Brown, Harrison, (Scott) (szül. 1917. szept. 26. Sheridan, Wyoming, USA - megh. 1986. dec. 8. Albuquerque, Új-Mexikó), amerikai geokémikus, szerepe volt az első atombombákban felhasznált plutónium előállításában; a meteoritokról és a Föld keletkezéséről is emlékezetes tanulmányokat írt.
Brown kémiát tanult a Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) és a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen, itt doktorált 1941-ben. 1943-46 között a Clinton Engineer Works (ma: Oak Ridge Nemzeti Laboratórium, Oak Ridge, Tennessee) állományába tartozott, a Manhattan-terv plutóniumtermelését felügyelte. Albert Einsteinhez és más olyan tudósokhoz hasonlóan, akiknek lényeges szerepe volt az atombomba létrehozásában, később Brown is a nukleáris fegyverek további fejlesztése ellen emelt szót. 1946-tól 1951-ig a Chicagói Egyetem Atommagkutatási Intézetében dolgozott, itt kezdte meg a meteoritok nyomelemeinek az elemzését. 1951-től 1977-ig Pasadenában a California Institute of Technology (műszaki egyetem) tanára volt. 1955-ben a National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia) tagjai közé választották. 1977-83 között Honoluluban, a Resource Systems Institute-ban (Erőforrásrendszerek Intézete) dolgozott, 1985-től haláláig a Bulletin of the Atomic Scientists (Az atomtudósok közlönye) főszerkesztője volt.
Geokronológiai, bolygókutatási munkái mellett
Brown lelkesen kiállt a születésszabályozás,
a fegyverzetellenőrzés és az emberi erőforrások
ügye mellett. Néhány könyve: Must Destruction
Be Our Destiny? (A pusztítás a végzetünk?;
1946), The Challenge of Man's Future (Az ember jövőjének
kihívása; 1954), The Next Hundred Years (A
következő száz év; 1957 - társszerzők:
James Bonner és John Weir), The Cassiopeia Affair (A Cassiopeia-ügy;
1968 - társszerző: Chloe Zerwick) és The Human Future
Revisited (Újra az emberi jövőről; 1978).