Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2002/3. 87.o.

HÍRES MAGYAR TERMÉSZETTUDÓSOK A 20. SZÁZADBAN

Szabó Tímea
KLTE Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas
Ungvári Állami Tudományegyetem, Elméleti Fizika Tanszék

Hadházy Tibor, Szabó Árpád
Nyíregyházi Főiskola Fizika Tanszék

A kis magyar nép világviszonylatban elismert tudósokat, feltalálókat adott a világnak.

Ebben az írásban, világhírű magyar és magyar származású tudósok elismertségét szeretnénk bemutatni. Csakis azokról a tudósokról emlékezünk meg, akik a történelmi Magyarország területén születtek, itt jártak iskolába, egyetemre, a tudomány, a technika fejlődését forradalmian befolyásoló ötleteik is zömmel itt támadtak. Sajnos azonban, hogy elképzeléseiket nem válthatták valóra hazájukban, pedig felfedezéseik annyira eredetiek, hogy többiiknek Nobel-díjat, Enrico Fermi díjat, Atom a békéért díjat, vagy Albert Einstein díjat stb. jelentettek. Fájó, hogy egyeseket a világ napjainkban már nem magyar, csak magyar származású tudósként emleget.

Nemzetközileg is elismert sikereknek a titkait a tudománytörténészek sokféleképpen igyekeznek magyarázni. Egy biztos, hogy a századforduló iskolái igen fontos szerepet játszottak a világhírű magyar tudósok szellemi fejlődésében, a tudomány fejlődését is befolyásoló életpályában. Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus szavai szerint, ezekben a gimnáziumokban a tanulók nemcsak alapos tudást és megfelelő nevelést kaptuk, de elkötelezettséget a tanulás, a tudomány iránt.

Továbbá, a magyar tudósok életútját nagyban befolyásolni a tudomány iránti elhivatottság, mely szerint abban az időben Magyarországon elengedhetetlen követelmény volt, hogy a tudományos pályára készülő fiatalok egyetemi tanulmányaikat részben, vagy egészben valamelyik külföldi egyetemen végezzék, találkozva ezáltal a kor leghíresebb professzoraival.

Azt, hogy mennyire erősek voltak a magyar iskolák, a magyar oktatás a századfordulón, a század elején, azt a magyar és magyar származású Nobel-díjasok száma is jól tükrözi. Az 1994-es adatok alapján Bulgáriának 1, Csehszlovákiának 2, Finnországnak 2, Görögországnak 2, Jugoszláviának 3, Lengyelországnak 11, Portugáliának 1, Romániának 1, Spanyolországnak 7 Nobel-díjjal kitüntetett tudósa van. Hét Nobel-díjas született Magyarországon (Budapesten).

Arra a kérdésre, hogy a különböző országok tudósai és szakemberei hogyan értékelik a nagy tudósok szerepét és helyét a tudomány fejlődésében a nagy népek enciklopédiáiban való idézettségük - az amerikai Asimov Enciklopédia, a német Pawlak Künstler Lexikon, az angol The Bibliographical Dictionary of Scientists és Laura Fermi: Illustrious Immigrants - alapján kerestük a választ. A kapott statisztikai adatok hat ország viszonylatában az 1. táblázatban szerepelnek.

A táblázat adatai, amelyek a kis népek országonkénti tudósainak számát tükrözi, jól szemlélteti a magyar tudósok elismertségét. A bolgárok, görögök, portugálok és a románok azért nincsenek feltüntetve a táblázatban, mert ezekben a munkákban mindössze 1-2 tudósuk szerepel. Laura Fermi könyvében összesen 678 tudós szerepel, ebből 68 a magyar. Különösebb magyarázat ehhez sem kell.

Most pedig név szerint is bemutatjuk, két amerikai és egy orosz tudománytörténeti kiadvány alapján, hogy kik azok a magyar tudósok, akik ezekben a könyvekben szerepelnek, akiknek a tudományos munkásságát ezekben a kiadványokban is méltatják. A 2., ,3., és 4. táblázatokban a könyvekben szereplő néhány európai ország tudósainak a számát is feltüntettük.

Dictionary of the History of Science - Princeton, 1984.

A könyben a következő magyar tudósok tudományos munkássága van bemutatva: Bolyai Farkas, Bolyai János, Eötvös Loránd, Hevesy György, Kármán Tódor, Lénárd Fülöp, Neumann János, Polányi Mihály, Segner János, Szász Tamás, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő.

Concise Encyclopedia of Sciences - New York, 1978.

A könyvben a szerző a következő magyar tudósok tudományos munkásságit méltatja: Bárány Róbert, Békésy György, Bolyai Farkas, Bolyai János, Eötvös Loránd, Ferenczi Sándor, Gábor Dénes, Hevesy György, Kármán Tódor, Lénárd Fülöp, Neumann János, Segner János, Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Zsigmondy Richárd.

Krámov J.: Fizikusok - Moszkva, 1985.

A könyvben a következő magyar tudósok szerepelnek: Békésy György, Eötvös Lqránd, Gábor Dénes, Gombás Pál, Hevesy György, Jánossy Lajos, Jedlik Ányos, Kovács István, Lánczos Kornél, Marx György, Neumann János, Pál Lénárd, Pogány Béla, Selényi Pál, Segner János, Szalay Sándor, Szilárd Leó, Tisza László.

 

1. táblázat

A nagy népek enciklopédiáiban való idézettségek

 

Cseh

Finn

Jugoszláv

Lengyel

Magyar

Spanyol

Asimov Enciklopédia

2

3

5

8

12

12

Pawlak Künstler Lexikon

21

11

4

17

29

-

The Bibliographical Dictionary of Scientists, UK

3

2

3

9

14

3

Illustrious Immigrants

35

-

4

45

68

-

 

2. táblázat

A Dictionary of the History of Science, Princeton, 1984.
könyvben szereplő tudósok száma

Bulgária

Csehszlovákia

Jugoszlávia

Lengyelország

Magyarország

Finnország

Románia

1

6

1

2

10

15

2

 

3. táblázat

A Concise Encyclopedia of Sciences, New York, 1978.
könyvben szereplő tudósok száma

Bulgária

Csehszlovákia

Finnország

Jugoszlávia

Lengyelország

Magyarország

Románia

2

5

2

4

7

18

4

 

4. táblázat

J. Krámov: Fizikusok, Moszkva, 1985.
könyvben szereplő tudósok száma

Bulgária

Csehszlovákia

Finnország

Jugoszlávia

Lengyelország

Magyarország

Románia

7

9

5

7

22

18

8

 

A könyvben a szerző még tárgyalja Kürti Miklós, Lénárd Fülöp, Telegdi Bálint, és Teller Ede tudományos munkásságát, de őket nem magyar tudósként mutatja be.

Vizsgálataink alapján elénk táruló összkép azt mutatja, hogy Magyarország bár kis ország, de tudósaink és híres feltalálóink száma és elért eredményeik világviszonylatban is ismertek és megbecsültek. Talán éppen mi magyarok nem ismerjük el eléggé a magyar és a magyar származású tudósokat. Csehországnak két Nobel-díjas kitűnősége van, és mindkettőjükről utcát neveztek el Prágában. Mi a helyzet nálunk, Magyarországon? Sajnos, lehangoló tényekről számolhatnánk be. A helyzet javulása érdekében tenni kell, amit az utóbbi években tapasztalunk is. Napjainkban a Fizikai Szemle hasábjain állandó téma múltunk igazi tudományos arculatának a feltárása. Nem így volt ez a közelmúltban. Például, a hatkötetes Új Magyar Lexikonban (Akadémiai Kiadó, 1960-1962, kiegészítő kötet 1972) is hiába keressük Bay Zoltán, Gábor Dénes, Kürti Miklós, Mikola Sándor, Ortvay Rudolf, Pogány Béla nevét, Polányi Mihály neve a kiegészítő kötetben szerepel. A múlt objektív feltárása pedig hozzájárul tanítványaink magyarságtudatának identifikálásához, segíti az egészséges önismeret, a korrekt és toleráns öntudat és önbizalom ápolását.

Marx György hangsúlyozza: “Egy nemzetnek szüksége van azonosság tudatra. Tudni kell, mire lehet büszke, miben más, mint szomszédai. Mit adott ez a kis nép Európának, az emberiségnek?"

A magyar tudomány nemzetközi eredményeinek megismertetése érdekében javasoljuk:

• a tudósok életének minél nagyobb nyilvánosság előtt való bemutatását, hogy művelődési örökségünk ezzel is gazdagodjon s a mának is például szolgáljon;

• minden olyan felsőfokú tanintézetben, ahol fizikatanárokat képeznek, kötelezően választható fizikatörténeti speciálkollégium bevezetését;

• neves magyar tudósokról, híres magyar feltalálókról utcákat, tereket nevezzenek el, szobrokat állítsanak nekik;

• fizikatörténeti könyvek, tanulmányok megírását, hogy azok segítsék a tananyag tudatosabb megértését, a fizikaoktatás humanizálását;

• a Fizikai Szemle, a Fizika Tanítása a továbbiakban is folytassa a neves évfordulókról való megemlékezéseket.