Dátum: 2013. április 2.
Előadó: Kiss László
Az égitestek valós természetének megértésében kulcsfontosságú lépés a színképek felvétele és értelmezése. Mindez sokáig a profi csillagászok kiváltsága volt, ám az utóbbi évtized ebben is elhozta a műszertechnikai forradalmat az amatőrcsillagászok számára.

Dátum: 2013. március 25
Előadó: Pásztor Gabriella
Property measurements of the Higgs boson in the H->ZZ->4l channel with the ATLAS detector címmell. Az előadás a CERN-ből történik, Vidyo-s kapcsolattal a szokásos két médiateremmel, a WFK Részecske- és Magfizikai Intézetében és a debreceni Atomkiban.

Dátum: 2013. március 14.
Előadó: Dr. Farkas Zsuzsanna
Az évad hetedik "EGY KIS ESTI FIZIKA" előadása: Az SZTE JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszékének oktatói több éve nagy sikerrel szerveznek olyan tudományos ismeretterjesztő programokat, melyek legfontosabb célja, hogy a fizikát a diákok számára szerethetővé tegyék: a fizikatörténet nagy felfedezéseinek színpadra vitele korhű jelmezekben, játékok fénnyel, hideggel, kísérletek alacsony légnyomáson stb. Az előadás során a sikeres programok ismertetése mellett lehetőség lesz érdekes kísérletek bemutatására, elvégzésére is.

Dátum: 2013. március 11.
Előadó: Dávid Gyula
Megszoktuk, hogy a tavaszt nyár követi, a nyarat ősz, minden évben folytatódik a végtelen körforgás... De miért is vannak évszakok? Mennyire törvényszerű az évszakok létezése? Lehetséges, hogy a Föld bizonyos tájain, esetleg egy idegen bolygón egészen más az évszakok (ha egyáltalán vannak ilyenek) rendje, mint az általunk megszokott?

Dátum: 2013. február 13.
Előadó: Lakatos Tibor
Az évad hatodik "EGY KIS ESTI FIZIKA" előadása: Sokszor véletlen megfigyelések – sőt, téves hipotézisek – vezettek jelentős tudományos felfedezésekhez. Ezt mutatja be dr. Lakatos Tibor néhány példán keresztül. Archimedesz, Columbus, Galvani, Röntgen, Beckerel, Hevesy felfedezései csak kis részét képezik annak a sok tudományos eredménynek, amelyek létrejöttében szerepet játszott a véletlen.

Dátum: 2013. február 7.
Előadó: Tichy Géza
Nézel, mint a moziban - a polarizált fény (ELTE Atomoktól a csillagokig előadássorozat) Az emberi szem nem képes érzékelni a fény polarizáltságát, de ez megfelelő szemüveggel láthatóvá válik. A polarizáció jelenségét nemcsak a fizikában, a technológiai folyamatokban, hanem a szórakoztatóiparban is használják. A 3D moziban polarizált fény segítségével hozzák létre a térbeliség illúzióját.

Dátum: 2013. február 5.
Előadó: Mizser Attila
A Kulin György Csillagászati Szabadegyetem február 5-én indul a Polarisban, Kereszturi Ákos előadásával: Polaris Robot a Marson: a Curiosity Kereken öt hónapja dolgozik a Curiosity nevű rover a Mars felszínén. Közel egy kilométert haladt a bolygón, egykori víznyomokat talált, és jelenleg készül az első fúrásos mintavételére. Az előadáson az eddigi eredményeket és felfedezéseket tekintjük át, bemutatva a küldetés során felmerült újabb kérdéseket is.

Dátum: 2013. január 30.
Előadó: Dr. Tóth Mihály
A tudomány jeles évfordulóinak emlékére 12 részes ismeretterjesztő előadás-sorozatot hirdetett meg az Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központja (AREK) a TIT Fejér Megyei Egyesületével együttműködésben. Az idei évben szabadegyetemünk Garai Géza, a Videoton egykori legendás fejlesztőmérnöke nevét viseli. Az előadók az Óbudai Egyetem oktatói, valamint az egyetemmel kapcsolatban álló neves meghívott kutatók, szakemberek lesznek.

Dátum: 2013. január 24.
Előadó: Honyek Gyula
A fizikatanulás-fizikatanítás során számos ismeret úgy rögzül bennünk, mintha azok minden esetben igazak lennének, mintha azokat mindig használhatnánk. Ennek következményeként számos jelenséget nem tudunk megmagyarázni. Például nem érthetjük meg a gördülési súrlódást a felületre merőleges nyomóerő és a felülettel párhuzamos súrlódási erő felírásával, vagy például nem érthetjük meg egy függőleges felületre érkező vízszintes fénysugár elkanyarodását a függőleges irányban változó törésmutató következtében, ha a geometriai optikában használatos fénysugarat használjuk.

Dátum: 2013. január 31.
Előadó: Horváth Dezső
A CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) a világ legnagyobb részecskegyorsítója. Két óriási együttműködése, a sok ezer fizikus részvételével épült CMS és ATLAS kísérlet fő célja a Higgs-részecske kimutatása nagy energiás protonok ütközéseiben. A részecskefizika általánosan elfogadott és az elmúlt 40 év alatt sokszorosan igazolt elmélete, a Standard Modell valamennyi alkatrészét sikerült megfigyelni és tanulmányozni a Higgs-bozon kivételével.