Vizsgálatok kalkonok és kalkonszármazékok körébenPerjési Pál
A növényi kalkonok és szintetikus származékaik mind kémiai, mind biológiai szempontból érdeklôdésre számot tartó vegyületek. Az eddig izolált, valamint szintetizált vegyületek között megtalálhatók többek között gyulladáscsökkentô, antioxidáns, valamint tumorellenes hatással bíró származékok. A szerkezetileg aromás enonokként jellemezhetô konjugált vegyületek készségesen reakcióba lépnek nitrogén- és kén-nukleofilekkel, mely reakciók egyrészt szerepet játszhatnak a vegyületek biológiai hatásai kialakulásában, másrészt lehetôséget biztosítanak kalkonokból kiinduló szintetikus származékok elôállítására is.
A kalkonokkal és a kalkonok gyûrûs származékainak tekinthetô E-2-benzilidén-benzociklanonokkal (n=5-7) végzett eddigi munkáink során többek között vizsgáltuk a kalkonok B-gyûrûjén található szubsztituensek, valamint a gyûrûs kalkonszármazékok gyûrûtagszámának befolyását a vegyületek térszerkezetére és konjugációs viszonyaira; néhány fizikai-kémiai tulajdonságára (pl. logP); dinukleofil reaktánsokkal (pl. ditiokarbaminsav, tiokarbamid, benzamidin) lejátszódó 1,3-tiazin- és pirimidin-származékok képzôdéséhez vezetô reakcióira; valamint in vitro antineoplasztikus (citotoxikus) hatásaira. Szintetikus vizsgálataink során ugyancsak vizsgáltuk az E-2-benzilidén-cikloalkanonok (n=5-7) ditiokarbaminsavval, tiokarbamiddal és azok szubsztituált származékaival lejátszódó reakcióit is. E reakciók során lehetôség nyílt a gyûrûzárási reakciók elsôdleges termékeinek tekinthetô kondenzáltvázas telített 1,3-tiazinok izolálására és térszerkezetvizsgálatára is. A gyûrûs kalkonszármazékok logP meghatározásakor végzett kromatográfiás vizsgálatok során a vegyületek on-plate E-Z izomerizációját tapasztaltuk.
Az in vitro citotoxicitási vizsgálatok során ezideig megvizsgált származékok szerkezet-hatás összefüggései alapján feltételezhetô, hogy a vegyületek hatásának kialakulásában szerepet játszik a vegyületek fehérjékkel (pl. tubulin) kialakuló másodlagos kölcsönhatása. Az in vitro vizsgálatok folytatásaként megkezdett in vivo vizsgálatok a vizsgált vegyület (E-2-(4’-metoxi-benzilidén)-1-benzoszuberon) CYP1A enzimgátló hatására irányították a figyelmet. A vegyület valamint rokon szerkezetû kalkonok és további gyûrûs kalkonszármazékok in vitro vizsgálati eredményei azt igazolták, hogy a vegyületek erôs gátlói a többek között a policiklusos aromás szénhidrogének reaktív metabolitokká történô átalakítását katalizáló CYP1A enzimeknek. E megfigyelés alapján a kalkonok és rokon származékaik potenciális kemopreventív vegyületeknek tekinthetôk.
A növényi kalkonok jól dokumentált citoprotektív hatásának kialakulásában feltételezhetôen szerepet játszik a vegyületek antioxidáns tulajdonsága. Az elôadás befejezô része a vegyületek antioxidáns hatásának mérésére alkalmas gázkromatográfiás módszert és alkalmazásának eddigi eredményeit ismerteti.
Bruckner-termi elõadások
Kémiai Osztály