Ki emlékszik már a Televízió Előtti Időkre? Amikor, még alig ötven- hatvan évvel ezelőtt is, a hosszú téli estéken együtt ült a család, és - hiszik, vagy nem - beszélgettek. Beszélgettek az élet dolgairól, a munkájukról, a régmúlt időkről, vagy arról hogy mit is olvastak. A sápadt lámpafénynél, csendes pipaszó mellett az idősebbel elmondták, hogy milyen volt az élet, a technika, a közlekedés az ő fiatal korukban (ma már száz éve ennek), milyenek voltak a mozdonyok, az első autók, az akkor új villanyvilágítás. Az unokák tágra nyílt szemmel hallgatták nagyapjuk beszédét és - észre sem vették - tanultak. Álmokat szőttek, hogy majd, ha megnőnek, milyen új technikai csodákat fognak feltalálni, talán még űrhajót is építenek majd, gondolkodó gépeket, és ki tudja még mit. Tudjuk, az álmok nagy részéből valóság lett. De még van miről álmodni. Ezért - talán egy kicsit a régi idők esti beszélgetéseitől ihletve - indítjuk útjára "Kis esti fizika" címmel a következő évad keddi összejöveteleit, hogy hallhassunk valamit a múlt csodáiról, a jelen kihívásairól, és álmodjunk arról, hogy milyen lesz a világ tíz, húsz, ötven év múlva. Mindenkit hívunk ezekre a beszélgetésekre, fiatalokat, és kevésbé fiatalokat egyaránt.

Az állati mozgásnak egy több százmillió éves evolúción alapuló, tudományos úton vizsgálható biomechanikai szabályrendszere van, amit először Eadweard Muybridge (1830-1904) angol származású amerikai fényképész dokumentált. Az előadás fókuszában a lójárás és annak képzőművészeti ábrázolása áll.

A hangtan még a múlt század első felében is a fizika tananyag integráns része volt. Az ember pici gyerek korától fogva találkozik a hangok világával, a beszéd és a zene elkíséri egész életében. Azt is jól tudjuk, hogy a gyerekek játékai között számos olyan van, amelyekből ők maguk tudnak kicsalni érdekes hangokat, de sokszor még a felnőtt is bajban van, ha meg kell magyarázni, hogyan keletkeznek ezek a hangok. Erre teszünk kísérletet majd az előadáson. A résztvevők maguk szólaltathatják meg a különböző játékeszközöket, játék hangszereket, és ha sikerül, közösen találjuk meg a magyarázatokat. Ha bárki otthonról elhozza saját hangszerét, biztosan kap lehetőséget annak megszólaltatására is.

Régóta foglalkoztatja az embert, hogy az időben és térben elképzelhetetlenül nagy Univerzumban egyedül csak az ember az értelmes lény, vagy vannak-e máshol is fejlett civilizációk. Milyen számítások léteznek az idegen civilizációk számának becslésére? Hogyan vehetjük fel velük a kapcsolatot? Milyen üzenetet küldjünk a földönkívülieknek, és merre irányítsuk az üzenetünket? Hogyan csatlakozhat bárki a SETI programhoz? Miben különbözik a CETI a SETI-től? Az előadásban ezeket a kérdéseket próbálom meg körüljárni, azonban nem foglalkozom az UFÓ témával.

Az atomerőműveknek biztonságosnak, védettnek kell lenni a természeti, vagy emberi tevékenységből eredő katasztrófák hatásaival szemben. Az előadásban bemutatjuk:

• Az alapvető biztonsági követelményeket;
• Az eszközöket, módszereket miként lehet az atomerőművet biztonságossá tenni, beleértve a veszélyek elemzését és azok hatásaira való tervezés alapjait;
• A Fukushima Daichi atomerőműben történteket;
• A paksi atomerőmű földrengés-biztonságát:
  Milyen földrengésre lehet számítani a paksi telephelyen, illetve milyen földrengésre kell tervezni az atomerőművet?
  Hogyan lehet az atomerőművet földrengés-biztossá tenni, s ehhez mit kellett tenni a paksi atomerőműben?
  Mi történik az atomerőműben földrengés esetén?

A kísérletek a lehető legnagyobb meggyőző erővel tudnak hatni ránk. Összeállításukhoz sokszor nincs szükség drága, bonyolult eszközökre. Környezetünkben sok-sok érdekes, meglepően egyszerű kísérletek alapanyagai és eszközei hevernek: pillepalack, seprűnyél, alufólia, szemetes-zsák, tejes-doboz, kiégett izzó, vasaló, sörös-doboz, kávéfőző, hajszárító, tea-filter, kés, villa, aprópénz, játékok, autógumi-szelep, farost- és vaslemez, újságpapír, gombostű, szeg, gyertya, parafadugó, befőttesüveg, pumpa, lufi, stb. megannyi érdekes kísérlet lelke lehet

A "hidrodinamikai paradoxon" néven is emlegetett Bernoulli-törvény az áramlások fizikájának egy érdekes jelenségét írja le, amelyet néhány egyszerű kísérlettel mutatunk be. Segítségével megmagyarázhatjuk, hogy miért marad levegőben a repülőgép, miért dugul el a fülünk, ha a gyorsvonat alagútba ér, mi okozza a légellenállást és még számos természeti jelenséget és technikai alkalmazást.

Olyan kísérleteket szeretnék bemutatni, ahol első ránézésre bonyolult eszközökről is kiderül, hogy a működésük egyszerű. A kísérleti eszközök mindig a diákokkal együttműködve készülnek, és mindig olyan anyagokból, amelyek könnyen hozzáférhetőek. Többek között megnézzük, milyen elvek alapján működik a fényhíradás, a tomográf, a spektroszkóp. Néhány szkeptikus kísérlet pedig azt fogja bemutatni, hogy a "csodálatos képességek" néha egyszerű fizikai alapon működnek.

Az előadás föleleveníti és részint bemutatja azokat az érdekes fizikatörténeti pillanatokat, amelyek a fizika egyes területein meglepő, új felfedezéseket eredményeztek. Elsősorban a 19. század elejének, az elektromosság hajnalának felfedezéseiről lesz szó, majd az optika történetének érdekes kísérleteiből mutatunk be néhányat, de felidézzük azt is, miként indult el hosszú és lendületes útjára a modern fizika is.

Belső hullámok szemléltetése két egymással nem keveredő folyadék felhasználásával. A folyadékok összekavarása és a köd szemléltetése. Tornádó szemléltetése. Örvényképződés. Kármán-féle örvénysor.
Új helyszín!