Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1998/2. 61.o.

SZILÁRD LEÓ ISKOLÁI

Radnai Gyula
ELTE, Általános Fizika Tanszék

Pesten, nem messze a Városligettől, a Szondy és a Rippl-Rónai utca sarkán áll egy három emeletes, neogót stílusú épület. Alaprajza L alakú, mindkét utcáról van bejárata. Alpár Ignác tervei szerint épült, épp száz éve, abban az évben, amikor Szilárd Leó megszületett.

Amikor megépült, Budapest legtágasabb középiskolája volt. Gyönyörű belső térkiképzése, szélesen kanyargó lépcsői ma is rabul ejtik az ámuló látogatót. Gazdagságot, jó módot sugárzott, a századforduló Terézvárosának bizakodó hangulatát. Elődje, a néhány évvel korábban épült pozsonyi főreál mintha csak előtanulmány lett volna Alpár Ignác életművében ehhez a munkához. Tervezéskor állandó kapcsolatot tartott az ideiglenes épületben működő, de már akkor is híres iskola tanáraival, kikérte véleményüket, meghallgatta kívánságaikat. Így a végül elkészült épület nemcsak építészetileg, de funkcióját tekintve is nagyon jól sikerült. 15 osztályterem, 4 rajzterem, kémiai, fizikai, természetrajzi, mértani előadóterem, kémiai, fizikai, természetrajzi, földrajzi, rajzi, történelmi, mértani szertár, ifjúsági és tanári könyvtár, több kisebb és egy nagy tanári szoba, tanácsterem, orvosi rendelő, várószoba a szülőknek, négy "szolgalakás", egy ötszobás igazgatói lakás, összesen 139 kisebb-nagyobb helyiség ... A 250 m2-es tornaterem számára külön épület készült.

A fizika tanítása szempontjából is kivételes helyzetbe került az iskola: megkapta az 1896-os milleniumi kiállításra Eötvös Loránd, Klupathy Jenő és Bartoniek Géza által összeállított demonstrációs eszközkészletet.

Az iskola vezető fizikatanára, Balog Mór maga is szenvedélyes eszközkészítő volt. Eredetileg szobrásznak készült, s csak a tanári hivatás iránti leküzdhetetlen vágy vezette a természettan-ábrázoló geometria szakos tanári pályára. A geometria tanításához bonyolult testek gipszmodelljeit készítette el, melyet a műegyetemen is használt Tötössy Béla professzor. Az 1900-as párizsi világkiállításon bronzérmet szerzett modelljeivel.

A legfontosabb: az új épületben két önálló laboratórium működött: az egyik kémiából, a másik fizikából. Mintegy a pozsonyi főreál bevált hagyományait követve Balog Mór bevezette a tanulók önálló kísérletezését a laboratóriumban. Hogy még több tapasztalatot szerezzen, 1903-ban kormánysegéllyel Németországba utazott, s ott hetekig tanulmányozta a fizika-szertárakat és a tanulók fizikai gyakorlatait.

Amikor 1910 őszén tanítani kezdte a 12 éves Szilárd Leónak a fizikát, már gyakorló tanárjelöltek jártak hozzá tanítani tanulni. A tantárgy neve természettan, az osztály létszáma 52 volt. Ezt követte a következő tanévben a fizikai földrajz, mely a meteorológiába és a csillagászatba vezette be a tanulókat a hőtan és a mechanika segítségével. A "Physikai és mathematikai földrajz" című igényes, színvonalas és didaktikailag is kiváló tankönyv szerzője Balog Mór volt.

Szilárd Leó mégsem csak Balog Mórtól tanult fizikát. Érdeklődését egy másik könyv keltette fel, melyet mérnök édesapjától kapott ajándékba: ez a könyv a sors szeszélye folytán éppen 1910-ben jelent meg "Az elektromosság elmélete és gyakorlati alkalmazásai" címmel. Zemplén Győző műegyetemi tanár írta, intelligens, de nem szakképzett felnőttek számára. A magyar nyelvű ismeretterjesztő irodalom kiváló alkotása olyan nagy hatással volt a 12 éves Szilárd Leóra, hogy elhatározta, 10 éves öccsével együtt megismétlik az összes kísérletet, amit csak leírt Zemplén Győző. A koraérett gyerek és a jó tollú fizikus virtuális találkozása úgy tűnik véglegesen meghatározta Szilárd Leó pályáját.

Matematikára ebben az időben Juvancz Ireneusz tanította Szilárd Leót, aki egyben osztályfőnöke is volt. Ismét egy szerencsés találkozás: Juvancz Ireneusz tehetséges fiatal matematikus volt, aki 1900-ban megnyerte az Eötvös versenyt s emellett kiváló érzéke volt a tanításhoz! Nem akármilyen iskola lehetett az, ahol tankönyvszerzők és volt versenynyertesek tanították a fizikát és a matematikát.

A középiskolákban akkor a fizika igényes tanítása az utolsó két évben folyt, a főreál iskolákban legalább heti 4-4 órában. Volt is, lehetett is mit tanulni ilyen óraszámban, matematikával is kellően felvértezve .... Leginkább ekkor kapcsolódtak be a matematikából tehetséges tanulók a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenyébe. Akit magával ragadott a matematika és a versenyzés kettős szenvedélye, hihetetlen teljesítményekre volt képes ebben a két utolsó középiskolai évben.

Szilárd Leó 1914-ben lett 16 éves, azonban ekkor kitört a világháború. Ekkor hagyta abba Rátz László a Középiskolai Matematikai Lapok kiadását. Szilárd Leó szerencsétlenségére Juvancz Ireneusz is elment az iskolából: a Mintába hívták meg tanítani ....

Igaz, a fizikát még Balog Mór tanította, s a matematika tanára ellen se lehetett szakmai kifogást emelni: Rados Ignác Bolyai János Appendixének egyik fordítója éppen akkoriban fejezte be Paul Stäckel Bolyai-monográfiájának fordítását, amikor átvette a matematika tanítását és az osztályfőnökséget Szilárd Leóék 36 főre fogyott osztályában. Úgy tűnik azonban, hogy az 57 éves Rados Ignác már nem tudott olyan közel kerülni a 16 éves kamaszokhoz, mint a 12 éves fiúkhoz a velük kirándulgató, jóval fiatalabb tudós, Juvancz Ireneusz. Tény az, hogy Szilárd Leó sok évvel később, egy tv-interjúban meglehetősen negatívan nyilatkozott róla.

A fizikatankönyvet, amiből Balog Mór tanított a főreál VII. és VIII. osztályában, Kovács Zoltán írta. Kovács Zoltán a győri főreál tanára volt, Arany Dánielt követte a fizikatanári székben. Eötvös Loránd tanítványa és nagy tisztelője - a keramikus Kovács Margit édesapja! - szakmailag korrekt, a kor igényeinek megfelelő fizikakönyvet írta. Elképzelhető persze, hogy Szilárd Leó igényei előbbre jártak. Balog Mór volt annyira jó tanár, hogy erőszakkal nem avatkozott be Szilárd tehetségének kibontakozásába. Szilárd tudása ekkor már jóval felülmúlta a többiekét, társasága, barátai sem iskolatársai közül kerültek ki ....

Szilárd L. érettségi bizonyítványának fotója

A háborúba ájult ország pedig csak lassan ébredezett abból az eufórikusan lelkesedő állapotából, amivel elkezdte "igazságos" harcát. Szilárd iskolájából is önként bevonult néhány tanár, másoknak fiúk, fiaik voltak kinn a harctéren. Szaporodtak a hősi halottak, köztük volt Rados Ignác fia is. Az iskola igazgatója abba halt bele, hogy mindkét fiát elvesztette. Szilárdék osztályának nagyobbik része hónapokkal korábban "hadi érettségit" tett, s ment egyenesen a háborúba. Szilárd Leó 1916. június végén, a normális időben, jelesen - ma így mondanánk, kitűnően - tette le az érettségit.

Károly Ireneusz József, az akkor 25 éves Mathematikai és Physikai Társulat alelnöke 1916-ban nagy összegű alapítványt tett. "Az alapítvány kamatai a fizikai ismeretek mélyítésére fordíttassanak oly céllal, hogy szellemben és oly körülmények között, mint az a matematikai versenyeknél szokásos. Legyen Mathematikai és Physikai Társulatunk kebelében nemcsak mathematikai, hanem physikai tanulóverseny is." 1916. november 11-én tartották meg az első fizikai Eötvös tanulóversenyt.

1. feladat: Ha a Naprendszerünknek anyageloszlásban hű mintáját

képlet

arányban (úgy, hogy abban a Földnek a Naptóli távola kb. 1 m legyen) elkészítenők, mekkora volna e mintában az évnek tartama?

2. feladat: Milyen adatok ismeretére van szükségem, ha Daniell elemekkel izzított 1 wattos lámpám világítási költségeit akarom megállapítani?

A feladatokat kitűző és a megoldásokat elbíráló bizottság elnöke Eötvös Loránd, tagjai Bartoniek Géza és Mikola Sándor voltak. Összesen 14 versenyző adott be dolgozatot, ami elég kevés, de hát folyt a háború, s abban az évben matematikából is csak 27 volt a beadott dolgozatok száma. Nem akárkik írták azonban ezeket a dolgozatokat! Idézzük a korabeli jegyzőkönyvet:

"A dolgozatok átvizsgálása során a bizottság örömmel állapítja meg, hogy az I. physikai tanulóverseny jó eredménnyel végződött. A versenyzők megmutatták, hogy a középiskolában szerzett ismereteiket fel tudják használni és így megfeleltek a feladatok kitűzésében megnyilvánuló intentióknak.

Az átvizsgált 14 dolgozat közül Jendrassik György, Kornfeld Albert1 és Szilárd Leó dolgozata tűnik ki. Jendrassik és Szilárd a kitűzött első feladatot a középiskolában szerzett ismereteik alapján egészen helyesen oldották meg; a második feladatot Jendrassik a fődolgokban helyesen fogta fel, de nem oldotta meg teljesen, Szilárd figyelme pedig e feladat megoldása közben a fődologról mellékdolgokra terelődött el. Kornfeld az első feladatot nagyobb körű ismeretekről tanúskodó - az előbbiektől elütő - módszerrel helyesen oldotta meg azonban a második feladat lényegét nem ismerte fel.

Ezek alapján a bizottság javasolja, hogy az I. Károly Irén díj Jendrassik Györgynek, a budapesti VIII. kerületi főreálban Koren Dénes tanítványának, a II. Károly Irén díj Szilárd Leónak, a budapesti VI. kerületi főreálban Balog Mór tanítványának ítéltessék oda; javasolja továbbá a bizottság, hogy Kornfeld Albert dicséretben részesüljön."

Jendrassik és Kornfeld kiváló mérnökök lettek, Szilárd pedig korunk egyik leginvenciózusabb tudósa, akinek statisztikus fizikai, termodinamikai, atomfizikai és biofizikai kutatásai jelentős hatást gyakoroltak századunk fizikájára és fizikusaira. Valóban a fizika avatott mesterévé nőtt, és még azt a tulajdonságát is előnyösen tudta felhasználni, hogy "figyelme a feladat megoldása közben a fődologról mellékdolgokra terelődött el".

Említettük, hogy Zemplén Győző könyve terelte a 12 éves Szilárd Leó érdeklődését a fizika felé. 1916 őszén, amikor Szilárd a fizikai versenydolgozatot írta, Zemplén Győző már nem élt: júliusban, 37 évesen elesett az első világháborúban. Az élet új iskolát nyitott Szilárd Leó számára.

____________________

1 Később Kóródi Albert (1898-1995) lásd Fizikai Szemle 1995/231