JCR alapfogalmak

Idézetek és cikkek száma

Az idézetek és cikkek száma fontos mutatószáma annak, hogy milyen gyakorisággal használják a kutatók az egyes folyóiratokat. Az idézetek és cikkek számának összegzésével és táblázatos megjelentésével a JCR egyedülálló lehetőséget nyújt a folyóiratok értékelésére és összehasonlítására.

Idézetek száma. A korábban publikált kutatási eredmények formális elismerése, ahogyan azt a későbbi cikkek szerzői a hivatkozásjegyzékeikben nyilvánosan rögzítik.

· Összidézetszám: mindazon alkalmak száma, ahányszor az ISI adatbázisaiban az adott termékévben található bármely folyóiratban az adott folyóiratot idézik.

· Az összidézetszám összegyűjtése: a JCR-ben felsorolt folyóiratokra kapott idézeteket évenként az adott év teljes ISI adatbázisából gyűjtik össze függetlenül attól, hogy melyik JCR kiadás tartalmazza a folyóiratot, ill. hogy az idézett cikk milyen típusú és mikor jelent meg. Minden egyes cikk--cikk kapcsolat egy idézetnek számít. Pl. ha egy adott cikk 40 hivatkozást tartalmaz, de csak 35 különböző cikket idéz, akkor ez a 35 idézet kerül szétosztásra az idézett folyóiratok között.

· Önidézetek: egy folyóiratban ugyanezen folyóirat korábbi cikkére való hivatkozás beleszámít az összidézetszámba. Vannak azonban folyóiratok, amelyeket a JCR csak idézett folyóiratként vesz számításba, ezekben az esetekben az önidézetek kimaradnak a nyilvántartásból.

A JCR összeállítása során az "előd-" és "utódfolyóiratok" adatai nem kombinálódnak, hacsak a címváltozás nem olyan minimális, hogy nem befolyásolja a folyóirat alfabetikus pozícióját. Nem kombinálódnak a folyóiratok esetleges szekcióinak adatai sem. A felhasználóra van bízva, hogy egyes esetekben az adatokat kombinálja-e vagy sem. A folyóiratok címváltozásának jegyzéke segítheti ezt a munkát. Azoknál a folyóiratoknál, amelyek eredeti nyelven és teljes fordítás formájában is megjelennek, az idézetek száma összegezve található. Az ilyen folyóiratokat plusz jel (+) jelöli.

Cikkek száma. Egy vagy több adott évben a folyóiratban publikált cikkek száma. Szerkesztői vezércikkek ("editorials"), levelek ("letters"), híranyagok ("news items") és előadáskivonatok ("meeting abstracts") nem számítanak a cikkek számába, mert általában nem idézik őket.

· Tárgyévi cikkek száma: a folyóiratban az adott termékévben megjelent cikkek száma. Ha lehetséges, a JCR az adott naptári év minden számát feldolgozza. Ehhez azonban legkésőbb február közepére a teljes éves anyagnak hozzáférhetőnek kell lennie.

· Az előző kétéves időszak cikkeinek száma: meghatározása a tárgyévi cikkek számához hasonló módon

Idézettségi félidő

Az idézettségi félidő a tárgyévtől visszafelé számított annyi év, amennyiben megjelent cikkeire a folyóirat a tárgyévben kapott összes idézeteinek felét kapta. Ez az érték segítséget nyújt annak megítélésében, hogy többségükben milyen korú cikkeit idézik a folyóiratnak.

Az idézettségi félidő kisebb vagy nagyobb számértéke nem jelez semmiféle tényleges értékítéletet. Egy elsőközlő tudományos folyóirat idézettségi félideje pl. általában nagyobb, mint egy kurrens információkat tartalmazó gyorsközlő folyóiraté. Az idézettségi félidő hasznos lehet a gyűjteményépítési és archiválási döntésekben. Az idézettségi félidő drámai változásai a folyóirat formai változását jelezhetik. Az idézettségi félidő összehasonlító vizsgálatával a formai és publikációtörténeti különbségeket lehet feltárni.

Idéző folyóiratok jegyzéke

A JCR nyilvántartja azokat a folyóiratokat, amelyekben az egyes folyóiratokat a leggyakrabban idézik. Az ilyen idézési kapcsolatok jellemzik a folyóirat témakörét, rámutatnak a legközelebbi rokon- vagy vetélytárs folyóiratokra, és segítenek körülhatárolni témaspecifikus folyóirat-hálózatokat.

Csak idézett folyóiratként nyilvántartott folyóiratok

Vannak olyan folyóiratok, amelyeket a JCR idéző folyóiratként nem, csak idézett folyóiratként tart nyilván. Ez azt jelenti, hogy az ilyen folyóiratok cikkeinek irodalomjegyzékeit az ISI adatbázisok nem tartalmazzák. Ez a folyóiratok összehasonlítása során azért fontos, mert az ilyen folyóiratok önidézetei nem szerepelnek a JCR adatokban. A csak idézett folyóiratok egy része megszűnt, átmenetileg szünetelő vagy megváltozott című folyóirat.

Idézési félidő

Az idézési félidő a tárgyévtől visszafelé számított annyi év, amennyiben megjelent cikkekre a folyóirat tárgyévi hivatkozásainak fele vonatkozott. Ez az érték segítséget nyújt annak megítélésében, hogy többségükben milyen korú cikkekre hivatkozik a folyóirat.

Az idézési félidő drámai változásai a folyóirat formai változását jelezhetik. Az idézési félidő összehasonlító vizsgálatával formai különbségeket lehet feltárni.

Idézett folyóiratok jegyzéke

A JCR nyilvántartja azokat a folyóiratokat, amelyeket az egyes folyóiratokat a leggyakrabban idéznek. Az ilyen idézési kapcsolatok jellemzik a folyóirat témakörét, rámutatnak a legközelebbi rokon- vagy vetélytárs folyóiratokra, és segítenek körülhatárolni témaspecifikus folyóirat-hálózatokat.

"Frissességi" (immediacy) index

Egy folyóirat frissességi indexe azt méri, hogy milyen gyorsan idézik a folyóirat egy "átlagos cikkét". A frissességi index megmutatja, hogy milyen gyakran idézik a folyóirat cikkeit a megjelenéssel azonos évben.

A frissességi indexet úgy számítjuk ki, hogy a folyóirat tárgyévben publikált cikkeire a tárgyévben kapott idézetek számát elosztjuk a folyóiratban ugyanezen évben publikált cikkek számával.

A frissességi index hasznos a folyóiratok idézettségi gyorsaságának összehasonlításában. Mivel egy cikkre vonatkozó átlagérték, a nagy folyóiratokat nem részesíti különösebb előnyben. A gyakran megjelenő folyóiratok viszont előnyt élveznek, mert az év elején megjelenő cikkeknek nagyobb az esélyük, hogy az év hátralévő részében idézzék őket. Különösen a kutatás frontvonalában tevékenykedő folyóiratok összehasonlításában lehet a frissességi indexnek hasznos szerepe.

Impakt faktor

A folyóiratok impakt faktora (magyarul néha hatástényezőnek is nevezik) annak a mértéke, hogy milyen gyakran idézik a tárgyévben a folyóiratnak a megelőző két évben megjelent "átlagos cikkét". Az impakt faktor segít megítélni a folyóiratok relatív fontosságát, különösen az ugyanazon szakterületen működő többi folyóirat között.

Az impakt faktort úgy számítjuk ki, hogy a folyóirat előző két évben publikált cikkeire a tárgyévben kapott idézetek számát elosztjuk a folyóiratban az előző két évben publikált cikkek számával.

Önidézetek

Önidézetről akkor beszélünk, ha egy folyóirat cikke ugyanazon folyóirat más cikkére hivatkozik. Az önidézetek gyakran a folyóiratok adott és kapott idézeteinek jelentős részét teszik ki. Az önidézetek hányada az adott és kapott idézetek között a folyóiratok értékelésének érdekes adaléka.

Forrásadatok

A forrásadatok felölelik a folyóirat tárgyévben közölt cikkeinek számát, a bennük megadott hivatkozások összes számát, valamint a cikkenkénti átlagos hivatkozásszámot. A folyóiratokra megadott cikkszám csak az eredeti közleményeket és összefoglaló ("review") cikkeket tartalmazza. Szerkesztői vezércikkek ("editorials"), levelek ("letters"), híranyagok ("news items") és előadáskivonatok ("meeting abstracts") nem számítanak a cikkek számába, mert általában nem idézik őket. A csak idézett folyóiratként nyilvántartott tételeknek nincsenek forrásadataik.

A forrásadatok között nemcsak az összes cikkre vonatkozó átlagos hivatkozásszámot találjuk meg, hanem külön a "review" és "nem-review" cikkekre számított átlagokat is. Ebből láthatjuk, hogy mely folyóiratok közölnek "review"-kat és milyen mennyiségben.

A "review" cikkeket általában gyakrabban idézik, mint az eredeti közleményeket. Azokat a cikkeket soroljuk a "review" kategóriába, amelyek 100-nál több hivatkozást sorolnak fel, vagy "review"-folyóiratokban, ill. más folyóiratok "review" szekciójában jelennek meg, vagy a "Review", "Overview", "Survey" szavak valamelyike szerepel a címében, vagy a cikk összefoglalója explicit módon tartalmazza, hogy a közlemény "review".

Szakterületi kategóriák

Az ISI adatbázisok minden folyóirata legalább egy szakterületi kategóriába (a tudományok, ill. társadalomtudományok valamely szűkebb vagy tágabb osztályába) van sorolva. Egyes folyóiratok több (maximálisan öt) szakterületi kategóriába is tartozhatnak, ezért ugyanazzal a folyóiratcímmel különböző kategóriákban is találkozhatunk.

A szakterületi kategóriák nagyon fontosak, hogy különbséget tehessünk egy folyóirat összesített és saját szakterületén belüli helyezése között.

Jótanácsok a JCR használatához

Nem tanácsos a folyóiratok értékelése során kizárólag a JCR adataira támaszkodni. Az idézettségi adatok nem hivatottak helyettesíteni a szakértői véleményt. Gondos figyelmet kell továbbá fordítani arra a számos tényezőre, amelyek az idézettséget befolyásolják: a nyelvre, a formai és történeti tényezőkre, a megjelenési gyakoriságra, valamint a szakterületre. A folyóiratokra megadott cikkszám csak az eredeti közleményeket és összefoglaló ("review") cikkeket tartalmazza. Szerkesztői vezércikkek ("editorials"), levelek ("letters"), híranyagok ("news items") és előadáskivonatok ("meeting abstracts") nem számítanak a cikkek számába, mert általában nem idézik őket. A nem angol nyelven és kiváltképp a nem latin betűs írással publikáló folyóiratok kevésbé hozzáférhetőek a világ kutatóközössége számára, és ez befolyásolhatja az idézettségüket. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni egy összehasonlító folyóiratelemzés során.

A következő négy tényező befolyásolhatja a folyóiratok impakt faktorát.

Publikációtípus. A publikált cikkeket az ISI dokumentumtípus szerint egyenként kódolja, de a hivatkozások évente feldolgozott millióit nem lehetséges egyenként kódolni. Ezért a JCR-ben található idézetszámok nem tesznek különbséget az eredeti közleményekre, összefoglaló cikkekre, kivonatokra vagy levelekre kapott idézetek között, jóllehet a JCR publikációszámai csak az eredeti közleményekre és összefoglaló cikkekre vonatkoznak. Ha egy folyóirat egy évben nagyszámú előadáskivonatot, levelet, stb. közöl, ez átmenetileg megnövelheti a kapott idézetek számát. Ez a növekedés a cikkek számában nem jelentkezik. Az ilyen jelenség felismerése és értékelése csak részletes cikkenkénti idézetelemzés segítségével lehetséges.

Formátumváltozás. Egy folyóirat hirtelen terjedelemváltozása befolyásolhatja az impakt faktort. A cikkenkénti átlagos idézetszám csökken, ha több egyéves cikk van, mint kétéves, ugyanis az idézettség általában a második évben tetőzik. Hasonlóképpen hirtelen terjedelemcsökkenés átmeneti impakt faktor növekedést eredményezhet. Az impakt faktor kiszámításához használt publikációk száma a JCR-ben megtalálható, ennek figyelésével ezek a hatások ellenőrizhetők.

Címváltozások. A címváltozás utáni első évben a JCR az új címet impakt faktor nélkül tünteti fel, hiszen az impakt faktor kiszámításához szükséges előző két éves összcikkszám nulla. A régi cím a szabályszerűen kiszámított impakt faktorral található meg. Egy évvel később a JCR-ben külön impakt faktora lesz a régi és az új címnek. Ebben a második évben az új címnek a várhatónál kisebb, a réginek a várhatónál nagyobb impakt faktora lesz, mert az új cím impakt faktora újabb, a régié régebbi cikkek idézettségén alapul. Az egyesített impakt faktort úgy számíthatjuk ki, hogy a két évre vonatkozó idézetek összegét elosztjuk a két év publikációszámainak összegével.

Csak idézett folyóiratként nyilvántartott folyóiratok. Vannak olyan folyóiratok, amelyeket a JCR idéző folyóiratként nem, csak idézett folyóiratként tart nyilván. Ezt a folyóiratok összehasonlítása során figyelembe kell venni, mert az ilyen folyóiratok önidézeteit a JCR nem tartalmazza. Az önidézetek pedig a folyóiratok által kapott idézetek jelentős százalékát tehetik ki. A csak idézett folyóiratok egy része megszűnt, átmenetileg szünetelő vagy megváltozott című folyóirat.