HIX-buli Budapesten
Az Interneten levelező magyarok találkozója
Zimányi Magdolna
Megjelent: Természet Világa (Természettudományi Közlöny)
127. évf. 3. sz., 1996. március, 132-133. oldal.
A nyomtatott szöveghez képest néhány sajtóhiba ki van javítva.
A cikknek az Internet hálózaton való közzétételéhez Staar Gyula,
a Természet Világa főszerkesztője hozzájárult.
---------------------------------------------------
Az elmúlt karácsonyi ünnepek időszakában, december 28-án
körülbelül 300 HIX-levelező, Magyarországon vagy külföldön tanuló,
dolgozó diák, kutató, egyetemi oktató találkozott egy estére a
budapesti Móricz Zsigmond gimnáziumban.
HIX -- ezt a hárombetűs rövidítést szinte minden Internet
felhasználó ismeri Magyarországon, és sokezren ismerik szerte a
világban. A HIX elektronikus levelezési rendszer, melynek
segítségével többezren jutnak naponta friss, hasznos
információkhoz, politikai vitákat folytatnak, ismerősöket keresnek
és találnak, választ kapnak közérdekű kérdéseikre, tréfákat
olvashatnak az elektronikus világhálózaton, az Interneten.
A HIX rövidítés a Hollósi Information eXchange (magyarul: Hollósi
információcsere) elnevezésből származik. Hollósi József -- vagy,
ahogy a HIX minden használója ismeri, Józsi -- a HIX alapítója,
fenntartója, működtetője. Ő fejlesztette ki a HIX programrendszert
az Internet számítógépes világhálózatot használó magyarok
hírekkel, információkkal való ellátásának, kapcsolatteremtésének
segítésére.
Az általa kidolgozott HIX rendszer olyan elektronikus újságokból
áll, amelyeket maguk az újság olvasói írnak. Bárki “előfizethet”
az újságokra: ehhez elég egy, egyetlen sorból álló elektronikus
levelet elküldenie az Interneten az újság előfizetési cimére, és
ettől kezdve naponta megkapja elektronikus levelesládájába az
újságot. Az “előfizetést” itt természetesen képletesen kell
érteni, a HIX egyetlen szolgáltatásáért sem kell fizetni, a HIX
ingyenes.
Hogyan áll össze egy-egy újságszám? A HIX olvasói közül bárki
írhat elektronikus levelet és elküldheti a hálózaton a HIX címére,
megjelölve, hogy levelét melyik HIX-újságba szánja. A számítógépi
program automatikusan, emberi beavatkozás nélkül fogadja a
leveleket, összegyűjti, csoportosítja őket és naponta egyszer,
meghatározott időben kiküldi az újságokat az “előfizetőknek”. A
HIX közel hat évvel ezelőtt, 1990-ben indult egyetlen újsággal, ma
körülbelül egy tucat újságot küld ki naponta.
A HIX legrégibb újságja a TIPP, ezen különböző hasznos
információkat tesznek közzé a levélírók. Ha valakinek
információra van szüksége, itt fordulhat másokhoz segítségért.
Itt lehet megtudakolni, hogy melyik utazási irodában lehet olcsó
repülőjegyet kapni Budapestről New Yorkba, vagy New Yorkból
Budapestre. Rendszeresen megjelennek autós útitársat kereső
levelek: itt találhat utast, aki autóval indul Magyarországra,
vagy külföldre és szívesen magával vinne egy utast, és itt
találhat autós társat az, akinek nincs kocsija, de el szeretne
jutni úticéljához. Azt, aki külföldi útján néhány napra szállást
keres, sokszor egy HIX-es levelezőtárs fogadja be alkalmi
szállásadóként. Itt kaphat az érdeklődő jó tanácsot utazásaihoz,
úticéljának megválasztásához is. Itt jelennek meg híradások, ha
egy magyar művész, egy magyar együttes külföldön hangversenyt ad.
Megjelenik itt sok más hasznos információ is, amelyre a világban
jövő-menő magyaroknak szüksége van, amellyel egymást tudják
segíteni: pályázatok, alapítványi hírek, adóra és vámra vonatkozó
tudnivalók és így tovább. Az utóbbi időben egyre több
magyarországi álláshirdetés is megjelenik és ezek az állások
általában rövid időn belül el is kelnek. Ez különösen fontos,
hiszen ez is hozzájárul ahhoz, hogy fenntartsa a külföldön tanulók
és dolgozók kapcsolatait Magyarországgal.
Két további HIX-újság, a FORUM és a SZALON politikai vitafórumok,
melyeken az aktuális napi hazai és nemzetközi politikai kérdések
éppen úgy felmerülnek, mint a közelmúlt történelmének problémái.
A MÓKA a humor lapja, vicceket közöl, az OTTHON pedig a családi
élet, a gyermeknevelés, háztartás, otthoni időtöltések kérdéseinek
megbeszélésére szolgál. A RANDI-n ismeretségeket lehet kötni, és
a környezetvédőknek is van lapja, a KÖRNYÉSZ. A számítógépes
problémákat a GURU című lapban beszélhetik meg az érdeklődők.
Közérdekű információkat közöl a MOZAIK: ez abban különbözik a
többi HIX-újságtól, hogy ide nem írhat bárki. Itt önként
vállalkozók teszik közzé a DUNA Tv adásainak műsorát, a Magyar
Nemzeti Bank valutaárfolyamait, Magyarországról szóló híreket, a
Magyarországon kiadott könyvek adatait és más hasznos
információkat. A közelmúltban indult a legújabb HIX-újság, a
SPORT. A HÍRMONDÓ, az egyik legrégebbi HIX-újság, Magyarországról
szóló híreket, sajtószemlét közöl, ezt az újságot csak külföldön
tartózkodók fizetheik elő.
Kik a HIX előfizetői, levelezői? Az induláskor, közel hat évvel
ezelőtt csak a külföldön élő, tanuló, dolgozó magyarok számára
jött létre, hiszen ekkor az elektronikus levelezés Magyarországon
még nem volt elérhető. Hamarosan azonban Magyarországon is
eljutott a számítógépes hálózat fejlesztése odáig, hogy a magyar
levelezők is bekapcsolódhattak a levelezésbe. Ma naponta
körülbelül tízezren olvassák szerte a világon a HIX-újságokat
körülbelül negyvenöt országban, az Egyesült Államoktól Japánig,
Norvégiától Új-zélandig, Kuvaittól Szingapurig. Olvassák és írják
a HIX-újságjait a velünk szomszédos országokban, Ausztriában,
Szlovákiában, Romániában, Szlovéniában, a volt Szovjetunió
államaiban is. Életkorban is nagy a változatosság. A legtöbb HIX
levelező természetesen fiatal, a legfiatalabb HIX levelező
tizenéves, de van a HIX-nek hetven év fölötti levelezője is.
A levelezés magyarul folyik, így a résztvevők túlnyomó többsége
magyar anyanyelvű. Van azonban néhány nem magyar anyanyelvű is,
így például egy francia fiatalember, aki magyar felesége révén
tanult meg magyarul, és gyakran a született magyarokat
megszégyenítő tájékozottsággal szól hozzá magyar nyelvi
kérdésekhez. Második- harmadik generációs magyarok is
jelentkeznek, akik magyarul már csak törve beszélnek, de
gyakorolni akarják magukat a magyar nyelvben, vagy családjuk
származásáról, gyökereikről szeretnének adatokat kapni a HIX
segítségével.
A HIX újságainak nincs “szerkesztője”, az újságok anyaga az
olvasók által beküldött levelekből áll össze. Néhány HIX-újságnak
-- így a SZALON-nak, RANDI-nak -- azonban van ún. “moderátora”,
aki a beküldött leveleket közlés előtt elolvassa, s ha egy
levélben durva, sértő kifejezésre bukkan, azt visszaküldi
feladójának, kérve, hogy a kifogásolt szövegrészt hagyja ki, vagy
írja át elfogadható modorban.
A HIX újságainak régebbi számai megtalálhatók a HIX archívumában,
innen bárki lekérheti az Internet hálózaton a keresett számot. A
HIX-nek még két további fontos szolgáltatása van: a HIX-címtár, az
úgynevezett RADIR (Raven DIRectory), amelyben a HIX résztvevők --
kizárólag önkéntesen -- elhelyezhetik személyi adataikat,
postacímüket, elektronikus levelezési címüket és más adataikat,
még azt is, hogy esetleg tudnak-e szállást adni arra vetődő
levelezőtársaiknak. A HIX-dokumentumtárban pedig azokat a
szövegeket helyezhetik el a résztvevők, amelyek túl hosszúak
ahhoz, hogy elektronikus levélben valamelyik újságba küldjék el
őket. Itt például vámra, adóra vonatkozó rendelkezések
találhatók, de versek, novellák, érdekes újságcikkek is, melyeket
valamelyik levelező begépelt, vagy scannerrel beolvasott.
Megtalálható a szlovák nyelvtörvény szövege és az egyik levelező
erdélyi tudósításainak sorozata is. A HIX-re vonatkozó fontosabb
tudnivalókat megkaphatjuk, ha a help@hix.com elektronikus
levelezési címre küldünk egy levelet. A levél tartalma közömbös,
válaszul automatikusan elküldi a rendszer a HIX Tájékoztatót.
Magyarországon az Internet hálózatba alig több, mint négy év alatt
több, mint 15000 számítógép kapcsolódott be, legnagyobb részben az
Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) által
koordinált fejlesztés keretében. A hálózathoz a legnagyobb
számban egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, könyvtárak és
közgyűjtemények kapcsolódnak. Ma tehát több tízezer kutató,
egyetemi oktató, diák fér hozzá az Internet szolgáltatásaihoz, és
vehet részt a HIX-levelezésben is. A közelmúltban a
felsőoktatási, akadémiai szféra mellett megjelentek Magyarországon
a kereskedelmi Internet szolgáltatók is, akiknél bárki --
vállalkozás vagy magánszemély -- bérelhet Internet összeköttetést.
Hollósi József, a HIX kidolgozója, alapítója nemrég töltötte be
harmincadik évét. Fizikusként végzett a budapesti Eötvös Loránd
Tudományegyetemen, majd ösztöndíjasként az Egyesült Államok egyik
legjobb egyetemén, a kaliforniai egyetemen töltött két évet, ahol
asztrofizikával foglalkozott, itt ismerkedett meg a
számítógéphálózatok világával. Itt érték a rendszerváltozást
megelőző izgalmas korszak eseményei. A külföldön tanuló, dolgozó
magyarok szomjasak voltak minden itthonról származó hírre,
politikai eseményekről, gazdasági fejleményekről szóló
információra. Akik egyetemeken, kutatóintézetekben dolgoztak vagy
tanultak, többnyire hozzáfértek az Internet világ- hálózathoz, és
így természetes volt számukra, hogy az elektronikus levelezést is
felhasználják a hozzájuk eljutó információk továbbítására.
Valamikor 1989-ben Weisz Iván, az Egyesült Államok keleti
partvidékén tanuló magyar diák kezdte el a Magyar Rádió
rövidhullámú adásának híreit begépelni számítógépébe és elküldeni
elektronikus levélként néhány ismerősének, akik távolabb laktak és
a magyar adást nem tudták fogni. Ez az akció váratlanul igen
sikeres lett, nagy érdeklődést keltett. Akik megkapták a
számítógépes leveleket, maguk is továbbküldték azokat barátaiknak,
ismerőseiknek, és naponta egyre többen jelentkeztek Weisz Ivánnál
azzal a kéréssel, hogy őket is vegye fel elektronikus címlistájára
és nekik is küldje tudósításait.
Rövidesen kiderült, hogy a külföldön tanuló, dolgozó magyarok
hírekkel való ellátása meghaladja egyetlen ember levelezésének
lehetőségeit, új módszerre lenne szükség. Ekkor fogott hozzá
Hollósi József a HIX programrendszer kidolgozásához. Több éven
keresztül fejlesztette, bővítette a felmerülő újabb igények,
ötletek figyelembevételével. Most már közel hat éve fejleszti és
működteti a rendszert. A programrendszer működése ugyan
automatikus, és problémamentes működés esetén nincs szükség emberi
beavatkozásra: azt azonban mindenki tudja, aki számítógépekkel
foglalkozott, hogy egy olyan rendszerben, amely több, a földgolyó
különböző helyein lévő számítógépen működik, és amelyet többezren
használnak, mindig felmerülnek olyan kisebb-nagyobb problémák,
amelyek megkívánják a működtető beavatkozását. Hollósi József
tehát naponta foglalkozik rendszerének működtetésével, több tucat,
a világ minden részéből érkező segélykérő levélre, a HIX -re
vonatkozó javaslatra válaszol.
Egy nagy számítógépes rendszer működtetéséhez számítógépek is
szükségesek. Mivel a HIX ingyenes vállalkozás, bevételei
nincsenek, így saját számítógépet sem vásárolhatott. Különböző
egyetemek, számítóközpontok -- itthon az Eötvös Loránd
Tudományegyetem számítóközpontja -- szívességből bocsátják
rendelkezésre a szükséges gépkapacitást, lemezterületet. Az
elmúlt évben jutott el a HIX odáig, hogy a szívességből használt
4-5 gép mellett most már van egy saját gépe is az Egyesült
Államokban, amelyhez részben alapítványi támogatásból jutott
hozzá.
A HIX-nek vannak kiadásai, így fizetni kell az Internet
használatáért, telefonszámlákért. Ezeket a költségeket
mindezideig Hollósi József személyesen viseli.
A HIX jellegzetessége, érdekessége, hogy a hálózaton olyan emberek
találkoznak, beszélgetnek, vitatkoznak egymással, akik esetleg
személyesen nem is ismerik egymást. Ezért is várták sokan a
HIX-bulit, hogy személyesen is megismerkedhessenek és élőszóval is
eszmét cserélhessenek kedvenc vitapartnereikkel. A HIX-bulik
lassan hagyománnyá válnak, 1994-ben volt az első, a mostani már a
harmadik volt a sorban. Sajnos, a mostani találkozóra éppen
Hollósi Józsi nem tudott hazajönni Amerikából. Az Internetnek
azonban éppen az a varázsa, hogy a kontinensnyi távolság sem
akadályozza a kommunikációt: Józsi így a hálózaton keresztül üzent
az egybegyűlteknek, ezt az egyik jelenlévő HIX-es a képernyőről
olvasta fel.
Néhány év alatt a HIX keretei között, Hollósi József önzetlen és
áldozatos munkájával, valamint az őt segítő HIX-önkéntesekre is
támaszkodva létrejött egy közösség, melynek résztvevői -- sokszor
vitatkozva, olykor veszekedve is -- számontartják egymást,
kapcsolatokat találnak kontinenseken keresztül és számíthatnak
arra, hogy ügyes-bajos dolgaikban segítséget, hasznos információt
kaphatnak a többiektől. Ez nagy dolog, melynek fontosságát egyre
többen ismerik fel. Nicholas Negroponte, az Egyesült Államok
egyik legjobb egyeteme, a Massachusetts-i Technológiai Intézet
médialaboratóriumának vezetője mondta egy közelmultbeli
nyilatkozatában: " “Ha a kibertérre úgy gondolunk, mint egy
nemzetre, talán ez a legbékésebb nemzet, amelyik valaha is
létezett. Ez olyan hely, ahol az emberek segítik egymást."
” A Móricz Zsigmond gimnáziumban a kibertér, az Internet globális
világfalu magyar lakói találkoztak december 28-án.
|
