Lakossági tájékoztató

a Budapesti Kutatóreaktorról
és a KFKI-telephely környezetellenőrzéséről

Tisztelt Olvasó!

A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) szovjet gyártmányú és 1959 óta mőködik a KFKI területén. Üzemeltetője az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet (AEKI).

Budapesti Kutatóreaktor (BKR)

A reaktoron az üzembe helyezését követően két alkalommal átfogó korszerősítést hajtottunk végre, melyeknek köszönhetően a reaktor teljesítményét a kezdeti 2 MW-ról 10 MW-ra emeltük. A második rekonstrukciót követően, melynek során a reaktor építészeti létesítményein kívül valamennyi szerkezeti elemét kicseréltük és számos biztonságnövelő beruházást is végrehajtottunk, a reaktor az üzembe helyezési próbák sikeres befejezése után 1993. novemberében kapta meg az üzemeltetési engedélyt. A rekonstruált reaktor az újraindítását követően, ahogy azt az alábbi diagram is mutatja, éves átlagban 3500 óra körül üzemel.

A kutatóreaktor tervezett és teljesített üzemórái

Az üzemeltetési engedély a magyar jogszabályoknak megfelelően határozatlan időre szól, de azt tízévenként, egy ún. időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében meg kell újítani. Ennek megfelelően a reaktor engedélyét 2003. novemberében a magyar nukleáris hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) átfogó biztonsági felülvizsgálatot követően megújította. A reaktor tervezett üzemideje az üzemeltetési engedély rekonstrukciót követő kiadásától számított 30 év, azaz a reaktor végleges leállítására a tervek szerint 2023-ban kerül sor.

A reaktoron végzett folyamatos és időszakos ellenőrzések, egyes berendezések terv szerinti cseréje, a berendezések öregedésének monitorozása és kezelése, a saját és más reaktorok üzemeltetési tapasztalatainak hasznosítása, a biztonság folyamatos javítása, a személyzet tervszerő, folyamatos képzése és megújítása, néhány további tényezővel együtt biztosítják a reaktor mőszaki-biztonsági értelemben vett biztonságos mőködtethetőségét legalább az említett a tervezett üzemidő végéig.

A reaktor feladata Budapesti Kutatóreaktor Mőszerközpont (BKM) üzemeltetése

A kutatóreaktor az alap- és alkalmazott kutatások számára nagyteljesítményő (nagyfluxusú) neutronforrásként szolgál, s mint ilyen valós tudományos szükségletet elégít ki.

A reaktorban keletkező neutronokat különböző anyagok vizsgálatára lehet felhasználni. A felhasználás szervezésére és folyamatos javítására a második rekonstrukciót követően még az 1993-as üzembe helyezés előtt létrejött a Budapesti Kutatóreaktor Mőszerközpont (BKM), amely a reaktor körül az MTA Szilárdtestfizikai- és Optikai Kutatóintézete, az MTA Kémiai Kutatóközpont Izotóp- és Felületkémiai Kutatóintézete, MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézete, valamint az AEKI által mőködtetett tudományos célú berendezések közös gazdája. A BKM közvetítésével magyar és külföldi kutatóintézetek és egyetemek nagyszámú kutatója végzett, ill. végez méréseket a reaktornál.

A reaktor körül a leggyakrabban használt anyagvizsgálati módszerek a kisszögő neutronszórás, a neutronradiográfia, a prompt-gamma aktivációs analitika és a neutrondiffrakció. Igen lényeges, hogy a berendezések köre jelentős mértékben (számosságban és színvonalban egyaránt) folyamatosan bővül. A legjelentősebb bővülés egy ún. hidegneutronforrás létesítése volt (üzembe helyezése 2001-ben történt). Jelenleg folyik egy speciális repülési-idő spektrométer üzembe helyezése, és még ez évben sor kerül az indukált Mössbauer-effektusra alapozott anyagvizsgálati laboratórium üzembe helyezésére is.

A BKM és a reaktor tudományos célú hasznosításának sikerességét mutatja, hogy ez az egyetlen kelet-európai berendezés, amelyet az Európai Közösség nagyberendezés programja is magáénak tart, és a berendezéseken bizonyos mennyiségő mérési időt az EU kutatói számára kibérel. A BKM eredményeiről kétévenként összefoglaló kötet jelenik meg, amely az interneten, a www.kfki.bkm.hu web-oldalon is hozzáférhető.

A reaktor hasznosítására nemcsak tudományos, hanem szolgáltatói jelleggel is sor kerül. Ezen “szolgáltatások” között említhetjük az egészségügyben és az iparban használható radioaktív izotópok előállítását, szerkezeti anyag besugárzásokat (és a besugárzásokat követő anyagvizsgálatokat, amelyek tárgyai a paksi atomerőmő reaktortartályának anyaga, valamint a majdani fúziós reaktorokban használandó szerkezeti anyagok).

A gyakorlatban hasznosuló legfontosabb “alkalmazás” természetesen az, hogy az AEKI-ben az évtizedek folyamán létrejött az a szaktudás és biztonsági kultúra, amely lehetővé teszi, hogy az AEKI mind a Paksi Atomerőmő tudományos bázisintézményeként, mind pedig az Országos Atomenergia Hivatal mőszaki szakértő intézményeként sikeresen vehessen részt a hazai atomenergetika legkülönbözőbb problémáinak megoldásában.

KFKI-telephely környezetellenőrzése

Törvényi kötelezettség alapján, a környezet és a telephely dolgozóinak biztonsága érdekében, és az esetleges környezeti többletterhelés megállapítására sugárvédelmi szempontból fokozottan, és folyamatosan ellenőrizzük a KFKI telephelyét.

A KFKI-telephely  beleértve a reaktort is  személyi- és környezetellenőrző rendszere mélységben többszintő ellenőrzőrendszerként épül fel. A rektornál a fokozottan ellenőrzött munkahelyen dolgozók többszörös dozimetriai ellenőrzése, a sugárzó anyagok forgalmát ellenőrző sugárkapuk és a szervezetbe került anyagok pontos meghatározását biztosító alacsonyhátterő egésztest-számláló mérőlaboratórium mellett a KFKI telephelyén egy integrált környezetellenőrző rendszer mőködik, amely folyamatos és mintavételezésen alapuló méréssel biztosítja a telephely egészének monitorozását.

• Folyamatos mérések

Gamma-dózisteljesítmény mérés

A telephely környezetellenőrző rendszerének gerincét egy 17 mérőállomásból és egy központi adatgyőjtőből álló környezetellenőrző rendszer alkotja. A mérőállomásokon elhelyezett GM-csöves mérőszondák segítségével a telephely 17 pontján (további egy ponton közvetlenül a központi adatgyőjtő helyiségében) folyamatosan mérjük a pillanatnyi gamma-dózisteljesítményt. A mérőrendszer két kitüntetett és nagyérzékenységő gamma-detektora a telephely ki- és bejárati gépkocsiforgalmát monitorozza. A mért értékek a központi adatgyőjtőbe jutnak, ahol a mért adatok a feldolgozást követően megjelennek a központi adatgyőjtő monitorán, és megtörténik a mágneses adatrögzítésük is. Szignifikáns szintemelkedés esetén fény- és hangjelzés figyelmezteti az ügyeletest a rendellenességre. Visszamenőleg az előző hat óra dózisteljesítménye állomásonként grafikusan megjeleníthető az adatgyőjtő monitorán. A munkaidőn kívüli szintemelkedés jelzésére egy automata telefonhívó rendszer üzemel.

A napi adatfeldolgozások során az elmúlt 24 óra méréseredményeiről (napi átlag, maximum, minimum, üzemképtelenség stb.) készítünk kimutatást. Hasonló jellegő kiértékelést készítünk a havi és az éves mérések eredményeiről. A környezetellenőrző rendszer adatai a http://148.6.176.241 IP-címen, valósidőben az interneten is megtekinthetőek.

Szennyvíz-kibocsátás ellenőrzés

A telephelyen levő sugárveszélyes munkahelyek radioaktív kibocsátása saját felelősségi körükbe tartozik. A telephely radioaktív szennyvízkibocsátói a hatóság szempontjából egyetlen jogi személynek tekintendők. A KFKI intézetek egyesített szennyvízkibocsátásának ellenőrzését a Környezetvédelmi Szolgálat végzi. A telephelyről eltávozó szennyvíz radioaktív szennyezettségének ellenőrzésére a telekhatár közelében, a két utolsó szennyvízakna közötti csatornarendszer fölé telepített mérő- és mintavevő állomás szolgál.

• Mérések mintavételezéssel

Termolumineszcens dózismérők

A mérőállomásokon kéthavonta kiértékelésre kerülő termolumineszcens bura (TLB) dózismérőket is elhelyeztünk. Ezek áramforrást nem igénylő, passzív eszközök. Jelentőségük az esetleg kieső energiaellátástól való független mőködésükben van. A kiértékelés a jól ismert Pille mérőkészüléken történik

Levegő ellenőrzés

Négy mérőállomáson a levegő radioaeroszol tartalmának meghatározása céljából folyamatos mőködéső mintavevőket üzemeltetünk. A mintagyőjtés az 1. állomáson heti (~10000 m³/hét), a 2., 5. és 6. állomáson napi (~100 m³/nap) rendszerességgel történik. Az 1. állomáson aktívszenes patronnal ellátott nagy térfogatáramú levegő mintavevőt üzemeltetünk. A patront ~10000 m³ levegő átszívása után, hetenként cseréljük és mérjük.

Légköri kihullás mérések

A légköri kihullás – a radioaktív anyagok levegőből történő kiülepedésének – meghatározása a mérőállomásokon győjtött minták laboratóriumi feldolgozásával és azt követően gamma-spektrometriai mérésével történik.

Balesetelhárítási Intézkedési Terv (BEIT)

Az érvényben lévő szabályozásnak megfelelően az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet a KFKI-telephely egészére vonatkozóan rendelkezik Balesetelhárítási Intézkedési Tervvel (BEIT) . A BEIT az országos mintatervhez igazodva a reaktor biztonsági és üzemzavari elemzései alapján készült. A reaktor számba vett legsúlyosabb üzemzavari esetére vonatkozóan a reaktor biztonsági elemzéseiből következtetve azzal számolunk és a BEIT erre vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket , hogy kiürítést, illetve elzárkóztatási intézkedéseket a KFKI telephelyén kívül nem kell foganatosítanunk.

A BEIT alapján a KFKI-telephelyen dolgozókat rendszeres oktatásban részesítjük, és évenként egy feltételezett baleseti helyzetre vonatkozóan balesetelhárítási gyakorlatot is tartunk. Ezek a gyakorlatok a feltételezett üzemzavari eseménytől függően a baleset-elhárításban feladattal rendelkező kerületi-, fővárosi- és országos szervezetek mozgósítását is jelenthetik.

Biztonságpolitika

A kutatóreaktor biztonságpolitikájában a reaktor 1959-es üzembe helyezését követően egy igen szigorú és a vezetés által következetesen képviselt biztonságközpontú szemlélet érvényesül, mely szerint a reaktor üzemeltetésében elsőrendő és legfontosabb követelmény a biztonság. E következetességnek is köszönhető, hogy ez a szemlélet a reaktornál az általános munkakultúra része. Ez a biztonságközpontú szemlélet a kutatóreaktort üzemeltető szervezet vezetését és minden dolgozóját folyamatos elemző munkára, biztonságnövelő beruházásokra, illetve biztonságnövelő intézkedések meghozatalára készteti (természetesen ennek a gyakorlatnak a követését hatósági rendeletekben és szabályzatokban megjelenő biztonsági előírások is megkövetelik).

Biztonságpolitikánknak része az átláthatóság. Ezért hagyományosan, immáron több mint húsz éve a reaktornál továbbra is minden hónap utolsó péntekén nyílt napot tartunk. Ezen a napon minden érdeklődőt egyéni vagy csoportos látogatás formájában előzetes bejelentés alapján szívesen látunk. A reaktor üzemeltetésével kapcsolatosan a reaktor www.kfki.hu/~brr honlapján aktuális tájékoztatók is megtekinthetők.

Tisztelt Olvasó!

Magyarország nemzetközi tudományos megítélésében a Budapesti Kutatóreaktor jelentős szerepet játszik. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul az a tény is, hogy mind a mai napig ez az ország egyetlen kutatási nagyberendezése, de a reaktor üzemeltetőiként mi is hozzájárulunk azzal, hogy mindig és minden körülmények között a reaktor biztonságát tartjuk szem előtt.

Budapest, 2005. október.