JENDRASSIK JENŐ (Kajmikbánya, 1824. nov. 18. - Budapest, 1891. márc. 3.)

1845-ben Pesten bölcsészeti és jogi tanulmányokat kezdett, majd - főként matematikai tanulmányai közepette egyre inkább a természettudományok felé fordult érdeklődése. 1847-től a bécsi egyetem orvosi karán tanult, ahol 1853-ban doktori diplomát szerzett, majd 1855-ben sebészdoktor és szülészmester lett. Tanulmányainak befejeztével a bécsi közkórházban szolgált, majd műtő-oklevelet is szerzett. 1855-ben Erdélybe ment, hogy segítsen az ott dúló kolerajárvány megfékezésében, majd onnan visszatérve ismét Bécsben tanult, hogy felsőbb bonctanból és élettanhól képezze ki magát. 1857-ben a kolozsvári sebészi tanfolyamon az elméleti orvostan tanításával bízták meg, sőt az általános kórtant, élettant és gyógyszertant is oktatta. 1860-ban Czermák János professzor lemondása után a pesti egyetem orvoskarára az élettan tanárának nevezték ki. Tudományos érdemeinek elismeréséül 1866-ban az MTA tagja lett, s az Országos Közegészségügyi Tanács is tagjává választotta. 1867-1869 közt az orvoskar dékánja, az 1882-1883-as tanévben pedig az egyetem rektora volt. Tudományos és oktatói érdemeinek elismeréséül az uralkodó a III. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. A korszerű élettani kutatás és oktatás egyik hazai úttörője. Főként az izmok élettanára vonatkozó kutatásai jelentősek.

Főbb művei

Anatomische Untersuchungen über den Bau der Thymusdürse, Sitzungsberichte der math.-naturwiss.Classe d.kais. Akademie d. Wissenschaftan, Wien, 1856; Két új szemmérészeti mod, Pest. 1807.; Es-myographion, ua. németül: Fall-Myographion, a Carl-féle Repertoriumban 1873; Schematischer Apparat der Klanganalyse durch das Ohr, uo. 1873 (különnyomatban magyarul is); Erster Beitrag zur Analyse der Zuckungswelle der querstreiften Muskelfaser, a Du-Bois Reymond-féle Archiv für Physiologie 1874-es kötetében; A villamosáram által az izomban előidézett áramlatok okairól, Értekezések a természettudományok köréből. MTA kiad. 8/14. 1878 (ua. németül a Du-Bois Raymond-féle Archív f.Phuy-ban 1879); Az exact vizsgálati módszer jelentőségéről, Beszéd az egyetem újjáalakításának ünnepén, Bp., 1883; kéziratban maradt - többek közt - egy nagyobbszabású, az izomélettanra vonatkozó, munkájának több része.

Kádár Zoltán