Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1996/1. 4.o.

A HAZAI NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI KUTATÁSOK NEMZETKÖZI VISSZHANGJA

Gadó János
KFKI AEKI

Az atomenergia békés célú felhasználásának biztonságára vonatkozó hazai kutatásokat jelentős mértékben befolyásolta az a tény, hogy a magyarországi nukleáris berendezések tervei és egyes elemei az egykori Szovjetunióban készültek és a tervezői módszerek sok szempontból eltértek a nyugati országok gyakorlatától. Régóta, legalábbis a Paksi Atomerőmű építésének elhatározása óta e kutatások célul tűzték ki, hogy a hazai nukleáris berendezések biztonságát nemcsak a tervezői módszerekkel, hanem a fejlett nyugati országokban meghonosodott módszerekkel is vizsgálni lehessen. A szovjet és az egyébként egységesnek nem tekinthető nyugati módszerek bár különböző színvonalúak voltak, alkalmazásuk azonban általában hasonló következtetésekre vezetett. Igen durván fogalmazva, különbséget lehetett tapasztalni az alábbi területeken:

  1. a szovjet tervezők számos részterületen (például vízkémia) jobb megoldásokat találtak, mint a nyugatiak;
  2. a nyugati módszerek a konzervativizmus biztosítása érdekében teljeskörű minőségbiztosítással rendelkeztek, míg a szovjet tervezés helyenként túl konzervatív, helyenként túlzottan engedékeny (nem egyenszilárdságú) volt;
  3. a nyugati módszerek a folyamatok számítógépes modellezését kiterjedten használták, a modellek megfelelő kísérleti igazolása mellett, míg a szovjet tervezés sokszor hiányos kísérleti bázison nyugodott.

A KFKI Atomenergia Kutatóintézetben e megfontolások alapján folytak és folynak jelentős kísérleti programok. Az alábbiakban ezekről esik szó.

Az 1972. és 1990. között üzemeltetett ZR-6 kritikus rendszer a VVER típusú reaktorok modelljéül szolgált. A kísérletek célja kettős volt: egyrészt egy "benchmark"-ként használható VVER-specifikus adatbázis létrehozása, másrészt egyes, a VVER-1000 reaktorra jellemző jelenségek megértése. A kísérletek során mintegy 250 különböző zóna-elrendezésen mértük meg a legfontosabb reaktorfizikai paramétereket.

A kísérleti eredmények nemzetközi alkalmazásai közül érdemes megemlíteni az alábbiakat:

A paksi atomerőművi alkalmazások közül feltétlenül említésre méltóak az alábbiak:

A ma is működő PMK-2 kísérleti berendezés a paksi atomerőmű integrális modellje. A PMK-2 berendezésen végzett kísérletek célja ugyancsak kettős. Egyfelől cél az események sorrendjének azonosítása különböző üzemzavari állapotokban, másrészt pedig benchmark adatbázis létrehozása a termohidraulikai rendszerkódok VVER-specifikus validálásához.

A külföldi alkalmazások közül a legfontosabbak a következők:

Nagyon fontosak a paksi alkalmazások, például a következő területeken:

Az utóbbi időben megkezdtük a fűtőelem-viselkedési méréseket. A kísérletek célja a VVER-specifikus jelenségek megértése, mivel a szovjet tervezésű reaktorok anyagai eltérnek a nyugatiakétól. A következő kísérletekre került sor:

Az Európai Unió vonatkozó projektjében az eredmények nagy érdeklődést váltottak ki. Kisléptékű, viszonylag olcsó, jól megtervezett, célirányos méréseink alapján sikerült kimutatni néhány jellegzetes, a reaktorok biztonsága szempontjából lényegesnek tűnő különbséget a Zr 1% Nb ötvözet és a nyugaton használt Zircalloy-4 ötvözet között.

Végül kísérleti eszközeink között megemlítjük a Budapesti Kutatóreaktort. A rekonstruált reaktor 1993. novembere óta 10 MW-on üzemel, a termikus neutronfluxus maximum . A rossz anyagi körülmények ellenére a reaktor körül lényegében kiépültek azok a mérőberendezések, amelyeken olyan mérések és vizsgálatok folynak, amelyek nemzetközi érdeklődést váltanak ki. A fő mérési területek:

A *-gal jelzett berendezések kiépítése folyik. A hidegneutron-forrás fejlesztése megkezdődött , a berendezés legkorábban 1998-ban fog a kutatók rendelkezésére állni.

A reaktorbiztonsági kutatások számára is igen fontos a kutatóreaktor, hiszen részben ott folytak és folynak a paksi reaktortartályok sugárkárosodására vonatkozó vizsgálatok. Sikerült kimutatni, hogy a paksi reaktortartályok használhatóak az erőmű tervezett élettartamának végéig, sőt reális esély van az élettartam meghosszabbítására is. E vizsgálataink jelentős nemzetközi elismerést arattak.

A fenti rövid áttekintés is azt igyekszik bemutatni, hogy felismerve az atomenergia biztonságával foglalkozó hazai kutatások reális mozgásterét és szükségességét, olyan eredményeket értünk el, amelyek nemcsak a Paksi Atomerőműben hasznosulnak, de amelyek nagy nemzetközi presztizshez juttatták intézetünket, különösen abban a megváltozott politikai-gazdasági helyzetben, amelyet az orosz intézetek alapvető meggyengülése és a szovjet tervezésű reaktorokkal szemben megfogalmazott nyugati kritika jellemez. Mindezen kutatások kulcsa a kísérleti munka, amely a számításos modellezés elfogadtatásának alapvető feltétele.

__________________________

Az írás Pál Lénárd akadémikus 70. születésnapjára rendezett tudományos ülésszakon elhangzott előadás alapján készült.