Német bakteriológus
Felsőfokú tanulmányait Münchenben és Lipcsében folytatta. 1874-ben végzett, majd a bajor hadseregben volt katonaorvos. 1880-tól haláláig a Müncheni Egyetemen tanított. A közegészségtan tanáraként a Hygienisches Institut igazgatója lett 1894-ben. Átfogó immunológiai kutatásai során felfedezte a vérben jelenlévő, alexineknek nevezett természetes baktericid (baktériumölő) anyagokat. A gamma-globulinok kutatásában szintén úttörő szerepet játszott, és módszert dolgozott ki az anaerob baktériumok vizsgálatára. Bátyja Eduard Buchnernek Nobel-díjas kémikus.