CSŰRŐS ZOLTÁN (Budapest, 1901. febr. 6. - Budapest, 1979. okt. 28.)

Középiskolai tanulmányai után 1920-ban a budapesti József-Műegyetemre iratkozott be, ahol 1924-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1925-től Zemplén Géza szerves kémiai tanszékén tanársegéd, 1928-tól adjunktus, 1929-ben elnyerte a műszaki doktori oklevelet, majd a lakkok és műanyagok tárgykörben magántanárrá habilitálták 1936-ban. Két év múlva, 1938-ban az akkor létesített textilkémiai tanszék vezetésével bízták meg, és rk. tanári címet kapott, 1940-ben kinevezték ny. r. tanárnak. Ebben az időszakban írt könyvei: Lakkok (Bp., 1942.), Műanyagok (Bp., 1942.) és a Textilkémia (Bp., 1942.).

1947-ben a tanszék neve szerves kémiai technológia tanszékre változott és működési köre is bővült. Ekkor jelent meg „A színezékek és színezés fejlődése” (Bp., 1956.) című könyve és társszerzőként megírta a „Műanyagok” (Bp., 1956.) és a „Textilkémia” (Bp., 1964.) munkákat, melyek e két fontos technológiai terület teljes anyagát felölelik. Több ízben viselt egyetemi tisztségeket: 1943-44-ben a Gépész- és Vegyészmérnöki Kar dékánja, a legnehezebb időkben a Műegyetem rektora (1946-1949 és 1958-1961). Különösen első rektorsága alatt, a háborús károk eltüntetésében, az egyetem újjáépítésében szerzett érdemeket.

Tudományos munkásságát Zemplén Géza mellett a szénhidrátok kutatásával kezdte el, legjelentősebb a cellulóz szerkezetének felderítésére végzett vizsgálata, valamint a glükozidok előállítására kidolgozott titánkloridos módszere. Később kutatásainak központjába a szerves reakciók heterogén katalízise került, foglalkozott továbbá a szálas anyagok és a foszgének kémiájával. Úttörő munkát fejtett ki a makromolekulás kémia meghonosításában, gyakorlati tevékenységével, szabadalmaival pedig a magyar textilipar fejlődését segítette elő. Tudományos érdemeiért és társadalmi munkájáért számos kitüntetésben részesült: az MTA 1946-ban lev. és ugyanabban az évben r. tagjának is megválasztotta, Kossuth-díj (1953), a BME tb. doktora (1975).

Kiemelkedő munkát végzett a tudományos ismeretterjesztésben is, több lexikon szerkesztőségnek volt tagja, s közreműködésével számos tudománynépszerűsítő munka jelent meg.

Hosszú időn át főszerkesztője volt az Élet és Tudománynak. 1946-ban ő alapította az MTA idegen nyelvű kémiai folyóiratát, a Hungarica Acta Chimicát. A BME időszaki kiadványának, a Periodica Polytechnicanak is ő volt a főszerkesztője.

Több mint 200 tudományos publikációja jelent meg.

Irodalom

HARDY Gyula: Cs. Z. Kémiai Közlemények, 1980.; VÉGH Ferenc: Cs. Z. Periodica Polytechnica, 1982.

Móra László