Compton, Arthur Holly (szül. 1892. szept. 10. Wooster, Ohio, USA - megh. 1962. márc. 15. Berkeley, Kalifornia), amerikai fizikus, 1927-ben az angol C. T. R. Wilson társaságában fizikai Nobel-díjat kapott, mert felfedezték, hogy az elektronokkal ütköző röntgensugarak hullámhossza miképp változik. Az eredményt elméletileg is értelmezték. Ez az ún. Compton-effektus, amelynek során a foton energiát ad át az elektronnak. Az 1922-es felfedezés igazolta az elektromágneses sugárzás kettős, hullám és részecske természetét.

Compton, a fizikus Karl T. Compton öccse, 1916-ban kapott doktori (Ph. D.) fokozatot a Princetoni Egyetemen. 1920-ban St. Louisban a Washington Egyetem fizikatanszékének vezetője lett. 1923-ban nevezték ki a Chicagói Egyetem fizikaprofesszorává, ahol 1942 és 1945 között a metallurgiai laboratóriumot vezette. Itt valósították meg az első önfenntartó atomi láncreakciót, előkészítve az utat a nukleáris energia szabályozott felszabadításához. 1945-ben a Washington Egyetem rektora lett, 1953 és 1961 között ugyanitt a természetrajz professzora volt.



Január KFKI Home >  História - Tudósnaptár