BUGARSZKY ISTVÁN (Zenta, 1868. máj. 21. - Budapest, 1941. márc. 3.)

A budapesti Tudományegyetemen és a Műegyetemen végezte fizikai-kémiai tanulmányait, 1891-ben szerezte meg doktorátusát. Az Állatorvosi Főiskola kémiai tanszékén helyezkedett el tanársegédként. 1893-ban kétéves külföldi tanulmányútra ment, 1896-ban pedig egy félévet Nernst mellett dolgozott Göttingenben. 1903-ban az Állatorvosi Főiskolán lett kémiaprofesszor, 1913-ban a budapesti Tudományegyetem hívta meg Lengyel Béla utódaként a II. sz. Kémiai Intézet professzorának. 1938-ban vonult nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia 1899. május 5-én lev. tagjává választotta. Tíz éven át volt a K. M. Természettudományi Társulat kémiai választmányának tagja (1915-1925). A Magyar Chemiai Folyóirat egyik szerkesztője volt (1926-1934).

Különös érdemei vannak az oldatok kémhatása körüli vizsgálatokban, melyek a pH fogalmának kialakulásához vezettek. 1887-ben a vizelet vezetőképességét vizsgálta, s ebből sótartalmára következtetett. Tangl Ferenccel hasonló vizsgálatokat folytatott vérszérummal kapcsolatban. Liebermann Leóval fehérje jellegű anyagok kémhatásait vizsgálták, megállapítva azoknak sav vagy bázis "rezisztenciáját", vagyis puffer jellegét. B. I. megállapította, hogy az oxidálószerek, elektródpotenciáljaik szerint sorba állítva, ennek megfelelően oxidálnak. Analitikai módszert dolgozott ki halogének egymás melletti meghatározására. Liebermann-nal szellemes kísérlettel szolgáltattak bizonyítékot (1893) Arrhenius ionelmélete mellett. 1897-ben felfedezte az első endoterm reakcióhőjű galvánelemet. Szabadalmat kapott a világos színű, gyógyhatású kátránykolloid előállításáról szóló eljárására (1912. jan. 3.).

Főbb művei

Chemia. Bp., 1900. 14. kiad. 1918.; A közeg befolyása a reactiosebességre. Bp., 1905.; Ismereteink az anyag szerkezetéről. Bp., 1907.

Irodalom

Nekrológ. Akadémiai Értesítő, 1941.; BITSKEY József: B. I: Gyógyszerészi Szemle, 1941.; BITSKEY József-ÚJHELYI Sándor: B. I. MTA Kémiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1968.

Szabadváry Ferenc