CSONKA PÁL, *Bp., 1896. júl. 8., †Bp., 1987. nov. 26., építészmérnök. - Apja ~ János gépészmérnök, a karburátor feltalálója. 1920-ban a bp.-i műegy. mérnöki és építészeti osztályán építészmérnökként végzett. 1928-ban építőmesteri szakvizsgát tett. 1930-ban műszaki doktori oklevelet, 1933-ban a vasbetonlemez szerkezetek szilárdságtana tárgykörben magántanári képesítést szerzett. A műszaki tud.-ok doktora (1952). 1967-ben az MTA 1. tagjának jelölték, de megválasztása közvetlen politikai beavatkozás miatt meghiúsult. Az 1990. dec. 4-i közgyűlés rehabilitálta, és kimondta: ~-t úgy tekinti, mint akit az 1967. máj. 3-i közgyűlés az MTA 1. tagjává megválasztott. A Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Unió M. Nemzeti Biz. t., a Nemzetközi Héjszerkezeti Egyesület t., a Lengyel Elméleti és Alkalmazott Mechanikai Társ. külső tagja. Czigler Győző-díj, Hollán Ernő-díj; Kossuth-díj (1954); Állami Díj (1983). -1916-18-ban frontszolgálaton, 1920-25-ben Bp.-en több építkezésen építésvezető, 1925-27-ben a M. Magas- és Mélyépítő Rt. ig.-ja, 1927-28-ban a műegy. alkalmazott szilárdságtani laboratóriumának gyakornoka, 1928-36-ban az építészeti oszt.-on a matematika meghívott előadója, 1930-36-ban az alkalmazott szilárdságtani tanszék adjunktusa, 1933-50-ben tszv., 1933-36-ban a műegy. magántanára, 1936-39-ben ny. rk. tanára, 1940-50-ben ny. r. tanára. 1950-57-ben a műegy. tszv. egy. tanára, 1943-44-ben dékán. 1957-69-ben az MTA Szilárdságtani Kutatócsoportjának vezetője, 1969-től az MTA nyugdíjas tanácsadója volt. Kut. területe: a műszaki mechanikai létesítmények elmélete és vizsgálata, szilárdságtan, építésmechanika, rugalmasság- és képlékenységtan. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a membrán és hajlított héjak elmozdulásainak, a rúdszerkezetek és szerkezetek állékonyságának vizsgálata terén. Elsőként tett kísérletet a vasbeton keretszerkezetek törőterhének meghatározására, és új héjszerkezeteket dolgozott ki. Tervei alapján épült több gyárépület, műhelycsarnok, a két ferihegyi ikerhangár, Taksonyban egy ellipszis alakú templomkupola.

F. m.: Rugalmasságtan (Bp., 1930); Bevezetés a héjboltozatok elméletébe (Bp., 1931); Statika (Bp., 1951-52); Statikai példatár (Bp., 1951-54); Membránhéjak (Bp., 1965); Héjszerkezetek (Bp., 1981).

Irod.: Major Máté: Cs. P. 80 éves (Műszaki Tud., 1976); Dulácskáné Szederjei Ilona és Dulácska Endre: Cs. P. professzor, a tanár és tudós életútja (M. Építőipar, 1979, 3); Mentes Endre: Cs. P. 85 éves (M. Építőművészet, 1981, 3); Pető Gábor Pál: Szilárd életmű (Népszabadság, 1983. ápr. 8.); Egyed László: "Az életet ím megjártam, többnyire csak gyalog jártam." Beszélgetés Cs. professzorral (M. Tud., 1985); Elhunyt Cs. P. (M. Nemzet, 1987. nov. 28.); Szabó János: Cs. P: Életrajz és bibl. (Építés-Építészettud., 1989).

Hay Diana