Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Közel
30* éven át, 1952-től 1971-ig volt a Központi Pedagógus "Továbbképző
Intézet, majd az Országos Pedagógiai Intézet Fizika Tanszékének a vezetője,
szakmai szervezője és előadója volt azoknak a tanfolyamoknak, amelyeket az
általános és középiskolai fizika szakfelügyelőknek szerveztek.
Előadásaiban
nagyon sok új, eredeti kísérlettel ismertette meg hallgatóit. Azt vallotta,
hogy a kísérletezés nemcsak az ismeretek megszerzésének fontos feltétele, módszere,
hanem a fizika megszerettetésének, a pontosságra és igényességre nevelésnek is
az eszköze.
A
fizikatanítás szerves részének tekintette annak bemutatását is, hogy miként
érvényesülnek a gyakorlatban, a technikában a fizika törvényei, összefüggései.
Ilyen szemléletmódban tartotta előadásait, ezt figyelembe véve írta meg
középiskolai tankönyveit, szervezte meg a középiskolai fizikatanárok számára a
nyári rádió- és műszerépítő tanfolyamokat, az üzemlátogatásokat is. Kedves
témája volt a vasút villamosítása, s ezen belül Kandó Kálmán munkássága.
Eredményvizsgálat-sorozatot
indított el az 1950-es tantervek alapján, amely később természetes gyakorlattá
vált fizikából. Az elért eredményekről és a felmerült problémákról előadásaiban
és a megjelent publikációkban részletes tájékoztatást adott a tanárok számára.
Minden bizonnyal ez a rendszeres visszajelzés is hozzájárult ahhoz, hogy
tanítványaink kiváló eredményeket értek el fizikából az elmúlt évtizedekben a
nemzetközi (IEA) felmérésekben.
Az
első eredményvizsgálatok alkalmával sajátmaga állította össze a feladatlapokat,
személyesen végezte az iskolákban a felméréseket, ő javította a feladatlapokat és
összegezte az eredményeket. A későbbiekben már a szakfelügyelőket is bevonta
ebbe a munkába, de az eredmények összegezését, értékelését továbbra is
sajátmaga végezte. Magyarországon az elsők között alkalmazta az értékeléshez a
matematikai statisztikai módszereket.
Szerkesztője
volt a Természettudományok Tanítása című lap fizikai rovatának, majd a Fizika
Tanítása című módszertani folyóiratnak. Sok tanárt biztatott publikáció
készítésére.
Sokat
járt a szakfelügyelőkkel együtt iskolát látogatni, egyszerre segítve a tanárok
és a szakfelügyelők munkáját. A tapasztalatok közös megbeszélése, az útkeresés,
a segítés és a bíztatás jellemezte ezeket a látogatásokat. Sokszáz fizikatanárt
ismert személyesen; iskolai munkájuk mellett többségükről tudta azt is, milyen
egyéni tervük, örömük, gondjuk van. Nagyon sokszor segített úgy is, hogy arról
az érdekelt kolléga tudott volna.
Nyugalomba
vonulása után feldolgozta a mezőkövesdi és a pestszenterzsébeti gimnázium
történetét, számba véve a volt diákok életútját, sorsának alakulását is. E két
iskola különösen közel állt szívéhez, mivel a mezőkövesdi gimnáziumnak édesapja
volt az első igazgatója, tanári pályáját pedig a pestszenterzsébeti gimnáziumban
kezdte.
Kiemelkedő
munkásságáért 1958-ban Kossuth-díjat kapott. Szerény, szorgalmas, eredményekben
gazdag életének hatása tovább él azoknak a fizikatanároknak a hivatástudatában,
munkaszeretetében és szakmai tudásában, akik tanítványként vagy kollégaként
ismerték és tisztelték őt.
Zátonyi Sándor
Sopron
___________________
* A folyóirat szövegében szereplő, "közel 30 éven át"
téves adat, helyesen "közel 20 éven át"
(Az Internetes változat technikai szerk. megjegyzése)