(Szent-Tornya, 1866. március 28.)
Szt. Tornya, 28/3 866.
Kedves fiam !
Feltettem magamban, hogy a rövid idõt, melyet magamnak pihenésre engedek, egészen magamnak szentelem, s nem törõdve közügyekkel, kizárólag magamnak élek. Minden érdekek között, melyek az élethez kötnek, legalább személyes érdekeim között a Te jövõd a legfontosabb. Közelgõ öregkorom nyugalma s családunk jövõje ettõl függ, s így ha kevésbé szeretnélek is, természetes, hogy mindenekfelett evvel foglalkoztam. Gondolkoztam többször és sokáig kívánatodról, melyet részint Bethlen közlésébõl, részint egyes szavaidból ismerek, s ha határozatomat, mellyel azt megtagadom most, nem helyesled is, legalább arról, reménylem, meg vagy gyõzõdve, hogy nem szeszély vagy önzõ tekintetek, hanem egyedül azon meggyõzõdés bír e határozatra, hogy amit kívánsz, nem fekszik érdekedben.
Mindég nyíltan szóltam veled, s így tudod, hogy vagyon tekintetében kilátásaid nem fényesek. A pálya, melyen jártam, nem az, mely gazdagsághoz vezet, s még azon esetben is, ha - mihez most nagyobb kilátás van, mint valaha - magasabb hivatalba lépek, pillanatnyi helyzetünk fényesebb lesz, de a Ti örökségtek azért nagyobbá nem válik, s habár mérsékelt igények mellett mindennapi kenyeredrõl aggódni nem leszel is kénytelen, kellemes állást csak saját fáradságod által szerezhetsz. Én ehhez nem adhatok mást, mint nevet, mely tiszta most, s ha isten segít, talán fényes lesz, de annak, ki ezt örökli, sem kényelmet, sem fényes állást nem biztosít. - Ismerlek, s ezért tudom, Te soha nem fogsz vádolni ezért, mert családi érdekeimet elhanyagolva életemet magasabb céloknak szentelém, de én magam csak akkor nyugtathatom meg magamat, ha látom, hogy az, mit vagyonotok elhanyagolásával szereztem nektek, hasznotokra volt. -
Egyet elértem; ha ma meghalok, sok ember lesz az országban, ki rám hálával emlékezik, s örömmel fogja megragadni az alkalmat, ha neked használhat. Nincs pálya, mely elõtted nyitva nem áll, s melyre lépve kezdetben támogatásra nem számolhatsz; s ez nagy segéd, de csak annyiban, hogy érdemeid elismerésre számolhatnak; de ezen érdemeket magadnak kell szerezned, magad erejével kell haladnod a pályán, s a név, mely kezdetben segített, késõbb, ha annak nem felelsz meg, csak teherré válik. A Széchényiek példája erre minden szónál többet bizonyít. Tõlem e részben csak annyi függ, hogy a pályára elõkészítselek - sõt, még ez sem, mert hisz készülni is magadnak kell, és én legfeljebb tanácsimmal segíthetlek, s azáltal, hogy egyes tévedésektõl visszatartóztassalak. Többször mondtam, nem akarok határozni jövõd felett. A szerencse nem külviszonyoktól, hanem azoknak vágyainkkal való összhangzásától függ, s így boldognak csak azon pályán érezhetjük magunkat, melyet magunk választánk. Ha tisztán a tudománynak akarsz élni, ha a természet az embereknél elõtted több vonzóerõvel bír, és más ambíciód nincs, mint melyet az ismereteid körét kiterjesztve találhatsz - én nem ellenzem vágyaidat. - Saját életpályám rögösebb volt, mint hogy sajnálnom lehetne, ha fiam mást választ magának; de kérdelek, vajon 17 éves korodban képes vagy-e egész jövõd felett határozni, vajon most, midõn sem magadat, sem az életet még nem ismered, biztosan tudod-e, mily pályára fognak vezetni vágyaid, s nekem mint apádnak nem elsõ kötelességem-e arról gondoskodni, hogy nevelésed által egy becsületes pálya se legyen elzárva elõtted?
Úgy hiszem, ismerlek, mindenesetre sokkal jobban, mint Te tenmagadat. Vannak nemes tulajdonságaid s gyengeségeid, melyek a közéletben elõmeneteledet akadályozhatják, s valamint magamról azt hiszem, hogy tisztán tudományos pályán talán boldogabb lettem volna, úgy Te, kinek kedélye az enyimhez rokon, talán boldogabb lennél, ha éltedet kizárólag a tudománynak szenteled: de fogod-e ezt tehetni? nem fognak-e külsõ körülmények, sõt, talán saját vágyaid a csendes körbõl kiragadni, melyben most boldogságodat feltalálhatni véled. -25 éves valék, s még nem vettem részt a politikában. El voltam határozva, hogy kizárólag az irodalom és tudományoknak élek. A politikai pálya reám nézve nem volt kecsegtetõ. Szerettem [?] atyámat, s politikai nézetei az enyéimekkel ellenkezõk voltak, atyám maga népszerûtlen volt, s csaknem az egész ország elõítéletét kelle legyõznöm, hogy magamnak azoknak sorában állást szerezzek, kik a szabadságért küzdöttek. S mégis szembeszálltam minden nehézségekkel, leküzdöttem az akadályokat, s eltûrtem oly keserûségeket, minõkrõl fogalmad sincs, mert a gondolat, hogy nemzetemnek s az emberiségnek nagy szolgálatokat tehetek, s Nevet szerezhetek magamnak, nem hagytak nyugodni. S vajon tudod-e Te, hogy lelkedben hasonló vágyak támadni nem fognak, hogy néhány év múlva a tudományokban kifáradt lelked nagy tevékenységi kör után vágyódni nem fog, hogy a dicsõség gondolata mint minden nemesebb kedélyre, úgy rád nem fogja gyakorolni hatalmát, s vajon igazolhatnám-e magamat elõtted, s magam elõtt, ha nevelésed által e pálya elõtted elzárva lenne? -
Nem úgy szólok veled, mint más atyák gyermekeikkel. Érettebb vagy, mint korod, a Mindenható nagy tehetségekkel áldott meg, s mi ennél fontosabb, nemes kedéllyel; mint barát a baráthoz szólok veled, s nem parancsolni, de meggyõzni akarlak. - A gondolat, hogy tanulmányaidat külföldi egyetemen folytatod, megragadta képzeletedet. - Lefested magadnak az egyetemi életet szép vidékben, jeles tanárokkal s belészerettél gondolatodba; de ha nyugodtan megfontolod, látni fogod, hogy nevelésednek még hátralevõ részére az én tervem praktikusabb. S ez abban áll: hogy a jog két elsõ évét Pesten végezzed. A tanulmányok, melyekbõl e két év végén vizsgát kell adnod, olyanok, melyek minden mûvelt embernek, bármily pályára készül, szükségesek, mert az emberi viszonyok egyik legfontosabb részét, a jogi viszonyokat magyarázzák meg. - Ha e két éven keresztülmentél, s a vizsgát letetted, 19 éves vagy, s akkor magam is azt kívánom, hogy teljes kimûvelésed végett a berlini vagy más német egyetemre menjél, s akár a nemzetgazdászati s politikus tudományokban, akár a természettudományokban oly ismereteket szerezzél magadnak, minõket itt nehezen szereznél. Jelenleg még eleget tanulhatsz Pesten is, sõt, szükséges, hogy még sokat tanuljál, s így egy valóban jó egyetem kellõ használatára képessé tedd magadat. - Két esztendõ múlva, ha jellemedben megszilárdulsz, bátran kiküldelek, de most nemcsak magamért, de a világért sem küldhetnélek másképp ki, mint nevelõvel, és ez, elvonatkozva a költségtõl, neked se lenne kellemes. - Hidd el, fiam, fáj szívemnek, hogy forró óhajtásodat nem teljesíthetem. Ha csak pénzbeli áldozatba kerülne, bár nehezemre esnék, bizonyosan nem tagadnám meg; de meggyõzõdésem, hogy saját érdeked kívánja, s éppen ezért nem engedhetek. - Az idõ - s talán nemsokára - eljön, midõn eljárásomat helyeselni fogod, most talán még elfogultságnak tulajdonítod azt, de arról bizonyosan meg vagy gyõzõdve, hogy annak egyedüli motívuma a szeretet, mellyel irántad viseltetem, s azon legfõbb kötelességeknek érzete, melyek az apát gyermekeihez kötik, s melyeknek becsületes férfi mindent feláldoz, még kedveseinek megelégedését s örömeit is. - Mondd Anyádnak s a leányoknak, hogy csókolom; holnap vagy holnapután nekik írok. E levél természetesen csak neked való.
Ég áldjon meg.
Szeretõ apád
Eötvös
Vissza az "Eötvös Loránd és Eötvös József levelezése" c. lapra