HOLLÓS LÁSZLÓ (Szekszárd. 1859. jún. 18.- Szekszárd. 1940. febr. 16.)

H. L.-t a természet szeretete vitte a tanári pályára. 1883-ban kémiából és fizikából szerzett középiskolai tanári oklevelet. 1881-től 1888-ig nevelősködött. 1887-ben újra beiratkozott a budapesti tudományegyetemre, természetrajzi tárgyakat hallgatott. Itt 1890-ben az állattani tanszék tanársegédjének nevezték ki, Entz Géza mellé. A tanári oklevél megszerzése után 1891-ben a kecskeméti főreáliskolához nevezték ki ideiglenes kisegítő tanárnak. 1892-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett.

A fordulatot, mely őt a gombák „szerelmesévé" tette, az hozta, hogy 1895-ben Kecskemét városa elhatározta. hogy a millennium alkalmából megíratja a város múltját és jelenét. A mű 1896-ban meg is jelent, benne ő írta a Kutak és geológiai viszonyok és Növényzet című fejezeteket. Ekkor kezdett gombát is gyűjteni: Levelezett, cserekapcsolatokat létesített, szakirodalmat szerzett be, múzeumokat keresett fel. A tanári elfoglaltságán kívül a gombákra áldozta minden idejét. Mindenki szemében különc. bogaras ember volt, de ez őt nem érdekelte. Dolgozatai bebizonyították, hogy az Alföld homokpusztái nem szegények gombákban, mint mindaddig hitték. 1903-ban megjelent Magyarország Gasteromycetái című műve, mely a következő évben Lipcsében is, német kiadásban napvilágot látott. További dolgozatok és a következő nagyszabású mű született: Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi (1911).

H. L. 1911. szeptember végén visszaköltözött Szekszárdra. A szülővárosában és annak környékén járva újra gyűjteni kezdte a gombákat, és bőven talált köztük ismeretleneket is. Ezeket újaknak értékelte és leírta az 1933-ban megjelent Szekszárd vidékének gombái című, 1386 fajt felsorakoztató dolgozata. Ez egyúttal H. L. utolsó műve.

Bizonyos, hogy a magyar mikológia legnagyobbjai között van a helye. Álljon itt egy rövid felsorolás a róla elnevezett növényekről: Hollosia vértesensis Gyelnik, Camarosporium hollósii Sacc. et. Trott., Disciseda hollosiana P. Henn., Hypnum hollosianum Schilb., Leptospheria hollosii Moesz és Seimatosporíum hollosi (Tóth) Shoem.

Főbb művei

Magyarország Gasteromycetái (Gasteromycetes Hungariae). Bp.. 1903., Die Gasteromyceten Ungarns. Leipzig, 1904.; Kecskemét vidékének gombái. Math. Term. tud. Közlem. 1913., Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi (Fungi hypogaei Hungariae). Bp., 1911.; Szekszárd vidékének gombái. Math. és Term. tud. Közlem. 1933.

Irodalom

id. SZAKÁLY Ferenc: H. L. élete és munkássága. Szekszárd. 1989.

Tóth Sándor