Radnai Gyula: Levél az olvasókhoz, 2010. október 5-én

Mint a História Tudósnaptár olvasói könnyen meggyőződhetnek róla, ma lenne 100 éves Lengyel A. Béla elméleti fizikus.

Kevesen vannak Magyarországon, akik hallottak már róla, pedig megérdemelné, hogy itthon is ismerjék őt. Különösen Szegeden, ahol pályázatot írtak ki a lézer 50 éves jubileumának megünneplésére.

Lengyel Adalbert Béla 1933-ban szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egy évvel később, mint Gombás Pál, de ez az egy év is sokat számított. Ortvay Rudolf, aki 1928-ban került fel Szegedről a budapesti elméleti fizika tanszékre, az ebben az évben végzett Neugebauer Tibor számára 1930-ban tudott tanársegédi állást szerezni maga mellé a tanszéken. Két év múlva, 1932-ben Gombás Pálnak is sikerült elintéznie ugyanezt, de 1933-ban már egy harmadik tanársegéd felvételére nem volt lehetőség.

Pedig Lengyel A. Béla elég jó elméleti fizikus lehetett volna, naprakészen tájékozott volt a kvantumelméletben. Doktori disszertációját "A Hilbert tér operátorairól" írta, Fejér Lipótnak és Neumann Jánosnak mondott köszönetet benne. Az 1935/36-os tanévben a Harvard Egyetemen volt ösztöndíjas, azután visszajött, de itthon csak alkalmazott matematikusi állást talált magának. Még írt egy közös cikket Erdős Pállal a Lagrange interpolációról, azután 1938-ban végleg elhagyta az országot. A mikrohullámú kutatásokba vonták be az Egyesült Államokban, a háború után pedig Kaliforniában egy olyan kutatócsoportba került, amelyben Theodore Maiman is dolgozott.

A lézer 1960-as felfedezése után az első monográfiát a lézerről Lengyel A. Béla írta meg, könyve nagy szakmai sikert aratott. A témáról újabb könyveket publikált, ekkor már a lézer egyik legjobb szakértőjének számított. 1962-ben dolgozta ki az óriásimpulzus-lézer elméletét. 1963-ban a Kaliforniai Állami Egyetemen kapott fizika tanszéket, itt működött nyugdíjazásáig.

Szép feladat lenne a szegedi ifjú lézerfizikusok számára, hogy felkutassák Lengyel A. Béla életművét, hozzájárulását a lézerek fizikájához. Bizonyára kaphatnának ehhez segítséget az Egyesült Államokban dolgozó, lézerkutató magyar fizikusoktól is. Azután, ha felépül a lézercentrum Szegeden, talán még egy labort, vagy előadótermet is el lehet majd nevezni róla. Addig is javaslom: ünnepeljék meg egyszerre az 50 éves és a 100 éves évfordulót.