Festő. Tanárnak készült, majd 1827-től a bécsi akadémián folytatta tanulmányait, ahol Barabás Miklóssal került barátságba. 1830-ban Szentesen telepedett le, 1834-től Pesten élt, 1847-ben a Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre lett, és mint ilyen, rendezője volt az első képkiállításnak. 1850-ben elvesztette állását a szabadságharcban való részvétele miatt, 1861-ben ismét visszanyerte, de jelentőset alkotni már nem tudott.

Főként történeti tárgyú, de életképszerű képeket festett átlagos akadémikus stílusban. Több változatban és számos másolatban fennmaradt képe Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári tömlöcben (Magyar Nemzeti Galéria) és a többi festményének tárgyválasztása is a nemzeti öntudatra ébredő ország elnyomás elleni tiltakozását fejezte ki (Hunyadi a rigómezei csata után, Dobó István).