GYŐRFFY BARNA, *Szepesbéla (Szepes vm.), 1911. júl. 18., .Bp., 1970. aug. 5., biológus, genetikus. - Apja ~ István botanikus, az MTA 1. tagja. A szegedi Ferenc József Tud.egy.-en 1935-ben biológia-kémia szakos középisk. tanári, 1936-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1937-39-ben a berlini Kaiser Wilhelm Institut für Biologie ösztöndíjasa, 1948-ban tanulmányutat tett a skandináv államokban. 1943-ban a kolozsvári Ferenc József Tud.egy.-en, majd 1948-ban a bp.-i Agrártud. Egy.-en magántanári képesítést nyert. 1952-ben a biológiai tud. kandidátusa, 1957-ben doktora lett. 1967-ben az MTA 1. tagjának jelölték, de az illetékes osztály szakmapolitikai okokból és közvetlen politikai beavatkozás miatt nem támogatta. Az 1990. dec. 4-i közgyűlés rehabilitálta, és kimondta: úgy tekinti, mint akit az 1967. évi máj. 3-i közgyűlés az MTA 1. tagjává megválasztott. Az MTA Genetikai Biz. elnöke (1954-70). Kossuth-díj (1949); Szocialista Munkáért érdemérem (1953). - 1936-39-ben a szegedi Általános Állattani Intézet díjtalan gyakornoka, 1939-44-ben a tihanyi M. Biológiai Kutatóint. beosztottja, 1944-48-ban a magyaróvári Növénynemesítő Intézet biológiai és genetikai laboratóriumának, 1948-1970 között Bp.-en a Genetikai Int. (1948-ban Növényörökléstani és Növénynemesítési Kutatóint., 1949-ben az FM Agrobiológiai Int., 1954-től az MTA Genetikai Int.) vezetője. 1948-51-ben az Agrártud. Egy. biológiai tanszékének vezetője, 1951-52-ben a Kertészeti Kar meghívott előadója. - Kut. területe: a növényélettan, genetika és növénynemesítés. 1932-36-ban a moha fejlődéstanát és genetikáját, 1938-41-ben a kolhicin hatásmechanizmusát és a poliploidok élettanát vizsgálta. 1942-44-ben C-vitaminnal kapcsolatos munkákkal, 1944-52-ben oxidáló rendszerekkel és kolhicinezési eljárásokkal, kultúrnövények genetikai alapon történő nemesítésével, 1957-ben mikrobiális genetikával,1960-tól a fás növények populációgenetikai és evolúciós genetikai problémáival, 1964-től humán- és populációgenetikával foglalkozott. Az 1960-as évek közepén komoly szerepe volt a Liszenko munkásságával kapcsolatos hazai viták megoldásában. E vitákban a tudományos élet tisztaságát védte a liszenkói dogmákkal szemben, amelyeknek tarthatatlanságát már az 1950-es évek elején felismerte.

F. m.: Chromosomaszámlálások colchicinnel előállított polyploidoknál (Tihany, 1940); A colchicin hatásmechanizmusa (Tihany, 1940); Mendel faktoraitól a genetikai kódig (Bp., 1967).

Hay Diana