Joule, James Prescott (szül. 1818. dec. 24. Salford, Lancashire, Anglia - megh. 1889. okt. 11. Sale, Cheshire), brit fizikus, megállapította, hogy az energia különféle formái, a mechanikai, az elektromos és a hőenergia lényegében azonosak, egyik a másikba átalakítható. Ilyenformán megalkotta az energiamegmaradás törvényének, a termodinamika első főtételének az alapjait.

Joule 1835-ben a Manchesteri Egyetemen John Dalton, a híres angol vegyész tanítványa volt. 1854-ben On the Production of Heat by Voltaic Electricity (Hőtermelés galvánelektromossággal) c. dolgozatában írta le a "Joule-effektus"-t. Kimondta, hogy egy huzalban az elektromos áram által keltett hő arányos a huzal ellenállásának és az áramerősség négyzetének a szorzatával. 1843-ban közölte az egységnyi hő termeléséhez szükséges munka nagyságát, ezt nevezik a hő mechanikai egyenértékének. Négy, egyre pontosabb módszert használt ezen érték meghatározására. Különböző anyagokkal kísérletezve azt is megállapította, hogy a hő az energia egyik formája, függetlenül attól, milyen anyagot hevítenek. 1852-ben Joule és William Thomson (a későbbi Lord Kelvin) felfedezte, hogy ha valamely gáz külső munkavégzés nélkül kitágul, a hőmérséklete akkor is csökken. Ez a Joule-Thomson-jelenség, ami hasznosítva épült ki a hűtőiparban a XIX. században. A hő mechanikai egyenértékét általában a J betűvel jelölik, a munka és az energia egyik egysége a joule nevet viseli.

Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár