A Lipcsei, majd a Berlini Egyetemen tanult. 1867-ben Berlinben
volt tanársegéd, a követkeő évben pedig
a Zürichi Műegyetem fizikaprofesszora lett. 1872-ben Strassburgba
(ma Strasbourg, Franciaország) hívták, a város
Fizikai Intézetének egyik alapítója volt. 1888-ban
kinevezték a Berlini Fizikai Intézet igazgatójává,
és az övé lett a kísérleti fizikai katedra.
Hangtani kísérleteket folytatott; egy finom eloszlású
porral beszórt csőben (a róla Kundt-csőnek
elnevezett akusztikai eszközben) a gerjesztett hanghullámok
hatására a por a hullámok csomópontjaiban (nóduszokban)
helyezkedett el, így közvetlenül megmérhetővé
vált a hullámhossz. Fénytani kutatásai során
Kundt a fény folyadékokban, gőzökben és
fémeken való rendellenes szóródását
tanulmányozta. Magnetooptikai kutatásai nyomán kimutatta,
hogy némely gázokban és gőzökben a polarizáció
síkja mágneses tér hatására elfordul.