LENGYEL BÉLA Id. (Körösladány, 1844. jan. 4.-Budapest, 1913. márc. 11.)

Pesten végezte középiskolai tanulmányait, majd a Műegyetem mérnöki szakára iratkozott be. A kémia azonban annyira lekötötte figyelmét, hogy néhány szemeszter után átiratkozott a Tudományegyetem bölcsészeti szakára. 1866-68 között Than Károly tanársegédeként dolgozott. 1868-ban a debreceni gazdászati tanintézet kémia tanárává nevezték ki, állása elfoglalása előtt azonban hosszabb ösztöndíjas tanulmányútra ment, amelyet Heidelbergben, Bunsen mellett töltött. Ott szerezte meg doktorátusát is. 1870-ben magántanári képesítést szerzett a budapesti Tudományegyetemen, ahova 1872-ben rendkívüli tanári kinevezést nyert. 1877-ben került sor a Tudományegyetemen a II. sz. Kémiai Tanszék megalapítására, melynek professzorává nevezték ki; ezt az állását haláláig betöltötte.

A tanszéken belül jött létre 1884-ben az Ásványvízelemző Intézet, melynek vezetését vállalta. Feladatai közé tartozott az ország gyógyvizeinek elemzése, ennek a munkának oroszlánrészét ő végezte el. Több éven át szerkesztője volt a Természettudományi Közlönynek. 1910-től elnöke volt a Természettudományi Társulatnak. Az MTA 1876-ban lev., 1889-ben r. tagjává választotta. Megalakulásától (1882) haláláig szerkesztője volt az Akadémia természettudományos folyóiratának, a "Mathematikai és Természettudományi Értesítő"-nek is.

Tudományos tevékenysége elsősorban az analitikai és szervetlen kémia területére esett. Elsőnek állapította meg egyértelműen a hidrogén színképét. Fontosak a kalciummal, a stronciummal és ezeknek vegyületeivel végzett vizsgálatai. Ezeket az elsők közt állította elő fémállapotban nagyobb mennyiségben, előállította továbbá a kalciumnitridet és -hidridet. Elsőként foglalkozott hazánkban a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával.

Főbb művei

Chemia. Bp., 1889.; A quantitatív chemiai analysis elemei. Bp., 1896.

Irodalom

SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán: L. B. Bp., 1982.

Szabadváry Ferenc