MTA Energiatudományi
Kutatóközpont
1121 Budapest, Konkoly Thege út 29-33.
H-1525 Budapest 114, P.O.B. 49.
Lakossági tájékoztató
a Budapesti Kutatóreaktorról
és az MTA csillebérci telephely környezetellenőrzéséről
Készült:
az MTA
Energiatudományi Kutatóközpont
Balesetelhárítási Intézkedési Tervének részeként
Tisztelt Olvasó!
A Budapesti Kutatóreaktor (BKR) szovjet gyártmányú és 1959 óta működik a KFKI területén. Üzemeltetője az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK).
Budapesti Kutatóreaktor (BKR)
A reaktoron az üzembe helyezését követően két alkalommal átfogó korszerűsítést hajtottunk végre, melyeknek köszönhetően a reaktor teljesítményét a kezdeti 2 MW-ról 10 MW-ra emeltük. A második rekonstrukciót követően, melynek során a reaktor építészeti létesítményein kívül valamennyi szerkezeti elemét kicseréltük és számos biztonságnövelő beruházást is végrehajtottunk, a reaktor az üzembe helyezési próbák sikeres befejezése után 1993. novemberében kapta meg az üzemeltetési engedélyt. A rekonstruált reaktor az újraindítását követően, ahogy azt az alábbi diagram is mutatja, éves átlagban 3500 óra körül üzemel.
A kutatóreaktor tervezett és teljesített üzemórái
Az üzemeltetési engedély a magyar jogszabályoknak megfelelően határozatlan időre szól, de azt tízévenként, egy ún. időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében meg kell újítani. Ennek megfelelően a reaktor engedélyét 2003. novemberében a magyar nukleáris hatóság, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) átfogó biztonsági felülvizsgálatot követően megújította. A következő átfogó vizsgálatot 2012. nyarán kezdődik 2013 tavaszán fejeződik be. A hatóság a vizsgálat eredményét 9 hónapig értékeli, majd – a megfelelő minősítés esetén – 10 évre adja meg az üzemelési engedélyt. A reaktor tervezett üzemideje az üzemeltetési engedély rekonstrukciót követő kiadásától számított 30 év, azaz a reaktor végleges leállítására a tervek szerint 2023-ban kerül sor.
A reaktoron végzett folyamatos és időszakos ellenőrzések, egyes berendezések terv szerinti cseréje, a berendezések öregedésének monitorozása és kezelése, a saját és más reaktorok üzemeltetési tapasztalatainak hasznosítása, a biztonság folyamatos javítása, a személyzet tervszerű, folyamatos képzése és időszakos vizsgáztatása, néhány további tényezővel együtt biztosítja, hogy a reaktor műszaki-biztonsági értelemben vett biztonságos működtethetőségét legalább az említett a tervezett üzemidő végéig.
A Reaktor csarnok (reaktor és a körülötte lévő kísérleti berendezések)
A reaktor feladata Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont (BKM) üzemeltetése
A kutatóreaktor az alap- és alkalmazott kutatások számára nagyteljesítményű (nagy neutron sűrűségű) neutronforrásként szolgál, s mint ilyen valós tudományos szükségletet elégít ki.
A reaktorban keletkező neutronokat különböző anyagok vizsgálatára lehet felhasználni. A felhasználás szervezésére és folyamatos javítására a második rekonstrukciót követően még az 1993-as üzembe helyezés előtt létrejött a Budapesti Kutatóreaktor Műszerközpont (BKM), amely a reaktor körül az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint az EK által működtetett tudományos célú berendezések közös gazdája. A BKM közvetítésével magyar és külföldi kutatóintézetek és egyetemek nagyszámú kutatója végzett, ill. végez méréseket a reaktornál.
A reaktor körül a leggyakrabban használt anyagvizsgálati módszerek a kisszögű neutronszórás, a neutronradiográfia, a prompt-gamma aktivációs analitika és a neutrondiffrakció. Igen lényeges, hogy a berendezések köre jelentős mértékben (mennyiségében és színvonalban egyaránt) folyamatosan bővül. A legjelentősebb bővülés egy ún. hidegneutronforrás létesítése volt (üzembe helyezése 2001-ben történt).
A BKM és a reaktor tudományos célú hasznosításának sikerességét mutatja, hogy ez az egyetlen kelet-európai berendezés, amelyet az Európai Közösség nagyberendezés programja is magáénak tart, és a berendezéseken bizonyos mennyiségű mérési időt az EU kutatói számára kibérel. A BKM eredményeiről kétévenként összefoglaló kötet jelenik meg, amely az interneten, a www.bnc.hu web-oldalon is hozzáférhető.
Mérőberendezések a BKR kísérleti csatornái körül
A reaktor hasznosítására nemcsak tudományos, hanem szolgáltatói jelleggel is sor kerül. Ezen “szolgáltatások” között említhetjük az egészségügyben és az iparban használható radioaktív izotópok előállítását, szerkezeti anyag besugárzásokat (és a besugárzásokat követő anyagvizsgálatokat, amelyek tárgyai a paksi atomerőmő reaktortartályának anyaga, valamint a majdani fúziós reaktorokban használandó szerkezeti anyagok).
A gyakorlatban hasznosuló legfontosabb “alkalmazás” természetesen az, hogy az EK-ban az évtizedek folyamán létrejött az a szaktudás és biztonsági kultúra, amely lehetővé teszi, hogy az EK mind a Paksi Atomerőmű tudományos bázisintézményeként, mind pedig az Országos Atomenergia Hivatal műszaki szakértő intézményeként sikeresen vehessen részt a hazai atomenergetika legkülönbözőbb problémáinak megoldásában.
KFKI-telephely környezetellenőrzése
Törvényi kötelezettség alapján, a környezet és a telephely dolgozóinak biztonsága érdekében, és az esetleges környezeti többletterhelés megállapítására sugárvédelmi szempontból fokozottan, és folyamatosan ellenőrizzük a MTA csillebérci telephelyét.
Az MTA csillebérci telephely - beleértve a reaktort is - személyi- és környezetellenőrző rendszere mélységben többszintű ellenőrzőrendszerként épül fel. A rektornál a fokozottan ellenőrzött munkahelyen dolgozók többszörös dozimetriai ellenőrzése, a sugárzó anyagok forgalmát ellenőrző sugárkapuk és a szervezetbe került anyagok pontos meghatározását biztosító alacsonyhátterű egésztest-számláló mérőlaboratórium mellett a MTA csillebérci telephelyén egy integrált környezetellenőrző rendszer működik, amely folyamatos és mintavételezésen alapuló méréssel biztosítja a telephely egészének monitorozását.
Gamma-dózisteljesítmény mérés
A telephely környezetellenőrző rendszerének gerincét egy 17 mérőállomásból és egy központi adatgyűjtőből álló környezetellenőrző rendszer alkotja. A mérőállomásokon elhelyezett GM-csöves mérőszondák segítségével a telephely 17 pontján (további egy ponton közvetlenül a központi adatgyűjtő helyiségében) folyamatosan mérjük a pillanatnyi gamma-dózisteljesítményt. A mérőrendszer két kitüntetett és nagyérzékenységű gamma-detektora a telephely ki- és bejárati gépkocsiforgalmát monitorozza. A mért értékek a központi adatgyűjtőbe jutnak, ahol a mért adatok a feldolgozást követően megjelennek a központi adatgyűjtő monitorán, és megtörténik a mágneses adatrögzítésük is. Szignifikáns szintemelkedés esetén fény- és hangjelzés figyelmezteti az ügyeletest a rendellenességre. Visszamenőleg az előző hat óra dózisteljesítménye állomásonként grafikusan megjeleníthető az adatgyűjtő monitorán. A munkaidőn kívüli szintemelkedés jelzésére egy automata telefonhívó rendszer üzemel.
A napi adatfeldolgozások során az elmúlt 24 óra méréseredményeiről (napi átlag, maximum, minimum, üzemképtelenség stb.) készítünk kimutatást. Hasonló jellegő kiértékelést készítünk a havi és az éves mérések eredményeiről. A környezetellenőrző rendszer adatai a http://148.6.176.241 IP-címen, valósidőben az interneten is megtekinthetőek.
Szennyvíz-kibocsátás ellenőrzés
A telephelyen levő sugárveszélyes munkahelyek radioaktív kibocsátása saját felelősségi körükbe tartozik. A telephely radioaktív szennyvízkibocsátói a hatóság szempontjából egyetlen jogi személynek tekintendők. A MTA csillebérci telephelyén működő intézmények egyesített szennyvízkibocsátásának ellenőrzését a Környezetvédelmi szolgálat végzi. A telephelyről eltávozó szennyvíz radioaktív szennyezettségének ellenőrzésére a telekhatár közelében, a két utolsó szennyvízakna közötti csatornarendszer fölé telepített mérő- és mintavevő állomás szolgál.
Termolumineszcens dózismérők
A mérőállomásokon kéthavonta kiértékelésre kerülő termolumineszcens bura (TLB) dózismérőket is elhelyeztünk. Ezek áramforrást nem igénylő, passzív eszközök. Jelentőségük az esetleg kieső energiaellátástól való független működésükben van. A kiértékelés a jól ismert Pille mérőkészüléken történik
Levegő ellenőrzés
Négy mérőállomáson a levegő radioaeroszol tartalmának meghatározása céljából folyamatos működésű mintavevőket üzemeltetünk. A mintagyűjtés az 1. állomáson heti (~10000 m3/hét), a 2., 5. és 6. állomáson napi (~100 m3/nap) rendszerességgel történik. Az 1. állomáson aktívszenes patronnal ellátott nagy térfogatáramú levegő mintavevőt üzemeltetünk. A patront ~10000 m3 levegő átszívása után, hetenként cseréljük és mérjük.
Légköri kihullás mérések
A légköri kihullás – a radioaktív anyagok levegőből történő kiülepedésének – meghatározása a mérőállomásokon gyűjtött minták laboratóriumi feldolgozásával és azt követően gamma-spektrometriai mérésével történik.
Balesetelhárítási Intézkedési Terv (BEIT)
Az érvényben lévő szabályozásnak megfelelően az MTA EK az MTA csillebérci telephely egészére vonatkozóan rendelkezik Balesetelhárítási Intézkedési Tervvel (BEIT) . A BEIT az országos mintatervhez igazodva a reaktor biztonsági és üzemzavari elemzései alapján készült. A reaktor számba vett legsúlyosabb üzemzavari esetére vonatkozóan a reaktor biztonsági elemzéseiből következtetve azzal számolunk és a BEIT erre vonatkozóan tartalmaz intézkedéseket, hogy kiürítést, illetve elzárkóztatási intézkedéseket csak a MTA csillebérci telephelyen belül kell végezni, azon kívül semmilyen intézkedést nem kell foganatosítanunk.
A BEIT alapján a MTA csillebérci telephelyen dolgozókat rendszeres oktatásban részesítjük, és évenként egy feltételezett baleseti helyzetre vonatkozóan balesetelhárítási gyakorlatot is tartunk. Ezek a gyakorlatok a feltételezett üzemzavari eseménytől függően a baleset-elhárításban feladattal rendelkező kerületi-, fővárosi- és országos szervezetek mozgósítását is jelenthetik.
Biztonságpolitika
A kutatóreaktor biztonságpolitikájában a reaktor 1959-es üzembe helyezésétől kezdődően egy igen szigorú és a vezetés által következetesen képviselt szemlélet érvényesül, mely szerint a reaktor üzemeltetésében elsőrendű és legfontosabb követelmény a biztonság. E következetességnek is köszönhető, hogy ez a szemlélet a reaktornál az általános munkakultúra része. Ez a biztonságközpontú szemlélet a kutatóreaktort üzemeltető szervezet vezetését és minden dolgozóját folyamatos elemző munkára, biztonságnövelő beruházásokra, illetve biztonságnövelő intézkedések meghozatalára készteti (természetesen ennek a gyakorlatnak a követését hatósági rendeletekben és szabályzatokban megjelenő biztonsági előírások is megkövetelik).
Biztonságpolitikánknak része az átláthatóság. Ezért hagyományosan, immáron több mint húsz éve a reaktornál továbbra is minden hónap utolsó péntekén nyílt napot tartunk. Ezen a napon minden érdeklődőt egyéni vagy csoportos látogatás formájában előzetes bejelentés alapján szívesen látunk. A reaktor üzemeltetésével kapcsolatosan a reaktor www.kfki.hu/~brr honlapján aktuális tájékoztatók is megtekinthetők.
Tisztelt Olvasó!
Magyarország nemzetközi tudományos megítélésében a Budapesti Kutatóreaktor jelentős szerepet játszik. Ehhez minden bizonnyal hozzájárul az a tény is, hogy mind a mai napig ez az ország egyetlen kutatási nagyberendezése, de a reaktor üzemeltetőiként mi is hozzájárulunk azzal, hogy mindig és minden körülmények között a reaktor biztonságát tartjuk szem előtt.
Budapest, 2012. április
|
|
