Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Forrás: Fizikai Szemle 1972/11. 350.o.

JEGYZETEK A TUDOMÁNYOS MULT ÉRTÉKEINEK MEGBECSÜLÉSÉRŐL

Györgyi Géza
MTA KFKI

Eötvös József 1869. július 9-én ezeket írta Königsbergben tanuló fiának, Eötvös Lorándnak:1

"A napokban levelet kaptam a római akadémia matematikus elnökétől, melynek örültem és elszomorodtam egyszerre, s melynek tartalmáról most sem tudom, büszkék legyünk-e reá vagy piruljunk. Az elnök tudósít, hogy ugyanezen postával Bolyai Jánosnak és Farkasnak Rómában kijött olasz biográfiáját küldi, hozzá egy Párizsban s egy Bordeaux-ban kijött biografikus ismertetést. . . Buoncompagni csak azért fordult hozzám, mert biztos tudomást szerezvén, hogy a két Bolyai irományai Marosvásárhelyen vannak, három év óta mind ő, mind a bordeaux-i és párizsi akadémiák tízszer írtak a marosvásárhelyi kollégiumhoz, de még választ sem kaphattak, s most - meg lévén győződve, hogy ily lángész irományai közt sok becses jegyzet lesz - azért fordulnak hozzám, hogy az irományokra kezemet tegyem s érdemes részét vagy az akadémiánál adjam ki, vagy nekik engedjem át kiadás végett. És azon ember soha nem volt akadémikus, Erdélyben félbolondnak tartatott, s míg Gauss vele éveken át levelezett, Ausztriában mint genie-hadnagy penzionáltatott; s ha örülünk, hogy nagy matematikust adtunk a világnak: lehet-e nagyobb bizonysága barbarizmusunknak? De elfogyott papírom.

Ég áldjon meg.

Eötvös"

E levél több mint száz évvel ezelőtt kelt. A világ s hazánk sora igen nagyot változott azóta; nagyobbat, mint bármely másik száz esztendő alatt.

Ma nekünk kell elgondolkodni: becsüljük-e eléggé, becsülhetnénk-e jobban a tudományos értékeket, emlékeket? Az alábbiakban a tudományos múlt néhány alakjáról szeretnénk szólni. Közös bennük, hogy valamennyien nemzetközi elismeréstől övezettek, hozzánk közelálló kiválóságok vagy ellentmondásos személyiségek - értéket teremtő életet törekedtek élni; életművükből értékek maradtak ránk.

Méltó, hogy ügyükben tollat fogjunk, megtegyük, amit megtehetünk, amit csak mi tehetünk meg, s amit megtenni kötelességünk. Nem egy esetben azért, hogy megelőzzük, elkerüljük a jóvátehetetlent.

*

Jegyzeteink számára az első témát a Természet Világa decemberi számával tette le az asztalra a posta. Szőke Béla, a "Műszaki nagyjaink" c. nagyszabású munka2 szerkesztője, Eötvös Loránd tudományos életének-munkájának kutatója3, - a tudományos emlékek külföldi és hazai megbecsüléséről írva - Jedlik és Hatvani esetét említi.

A Fizikai Szemle nemrég írt Jedlik Ányos sírjának megkoszorúzásáról;4 beszámolt arról is, hogy a XIII. tanári ankét alkalmából a debreceni Református Kollégiumban megkoszorúzták Hatvani síremlék-tábláját.5 Helyénvaló itt Jedlik szülőházának nyomtalan eltűnését, Hatvani ellopott, kettétört sírkövének megmentését is feljegyezni.

Jedlik Ányos - tudjuk - a Mathematikai és Physikai Társulat első tagja, tanszékén Eötvös Lorándnak elődje; elsőbbségét Siemensszel szemben Szőke újból leszögezi cikkében, s majd így folytatja: "Éppen ezért honfitársainak kellene emlékét megóvni és továbbadni az utókornak. *1Nem ez történt. Ez irányú kutatásaim során megdöbbenve értesültem arról, hogy Jedlik szimői szülőházát lebontották, és arról még fénykép sem maradt ránk."

Hatvani István debreceni professzorról, a fizikai kísérletezés úttörőjéről ezt írja Szőke: "..azt sem tudjuk, hol van eltemetve, mert sírkövét ellopták, kettétörték, és egy parasztgazda udvarának kapujánál fedezték fel mint kerékvető köveket. Csakis a Debreceni Kollégiumot illeti meg az utókor hálája, hogy megőrizte a kettétört sírkövet és Hatvani kísérleti eszközeit, melyekkel kortársait ámulatba ejtette."

*

Christian Doppler nevét s a róla elnevezett fény-, ill. hangtani jelenséget minden fizikus és sok nem-fizikus ismeri. Valószínűleg kevésbé közismert, hogy Magyarországon is működött. Éppen 125 évvel ezelőtt nevezték ki a selmecbányai bányászati akadémia fizika-, matematika- és mechanika-professzorának. (Innen 1850-ben Bécsbe ment, ahol a műegyetemi fizikai intézet igazgatója lett.) A jelen sorok írója Kovács István akadémikustól hallott erről, ki - a közben Sopronba áthelyezett főiskolából alakult műegyetemi karon - maga is betöltötte Doppler tanszékét. Kovács akadémikus ezt egy fizikatörténeti vitán említette, felhíva rá a tudománytörténet kutatóinak figyelmét. Érdekes lenne tudni, mit sikerült felkutatni Doppler magyarországi működésével kapcsolatban; a Fizikai Szemle olvasóit ez kétségkívül érdekelné.

*

Johannes Müller von Königsberg (Latinosan: Ioannes de Regiomonte; röviden és leggyakrabban: Regiomontanus; végül ahogy magyarosan nevezték: Királyhegyi János) a tudomány magyarországi történetében 1467 és 1471 között hazánkban folytatott munkássága folytán foglal el figyelemre méltó helyet.

A tudomány számára hasznos, szívünknek kedves, internacionális szellemű kezdeményezés: a Bécs-Bratislava-Budapest "háromszög-együttműködés" egyik utóbbi ülésszakán - munkánk végeztével - sétára indultunk, kollégák, Pozsony történelmi belvárosában. A Jiráskova ulica a régi Ventur utca - hetes számú házának falán, emléktáblát láttunk (az épület műemléki helyreállítását épp akkortájt kezdték meg). Útikönyvünkben ezt olvastuk:8

"A 7-es számú házban - a tizenötödik században - helyezték el az első bratislavai egyetemet, az Academia Istropolitanát, melyet Mátyás király alapított és annak működését 1465. május 19-én II. Pál pápa is jóváhagyta... Az Academia Istropolitana első kancellárja a humanista Vitéz János esztergomi hercegprímás lett, alkancellárja pedig Schomberg György bratislava-i prépost, akit a dóm kriptájában temettek el. Az Academián nagytudású professzorok tanítottak. Köztük különös tudásával tűnt ki Müller János matematikus, fizikus és csillagász."

Szerettünk volna többet tudni Müller Jánosról, az ötszáz év előtti Magyarország egyetlen egyetemének kiemelkedő természettudós professzoráról.

M. Zemplén Jolán magyarországi fizikatörténetében9 ír Johannes Müller esztergomi és pozsonyi működéséről, Mátyásnak ajánlott munkáiról, "Tabulae directionum profectionumque" c., nagyobbrészt Magyarországon készült művéről. A csillagászati kisenciklopédiában10 Balázs Béla és Ponori Thewrewk Aurél azt írja, hogy az első magyarországi csillagászati megfigyelőállomást minden bizonnyal Regiomontanus alapította Nagyváradon, és hogy annak nyomát a Tabulae Waradienses csillagászati táblázat őrzi. *2

Részletesen tárgyalja Regiomontanus életét és működését - magyarországi éveit is - monográfiájában Ernst Zinner. 11

Regiomontanus 1436. jún. 6-án született a bajorországi Königsbergben. Lipcsei, és bécsi tanulóévei után, több éven keresztül működött Olaszországban. Ott kitűnően megtanult görögül; a görög eredetiből elkészítette Ptolemaiosz csillagászati kézikönyvének magyarázatokkal kiegészített kivonatos latin fordítását12 (ezt Kopernikusz, Galilei tankönyvként használta); Velencében fontos Diophantosz-kéziratot talált s mentett meg az elkallódástól; a sík- és gömbháromszögtanról írott munkája13 hatással volt a trigonometria egész további fejlődésére; Páduában előadásokat tartott az arab al-Farghani asztronómiájáról; ellenőrizte és megcáfolta a kör kerületének kiszámítására Cusanustól megadott módszert;14 megfigyelte a bolygókat és eltéréseket állapított meg az akkor uralkodó ptolemaioszi bolygóelmélettől.

Regiomontanus 1467. nyarán jött Magyarországra. Vitéz János - aki valószínűleg még 1455-ben, amikor V. László kíséretében Bécsben járt, ismerkedett meg vele s Peuerbachhal - hívta meg őt a pozsonyi egyetemre professzornak. Még ugyanabban az évben elkészült a "Tabulae directionum". A számításokat Regiomontanus az esztergomi várban végezte, talán éppen az állatkör, a bolygók s az erények freskóival díszített érseki dolgozószobában. Munkáját Vitéznek ajánlotta. Az ajánlásban elbeszéli: az érsek azért hívta meg őt, hogy a quadrivium tantárgyait*3 tanítsa az egyetemen, majd megbízta ezen táblázatok számításával. Elmondja még, hogy Vitéz költséget nem kímélve állította helyre a várat és értékes kéziratokat szerzett meg. A táblázatok horoszkóp számítására szolgáltak. Köztük van a "Tabula fecunda", az első modern tangenstábla Európában, s a még Páduában kiszámított "Tabula declinationis generalis", mely a napdeklinációkat közli az ekliptikai hosszúság minden fokára. Ezek a táblázatok a XVII. századig tizenkét kiadást értek meg; behatóan foglalkozott velük a többi között Kopernikusz és Kepler. Budán, 1468-ban készítette el Regiomontanus az első modern szinusztáblát, amelyben a 90° szinuszát 10 milliónak vette. Ugyanitt fejezte be "Tabula primi mobilis" c. munkáját is, melyet Mátyás királynak ajánlott, és amelyet szintén használt Kepler. Feljegyezték, hogy Mátyás - kivel az egyetem megnyitása óta ismerték egymást - különös előszeretettel viseltetett Regiomontanus iránt, aki mint az Olaszországban kapható kéziratok szakértője tanácsot adhatott a királynak kéziratvásárlásainál. A pompás kéziratokat kedvelő Mátyás számos csillagászati munkát lemásoltatott; Regiomontanus iránt mutatott megbecsülését a "Tabulae directionum", "Epitome Almagesti" és "Canones ad tabulam primi mobilis" c. műveiről készült korvinák tanúsítják (utóbbi kettő a firenzei del Cherico díszes címlapjával).15,16 Eqykorú adatok szerint Regiomontanus észlelő műszereket is készített Magyarországon. 1469-ben írta Vitéz Jánosnak ajánlott munkáját a torquetumról, melyet a magakészítette műszerrel együtt nyújtott át az érseknek. Mátyás számára is készített műszereket. Ezek között volt a triquetrum, melynek használatáról a királynak ajánlott magyarázó munkát írt. Több magyarországi észlelése közül egynek tudjuk a helyét: 1471. márc. 15-én Esztergomban megfigyelte a Mars és a Jupiter helyzetét. Ezután, azzal az indokolással, hogy a bolygók mozgását pontos megfigyelésekkel kellene tanulmányozni, azonban ehhez egy megfigyelő ereje nem elég, Nürnbergbe költözött; a király beleegyezését adta. Szerepet játszhatott az is, hogy Mátyás és Vitéz közt megszűnt a jó viszony, amit rövidesen követett a Vitéz-féle összeesküvés és az érsek halála.

Nürnbergi évei alatt Regiomontanus rendszeres bolygómegfigyeléseket végzett, melyeket halála után tanítványa, Bernhard Walther 1504-ig folytatott; felismerte a matematikai és asztronómiai munkák kifogástalan kinyomtatásának fontosságát, nyomdát alapított és számos fontos munkát nyomtatott ki; napórákat, csillagászati észlelő műszereket és szemléltető eszközöket készített; nevezetesek naptárai, valamint csillagászati évkönyvei, melyeket útjain Kolumbusz és Vespucci is használt. Éleselméjűségét mutatja levelezése is. Az ő tanítványának vallotta magát Domenico Maria Novara, később Kopernikusznak professzora a bolognai egyetemen.

Regiomontanus negyvenévesen halt meg Rómában, hova hihetőleg IV. Sixtus pápa hívta meg naptárreform kidolgozása céljából.

"Mátyás király dicső napjaiban egy Regiomontanus csak mint hulló csillag futott át tudományos légkörünkön anélkül, hogy azt maradandóan megvilágítani, ideje lett volna" - így emlékezett rá Eötvös Loránd;1 szavait józanul tudomásul kell vennünk.


A Rudolf-táblázatok címlapterve Copernicus, Regiomontanus, Ptolemaeus, Tycho Brahe és Albategnius alakjával. Johannes Kepler rajza*4

Mindazonáltal magyarországi működésének német életrajzírója közel húszoldalas önálló fejezetet s azonkívül is sok figyelmet szentel;11 az 1936-os évforduló alkalmából a Matematikai és Természettudományi Értesítő "Regiomontanus Magyarországon" címmel tanulmányt közölt tollából.17

Regiomontanus Magyarországra jövetelének, esztergomi és budai működésének 500. évfordulója a magyar fizikus társadalom számára észrevétlen múlt el. Rövidesen félévezrede lesz, hogy meghalt.

Gondolni lehetne pl. a 11 alatt idézett, sok magyar vonatkozást tartalmazó monográfia magyar nyelvű kiadására.

Regiomontanus értékét szülőhelyén s a dunamenti Walhallában szobor hirdeti. Szobor illetné meg Esztergomban (vagy a budai Várban) is - uralkodók, főpapok, hadvezérek közt a humanista természettudóst -, amely egyszersmind hirdetője lenne a mátyáskori magyar reneszánsz vonzásának, tudománypártolásának.

*

Johannes Kepler, tudjuk ugyancsak járt Magyarországon. Ő nem professzornak jött (akkor, hét évtizeddel Mohács után, nem volt egyetem a megosztott hazában); a stájerországi vallásüldözés elől menekült. A legutóbbi évfordulón Mann Lajos - népművelő tisztét méltó módon betöltve emlékeztetett bennünket Kepler magyarországi tartózkodására (Petánc községben, az egykori Vas megyében).18

Regensburg és Weil, Graz és Prága kegyelettel veszi körül a Kepler-emlékeket; szívből kívánjuk a jugoszláviai kollégáknak: törekvésüket, hogy Keplernek emléket állítsanak Petáncon, siker koronázza! - Szintén Mann idézte fel, hogy 6 évvel később, Prágában, Szenczi Molnár Albert csaknem három hónapon át volt vendég Kepler házában. Szép szokássá vált magyar írók életének külföldi állomásait emléktáblával megjelölni. Ilyen vendéglátó ház Szenczi Molnár életében - de még más magyar íróéban is - több nemigen akadt.*5

Graz, ahol egykor Kepler működött, az évfordulón kiállítással hódolt emlékének. A látogatók (köztük a "háromszögegyüttműködés" őszi Kepler-ülésének résztvevői) az egykorú környezetet idéző dokumentumokat, eredeti Kepler-kiadásokat, a SzU Tudományos Akadémiájának tulajdonában levő kéziratos Kepler-hagyatékról készült fénymásolatokat tekinthettek meg. - Örömmel jegyezzük fel itt: nálunk is volt az évforduló alkalmából Kepler-kiállítás; a MTA Napfizikai Obszervatóriuma, a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtára és KISz-UNESCO-köre rendezte az év elején Debrecenben.

*

Pázmány Péter vetette meg a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem alapjait Nagyszombatban, 1635-ben.19 (Az Academia Istropolitana óta először működött ismét egyetem Magyarországon.) Pázmányról ismert : a magyarországi ellenreformáció szellemi vezére s a Habsburgok híve volt; ugyanakkor magyar nyelvű munkáival a magyar irodalmi nyelv kialakulását segítette elő. Kevésbé közismert professzori működése, melynek folyamán 1598 és 1600 között fizikát és asztronómiát is előadott Graz egyetemén. M. Zemplén Jolán fizikatörténete "A legrégibb magyarországi fizikakönyvek" c. fejezetben az első helyen ismerteti Pázmány fizikai kurzusát.9 Az évszám, a hely figyelmet kelt. 1598-ban kellett Keplernek, az evangélikus tartományi iskola tanárának, Grazból elmenekülnie, s jezsuita tisztelői járták ki, hogy egy hónap múltán, magyarországi menedékhelyéről visszatérhetett. Ezekre az időkre esnek Pázmány, a későbbi egyetemalapító, fizikai és asztronómíai előadásai; ekkoriban született meg az első, magyar szerzőtől fennmaradt egyetemi fizikai kurzus. Az új csillagászat kortárs úttörői - Tycho, Galilei, Kepler - nem egyetemeken működtek. Pázmány természetesen Arisztotelészt kommentálva a jezsuita egyetemen.

A "Kalauz"-ban az arisztotelészi csillagszféráról így ír Pázmány 20 "A csillagos égnek kerekségét a Föld és tenger kerekségénél huszonkétezerszer hatszáztizenkétszer nagyobbnak írják a matematikusok.. Ebből a Föld körül forgó egek nagy voltából azt hozza ki Arisztotelész, hogy meg nem gondolhatja az emberi elme, mely sebes gyorsasággal forog a firmamentom, megkerülvén huszonnégy óráig az egész Földet. Mert a matematikusok tanítása szerint a firmamentomnak akármely része egy órában oly messze mégyen, hogy ha valaki mindennap 10 magyar mérföldet menne, 2904 esztendő kellene hozzá, hogy olyan messze mehetne."

Az 1600. évre következő században Galilei, Kepler és Newton munkája nyomán végleg szertefoszlik a csillagszféra. Ez a század látja megszületni a nagyszombati egyetemet. Megteremtésével Pázmány a magyar művelődéstörténetben nagy szerepet játszó, az alapító szándékát messze túlnövő intézmény alapját vetette meg.*6

A kezdet, az 1600 körüli évtizedek sokrétű elemzése feszültséggel teli, súlyos mondanivalójú, magyar és fizikus szempontból izgalmas művelődéstörténeti tanulmány tárgya lenne.

*

Eötvös Loránd, a Társulat s az Egyetem névadója iránt érzett tiszteletünk gyakran nyer kifejezést megemlékezés, emlékülés, kiadvány alakjában. Éppen ezért keltenek meglepetést a Szőke Béla cikkében6 Zsigmondi Mária tanárnőtől idézett, az "elkeseredéstől kiáltásként hangzó" szavak:

"..Kérdések tódulnak fel - hiába. A szekrényeket, könyveket por fedi, szürke felhő lebben fel a sarokban álló íróasztal lámpájáról, néhány műszeréről; megcsodáljuk nagyszerű felvételeit, de ma sem tudunk keletkezésük körülményeiről, a helyszínről, az emberekről, amit s akiket ábrázolnak..

Egy nagy ember életművét fedheti-e a feledés, a közöny pora; olyan sok fizikusunk volt-e, hogy megengedhetjük magunknak azt a nexust: feltáratlanul, ismeretlenül, a közönségtől elzárva őrizni a rá emlékező és emlékeztető dokumentumokat?

Milyen gazdag, értékes emlékszobát vagy múzeumot lehetne berendezni akárcsak ebből a kis szobácskába zsúfolt anyagból! Egyelőre azon folyik a vita: hol? Helye egyelőre sem itt, sem ott - nincs."

Ehhez hozzá kell tennünk: Barta György professzort illeti köszönet azért, hogy az Eötvös-emlékanyagot a tihanyi Geofizikai Obszervatóriumban összegyűjtötte. Bízunk benne, hogy - az illetékesek támogatásával - a gyűjtemény méltó elhelyezését is sikerül megoldani.

Bécsben például, a fizikai intézetben járva, azonnal szemünkbe ötlik a "Schrödinger szoba". Másutt is találkozunk a megbecsülés, az emlékezés e formájával. Szőke a Haeckel-archívumot említi; nálunk szép példa az Orvostörténeti Múzeum Semmelweis szülőházában.

Van-e, lesz-e valaha a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Eötvös Loránd Emlékszoba?

Kudar János az Eötvös halálát követő korszak tanítójának, Ortvaynak tanítványa volt. Nevét mind tanultuk, akik kvantummechanikát tanultunk. Egyike volt azoknak - a névsorban - - Schrödinger, Klein, Gordon, Fock szerepel még -, akik a Schrödinger-egyenlet relativisztikus általánosításának felállításához eljutottak.21,22 A magelméletben, az alfa-radioaktivitás elméleti leírása terén végzett munkájára legutóbb Wigner Jenő emlékeztetett egy megjegyzésben, melyet magszerkezet-könyvének magyar kiadásához függesztett.23 Wigner és Ortvay levelezéséből tudtuk meg: Kudart Bohr és Schrödinger is pártfogolta.24

A radioaktív állapotok elméletének fejlesztésén ma kiváló kartársaink dolgoznak Budapesten, Debrecenben. Mégis, Kudar Jánosnak, a magyar úttörőnek világszerte számontartott munkássága hazájában alig ismert. A radioaktív állapotokról írott munkái 1929-ben a Zeitschrift für Physik-ben jelentek meg (53, 61, 95, 134; 54, 297; 57, 710); a vezető magelméleti monográfiák (pl. Blatt - Weisskopf, Gamow-Critchfield) rendszeresen hivatkoznak rájuk. Szép feladat lenne a Fizikai Szemle számára, hogy Kudar János munkásságát a mai magyar fizikusokkal megismertesse.

Bay Zoltán nevével legutóbb az Успехи физических наук tavalyi évfolyamában, egy szerkesztőségi jegyzetben találkozhattunk.25 A lap J. E. Faller és E. J. Wampler "The Lunar Laser Reflector" c. (a Scientific Americanból átvett) cikkét közölte orosz fordításban. "Az 1957. évtől kezdődően a Hold tanulmányozására széles körben kezdték alkalmazni a rádiólokációs módszereket", írták cikkükben a szerzők. Az УФН szerkesztősége ehhez a következő megjegyzést fűzte: "A Hold rádiólokációjának lehetőségére 1944-ben szovjet tudósok, L. I. Mandelstam és N. D. Papalekszi akadémikusok mutattak rá. A Hold rádiólokációját először egy magyar és egy amerikai szakembercsoport valósította meg 1946-ban." Utána a hivatkozás: Z. Bay, Hungarica Acta Physica 1, 1 (1946).

A Fizikai Szemle a "25 év krónikája" c. összeállításban (név nélkül) említette a kísérletet.26 A felszabadulás után feléledő magyar kutatás világvisszhangot keltő teljesítménye nagyobb megbecsülést is megérdemelne. Javasoljuk, hogy a Fizikai Szemle foglalkozzék Bay kísérletének ismertetésével. Gondolni lehetne az eredeti dolgozatnak - a felszabadulás után meginduló magyar Acta első cikkének magyar nyelvű közlésére is.

*

Ortvay Rudolf emlékét a hatvanas évek eleje óta többször idézte a Fizikai Szemle. Gazdag - nemmég még elveszettnek hitt - levelezését, melyet vezető tudósokkal folytatott, a lap olvasói most kezdik megismerni.24,27

levélrészlet
Részlet Hevesy Györgynek Ortvay Rudolfhoz írott, 1937. nov. 21-én Koppenhágában kelt leveléből

Tartozunk azzal Ortvay emlékének, hogy itt megemlítsük: a farkasréti temető 26/1 parcellájának kiürítését - ahol hamvai nyugszanak - a Fővárosi Temetkezési Vállalat a következő évre vette tervbe.

Kegyeletes kötelességünk feljegyezni Simon, Máriának, az Akadémiai Könyvtár volt munkatársának nevét. Tragikus halála előtt kevéssel Ő hívta fel a figyelmünket a Könyvtár Kézirattárában őrzött, Ortvayhoz írt Wigner-levelekre.

Dr. Csapodi Csabának, a Kézirattár vezetőjének Mátyás király kora kiváló kutatójának - az érdeme, hogy ezeket, s az Ortvay-hagyaték más, tudománytörténeti értékű kéziratait összegyűjtötte. Nem sok híja volt, hogy Ortvay Rudolf hagyatékának levélanyaga bélyeggyűjtő gyerekek kezén kallódjon el. Dr. Csapodi azonfelül féltő aggódástól és rendkívüli ügyszeretettől áthatottan, figyelemmel kísérte az anyagnak azt a részét, amely nem kerülhetett mindjárt akadémiai gyűjteménybe.

Max Planck Ortvayhoz írt leveleit27 a Kézirattár a múlt év elején, vette állományába. Innen tudtuk meg jónéhányan, hogy Ortvay neves külföldi fizikus vendégeinek sorában Planck is megfordult Magyarországon. (Igen kevés azonban, amit magyarországi tartózkodásáról tudunk. Ezúton kérjük Kartársainkat, akiknek erre vonatkozó adatuk, emlékük van, szíveskedjenek azt a Fizikai Szemle szerkesztőségével közölni.)

Neumann János volt Ortvay Rudolfnak egyik legtöbbet író levelezőpartnere. A nagyértékű Neumann-Ortvay levelezés az elmúlt évig még magántulajdonban volt. Ügye decemberben került a legmagasabb tudományos fórum elé. Az illetékes tudományos gyűjtemények élén, állók a leggyorsabban, s a legteljesebb egyetértésben cselekedtek. Ortvay ügyének, munkájának mai folytatói egyhangúan, és teljes határozottsággal ajánlották a kéziratok közgyűjteménybe vételét, akkor is, ha ennek érdekében társadalmi gyűjtést kellene indítani.

Igen nagy örömmel s megnyugvással írjuk itt le, hogy a felelősségteljes döntés és a nem csekély áldozatvállalás eredményeképpen Neumann János és Ortvay Rudolf levelezése végre méltó és biztos helyén, az MTA Könyvtára kéziratgyűjteményében van.

HIVATKOZÁSOK

  1. Eötvös Loránd. A tudós és művelődéspolitikus írásaiból. Sajtó alá rendezte: Környei Elek. Gondolat, Budapest, 1964.
  2. Műszaki nagyjaink, szerkesztette Szőke Béla. Gépipari Tudományos Egyesület, Budapest, 1967.
  3. Fizikai Szemle 21 (2), 61, 1971.
  4. Fizikai Szemle 21 (12), 384, 1971.
  5. Fizikai Szemle 20 (10), 318, 1970.
  6. Természet Világa 102 (12), 549, 1971.
  7. Fizikai Szemle 22 (1), 18, 1972.
  8. Vlado Adamec és Ladialav ©áąky, Bratislava. Sport, a SV CSTV Kiadóvállalata, Bratislava, 1965.
  9. M. Zemplén Jolán, A magyarországi fizika története 1711-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961.
  10. Csillagászati kisenciklopédia, szerkesztette Róka Gedeon és Kulin György. Gondolat, Budapest, 1969.
  11. Ernst Zinner, Leben und Wirken des Joh. Müller von Königsberg, genannt Regiomontanus. Otto Zeller, Osnabrück, 1968.
  12. Epitoma Ioannis de Monteregio in Almagesti Ptolomei. Venetiis, 1496. (Az Akadémiai Könyvtárban jelzete: Inc. 434.)
  13. Regiomontanus, On Triangles. Translated by Barnabas Hughes. Univ. of Wisconsin Press, Madison, 1967.
  14. Ioannis de Regio Monte Germani, De quadraturi circuli. Norimbergae, 1533. (Az Akadémiai Könyvtárban jelzete: Ant. 627.)
  15. A magyarországi corvinák, összeállította Berkovits Ilona. Magyar Helikon, 1962.
  16. Bibliotheca Corviniana, összeállította Csapodi Csaba, Csapodiné Gárdonyi Klára és Szántó Tibor. Magyar Helikon, 1967.
  17. Matematikai és Természettudományi Értesítő 55, 280, 1936.
  18. Fizikai Szemle 21 (12), 372, 1971.
  19. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Felelős kiadó: Nagy Károly rektor. Budapest, 1970.
  20. Pázmány válogatott írásai, összeállította Rónay György. Magvető, Budapest, 1957.
  21. Marx György, Kvantummechanika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.
  22. Montvay István, Relativisztikus kvantummechanika. Tankönyvkiadó Budapest 1969.
  23. L. Eisenbud, G. T. Garvey, E. P. Wigner, Az atommag szerkezete. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1969.
  24. Fizikai Szemle 22 (2), 45, 1972.
  25. Успехи физических наук 103 (1), 139, 1971.
  26. Fizikai Szemle 20 (4), 97 1970.
  27. Fizikai Szemle 22 (10), 307, 1972.

__________________________

*1 Iktassuk közbe itt Eötvös Loránd háromnegyed évszázada, Jedlik halálakor elmondott emlékező szavait:7 "Az ő szerénysége akadályozta meg, hogy bár megérdemelte volna, világszerte híres ember legyen; a mi kötelességünk lesz az, hogy kivívjuk legalább emlékének a tudomány történetében azt az elismerést, amely őt méltán megilleti." - Megjegyzés korrektúránál: Mint a Новые книги jelenti (1972. 6. szбm), a Szovjetuniуban az idén életrajzi mű jelenik meg G. K. Cverava tollából "Jedlik Ányosról, a neves magyar fizikusról, aki a világon az első működő forgó elektromotor-modellt és az első öngerjesztésen alapuló dinamót megalkotta".
*2 E. Zinne erről a következőket mondja:11 "Um diese Zeit (~ 1460) verfasste Peuerbach eine Schrift über ein geometrisches Quadrat »Gnomon geometricus« und widmete sie dem Bischof Johann Vitez von Gross wardein... Auch widmete er ihm sein grosses 'I'afelwerk zur Berechnung der Finsternisse »Tabulae eclipsium« mit den Erklärungen ... In der Widmung schrieb Peuerbach, dass er auf den Wunsch seines Auftraggebers Tafeln zur leichten Berechnung des Laufes von Sonne und Mond und der Finsternisse zusammengestellt habe, die teils auf älteren Tafeln beruhen, teile von ihm gerechnet seien. Ihre Ausgangswinkel seien für Grosswardein berechnet, und daher nenne er die Tafeln »Tabulae waradienses«. Aus der Widmung dieser beiden Schriften lässt sich nicht auf das Bestehen einer Sternwarte in Grosswardein schliessen.."
*3 Aritmetika, geometria, asztronómia, zene.
*4 Megjegyezzük, hogy a 13 kötetben "talán Kepler műve" aláírással közölt Regiomontanus-portré nem származhat Keplertől; az már Schedel 1493-ban megjelent "Weltchronik" c. művében megtalálható.
*5 Turóczi-Trostler József írta: "Kepler, a nagy csillagász, talán a legjelentékenyebb tudós emberi jelenség, akivel Szenczi Molnár találkozhatott". (Filológiai Közlöny, 1955, 17. o.)
*6 A nagyszombati egyetem történetének fontos szakaszát: a skolasztikától való elfordulást, az új természettudománynak s a mechanikus világmagyarázatnak az oktatásban való megjelenését illetően lásd Csapodi Csaba munkáját (Századok, 1945-46, 85. o.).