Budapesti Szkeptikus Konferencia

Dátum: 2013. február 13.
Előadó: Härtlein Károly
A székesfehérvári Szabadmu"velo"dés Háza hagyományaiból kiindulva a BME Fizikai Intézetében idén már tizedik alkalommal rendezzük meg a Budapesti Szkeptikus Konferenciát. Céljaink nem változtak: A Budapesti Szkeptikus Konferencia alapveto"en egyetemistákhoz szól, problémafelvetésében, az elo"adások szintjében a hallgatókat tekinti célközönségnek. Elso"sorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehet megkülönböztetni az áltudományt a tudománytól.

Címke: 

ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat - Csalafintaságok a fizikában

Dátum: 2013. január 24.
Előadó: Honyek Gyula
A fizikatanulás-fizikatanítás során számos ismeret úgy rögzül bennünk, mintha azok minden esetben igazak lennének, mintha azokat mindig használhatnánk. Ennek következményeként számos jelenséget nem tudunk megmagyarázni. Például nem érthetjük meg a gördülési súrlódást a felületre merőleges nyomóerő és a felülettel párhuzamos súrlódási erő felírásával, vagy például nem érthetjük meg egy függőleges felületre érkező vízszintes fénysugár elkanyarodását a függőleges irányban változó törésmutató következtében, ha a geometriai optikában használatos fénysugarat használjuk.

Címke: 

Atomki-szeminárium - Megvan-e már végre a Higgs-bozon?

Dátum: 2013. január 31.
Előadó: Horváth Dezső
A CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Két óriási együttműködése, a sok ezer fizikus részvételével épült CMS és ATLAS kísérlet fő célja a Higgs-részecske kimutatása nagy energiás protonok ütközéseiben. A részecskefizika általánosan elfogadott és az elmúlt 40 év alatt sokszorosan igazolt elmélete, a Standard Modell valamennyi alkatrészét sikerült megfigyelni és tanulmányozni a Higgs-bozon kivételével.

Címke: 

RMI Elméleti Osztály Szemináriuma - Stochasztikus Schrödinger egyenletek és a kvantumfizika alapjai

Dátum: 2013. január 25.
Előadó: Diósi Lajos
Max Born rájött és Neumann János kőbe véste, hogy a kvantumelmélet jóslatai statisztikusak, a jóslattal egyidejűleg a hullámfüggvény pillanatszerű kollapszust szenved. Ennek az egylövetű kollapszusnak időbeli felbontására jöttek létre a stochasztikus Schrödinger egyenletek, mára sokféle alkalmazással. Van, aki futó és tervezett optikai, kvantumdotos, stb. kísérleteket ír le velük, van, aki új fizikát lát bennük.

Címke: 

MTA CSFK CSI szeminárium - Blazskó-effektus cefeidákban? A V473 Lyr esete

Dátum: 2013. január 24.
Előadó: Molnár László
Az RR Lyrae csillagokkal szemben az egymódusú cefeida csillagok között elvétve találunk csak olyat, ahol a pulzációban a Blazskó-effektusra hasonlító moduláció jelenne meg: a két legjobb jelölt a Polaris és a V473 Lyrae. A V473 Lyr-ről több évtizedet lefedő többszínfotometriai adatsort gyűjtöttünk össze. Az első vizsgálatok alapján a csillag átlagosan 1204 napos periódussal modulált, de mind a ciklushosszban, mind a pulzációs amplitúdó modulációjában is jelentős változások történnek.

BME Atomfizika Tanszek szemináriuma - Fluoreszcens biomarkerek kutatása: szilícium-karbid nanokristályok optikai tulajdonságainak befolyásolása ponthibákkal

Dátum: 2013. január 25.
Előadó: Somogyi Bálint
Meghívó a BME Atomfizika Tanszék szemináriumára Helyszín: BME, Fa épület, Atomfizika Tanszék szemináriumi szobája Időpont: 2013. január 25. 9:00 Előadó: Somogyi Bálint Cím: Fluoreszcens biomarkerek kutatása: szilícium-karbid nanokristályok optikai tulajdonságainak befolyásolása ponthibákkal.

Címke: 

Kis esti fizika - Jégkristályok égen és földön

Dátum: 2013. február 3.
Előadó: Farkas Alexandra
Jégvirág Fesztiválon a Kis esti fizika programsorozat keretében Farkas Alexandra fog ismeretterjesztő előadást tartani a jégkristályokról és a halójelenségekről. Az előadás címe: Jégkristályok égen és földön. A légkör magasabb rétegeiben kialakuló felhők az ott uralkodó alacsony hőmérsékleti viszonyok miatt többnyire jégkristályokból állnak. Ezek jelenléte és a fény játéka számos légköroptikai tünemény feltűnését eredményezheti, melyeket gyakoriságuk ellenére kevesen ismernek.

Címke: 

Oldalak