IMPAKT FAKTOR ROVAT
JCR alapfogalmak Szakterületek vezető folyóiratai

1. Kérdés: Ki adja a folyóiratok impakt faktorát és milyen kritériumok alapján?
   Válasz: Az impakt faktort természetesen nem "adják", hanem szigorú szabályok szerint számítják ki a philadelphiai (PA, USA) Institute for Scientific Information (ISI) Science Citation Index (SCI) adatbázisának adatai alapján, és az SCI Journal Citation Reports (JCR) köteteiben teszik közzé minden évben. Az impakt faktor valójában a folyóirat előző két évi cikkeire a tárgyévben kapott átlagos idézetszám.

2. K.: Ki dönti el, hogy mely folyóiratoknak van impakt faktora és melyeknek nincs?
   V.: A Journal Citation Reports folyóiratbázisa (vagyis az impakt faktorral rendelkező folyóiratok halmaza) nem azonos a Science Citation Indexben (SCI) referált folyóiratokkal, de alapvetően azokra épül, kiegészítve az SCI adatbázisban nem szereplő, de bennük többször idézett folyóiratokkal. Azt, hogy mely folyóiratok kerülnek az SCI adatbázisba, az Institute for Scientific Information (ISI) keretein belül működő szakértő testület dönti el. A döntésben szakmai, üzleti és -- ha csak közvetve is -- politikai szempontok is szerepet játszanak. A szakmai szempontok nemcsak a folyóirat tudományos színvonalát, presztizsét, hanem -- talán még hangsúlyosabban -- bizonyos technikai kritériumok (pontos megjelenés, késedelem nélküli szállítás, stb.) biztosítását is jelentik. Az üzleti szempontok sem elhanyagolhatóak, kiváltképp, mert az ISI -- elnevezésének némiképpen ellentmondó módon -- nem kutatóintézet, hanem profitorientált üzleti vállalkozás. Minthogy a megcélzott piac elsősorban az észak-amerikai és nyugat-európai kutatóközösség, ezen belül főként az orvos-biológiai és fizikai tudományok, ez kétségtelenül befolyásolja a folyóiratok kiválasztásának szempontjait. Másfelől viszont "politikai" (voltaképpen talán inkább hosszú távú üzleti stratégiai) szempontok abban az irányban hatnak, hogy a távol-kelet vagy Dél-Amerika országait se idegenítsék el az adatbázistól. Mindezek nyomán a folyóiratbázis -- ha kétségtelenül vannak is "szürke foltjai" -- átgondoltnak és kiegyensúlyozottnak mondható.

3. K.: Ki lehet-e számítani az ISI adatbázisaiban nem szereplő folyóiratok impakt faktorát?
   V.: Az impakt faktor definíciója (az előző két évi cikkekre a tárgyévben kapott átlagos idézetszám) elvben bármilyen folyóiratra alkalmazható. Ehhez először is össze kell gyűjteni a folyóirat előző két évi cikkeinek SCI-beli idézeteit. Ezt -- akár az SCI nyomtatott akár a CD-ROM változatával dolgozunk -- csak igen fáradságosan lehet megtenni; minden egyes cikkre a bibliográfiai adatok (első szerző, kötet-, oldalszám) alapján külön-külön kell az idézeteket kikeresni. Az így összegyűjtött idézetek természetesen nem tartalmazzák a folyóirat saját tárgyévi cikkeiben megjelent és az előző két évre vonatkozó hivatkozásokat (a "folyóirat-önidézeteket"), hiszen a folyóirat nem szerepel az ISI adatbázisaiban. Mivel a folyóirat-önidézetek minden folyóiratnál az idézetek egy tekintélyes részét alkotják, ezeket a JCR-ben szereplő folyóiratokkal való összehasonlíthatósághoz feltétlenül össze kell gyűjteni. Ehhez a folyóirat tárgyévi cikkeinek irodalomjegyzékéből ki kell válogatni és össze kell számlálni a folyóirat előző két évi cikkeire vonatkozó hivatkozásokat. A teljes idézetszámot (SCI + folyóirat-önidézetek) végül el kell osztani a folyóirat előző két évben megjelent cikkeinek a számával.

4. K.: Igaz-e, hogy az 1 fölötti impakt faktor nagynak számít?
   V.: Nem igaz. Az impakt faktor sok tényezőtől függ, ezek közül a szakterületnek és a folyóirat jellegének meghatározó szerepe van. Például a sejtbiológia területén megjelenő kb. 130 folyóirat közül 100-nak nagyobb az impakt faktora 1-nél (12-nek 10-nél is), míg a kb. ugyanennyi általános matematikai folyóirat közül csupán 10-nek van 1-nél nagyobb impakt faktora és 2-nél nagyobb egyáltalán nincs. A folyóiratok jellegét tekintve az összefoglaló cikkeket közlő "review" folyóiratok vannak kiváltságos helyzetben: az impakt faktoruk kb. 2-3-szor akkora, mint a hasonló témában eredeti közleményeket publikáló társaiké.

5. K.: Változik-e egy folyóirat impakt faktora az évek során?
   V.: Komoly, megállapodott folyóiratok esetében az impakt faktor értéke meglehetősen stabil. Természetesen minél kisebb egy folyóirat (a közölt cikkek számát tekintve), annál nagyobb az impakt faktor relatív ingadozása. Ha egy folyóirat impakt faktora egyik évről a másikra jelentősen (mondjuk 50%-nál nagyobb mértékben) megváltozik, akkor ezt feltétlenül egyedileg meg kell vizsgálni. Ennek oka lehet (különösen egy kisebb folyóiratnál) egyetlen kiugróan sokat idézett cikk, lehet a folyóirat formai vagy tartalmi változása, de az is előfordul, hogy az ISI az idézetek és/vagy a közölt cikkek összeszámlálása során következetlenül jár el. Az ilyen (bármelyik irányban) kiugró értékeket semmi esetre nem szabad a folyóirat jellemzésében, értékelésében felhasználni; ilyenkor az előző és/vagy a következő évre vonatkozó impakt faktor értékek figyelembe vételével kell reális becslést készíteni. Hosszabb távon (10-15 év) természetesen lényegesen megváltozhat egy folyóirat impakt faktora. Ez a folyóirat szerkesztési, kiadási politikájában vagy a szakterület iránti érdeklődésben bekövetkezett változásokat tükrözheti.

6. K.: Mekkora az impakt faktor statisztikai hibája?
   V.: Az impakt faktor hibájának becslésekor két elvileg különböző dolgot kell figyelembe venni. Egyrészt az impakt faktor egy statisztikai átlag, amely mögött az egyes cikkek idézettségi gyakoriság eloszlása áll. Az eloszlás részletes ismeretében elvileg meghatározhatjuk az átlagérték közepes hibáját. A JCR nem tartalmaz erre vonatkozó adatokat, de más forrásokból rendelkezésre állnak becslések. Az impakt faktor így értelmezett hibája a cikkek tematikai, minőségi, dokumentumtípus szerinti homogenitásától függ, és ez folyóiratonként igen különböző lehet. A relatív hiba tipikus értéke 10-20% körül van. A hibabecslés másik komponense az egyes cikkek idézettségének, valamint a közölt cikkek számának összeszámlálása során elkövetett rendszeres vagy véletlen hiba. Ennek becslése csak empirikus úton lehetséges, és ez csak egyes folyóiratokra, esettanulmány jelleggel történt meg, az is főleg olyan esetekben, amikor valamilyen nagyobb rendellenesség gyanúja merült fel. Ilyenkor előfordult, hogy az ellenőrző számítás szerinti impakt faktor a JCR-ben közölt értéknek a kétszerese vagy éppen a fele volt. Az ilyen adatok azonban semmiképpen nem tekinthetők reprezentatívnak. Végeredményképpen azt mondhatjuk, hogy az impakt faktor értékek legfeljebb 2 értékes jegyre tekinthetők megbízhatónak, és a JCR-ben három tizedes jegy pontossággal megadott értékek nem szabad, hogy bárkit is megtévesszenek.

7. K.: Csak a folyóiratoknak van impakt faktora, vagy van a kutatóknak, kutatócsoportoknak, kutatóintézeteknek is?
   V.: Az impakt faktor a folyóiratok átlagos idézettségét mérő mutatószám, nem több és nem kevesebb. Nem lehet azonban nem tudomásul venni, hogy egyre gyakrabban használják az impakt faktort egyének vagy csoportok tudományos teljesítményének értékelésében. Ilyenkor általában az értékelt egyén vagy csoport publikációjegyzékén szereplő folyóiratok impakt faktorait összegzik vagy átlagolják és az így kapott értéket tekintik mértékadónak az értékelés során. A kapott értéket két, mondhatni ellentétes módon lehet figyelembe venni. Egyfelől tekinthetjük az impakt faktort a tényleges idézettség becslésére vagy előrejelzésére szolgáló mutatószámnak. Ennek nyilvánvalóan csak akkor van értelme, ha a tényleges idézettséget nem tudjuk (vagy nem akarjuk) összeszámlálni, pl. egészen friss publikációk esetében. Ha elfogadjuk azt a nézetet, hogy az idézettséggel mérni lehet a publikációk valamiféle tudományos hatását, akkor a 2-3 évnél régebbi cikkekre az impakt faktorral legfeljebb a szerzőknek a tudományos hatásra vonatkozó ambícióját mérhetjük. Az impakt faktornak az előbbivel ellentétes jellegű szerepe az lehet, hogy normaként tekintjük, amelyhez a tényleges idézettséget viszonyíthatjuk.

8. K.: Beleszámítanak-e az önidézetek az impakt faktorba?
   V.: Igen.

9. K.: Milyen súllyal szerepelnek az impakt faktorban a különféle publikációtípusok (eredeti közlemény, összefoglaló cikk (review), levél (letter), előadáskivonat, stb.)?
   V.: Az impakt faktor kiszámítása során az ISI a folyóirat előző két évben publikált minden cikkére a tárgyévben kapott minden idézetet összeszámlál (az idézett és az idéző publikáció típusától függetlenül) és ezt osztja az előző két évben a folyóiratban megjelent "idézhető cikkek" számával. Ez utóbbi fogalom definíciójaként azt találjuk, hogy "a cikkszám csak az eredeti közleményeket és összefoglaló ("review") cikkeket tartalmazza; szerkesztői vezércikkek ("editorials"), levelek ("letters"), híranyagok ("news items") és előadáskivonatok ("meeting abstracts") nem számítanak a cikkek számába, mert általában nem idézik őket."

10. K.: Nem veszti-e el a jelentőségét az impakt faktor az elektronikus publikálás (és ezáltal hivatkozás) terjedésével?
    V.: Jelenleg úgy látszik, hogy az impakt faktor múltja, jelene és jövője a tudományos folyóiratokéhoz kötődik. Aligha látja bárki is pontosan a tudományos folyóiratok jövőjét az elektronikus kommunikáció belátható és beláthatatlan lehetőségeinek fényében. A döntő kérdés végül is az, hogy megmarad-e az egyszer s mindenkorra rögzített szövegű cikkek (a prioritás eldönthetőségének aligha pótolható eszköze) és azok folyóiratokba szerveződésének rendszere. Az egyik lehetséges forgatókönyv mindenesetre az, hogy a folyóiratok más közegben és más technikai háttérrel, de számos lényegi vonásukat (bírálati rendszer, szerkesztői és kiadói kontroll, korlátozott hozzáférés, stb.) megőrizve tovább élnek. Ebben az esetben bizonyosan az impakt faktornak is az eddigiekhez hasonló szerepe marad a folyóiratok jellemzésében, értékelésében.