A háborút követő néhány év röpke szellemi fellélegzése után a hazai kultúrára is lecsapott a szovjet mintájú szocialista realizmus, melyet Farkasdyék nemzedéke a Dániában tapasztalt vándorévek sötét kontrasztjaként élt át. Mindannak ellenére, hogy ekkor F. Z. éveken át a kiváló mester, Janáky István munkatársaként a Miskolci Nehézipari Egyetem első épületének tervezésében vett részt, olyan ígéretes tehetségekkel "együtt versenyezve" mint Jánossy György és Zalaváry Lajos. Ebben a légkörben valósult meg 1951-ben első, Janáky Istvánnal közös műve, a Budapesti Műszaki Egyetem Sztoczek utcai új tanulmányi épülete. A "szocialista tartalom, nemzeti forma" jelszó és a magyar építészet ún. "haladó hagyományainak" archaizálási kényszerében készült el Budapesten, a Zugligeti úton a Magyar Iparművészeti Főiskola, melynek lépcsős, árkádos, oszloprendes-timpanonos főbejárata klasszikus arányrendszereket idéz. Jóllehet e munkája során F. Z. "kerékbe törte" legjobb elveit, a ház mind funkcionális, mind esztétikai szempontból messze felette áll a hatvanas-hetvenes évek sok jellegtelen iskolaépületének. A szocreál béklyójától megszabadult építész első munkája az 1957/58-ban megvalósított Dereglye utca 3. számú ötemeletes, magastetős lakóház. F. Z. művei sorában kiemelkedő vonulatot képviselnek a budai várban épített - 1986-ban Kossuth-díjjal is elismert - foghíjbeépítései, ahol a hely szellemét tiszteletben tartva tudta realizálni a modern építészet alaprajzi-, tömeg- és homlokzatformálási elveit, hosszú időre példát mutatva a történelmi környezetben történő lakóház-építés számára. E sorozat első eleme a Fortuna utca 15. számú kétemeletes ház, melynek csigavonalban emelkedő lépcsőháza különösen izgalmas térélményt nyújt. Az 1959-ben elkészült Úri utca 32-es épületénél gótikus és barokk maradványokat mentett meg és illesztett szervesen új környezetbe. E. művéért 1963-ban Ybl-díjat kapott. Az épület helyén állott középkori ház alapjai átnyúltak a szomszédos saroktelekre, amelyen egy évtizeddel később emelte újabb művét, melynek földszintjéről, a hangulatos Behram kávézóból a Hadik-térre nyílik kilátás. A Dísz tér 8. számú ház, a Vámegyed egyik legexponáltabb pontján, díjnyertes pályaműveként valósult meg, puritán, szalagablakos homlokzataival azóta is sok vitára adva alkalmat. Nagy középülete, a dunaújvárosi kórház tervezése 1951-től 1956-ig megszakításokkal folyt, kivitelezése 1965-ben fejeződött be. Az ötemeletes, 460 ágyas, "T"-alaprajzú tömbkórház, világos, oszlopos előcsarnokával, sárga kerámiával burkolt homlokzataival, modern kór- házépítészetünk jeles példája. A nyaralás örömeit, a balatoni táj szépségét tükrözi 1962-ben elkészült munkája, a Balatonfüred-Arácson kialakított strand. Tömeges lakásépítésünkben a technika "humanizálásaként" értékeli a szakma a kelenföldi lakótelep 15 emeletes toronyházait, melyeket 1964-ben tervezett. Budapesten, 1973-ban épült meg az Olimpia Szálló a Normafánál, mellyel másodszor is elnyerte az Ybl-díj első fokozatát. 1970-től, súlyos infarktusából felépülve, a Műszaki Egyetem középület-tervezési tanszékén tanított 1983-ban bekövetkezett haláláig.

Irodalom

LIPTÁK Irén: F. Z. Mai Magyar Művészet sorozat, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1975.; TURÁNYI Gábor: Beszélgetés F. Z.-nal, Magyar Építőművészet, 1988/3.; F. Z. Magyar Építőművészet, 1989/5.