Avogadro, Amadeo A. di Quaregna e Ceretto, gróf, kiváló olasz fizikus, született Turulban 1776 jún. 9., megh. u. o. 1856 júl. 9. Szülővárosában tanult s 1796. a jogtudományok doktorává avattatott, majd egyik megyének (az Eridano-dópartomont) titkára lett. Magántanulmányaiban fizikával szeretett foglalkozni, 1809. a vercelli-i gimnáziumon a fizika tanárává, 1820. a matematikafizika tanszékére hívták meg a turini egyetemre, s midőn e tanszék megszűnt, a számvevőszék tanácsosává lett. Később Albert Károly király tanszékét ismét helyreállította, melyen 1850-ig működött, ezután nyugalomba vonult. Azt a legnevezetesebb értekezését, amelyben a róla elnevezett törvényt (1. Avogadro tétele) kimondja (1811), német fordításában is kiadták az Ostwald-féle Klassiker der exakten Wissenschaften c. gyűjteményben (8. sz., Leipzig 1890). V. ö. Botto, Cenni biografici sulla vita e sulle opere di A. A. (Torino 1858.)

Avogadro tétele szerint (Gay-Lussac, Avogadro egyesített törv.) a gázok és gőzök egyenlő térfogatában, ugyanazon hőmérséken és nyomás mellett a legkisebb részecskék (molekulák) száma ugyanaz. E hipotézist még 1811-ben mondotta

ki Avogadro. Más alakban kifejezve: a különböző gázok molekulatérfogata ugyanazon nyomáson és hőmérsékleten egyenlő (a grammolekula normális térfogata 22,41 liter).