|
Lánclevelek, megtévesztések, hamis riadók, egy szóval: „hoax” levelek
A lánclevelek, megtévesztések, hamis riadók a spam-levelek
külön csoportját alkotják, ezeket a „hoax”
(megtévesztés,
becsapás) névvel szokás összefoglalni. A
lánclevelek (hoax) fő célja az, minél több
emberhez eljutva minél nagyobb
fölösleges levélforgalmat generáljanak.
A lánclevelek tartalma általában valótlan, félrevezető.
A hamis vírusriadók is ebbe a levélfajtába tartoznak.
A lánclevél sokszor önmagában nem okoz közvetlen kárt, de bosszúságot okoz,
s a rája fordított idő, sávszélesség, diszkterület, a levelezőszerverek
terhelése ekkor is jelent anyagi kárt. Hordozhat azonban a lánclevél közvetlen
veszélyeket is!
Miről ismerjük fel a „hoax” levelet?
Egyértelmű ismertetőjele a felszólítás:
„Küldd el ezt a levelet minél több embernek!”.
Néhány további ismertetőjel:
A figyelem felkeltése
A lánclevél általában valamilyen erős hatással kelti fel a
figyelmet. Vagy egy pozitív
emberi érzelemre
hivatkozik (pl. teljesítsük egy beteg kisgyermek
utolsó
kívánságát, segítsünk egy
vérátömlesztésre szoruló betegen),
valamilyen veszéllyel ijesztget (vírusveszéllyel,
anyagi kár veszélyével), vagy pedig ígéretekkel,
esetleg a meggazdagodás reményével kecsegtet.
Megbízhatónak látszó forrásokra való hivatkozás
Forrásként gyakran hivatkoznak tekintélyes
cégekre, vagy személyekre, pl. az IBM-re, Bill
Gates-re, hivatalokra. Sohasem adnak meg azonban
egészen pontos hírforrást (személy szerint ki, hol nyilatkozott, hol
hozzáférhető az eredeti közlemény), és sohasem adnak meg pontos időpontot.
Például:
- „az IBM tegnap tette közzé
ezt a hírt", csak éppen nem írják meg, hogy az IBM cég melyik
részlege, személy szerint ki és hol tette közzé a hírt, és mikor volt
„tegnap” (ha szerepelne, akkor esetleg látnánk, hogy a levél már hónapok
óta kering az Interneten)
- „a rendőrkapitány
közleménye”, csak éppen nem tudjuk, hogy a New York-i, budapesti, vagy
melyik rendőrkapitány közleménye
A közlemény
A közlemény általában részletesen
kifejti a bevezetésben
szereplő megható vagy ijesztő történetet. Itt
szerepelhet szegény súlyos beteg gyermek, aki
utolsó kívánságként minél
több
E-mail üdvözletet szeretne kapni, vagy
gyógyulásához segítséget,
adományt,
vérátömlesztést vár. Az ilyen
történetek külön
műfajt képviselnek, valóságos,
egymástól csak apró részletekben
különböző
levélcsaládokat alkotnak, ezeket „urban
legend”-nek nevezik.
A közlemény ijesztgethet egy különösen veszélyes vírussal,
vagy más kártevővel (trójai program stb.). A hamis vírusriadóknak is
megvannak a saját, jól felismerhető tulajdonságai.
A hamis vírusriadók a „különösen
veszélyes” vírust nem
azonosítják pontosan. Sokszor csak azt
állítják, hogy a vírus, vagy más
kártevő adott tárgyú levélben terjed.
Ilyeneket írnak pl. „Ne nyisd ki azt a levelet,
amelynek tárgya: PENPAL GREETINGS!” “Ne olvasd el
azt
a levelet, amelynek tárgya: Elfogták Osama bin
Laden-t”. A levelezésben kicsit
is jártas felhasználónak tudnia kell, hogy a
levél tárgya tetszőleges lehet,
így egy valódi vírus bármilyen
tárgyú levélben is terjedhet.
Különösen érdekes az a
levélváltozat, mely azt tanácsolja: “Ne
nyisd ki azt a
levelet, amelyben Osama bin Laden-t látod felakasztva!” Ha
már megláttam a
képet, akkor a levelet előzőleg már ki is nyitottam, s ha
ez kárt okozott volna
gépemben, már késői lenne minden
figyelmeztetés...
A hamis vírusriadók általában drámai hangon írják le a
vírus kártételeit, sokszor szakszerűnek hangzó technikai kifejezésekkel
megtűzdelve. Pl. „a vírus felülírja a merevlemez 0. szektorát,
és rövidzárlatot okozva tönkreteszi a gép memóriáját”.
A valódi – általában
vírusirtó programot előállító
cégek által kibocsátott –
vírusriadók mindig tartalmazzák a
szóbanforgó vírus nevét, esetleg
változatszámát is, az információ
forrását pontosan (cég, intézmény
pontos
nevét), a közzététel időpontját (nem
„tegnap”, hanem pontos dátum), és azt,
hogy egy vírusirtó program melyik, mikori
változata képes az illető vírust
felfedezni és ártalmatlanná tenni.
A felszólítás
A levél mindig tartalmaz felszólítást.
Egyszerű esetben csak azt kívánja – de ez mindig
szerepel --, hogy a levelet küldjük el minél több címzettnek: Ezzel az egyszerű
továbbítással is éppen elég kellemetlenséget szerzünk felebarátainknak.
Rosszabb esetben még más káros cselekedetre is felszólíthat a levél. Okozott
már zavart egy kórház működésében az a lánclevél,
amely ritka vércsoportba tartozó embereket szólított fel véradásra, s a
levélben egy kórház valódi telefonszámát adta meg, ahol jelentkezni
lehet.
Még veszélyesebbek a pénzszerzésre irányuló levelek,
amelyek a hirtelen meggazdagodás reményével kecsegtetnek. Ez már átlép a
(tiltott) piramisjátékok területére, pl. „Küldj 10 dollárt az előtted szereplő
10 címzettnek, és x napon belül te is egy zsák pénzt
kapsz.”
A lánclevelek különösen veszélyes fajtája arra is felhív, hogy kattintsunk
egy, a levélben szereplő címre. Esetleg egy sorsoláson való részvétellel,
nyereménnyel kecsegtet: ha kattintunk, fényképezőgépet, számítógépet
nyerhetünk. A kattintás eredményeképpen szerencsésebb esetben
csak címünket jegyzik fel, ahová azután újabb láncleveleket, spam-eket
küldhetnek. Kevésbé szerencsés esetben a helyről,
ahová kattintottunk, veszélyes szoftver, vírus, vagy féreg (malware) töltődhet
le gépünkre.
Miért írnak az emberek láncleveleket?
Ennek az okát nehéz kitalálni.
Lánclevelek léteztek
az Internet előtti időben is, papíron (kevésbé
fiatalok még emlékezhetnek a postai úton terjedő
„Szent Antal-lánc”-ra). Néhány
lehetséges ok:
- Egyszerűen kíváncsiak arra,
milyen hosszú lehet egy ilyen levélsorozat.
- Valakinek kellemetlenséget
akarnak okozni azzal, hogy E-mail címét, vagy telefonszámát szerepeltetik
a lánclevélben, és mindenkit arra kérnek, írjon erre a címre, vagy hívja
fel a telefonszámot.
- Valakinek kellemetlenséget
akarnak szerezni azzal, hogy jóhírét rontják.
- Pénzt akarnak szerezni
piramisjátékkal.
- Esetleg egy másik lánclevél
sorozatot akarnak leállítani.
Hogyan védekezzünk a lánclevelek ellen?
Sohase továbbítsunk olyan
levelet, amelyben az szerepelt, hogy „küldd tovább
minél több embernek” Ezzel legalábbis
csökkentjük terjedésének ütemét
(Sajnos,
mindig lesznek mások, akik továbbküldik...)
A legjobb, amit egy lánclevéllel tehetünk, az, hogy
azonnal töröljük.
Ha lánclevelet kapunk, ne írjuk meg azt se
minden,
a címzett-listán szereplő címre, hogy „Ne
küldd tovább! Ez
lánclevél!” Ezzel ugyanis hasonló
hatást érünk el, mintha az eredeti
lánclevelet továbítottuk volna, vagyis
küldtünk
egy csomó fölösleges levelet.
Azt a kedves ismerősünket, akitől a levelet kaptuk,
és aki általában teljesen jóhiszeműen
és jószándékúan küldte,
magánlevélben
célszerű figyelmeztetnünk, és elmagyaráznunk,
hogy csalás áldozata lett. Ő
legalább nem fog legközelebb lánclevelet
továbbítani.
Ha kétségeink vannak abban, hogy a kapott lánclevél-e, legyünk
óvatosak. Próbáljuk meg ellenőrizni a megadott
forrást. Kérjünk tanácsot rendszergazdánktól, vagy más, a
levelezésben tájékozott munkatársunktól. Ellenőrizzük az
ismert hoax-gyűjteményekben, hogy a levél nem szerepel-e a már ismert hoax-ok
között. Néhány ilyen gyűjtemény címét a leírás végén
megadjuk.
Levelezőrendszerünket mindig úgy állítsuk be, hogy ne nyissa meg automatikusan az érkezett
levelek mellékleteit (attachment), ne nyisson meg automatikusan képeket, a levelező rendszer ne hajtsa végre automatikusan a
levélben levő Java, és egyéb (pl. VB) scripteket.
Ezek az utóbbi tanácsok természetesen minden
levélre, nemcsak a lánclevelekre vonatkoznak, de
különösen legyünk óvatosak a
lánclevél-gyanús levelek esetében.
A láncleveleket, hamis vírusriadókat sok
esetben
jószándékú emberek
továbbítják más
jószándékú embereknek. Ezért a
levelet abuse@sunserv.kfki.hu címre továbbítani,
küldőjét tiltólistára helyeztetni csak
akkor érdemes, ha a fejlécből meg
lehet állapítani, hogy ki a
lánclevél eredeti, első feladója. Csak őt
érdemes kitiltatni, a többi ártatlan és
rászedett továbbítót nem szabad kitiltani.
Sajnos, általában a sokadik továbbított
levelet kapjuk meg, melyben az eredeti küldő már nem
található meg.
Példák lánclevélre :
1. példa: beteg gyermek szüleinek megsegítése
Tárgy: Segítség
Csak továbbítsd, és már azzal segítettél!
Ez nagyon komoly!!!
Segíts azzal, hogy továbbküldöd tényleg minél több embernek.
Felhívás
Alexandra egy
rettenetes tűzvészből szabadult, de most az életéért
kell harcolni. Ő csak 14 hónapos és az egész teste
összeégett. Az arcán az égések egészen a csontig
hatoltak. Most egy krakkói (Lengyelországban) kórházban a
legjobb orvosok kezelik. Sok operáció és hosszas
kezelés vár rá. Sajnos a szüleinek nincs elég pénzük
erre, ezért kérjük a segítségüket.
Minden továbbküldött e-mail után
Alexandra szülei kapnak 3 centet. Kérjük segítsék őket,
küldjék tovább minél több személynek.
Megjegyzés: ez a lánclevél egy
valóban megtörtént esetet
használ alapul, egy megégett lengyel kislány
szegénysorsú szülei valóban pénzt
próbáltak gyűjteni útiköltségre. A
lánclevél azonban nem ezt a célt szolgálja,
csupán felhasználja az adatokat. Gyanúsnak kell
találnunk, hogy vajon ki adna éppen az e-mail-ek
darabszáma után 3 centet a szülőknek, és
vajon hogyan követnék nyomon azt, hogy
hány e-mailt továbbított valaki. A levél
sokkoló hatását az
is fokozta, hogy a megégett kislány
fényképét csatolták hozzá
mellékletként.
2. példa: hamis vírusriadót tartalmazó lánclevél
Tárgy: Vírusveszély
48 órán belül
egy új vírus kerül a forgalomba, amit a MICROSOFT
éppen most tett
közzé. Ha e-mailt kapsz valakitől, lehet ismeretlen vagy
ismerős is, aminek a tárgya
HELP, ne nyisd meg, rá se menj egérrel, ne
próbáld meg
letörölni, mert ezek az egyszerű dolgok
beindítják a vírus működését!
48 órát kell várni, és csak azután
lehet letörölni. Ha előbb
próbálod, a vírus automatikusan
működésbe lép és letörli az
összes adatot a merev lemezről, az operációs
rendszerhez pedig nem enged
hozzáférni! NAGYON FONTOS mindenkinek
továbbítani az
üzenetet akinek meg van az e-mail címetek!
Megjegyzés: ebben a levélben
megtalálhatjuk a hamis vírusriadók
ismertetőjeleit. Tekintélyre hivatkozik (Microsoft), pontosabb
adatok nélkül (a
Microsoft melyik részlege, melyik vezetője a
földgolyó, vagy az
Internet mely pontján tette közzé?),
időpontmegjelölés nélkül (“éppen
most”),
az állítólagos vírust hordozó
levelet mindössze úgy azonosítja, hogy a
továbbító levél tárgyát adja
meg (HELP), és azzal ijesztget, hogy a vírus az
összes adatot törli lemezünkről. A levélnek
külön érdekességet ad az, hogy olyan
vírusról ad hírt, amely még el sem kezdte
működését: honnan tudja a Microsoft, hogy milyen
új vírus kerül majd
forgalomba 48 órán belül?
A példákat a
Virusbuster cég honlapjáról (http://www.vbuster.hu/hu/spam/hoaxok/)
kölcsönöztük.
Hasznos források az Interneten lánclevelekről
Számos, vírusirtó programokat
forgalmazó, azokkal foglalkozó cég
honlapján is találhatók
leírások, részletes
példagyűjtemények is:
http://www.vbuster.hu/hu/spam/hoaxok/
http://www.symantec.com/avcenter/hoax.html
http://www.snopes.com/
http://www.antivirus.hu/virved/index.php?CN=60.14&CIE=0
Zimányi Magda
2007. május 21.
utolsó módosítás: 2009. szeptember 15.
|