Baselben a Roche cég Immunológiai Intézetében (1977-84). 1985-ben kinevezték a Max Planck Immunológiai Intézet igazgatójává Freiburgban és a freiburgi egyetem professzorává. 1975-ben Cambridge-ben César Milstein laboratóriumában kidolgozták az ún. hibridóma technikát, melynek segítségével meghatározott antigén ellen nagy mennyiségben állíthatók elő az ún. monoklonális antitestek. Ezt az eredményt igen sikeresen alkalmazták a gyógyászatban, különösen bizonyos limfómák, a rák egyes fajtái és az AIDS gyógykezelésében. Köhler and Milstein, valamint Niels Jerne 1984-ben megosztott fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott az immunrendszerrel kapcsolatos elméletek és a monoklonális antitestek előállítása terén elért eredményeikért.

Web dokumentumok
eXTReMe Tracker