KITTENBERGER KÁLMÁN (Léva, 1881. okt. 10. - Nagymaros, 1958. jan. 4.)

Igen szerény körülmények között élő családból származott, ám testvéreihez hasonlóan őt is Gondosan taníttatták szülei. Szülővárosa tanítóképzőjében érettségizett, utána Budapesten a Polgári iskolai tanárképző hallgatója lett, miközben rendszeresen bejárt a Nemzeti Múzeum Állattárának preparátor-műhelyébe, ahol kitanulta a preparátorságot is.

1902-ben anyagi okok miatt abba kellett hagynia tanulmányait, és az Erdély csücskében lévő Tatragon lett tanító, elsősorban a vadászati lehetőségek miatt. Ám váratlanul módja nyílott Afrikába utazni, és megragadta élete nagy lehetőségét. Ugyanis Damaszkin Arzén vadászexpediciójának szüksége volt egy preparátorra, mert a Nemzeti Múzeum Állattára részére is gyűjteni szándékozott. K. K. egy évi fizetett szabadságot kapott, s fizetését előre felvéve beszerezte amit tudott, s elindult Damaszkinnal. A vadászexpedició után egyedül ott maradt tovább gyűjteni. Első expedíciója a Kilimandzsáró és a Massai fennsík vidékére terjedt ki. 1904-ben egy megsebesített oroszlán majdnem végzett vele, ám három hónap alatt meggyógyult és folytatta munkáját. Betegségektől legyengült szervezetét regenerálni 1906-ban hazajött néhány hónapra, ám év végén már a Vörös-tenger délkeleti csücskében és az igen veszélyes Danakil-földön (Szomália-Eritrea) gyűjtött. Ekkor barátkozott össze Horthy Jenővel. Ezen expedíciójának katonai behívója vetett véget. Önkéntesi évét leszolgálva 1908-1912 között újra Afrikában van, immár nemcsak múzeumi gyűjtés, hanem az Állatkert részére történő élőállat-befogás céljából is. 1913-ban indul negyedik útjára, immár megfelelő felszereléssel, ám kitört az első világháború. A brit hatóságok Indiába internálták, és néhány személyes tárgya kivételével mindenét elkobozták.

1919. december 31-én érkezett haza. 1920 szeptemberével átvette a Nimród szerkesztését, melynek idővel tulajdonosa is lett. 1925-26-ban és 1928-29-ben Horthy Jenő segítségével és társaságában újra Afrikában jár, immár a Múzeum nagyemlős gyűjteményének kiegészítése céljából.

1945. januárjában az ostrom alatt mindenét elvesztette, 1945-46-ban még lelkesen kezd az újjáépítésbe. 1946 szeptembere és 1948 augusztusa között újra megjelenik a Nimród, ám megszüntetik. Állatkerti állásából elbocsájtják, nyugdíjigényét elutasítják, a - korábbi prémesállat-tenyésztési kísérletei folytatását jelentő kisállattelepet át kell adnia másnak. 1954-től szerződéses munkatársként az Afrika-kiállítás előkészítésén dolgozik. Ám az "élete értelmének" nevezett Afrika-kiállítás 1956 októberében elpusztul. Ez idegileg nagyon megviseli. Egészségi állapota egyre romlik, bár igyekszik titkolni. Így többeket váratlanul érint halála.

Első publikációja, egy kis füzet a madarak preparálásáról 1903-ban jelenik meg, de rendszeresen 1913-tól ír. Ekkor jelennek meg élővad-felvételei is. 1920-44 alkotói virágkora, első könyve világsiker. 1948 és 1953 között teljes "szilenciumot" kap, utána is csak csonkítva, cenzúrázva jelenhetnek meg könyvei. Számos kiadatlan, vagy csak csonkítva megjelent kézirata végülis a Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti Gyűjteményébe jutott, néhány megmaradt iratával együtt.

Művei

A madarak preparálásáról. Bp., 1903.; Vadász- és gyűjtőúton Kelet-Afrikában. Bp., 1927.; A megváltozott Afrika (társszerző Horthy Jenő, Bp., 1930.; Az Állatkert nagy- és kismacskaféléi. Bp., 1954.; A Kilimandzsárótól Nagymarosig. Bp., 1956.; Kalandorok és vadászok - kalandok és vadászatok (sajtó alatt, várható megjelenés). Bp., 1997.; A többi magyar nyelvű könyve (Vadászkalandok Afrikában; Kelet-Afrika vadonjaiban; Utolsó afrikai vadászatom; Afrikai vadászkönyv) korábbi műveinek csonkított-cenzúrázott kiadása.; Angolul: Big Gama Hunting and Collecting in East Africa. London, 1929.; Franciául: Chasse et caoture du gros gibier dans l'est Africain. Paris, 1933.; Németül: Jagd und Tierfang in Ost Afrika. Bp. 1962.

Irodalom

BOROS István: K. K. emlékezete. Állattani Közlemények, 1959.; BOROS Kálmán: K. and the Hungarian National Museum - Museum of Natural History. Annales Historici - Naturales Musei Nationalis Hungarici (S. N. G.); DEMETER András - TOPÁL György: K. K. kelet-afrikai expedíciói és az általa gyűjtött emlősök. Állattani Közlemények, 69.; FEKETE István: K. K. élete. Bp., 1962. több kiadás még, regényes életrajz. A Nimród "K. emlékszáma", 1981. Az újonnan előkerült iratok alapján néhány részletkérdést tisztáz: NAGY Domokos Imre: K. puskái, Nimród, 1996. 1.; Uő.: K. barátai, Nimród 1996.

Nagy Domokos Imre