Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1990/11. 335. o.

Bodó Zalán (1920-1990)

Gergely György
Műszaki Fizikai Kutató Intézet

1990 április 2-án elhunyt Bodó Zalán, a hazai fizika nemzetközileg elismert tudós munkása, művelője. Kivételes képességei már egyetemi tanulmányai kezdetén megnyilvánultak az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat matematikai versenyének megnyerésével. A budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen kapott gépészmérnöki diplomát 1943-ban. A háború után az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában kezdte tudományos munkáját. A lumineszkálás fizikájával foglalkozó kutató csoport tagja lett. A hazai fényforrás, majd a katódsugárcsövek ipara mögött nemzetközileg elismert alapkutatás állott. 1950-ben a Kutató Laboratóriumot a Távközlési Kutató Intézet vette át. Bodó Zalán ezekben az években számos közleményt publikált. A legnagyobb elismerést a diffúz optika terén vívta ki. A diffúz, poralakú közegek optikája a klasszikus optika régóta művelt fejezete, 1951-ig azonban a diffúz rétegeket folytonos modellel próbálták értelmezni, eredmény nélkül. Bodó Zalán 1952-ben megjelent Acta Physica Hungarica közleményében [1] kvantitatív összefüggést közölt a poralakú rétegek szemcsemérete és abszorpciós tényezője, továbbá törésmutatója között. Elméleti modelljét kísérletekkel igazolta. Eredményeit az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első magyar fizikus vándorgyűlésén mutatta be Pécsett. 1951-ben a Társulat Bródy Imre díját nyerte el. Bodó Zalán ezen felfedezése új fejezetet nyitott az optikában, a kvantitatív diffúz optika megalapításához vezetett. Valamely tudományos kutatás objektív értékmérője annak nemzetközi hatása. Az 50-es években a hazai fizika meglehetősen el volt szigetelve. Az Acta Physicára azonban felfigyelt a nemzetközi kutatás és rövidesen számos hivatkozás ismerte el. Azóta megtalálható a diffúz optikai kézikönyvekben, s a Citation Indexben még a 80-as évek végén is található hivatkozás. A felfedezés után évekkel egy nemzetközi konferencián élvonalbeli fénycső gyár kutatója közölte, hogy a fénycsövek méretezésénél Bodó Zalán képleteit használták.

A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet megalapításával Bodó Zalán ott folytatta kutatásait és a hazai félvezető fizika alapjait rakta le munkatársaival együtt. Félvezetők kisebbségi töltéshordozói diffúziós hosszának meghatározására dolgozott ki új módszert. Ezen értekezésével a fizikai tudomány doktora fokozatot nyerte el 1957-ben. Munkáját 1958-ban Bruxellesben egy világkongresszuson ismertette [2], ahol neves kutatók, így a Nobel díjas Bardeen professzor elismerő hozzászólásait váltotta ki. Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének megalapítása óta Bodó Zalán itt folytatta tudományos munkáját élete végéig, 1984 óta nyugdíjasként. 1959-ben Szigeti Györggyel és Szép Ivánnal együtt Kossuth díjjal tüntették ki a lumineszkáló anyagok és félvezetők kutatása terén e]ért eredményeikért, amelyekkel a hazai fénycsőgyártást és a tranzisztor gyártást segítették. Nagyon gazdag életművéből és nagyszámú tudományos közleményéből csak néhány témát emelünk ki, melyeket kutató kollektívák tagjaként művelt. Ezek:

Az MTA MFKI-ban ő vezette be a számítógépek alkalmazását. Ehhez kapcsolódott meghatározó szerepe az ellipszométeres kutatásokban, melyek az alumínium optikai állandóinak új meghatározását eredményezték [6], és feltárták az Al felületi természetes oxid-réteg szerkezetét. Bodó Zalán az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1948 évi újjáalakulása óta annak tagja, a félvezető fizikai szakcsoport létrehozója volt. Tudományos munkája mellett nagy súlyt helyezett a fiatalok képzésére. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztésében aktívan dolgozott. Halálával gondolatgazdag és eredményesen tevékeny kutató életútja zárult le.

Bodó Zalán publikációi:

Idegen nyelvű tudományos közlemény: 32
Magyar nyelvű tudományos közlemény: 8
Szabadalom: 15
Hazai műszaki és tudományos ismeretterjesztő közlemény: 10
Társszerző könyvben: 7

[1] Z. Bodó: Acta Phys. Hung. 2 (1952) 5

[2] Z. Bodó: Proc. Conf. Solid State Physics in Electronics and
Telecommunication. Bruxelles 1958. Ed: M. Désirant, J. L. Michiels. Academic Press. 1 p194

[3] B. Rösner, L. Egyed, T. Németh, Z. Bodó: Phys. Stat. Sol. 15 (1966) K127
Z. Bodó, B. Rösner, T. Sebestyén: Phys. Letteis 29A (1969) 191
Z. Bodó, B. Rösner, T. Sebestyén, B. Wohn: Acta Phys. Hung. 29 (1969) 191
Z. Bodó, B. Rösner, T. Sebestyén, B. Wohn: Acta Phys. Hung. 29 (1970) 45

[4] Z. Bodó, J. Balázs: Acta Phys. Hung. 29 (1970) 279

[5] A. Barna, P.B. Barna, Z. Bodó, F.J. Pócza, I. Pozsgai, G. Randóczi: Thin Solid Films
23 (1974) 49

[6] P.B. Barna, Z. Bodó, G. Gergely, J. Adám, P. Jakab, P. Croce: Thin Solid Films 120 (1984) 249
P.B. Barna, Z. Bodó, G. Gergely, J. Adám: Vácuum 36 (1986) 465
Z. Bodó, G. Gergely: Applied Optics 26 (1987) 2065
G. Gergely, Z: Bodó, P. Croce: Surface Sci. 200 (1988) 527